Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelvelsajátjtás. Néhány állomás az anyanyelv tanulásában - Hallás az anyaméhben Ha a terhesség utolsó heteiben énekelnek, vagy egy adott verset, mesét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelvelsajátjtás. Néhány állomás az anyanyelv tanulásában - Hallás az anyaméhben Ha a terhesség utolsó heteiben énekelnek, vagy egy adott verset, mesét."— Előadás másolata:

1 Nyelvelsajátjtás

2 Néhány állomás az anyanyelv tanulásában - Hallás az anyaméhben Ha a terhesség utolsó heteiben énekelnek, vagy egy adott verset, mesét mondanak el hallótávolságban, később az újszülött ezeket újra hallva az érdeklődés, izgatottság jeleit mutatja (fokozott szopás pl.) Az édesanya hangja iránti preferenciát is ez okozza. - A gagyogás kezdete féléves kor körül – előtte pár hónappal már játékos hangadások. A gagyogást a szótagok megjelenése különbözteti meg a játékos hangadástól. - A gagyogás fejlődése: két összetevő (1) Annak fokozatos észrevétele, hogy bizonyos hangkombinációk bizonyos eseményekkel kapcsolódnak össze (2) A hangzószelekció – kezdetben az anyanyelvénél sokkal kiterjedtebb hangkészlet, mely a 12. hónapra leszűkül a nyelvi környezetben halhatókra

3 Az elsajátítás állomásai, 2. - Holofrasztikus fázis (12-18 hónap). Egyszavas kifejezések, melyek részben egész közléseket kódolnak (pl. „Ató”, egy mutatással kísérve  kéri az autót), illetve egy helyzet legfontosabb elemét emelik ki. Ekkor már egyszerűbb többszavas mondatokat megért (Hol a maci? Kérem a kanalat!) - Másfél-kétéves kor: kétszavas kombinációk és a szótárrobbanás Ekkor még sokkal több szót ért meg ( ), mint amennyit használ (10-20) - Két-három éves kor: Néhány száz szavas szókincs; telegrafikus stílus (Lesz tóta – ha tortát szeretne); kevés nyelvtani jelölés. Ugyanakkor összetettebb mondatokat utánoz. Beszéde egyre érthetőbb (nem csak a szülőknek). - 3 éves kortól: Túláltalánosítási hibák megjelenése, a hangzóhibák eltűnnek.

4 A tanulás rétegei e folyamatban (1) Fonológiai (beszédhangok) (2) Szókészlet (3) Nyelvtani szabályok és kivételek

5 Beszédhangok és első szavak - Biológiai alapú preferencia beszédre és énekhangra (cumis operáns helyzet), zenére nem - Pár naposan is kiemelten érdeklődnek a dajkanyelv hangzása (magas hangfekvés, lassú ütem, túlhangsúlyozott intonáció) iránt - A beszéd kategoriális észlelése: a PA-BA lísérlet (Pisoni) ‘PA’ válasz valószínűsége PA BA Szintetizált átmeneti szótagok 1 0 Szaggatott görbe: két szomszédos inger megkülönböztetési valószínűsége (a kate- góriahatáron sokkal nagyobb!)

6 Hangzófejlődés… Csecsemők már 1 hónapos kor körül a kategoriális beszédhangészlelés jeleit mutatják. E képesség öröklött: nem csak az anyanyelvben meglévő különbségekre terjed ki. A hangképzés fejlődése ezzel párhuzamos. A gagyogás kezdetben az anyanyelvénél sokkal tágabb hangkészletet jelenít meg, de a 12. hónapra ez az anyanyelvire korlátozódik. Az első szavak hangzása (1.5-2 év): vannak még nehéz hangzók (róka – jóka); hangkombinációk (csizma – csimja); a szórövidítés is jellegzetes (orrszarvú – ofu)

