Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyermekkori pszichopatológia Zeley Réka klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés, Pszichopatológia 2010. április 30.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyermekkori pszichopatológia Zeley Réka klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés, Pszichopatológia 2010. április 30."— Előadás másolata:

1 Gyermekkori pszichopatológia Zeley Réka klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés, Pszichopatológia április 30.

2 A gyermekkori zavarok felosztása 1.Mentális retardáció 2.A fejlődés zavarai (részképesség-zavarok) 3.Átfogó fejlődési zavarok 4.Neurotikus és viselkedészavarok

3 1. Mentális retardáció Definíció: Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés, amely a fejlődés során megjelenő készségek romlását eredményezi A személy teljesítménye az életkorának és kulturális csoportjának megfelelő szintjéhez képest jelentősen elmarad (IQ<70, felnőtt IQ átlag = 100) A DSM-IV-ben a II. tengelyen jelöljük (együtt járhat más mentális zavarral) Osztályozás: 1. Enyhe (debilitás) 2. Középsúlyos (imbecillitás) 3. Súlyos (idiotizmus) 4. Igen súlyos

4 Enyhe mentális retardáció (IQ = 50-70) Lassabban, de elsajátítják Nyelvi fejlődés lassabb, de végül megfelelő szintre ér Önellátás Házimunka, gyakorlati tevékenységek, egyszerűbb munkák Elfogadó szociális közegbe beilleszkedés Probléma marad Iskolai teljesítmény Érzelmileg bonyolultabb, összetettebb szociális helyzetek (partnerkapcsolat, gyereknevelés)

5 Középsúlyos retardáció (IQ = 35-50) Felfogás, nyelvi készségek lassan fejlődnek, alacsony szintre Motoros készségek fejletlensége Önellátásban felügyeletet igényelnek Olvasás, írás, számolás alapszinten megtanulható Egyszerű gyakorlati feladatok kivitelezése irányítás mellett Részvétel egyszerűbb közösségi tevékenységekben Teljesen független, önálló életvitelre nem lesznek képesek

6 Súlyos mentális retardáció (IQ=20-35) Általában a motoros készségek is jelentősen károsodottak Szoros felügyeletet igényelnek Nagyon egyszerű feladatokkal megbízhatóak Általában többet értenek a környezet kommunikációjából, mint amennyit ki tudnak fejezni

7 Igen súlyos retardáció (IQ < 20) Súlyosan korlátozott a nyelvi megértés Utasítások végrehajtására alig képes Mozgásképtelenség vagy nagyon korlátozott mozgás Inkontinencia NV kommunikációt alig érti Állandó felügyeletet igényel Egyszerű gyakorlati feladatokra ellenőrzés mellett képes

8 2. A fejlődés zavarai (részképesség-zavarok) kezdetük többségében a csecsemő- és gyermekkorra esik, bár gyakran csak a beiskolázáskor kerül felszínre a funkciók az átlagosnál lassabban fejlődnek, ám ez a lemaradás idővel többnyire csökken, gyakran meg is szűnik fiúknál gyakoribbak 1. beszéd és nyelv zavarai (beszédértés ill. beszédprodukció) 2. iskolai teljesítményzavarok, tanulási zavarok (olvasás, írás, számolás) 3. motoros készségek zavarai (koordináció)

9 1. A beszéd és nyelv zavarai – A beszédprodukció zavarai egyébként ép mentális fejlődés mellett a beszédfunkció a gyerek korának megfelelőtől elmarad Hangképzési zavarok (helytelen hangképzés, hangok felcserélése, egyes hangok elhagyása (pl. szóvégi mássalhangzó) Dadogás (hangok ismétlése, hangok elnyújtása, szünetek a szavakon belül is, beszédblokád kísérő hangokkal vagy anélkül) Hadarás (nagyon gyors beszéd a szavak hangképének elkenésével, szótagok összemosásával, a beszéd folyamata nem ritmusos) A kifejező (expresszív) beszéd zavara (hiányos szókincs, helytelen szóhasználat, általánosító szavak gyakori használata („izé”), hiányos mondatok, nyelvtani szabályok helytelen alkalmazása, hangképzési zavarok) A kommunikációs igény megvan, ezért a gyermek gyakran mutogatással fejezi ki magát. A nem verbális kommunikáció és a belső beszéd viszonylag érintetlen..

