Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Halmazállapot-változások 7. Osztály (1.Óra). Halmazállapotok egymásba alakulása Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság Az anyagok halmazállapota.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Halmazállapot-változások 7. Osztály (1.Óra). Halmazállapotok egymásba alakulása Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság Az anyagok halmazállapota."— Előadás másolata:

1 Halmazállapot-változások 7. Osztály (1.Óra)

2 Halmazállapotok egymásba alakulása Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja, a kapcsolódás erőssége tér el egymástól A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja, a kapcsolódás erőssége tér el egymástól Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

3 A változás minősége Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba Megváltozik az anyag szerkezete Megváltozik az anyag szerkezete Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás Az anyag összetétele nem változik Az anyag összetétele nem változik Új anyag nem keletkezik Új anyag nem keletkezik Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. A halmazállapot-változások fizikai változások A halmazállapot-változások fizikai változások

4 Halmazállapot-változások Olvadás: szilárdból folyékony Olvadás: szilárdból folyékony Fagyás: folyékonyból szilárd Fagyás: folyékonyból szilárd Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Lecsapódás: gázból folyékony Lecsapódás: gázból folyékony Kristályosodás: gázból szilárd Kristályosodás: gázból szilárd Szublimáció: szilárdból gáz Szublimáció: szilárdból gáz

5 Összefoglalva

6 A halmaz szerkezetének változása Minden anyag rendelkezik több-kevesebb belső energiával. Minden anyag rendelkezik több-kevesebb belső energiával. A szilárd anyag részecskéi a kristály rácspontjaiban rezgő mozgást végeznek. A szilárd anyag részecskéi a kristály rácspontjaiban rezgő mozgást végeznek. Ha az anyaggal energiát közlünk, - pl hő formájában- akkor nő az anyag belső energiája. Ha az anyaggal energiát közlünk, - pl hő formájában- akkor nő az anyag belső energiája. Emiatt a részecskék egyre gyorsabban rezegnek. Emiatt a részecskék egyre gyorsabban rezegnek. A részecskék közti kötések egy ponton túl felszakadnak, a kristályrács egy adott hőmérsékleten szétesik. A részecskék közti kötések egy ponton túl felszakadnak, a kristályrács egy adott hőmérsékleten szétesik. A részecskék egymáson elgördülnek, A részecskék egymáson elgördülnek, az anyag folyékonnyá válik az anyag folyékonnyá válik

7 Az olvadás Azt a halmazállapot-változást, mely során a kristályráccsal rendelkező anyag folyékonnyá válik, olvadásnak nevezzük. Azt a halmazállapot-változást, mely során a kristályráccsal rendelkező anyag folyékonnyá válik, olvadásnak nevezzük. Az olvadás során az anyag belső energiája nő, a környezeté ugyanannyival csökken. Az olvadás során az anyag belső energiája nő, a környezeté ugyanannyival csökken. Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken endoterm változásoknak nevezzük. Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken endoterm változásoknak nevezzük. jég víz ΔEbΔEb

8 Az olvadáspont Az olvadás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten megy végbe. Az olvadás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten megy végbe.

9 0°C jég jég, víz víz T ΔEbΔEb A hőmérséklet mindaddig nem változik, míg a teljes kristályszerkezet szét nem esik. A hőmérséklet mindaddig nem változik, míg a teljes kristályszerkezet szét nem esik.

10 Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a szilárd és cseppfolyós anyag egyaránt tartósan jelen van olvadáspontnak nevezzük. Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a szilárd és cseppfolyós anyag egyaránt tartósan jelen van olvadáspontnak nevezzük. A jég olvadáspontja 0°C A jég olvadáspontja 0°C

11 Energiaközlés a folyadékkal A folyadék részecskéi között gyenge kötések működnek, A folyadék részecskéi között gyenge kötések működnek, ezért nem tudnak tetszőlegesen eltávolodni egymástól. ezért nem tudnak tetszőlegesen eltávolodni egymástól. Ha az anyaggal energiát közlünk, nő az anyag belső energiája Ha az anyaggal energiát közlünk, nő az anyag belső energiája a részecskéknek lesz annyi energiájuk, hogy a gyenge kötéseket legyőzzék, és elszakadjanak egymástól. a részecskéknek lesz annyi energiájuk, hogy a gyenge kötéseket legyőzzék, és elszakadjanak egymástól.

12 Párolgás A folyadék részecskéi közül a felszínen lévő részecskék szakadhatnak ki először. A folyadék részecskéi közül a felszínen lévő részecskék szakadhatnak ki először. Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyadék felszínén lévő részecskék gáz halmazállapotúvá válnak párolgásnak nevezzük. Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyadék felszínén lévő részecskék gáz halmazállapotúvá válnak párolgásnak nevezzük. A párolgás minden hőmérsékleten végbemenő endoterm fizikai változás A párolgás minden hőmérsékleten végbemenő endoterm fizikai változás

13 A párolgás sebessége A párolgás függ A párolgás függ A hőmérséklettől A hőmérséklettől Az edény alakjától Az edény alakjától

14 A forrás A hőmérséklet emelkedésével egy adott ponton a folyadék belsejében lévő részecskéknek is lesz annyi energiájuk, hogy legyőzzék a közük lévő gyenge kötéseket A hőmérséklet emelkedésével egy adott ponton a folyadék belsejében lévő részecskéknek is lesz annyi energiájuk, hogy legyőzzék a közük lévő gyenge kötéseket Ekkor a folyadék belsejében gáz képződik Ekkor a folyadék belsejében gáz képződik Megindul a buborékképződés Megindul a buborékképződés A forrás endoterm fizikai változás A forrás endoterm fizikai változás

15 A forráspont Azt a hőmérsékleti értéket, ahol a folyadék belsejében megindul a buborékképződés forráspontnak nevezzük. Azt a hőmérsékleti értéket, ahol a folyadék belsejében megindul a buborékképződés forráspontnak nevezzük. A víz forráspontja 100°C A víz forráspontja 100°C A forráspont függ: A forráspont függ: Az anyagi minőségtől Az anyagi minőségtől A külső nyomástól (alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a forráspont is) A külső nyomástól (alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a forráspont is)

16 A szublimáció Néhány szilárd anyag részecskéi között gyengébb kötések működnek. Néhány szilárd anyag részecskéi között gyengébb kötések működnek. Hő közlésével ezek felszakadnak, és a részecskék egymástól függetlenül szabadon mozoghatnak Hő közlésével ezek felszakadnak, és a részecskék egymástól függetlenül szabadon mozoghatnak A szilárd anyag folyadékátmenet nélkül válik gáz halmazállapotúvá. A szilárd anyag folyadékátmenet nélkül válik gáz halmazállapotúvá. Ez a folyamat a szublimáció Ez a folyamat a szublimáció A szublimáció endoterm A szublimáció endoterm fizikai változás fizikai változás

17 Szublimációra képes anyagok Jód Jód Naftalin Naftalin Kámfor Kámfor


Letölteni ppt "Halmazállapot-változások 7. Osztály (1.Óra). Halmazállapotok egymásba alakulása Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság Az anyagok halmazállapota."

Hasonló előadás


Google Hirdetések