7 Univerzális jegyek a mássalhangzó- kombinációkban: egy példa Angol szóeleji mássalhangzó-torlódás: straw  egyszerűsödik a gyerekek kiejtésében: traw, sraw, de nem: staw. Pedig: szóeleji st kapcsolat gyakori az angolban (state, store, stb.), sr viszont nincsen. Jakobson: a világ nyelveiben gyakori hangzókapcso-latokat preferálja a gyerek a kezdeti mássalhangzó-produkcióban – itt nem az anyanyelv számít. S valóban: sr és tr mássalhangzó-kapcsolatok gyakoribbak a világ nyelveiben általában, az str és st viszont ritkábbak.

8 Szókicsfejlődés - Egyéves kor körül fedezi föl a gyerek, hogy a szavakkal a felnőtteket „cselekvésre lehet bírni”. - Kezdetben – kb 18 hónapos korig – lassú fejlődés - A következő felismerés: a dolgoknak nevük van. Ekkoriban gyorsul föl a szótanulás is (szótárrobbanás). - Holofrasztikus szakasz - A gyerek első szavai a legtöbb nyelvben főnevek (a tárgyak az észlelés számára jól hozzáférhetőek). -Olyan nyelvekben, ahol a mondatok gyakrabban kezdődnek igével (pl. a mandarin nyelv), korábban jelennek meg az igék.

9 - Az első főnevek általában alapszintű kategóriákat jelölnek - Általánosítási hibák -A szótanulás Quine-i problémája – honnan tudja a gyerek, hogy mit jelöl az új szó? Veleszületett föltételezések: (i) Új szó – új tárgy neve (egy tárgy – egy név) (ii) Egész tárgyé, nem tárgyrészleté (iii) Egy új szó típusnév, nem tulajdonnév. Ezt a névelő jelenléte is befolyásolja: pl. „Add ide a cicamicát”, vs. „Add ide Cicamicát” – előbbi esetben inkább típusnévként értelmezik, utóbbiban tulajdon-névként. Ezek nem abszolút szabályok, inkább heurisztikák (az első szavak között sok testrésznév; van, aminek több neve is van)

10 A nyelvtan elsajátítása - Két- ill. többszavas kombinációk másfél éves kortól - Távirati stílus: a kevésbé fontos részek elhagyása (kötőszók, névelők, segédigék) - Jellegzetes kijelentéstípusok két éves kor körül: (i) Ágens+cselekvés (anya alszik) (ii) Ágens+tárgy (apa autó) (iii) Cselekvés+tárgy (Eszi sütit) (iv) Cselekvés+hely (ül szék) (v) tulajdonos+tulajdon (én autóm) (vi) dolog+tulajdonság (baba piszkos) Szemantikailag esetlegesebbek (apa autó – egyszerű asszociáció lehet, inkább, mint a tulajdonviszony tényleges megértése)

11 Kreatív használat Több szinten is megjelenik: 1) Nyelvtani szabályok és túláltalánosítás (hós lett a cipőm; lót; kenyért) 2) Szóképzés, szóösszetétel (jegybácsi = kalauz; A repülő lezuhant a lezuhanóhelyre) Korai szintaxis: 1) Angol gyerekeknél a szórend hamar kötötté válik (doggie eat, de nem: eat doggie) 2) A vug teszt

12 3) Hibák és javítás: a szülők általában a szemantikai hibákat javítják. Nyelvtani hibák javításának ellenállnak a gyerekek, később viszont spontán elhagyják a hibás használatot.

13 Nyevtani fejlődés: elméleti kérdések A nyelvtani fejlődés megértése nagy elméleti kihívás. Két alapkérdés: K1: Milyen mértékben öröklött a nyelvtani tudás? K2: Mennyire területspecifikus? Innátista felfogás: veleszületett univerzális nyelvtan feltételezése, ennek környezet általi hangolódása eredményezi a természetes nyelvek tanulását. Összekapcsolódik a terüketspecificitással. Konstruktivista szemlélet:a gyerek a környezeti ingerek alapján építi föl a nyelvet – nem veleszületett nyelvtani kategóriák vannak, csak speciális tanulási képesség. (A konnekcionista megközelítéssel kapcsolódik ez a felfogás.)