10 1.A beszéd és a nyelv zavarai – A beszédértés zavarai egyszerű tárgyakat nem tud azonosítani (1-1,5 év) egyszerű utasításokat nem követ ( 2 év) nyelvtani szerkezeteket nem ért meg (2 év után) nehezen érti a nem verbális jeleket (2 év után) többnyire együtt jár a kifejező beszéd zavarával, és előfordulhatnak egyidejűleg magatartási, érzelmi, olvasási, számolási, írási, ill. tanulási zavarok is a nem verbális kommunikáció viszonylag ép

11 2. Iskolai teljesítményzavarok Okuk elsődlegesen valamilyen biológiai működészavar az agyban (az agy érésének akadályozottsága, ill. az agyféltekék közötti funkciók egyensúlyának hiánya) és nem mentális retardáció vagy a tanulási lehetőségek hiánya Fiúknál gyakoribb Olvasási zavar (Diszlexia) Írási zavar (Diszgráfia) Számolási zavar (Diszkalkulia)

12 Diszlexia hiányosan ismeri fel a betűket és a szavakat, nem tudja a betűket szóképekké összerakni kisiskoláskorban kezdődik, és gyakran társul a beszédfejlődés és egyéb iskolai készségek (írás, számolás) zavaraival az iskoláskorúak kb. 4%-ánál fordul elő kisebb-nagyobb mértékben Leggyakoribb formái: betűk, szavak kihagyása hangok, szavak eltorzítása hangok, szavak betoldása hangok, szavak felcserélése fordított irányban való olvasás szokatlanul lassú olvasás, a szöveg tartalmát nem érti, nem emlékszik rá

13 Diszgráfia a helyesírási készségek és a szavak betűzésének speciális zavara egyéb funkciók (pl. olvasás) relatív épsége mellett. Főbb jellemzői: az írás indításának nehézsége a kis- és nagybetűk elkülönítésének zavara a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetésének nehézsége a finomabb árnyalatok (pl. kettős mássalhangzók) elkülönítésének zavara a gyermek számára az írás szorongást kelt, és elkerülő magatartással reagál

14 Diszkalkulia az elemi számolási műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) zavara nehézséget jelent a szám- szimbólumok megértése, felismerése a számok egymás közötti viszonyainak megértése valamint a számokkal végzett műveletek megértése a számok térbeli elrendezésének (pl. tizedes jelek) zavara nem jár együtt az olvasás és írás károsodásával az iskoláskorú gyerekek 6%-ánál fordul elő, általában 7-8 éves korban kerül felszínre

15 3. A motoros készségek zavara a motoros fejlődés sarkalatos pontjai (felülés, mászás, járás) sorra késve jelennek meg a gyermek mozgása (írása és beszéde is) darabos, ügyetlen a motoros koordináció fejlődésének zavara – finom és durva mozgások is gyakran tanulási zavarral, impulzivitással is jár az iskoláskorúak kb. 6%-ánál jelentkezik, fiúknál 2-szer gyakoribb a zavar hátterében minimális agyi károsodást feltételeznek

16 3. A fejlődés átfogó zavarai (autisztikus kórképek) a zavarok a gyermek magatartásának egészére kihatással vannak, míg az intellektus viszonylag ép a kommunikatív készségek fejlődési zavara az érzelmi kötődések hiánya sztereotíp magatartási módok megjelenése érdeklődési kör beszűkült, sztereotíp a zavarok már kisgyerekkorban (5 éves kor előtt) megjelennek Autizmus Asperger-szindróma Rett-szindróma Gyerekkori dezintegratív zavar

17 Autizmus már 3 éves kor előtt feltűnik, és a személy rendszerint egész életében mások gyámolítására szorul eredete feltehetően genetikai fiúknál 3-5-ször gyakoribb Esőember (1988)

18 Az autizmus tünetei Vezető tünetek: az érzelmi kötődések hiánya: nem viszonozza mások közeledését, nem jelenik meg a szociális mosoly, környezete iránt érdektelen, szemkontaktust nem létesít, egyedül játszik, családtagjait is idegenként kezeli a kommunikáció sajátosságai: beszéde érthetetlen, tagolatlan, monoton, sztereotip; önmagáról gyakran 3. vagy 2. személyben beszél. A nem verbális kommunikációt nem használja, nem is érti. a magatartás sztereotipizáltsága: elemi és összetett magatartásmódokban is megjelenik. Bizonyos tárgyakhoz kifejezetten ragaszkodik, a változásokat nehezen tűri. Járulékos tünetek: 2/3-uk mentálisan is retardált, érzelmi labilitás, dühkitörések, külvilág iránti közöny, jelentéktelen apróságok ugyanakkor hosszasan leköthetik a figyelmét szomatikus betegségekre is hajlamosabbak

19 Asperger-szindróma az autizmus egy formájának tekinthető a nyelvi képességek nem károsodnak, és súlyosabb értelmi hanyatlás sincs a magatartás sztereotipizált az érdeklődés beszűkült a szociális kötődések zavartak Temple Grandin PhD, Asperger-szindrómás agrármérnök

20 Rett-szindróma feltehetően genetikai eredetű kórkép, csak lányoknál észlelték az addig normális fejlődés 1/2-2 éves kor között megreked, leépülnek a már kialakult motoros és kommunikációs kézségek megáll a fejkörfogat növekedése járásképtelenség súlyos mentális retardáció alakul ki jellegzetes kézmosásszerű sztereotip kézmozdulatok jelennek meg szobatisztaság nem alakul ki elvész a társas érdeklődés gyakran epilepsziás rohamok is fellépnek

21 4. Neurotikus és viselkedészavarok gyermek- és serdülőkorban Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar Magatartászavarok Érzelmi zavarok Szociális funkciózavarok Tic Ürítési zavarok Evészavarok

22 Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD – Attention Deficit Hyperactivity Disorder) A figyelmi funkciók primer zavara jellemzi: rövid figyelmi teljesítmény könnyű elterelhetőség perszeveráció befejezetlen dolgok koncentrációgyengeség feledékenység érdeklődés hiánya További tünetek: motoros nyugtalanság impulzivitás hiányos mozgáskoordináció érzelmi labilitás, dühkitörések

23 Kialakulás, kezelés Kialakulás okai genetikai tényezők biológiai tényezők (gyakori a minimális agyi károsodás) pszichoszociális hatások Előfordulás, kórlefolyás Többnyire a 6. év előtt kezdődnek a zavarok. A tünetek általában a kor előrehaladtával enyhülnek, a figyelemzavar azonban megmaradhat később is, ill. személyiség- vagy magatartászavar alakulhat ki. Az iskoláskorúak 2-5%-ánál fordul elő. Fiúknál 3-szor gyakoribb. Terápia gyógyszeres kezelés (központi idegrendszeri stimulánsok – Ritalin) pszichoterápia (elsősorban az érzelmi élet zavarainak korrekciójára, a szülők aktív bekapcsolódása kívánatos, nevelői attitűdök módosítása)

24 Magatartászavarok Tartós, rendszeres viselkedésmódok Agresszív mások jogainak durva megsértése agresszív, romboló megnyilvánulások, mások fizikai bántalmazása morális kisiklások (iskolakerülés, lopás, hazudozás) Opponáló a korra jellemző mértéket messze meghaladóan kihívó, dacos, engedetlen ugyanakkor mások jogait tiszteletben tartja, nem destruktív társaival szemben is kötözködő, vitatkozó, frusztrációs toleranciája alacsony, gyakran megsértődik, dühkitörései vannak

25 Kialakulás, kezelés Kialakulás Kiemelt jelentősége van a családi szocializációnak. Gyakoribb az intézetben, széthullott családban vagy alkoholista szülőknél felnevelkedett gyerekek körében Előfordulás, kórlefolyás Súlyosabb esetek az iskolások 10%-ában fordulnak elő, fiúk körében 4-5-ször gyakoribb Gyakran felnőttkori magatartászavar bontakozik ki, legsúlyosabb szövődményként szenvedélybetegség jelenik meg. Gyakran emocionális problémákkal, esetleg hangulatzavarral (pl. depresszív magatartászavar) ill. szorongással, kényszerekkel vagy fóbiákkal szövődik. Kezelés egyéni- és családterápia gyógyszeres kezelés

26 Érzelmi zavarok Gyermekkori depresszió 17 év alatt: kb. 2% szenved depresszióban Serdülők: kb. 7% (serdülők közt kétszer annyi a lány) Oka: veszteségek, negatív életesemények, bántalmazás Szorongás – speciális gyerekkori formák: Szeparációs szorongás A szeretett személytől való elszakadás extrém, kóros szorongást kelt, amely túl gyakran, és az életkornak nem megfelelő mértékben lép fel A gyerek állandóan amiatt aggódik, hogy elveszíti a szeretett személyt Szeparációs rémálmok, fantáziák A kényszerű eltávolodás szomatikus tüneteket, vagy heves emocionális állapotot (sírás, szorongás) vált ki Iskoláskorúak között 3-4%, lányoknál gyakoribb Iskolafóbia A kóros szorongás az iskolaszituációra vetül A tünetek fokozatosan alakulnak ki: egyre inkább elhúzódik az iskolába indulási idő Leggyakrabban serdülőkor elején jelentkezik; gyakorisága 1-8%.

27 Kialakulás, kezelés Kialakulás: a szülőkkel való kapcsolat, a családi élet meghatározó szerepet játszik szorongó, ill. túlzottan aggódó, túlkényeztető szülők gyermekeinél gyakoribb a szorongás Kórlefolyás: a tünetek gyakran maguktól oldódnak, más esetben felnőttkorra agorafóbia alakul ki Kezelés: leghatásosabb az egyéni pszichoterápiával kombinált családterápia speciális deszenzitizáló kezelés, vagy szorongáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása is szükségessé válhat.

28 Szociális funkciózavarok A szociális kapcsolatteremtés zavarai – többnyire a gyermekkori szocializáció súlyos ártalmaira utalnak (túl zárt, overprotektív családi légkör jellemző, súlyos nevelési- gondozási hiba, bántalmazás, állami gondozás) Szelektív mutizmus bizonyos helyzetekben (iskola, idegenek, külföld stb.) a gyerek nem beszél. az 5-6. életévben jelenik meg és viszonylag gyorsan megszűnik más esetben a tünetek 5-10 évig is elhúzódnak Reaktív kötődési zavar a gyermek a környezettel való interakciót elutasítja, a gondoskodásra agresszióval reagál többnyire csecsemő- és kisgyerekkorban kezdődik; 1.tünet ált. a testi gyarapodás lelassulása. inaktív, apátiás, nem nevet, későbbi a közeledésre nem reagál, félrehúzódik, a társas játékokat nem szereti Korlátlan kötődési zavar fokozott kötődési igény, mindenkivel szemben megnyilvánul, „tapadós” minden igyekezete arra irányul, hogy a környezete figyelmét magára terelje kapcsolatai felszínesek ált. 2 éves kor körül alakul ki és a gyermekkor végére többnyire megszűnik később is megmaradhat a mély, tartós kapcsolatokra való képtelenség

29 Tic ismétlődő, gyors, sztereotip, nem ritmusos, nem célszerű mozgás leggyakrabban a szem és a száj körüli izmokban, ritkábban a nyak, kar, váll izmaiban lép fel  motoros tic: pislogás, grimaszolás, vállemelés, nyakhajlítás stb., önmagát ütögeti, tárgyakat szagolgat, tapogat, szökdécsel, obszcén mozdulatokat végez  vokális tic: torokköszörülés, orrszívás stb szó vagy mondatok ismételgetése, saját- vagy mások szavainak ismételgetése, obszcén szavak mondogatása akaratlagosan késleltethető, de egészében nem áll akaratlagos kontroll alatt alvás közben szünetel, stresszre fokozódik enyhe formái mindennaposak, gyermekeknél 10-20%-ban átmenetileg előfordulhatnak Tourette-szindróma: Éveken keresztül, naponta többször fellépő többszörös vokális és motoros tic-ek Gyakran kényszerekkel, kényszergondolatokkal jár A betegség idült lefolyású, súlyosbodó és javuló periódusokkal A tünetek felnőttkorra is áthúzódnak. Súlyos formában életviteli nehézségekkel, érzelmi problémákkal, öngyilkossági kísérletekkel járhat. Fiúk körében 3-szor gyakoribb.

30 Sztereotíp mozgászavarok nem célszerű, nem funkcionális, de ritmusos és sztereotip mozgások állandó jellegű mozgássorról van szó (pl. fej kemény tárgyhoz ütögetése, törzs ringatása, ujjak tördelése, körömrágás) a mozgássor kisebb-nagyobb szünetekkel visszatér következményként előfordulhatnak sérülések Kialakulás, kórlefolyás: általában 6-12 hónapos korban kezdődik a tüneteket feszültség, unalom, frusztráció fokozza mentális retardáció esetén a tünetek állandósulhatnak, egyébként többnyire spontán oldódnak

31 Ürítési funkciók zavara A 4-5. év után is fennálló, a széklet- és vizeletürítés kontrolljának olyan zavarai, melyek nem belszervi vagy neurológiai betegség ill. fejlődési rendellenesség következményei. Enurézis: min. 3 hónapon át heti több alkalommal előfordul bevizelés többnyire éjszakai tünet, nappal ritkább kialakulásában genetikai komponens, emocionális problémák, a szobatisztaságra szoktatással kapcsolatos traumák is szerepet játszhatnak 20%-ban egyéb pszichés zavar is fennáll a tünetek általában az idővel spontán elmúlnak, súlyosabb esetben negatív énkép alakulhat ki Enkoprézis: székletürítés történik szociálisan el nem fogadott helyzetben, 3 hónapon át min. heti 1x általában a szobatisztasággal kapcsolatos szülői magatartás, túlzott követelmények, túlzott gondoskodás mögötti érzelmi elutasítás áll a háttérben 7-8 éves korban a gyerekek 1,5%-ánál fordul elő, és fiúknál 3-szor gyakoribb serdülőkorra általában magától megoldódik - a prognózis a szülői magatartás függvénye (a büntető szülői magatartás korrekciójával)

32 Evészavarok A táplálékfelvétel minőségileg vagy mennyiségileg kóros, amelynek következtében a gyermek súlygyarapodása megáll, vagy veszít a súlyából. Anorexia nervosa Bulimia nervosa Obesitas Pica (nem élelmiszerek rendszeres fogyasztása) Gyakran autizmus vagy mentális retardáció kísérője, máskor önálló tünet.

33


Letölteni ppt "Gyermekkori pszichopatológia Zeley Réka klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés, Pszichopatológia 2010. április 30."

Hasonló előadás


Google Hirdetések