14 Innátizmus Az ún. ingerszegénységi érveken alapuló elmélet. Eszerint a gyereket érő nyelvi input nem elég annak a nyelvtani tudásnak a kikövetkeztetéséhez, aminek amúgy már korán tanújelét adják. - Az elsajátítás gyors, explicit tanítást nem igényel - A nyelvtan túl összetett ahhoz, hogy a gyerek örökletes előismeret nélkül kikövetkeztesse - A gyerek olyan mondatokat mond, amiket korábban nem hallott. - A gyerek által hallott beszédben vannak hibák, de ezeket kiszűri. Maga más hibákat követ el, s ezekre nem hat a közvetlen korrekció. - Minden egészséges gyerek elsajátít nyelvet, kultúrafüggetlen fázisok vannak

15 Innátizmus, folytatás - A csecsemők korai előhangoltsága - Szintaktikai képesség csak az emberre jellemző. Nyelvtanuló emberszabásúakból éppen ez hiányzik legszembetűnőbben. - Kritikus (szenzitív) periódus (a kamaszkor előtt lezárul): ezalatt bizonyos idegrendszeri fejlődésnek (pl. féltekei specializáció) is le kell zajlani. Főleg a fonológia és szintaxis tanulásának van szenzitív periódusa. - Chomsky: a „nyelvi szerv” – az egyetemes nyelvtani tudás öröklött kódja - Univerzálék (1) A nyelvi kategóriák készlete (főnév, alany, magánhangzó); (2) a nyelvtani szabályok megengedett típusai, (pl. esetjelölés, szerkezetfüggőség); (3) implikációk (pl. ha a főnévnek van neme, akkor a névmásoknak is) Paraméterbeállítási felfogás

16 Innátizmus - problémák - Gyerekek felnőttszerű nyelvtani tudására valójában kevés bizonyíték van. A gyerek nem úgy beszél, mint egy felnőtt. De miért? - Az innátisták válasza erre: részben nem nyelvspecifikus tényezők miatt van ez: (i) Kisebb emlékezeti terjedelem (ii) Kis szókincs (iii) Fejletlenebb artikulációs kontroll (iv) A paraméterbeállítás még nem történt meg

17 Szemantikai kezdet elmélet - A kiinduló kérdés az öröklött nyelvtani szabályok és a tanult nyelvi elemek összekapcsolásának mikéntje - S. Pinker: a gyerek először jelentésteli elemeket tanul meg - ezeket részleges érvényességű, heurisztikus, és veleszületett kapcsolási elvek segítségével kezdi szintaktikai rendszerbe állítani (pl. ; ; a tárgynevek főnevek>) - Ezek később finomodnak, tanulás által korrigálódnak (nem minden ige cselekvés; nem minden főnév tárgynév; nem mindig a cselekvő az alany) - Ez az elmélet is feltételezi az univerzális nyelvtant, csak az oda való belépés a jelentésen át vezet.

18 Konstruktivizmus - Elutasítja a veleszületett absztrakt nyelvtani rendszer gondolatát - Helyette egyszerűbb, nem területspecifikus tanulási mechanizmusokat tételez föl (a nyelv az általános intelligencia egyik fejleménye). - Válasz az ingerszegénységi elvre: a gyerekek igenis követik a felnőttek megnyilatkozásait - Közvetett visszajelzés igenis van  pl. a szülő elégedettebb a nyelvtanilag helyes közléssel, rákérdeznek a helytelenre - A nyelvtan fejlődése nem elszigetelt, összefügg más képességekkel (pl. a játék komplexitása a szaak kombinálásának képességével)

19 Nyelv, gondolkodás, kommunikáció: J. Piaget és L. Sz. Vigotszkij Piaget: A kora gyerekkori gondolkodás egocentrikus – a gyerek saját világszemléletének, perspektívájának foglya. Kezdetben a beszéd is egocentrikus. Pl. magányos játékát a gyerek beszéddel kommentálja. A másokkal való együttműködés, kommunikáció fokozatosan szabadítja ki ebből. Decentrálás – mások helyzetébe való beleélési képesség. Ez az értelmi és erkölcsi fejlődés kulcseleme (mások szempontjának rekonstrukciós képessége; a következmény-etikától a szándék-etikáig). Átmenet a szociális beszéd felé: az egocentrikus elemek korlátozása amúgy már kommunikatív beszédében.

20 Mentalizáció: más mentális állapotainak megértése - A társas viselkedés alapja, hogy másokat, mint hozzánk hasonló, szándékokkal, érzelmekkel, gondolatokkal, emlékekkel, tervekkel, stb. rendelkező lényt érthessünk meg. Eme képességünknek két alapvető összetevője: (1) Hiedelmek (köztük hamis hiedelmek) tulajdonítása másoknak. Annak megértése, hogy a másik személy reprezentálja a világot, s ez eltérhet attól, hogy (i) milyen a világ, illetve (ii) mi magunk hogy gondolkodunk róla. (2) A mintha-játék és a fikció világa. Képzelt világok és kettős igazságkritérium. (1) és (2) összefügg: a mintha-játék fejlődése is a reprezentáció fogalmának megértését feltételezi

21 Fikció és mintha-játék - A gyerekek már két éves kortól eljátszanak és megértenek olyan helyzeteket, melyek nem valóságosak, hanem a képzeleten alapulnak. - A játékbaba „eszik”, „alszik”, a játékautók „versenyeznek”, stb. - Nem csak eljátsszák, meg is értik másoknál, nagyjából ugyanabban a korban. - Pl. anya telefonál a banánnal. Nem jelent problémát egy két- hároméves gyereknek e helyzet megértése. Nem lepődik meg, stb.

22 A mintha-játék (pretence) sajátos emberi képesség - Mit tudunk az eredetéről? - Alan Leslie: Öröklött képesség ez, mely valamiféle metareprezentációs mechanizmuson alapszik. Csakúgy, mint a hamis vélekedés tulajdonításánál, a gyereknek naiv fogalmat kell alkotnia a reprezentációról. - A gyerek már igen korán rendelkezik a mintha-játék fogalmával. Ezt igazolja Leslie szerint, hogy produkció és megértés egyszerre jelennek meg.

23 - Ellenvélemény: a mitha játék korai formája alapulhat puszta utánzáson is, tanulása pedig utánzásos tanulás is lehet, nem csak a specifikus fogalom öröklöttsége. - A Moe-kísérletek (Lillard): két-három éves gyerekek nem értik még teljesen a mintha-játék összetevőit - Pl. a gyerek lát valakit ugrálni, mint egy nyuszit. Ezután olyan kérdéseket kap, hogy (i) az illető nem tudja, mi a nyuszi – akkor nyuszit utánzott-e? Vagy: az illető nem akarta a nyuszit utánozni, csak úgy ugrált - akkor nyuszit utánzott-e? 3 évesek igennel válaszolnak ilyen kérdésekre – a mintha- játék kognitív és szándék-összetevőjét nem értik még, eszerint. - Ugyanakkor: lehet, hogy itt is csak a válaszadási korlát (bonyolult kérdések!) okozta a látszólagos sikertelenséget, s valójában 3 évesek is értik a mintha-játék összetevőit (Leslie válasza ez lehetne).

24


Letölteni ppt "Nyelvelsajátjtás. Néhány állomás az anyanyelv tanulásában - Hallás az anyaméhben Ha a terhesség utolsó heteiben énekelnek, vagy egy adott verset, mesét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések