Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adóbevallások 2011 2012.02.14.. 2 1153-as bevallás A bevallás részei A bevallás négy fő része:  Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adóbevallások 2011 2012.02.14.. 2 1153-as bevallás A bevallás részei A bevallás négy fő része:  Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a."— Előadás másolata:

1 Adóbevallások 2011 2012.02.14.

2 2 1153-as bevallás A bevallás részei A bevallás négy fő része:  Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es pótlapig;  Mezőgazdasági őstermelői lapok – az előzőeken túl a 12-es pótlapok;  Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös pótlapig;  Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os pótlapok.

3 3 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) Kiss Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 11M30-as igazolás 1. sor („d”) oszlopában, mely összeg adóalap- kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor („a”) oszlopában szereplő 3 000 000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege).(3.000.000 Ft x 1,27)

4 4 A bevallás kitöltése: Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000 forintot,majd az 1,27-tel való szorzást követően a („d”) oszlopba a 3 810 000 forintot kell beírni. A ÁNYK program segítségével a 3 000 000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3 810 000 forintot.

5 5 Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás („a”) oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás („d”) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás („a”) oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000.

6 6 2./ Az igazolás alapján Kovács János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2011. október 4-én 635 000 forint nyugdíj- szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (12. sor) adóköteles.

7 7 A bevallás kitöltése: A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után Kovács János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot. A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1153-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor („e”) oszlopában).

8 8 Ezen kívül Kovács János 2011-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel Kovács Jánosnak nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a („b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az („a”) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia (495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a („d”) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget.

9 9 3./ Borzas Károly az Előre Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni a számlái alapján. Borzas Károlynak 2011-ben ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele 2 000 000 forint, költségként számlák alapján 600 000 forintot számol el.

10 10 A bevallás kitöltése: Borzas Károlynak a 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint. A 7. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000 000) 3 200 000 forint, a („c”) oszlopba a költségek együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000 forint. Ha Borzas Károlynak az ÁNYK programmal készíti el a bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”) oszlopba a bevétel és a költség (3 200 000-730 000) különbözetét, a 2 470 000 forintot.

11 11 Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem (a érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének (2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az 1 400 000 forint 78%-ához, azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó (1 200 000-130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”) oszlopban tehát 2 162 000 forintra kell korrigálni a program által „felkínált” összeget.

12 12 Családi kedvezmény 1./ A Kiss házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni! Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosultak. A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.

13 13 2./ A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1*62 500 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértékének megállapítása során figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő az esetében. Az apa 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosult havonta.

14 14 Az adójóváírás számítása, a 1153-B lap 24. sora 1./ Horváth Tibor 2011-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 3 720 000 forint volt (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg (3 720 000x1,27)= 4 724 400 forint (1. sor „d” oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a 2011. évi összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 forintot meghaladta.

15 15 Ha az első példában Horváth Tibor munkaviszonyból származó jövedelme adóalap kiegészítéssel csak 3 320 000 forint lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (20. sor) jövedelme 4 830 000 forint lenne, ami a 3 960 000 forint értékhatárt szintén meghaladná.

16 16 3./ Sors Tibor 2011-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb 145 200 forint lenne, ez azonban csökkentendő (3 817 000-2 750 000) az 1 067 000 forint 12%-ával, azaz 128 040 forinttal, így Sors Tibor 2011-ben adójóváírás címén 145 200-128 040 = 17 160 forinttal csökkentheti a számított adóját.

17 17 4./ Tóbiás Béla 2011. évi adóbevallásban bevallott összes jövedelme (20. sor) 1 200 000 forint. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalap-kiegészítéssel 1 200 000 forint, az adójóváírásra jogosító hónapok száma: 8 volt. Tóbiás Béla az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 1 200 000 forint adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a 192 000 forint, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 12 100 forint/hó, vagyis 96 800 forint adójóváírás illeti meg.

18 18 Tevékeny József 2011-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összege 3 192 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 300 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalap kiegészítéssel növelt táppénz összege 95 000 Ft. Más jövedelme nem volt.

19 19 A táppénz bérjövedelemnek minősül, és a 2011. évi összes jövedelme (20. sor) 3 587 000 Ft, azaz a 2 750 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentett összegben érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 95 000 Ft 16%-a, vagyis 15 200 Ft lenne, mivel a bér 16%-a nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb (2 x 12100=) 24 200 Ft-ot. A jogosultsági határt (2 750 000 Ft-ot) a 20. sor jövedelme (95 000+3 192 000+300 000=3 587 000) meghaladja, így a 3 587 000 és a 2 750 000 Ft különbözete (837 000 Ft) 12%-ával (100 440 Ft-tal) csökkentenie kell az adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást az adózó nem érvényesíthet.

20 20 Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68. sorához 1./ Bekecs Tamás a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis 46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie.

21 21 A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%- ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne.

22 22 Az előzőek alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000 forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.

23 23 Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója1153-04-es lap a 161. sora Berta József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt lakását 2011-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 Ft Számított összeg: 3 000 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a 144 000 Ft

24 24 Ha a példa szerinti ingatlannak nem csak Berta József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft Számított összeg 1 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 450 000 Ft Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 16%-a 72 000 Ft

25 25 Ha a példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop) - 500 000 Ft Számított összeg 3 000 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a 144 000 Ft, a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint. A „d” oszlopban szereplő 900 000 forint jövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor „a” oszlopba a 900 000 forintot, és a „b” oszlopba a 144 000 forintot kell beírnia.

26 26 Horgos Róbert a 2006-ban 26 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért értékesítette 2011-ben. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop) 38 000 000 Ft Költség („c” oszlop) - 26 000 000 Ft Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop) 12 000 000 Ft

27 27 A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2012-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz 1 920 000 forintot kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.

28 28 Horgos Róbert 1998-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2011-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 14 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft Számított jövedelem 11 400 000 Ft Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a - 9 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 2 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a 364 800 Ft Ha a példánkban szereplő Horgos Róbert, az eladott telket 1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania.

29 29 Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1153-04-es lap 163. sora Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 16%-os adója 128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 forint 16%-át, vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak írnia.

30 30 Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése 1153-06-01 lap Molnár Ágnes 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette. 2011-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért. 1153-06-01 lap kitöltése: 204. sor 2010-ben megfizetett adó 2 500 000 Ft 205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft 206. sor 2011. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 640 000 Ft* *Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába.

31 31 Bartos Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint, melynek az adója 800 000 forint. 2011-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg 6 000 000 forint. A 1153-06-01 lap kitöltése: 208. sor 2011. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 800 000 Ft 209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja : 6 000 000 adója: 960 000 Ft 210. sor 2012. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető : 0 Ft

32 32 A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1153-09-es lap kitöltése Móri János adózó 2011. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból 1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, melynek a 14%-a 233.114 forint. Móri János után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg, rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint). Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1153-09-es lapot nem kell kitöltenie.

33 33 Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), Móri Jánosnak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie. A 1153-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia: A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot kell feltüntetni. A 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert Móri Jánosnak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz a ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni.

34 34 Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel.

35 35 Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (78 000 forint), ha azonban az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum havi összege (94 000 forint).

36 36 Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. Az őstermelői jövedelem havi összege 80 000 forint (évi 960 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes garantált bérminimum összegét. A járulékalap 2011. január 01-jétől havi 94 000 forint (évi 1 128 000 forint). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (960 000 – 1 128 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

37 37 Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása a 1153-13-as lapok kitöltése 436. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 2011. január 10-én vásárolt és 2011. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz beszerzési ára 800 000 Ft volt. Az adózó 2011. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2011. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 29 238 Ft.

38 38 Járművek költségelszámolása Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra 25 000 km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó fizetésére kötelezett.

39 39 491. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel – a 2011. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft – 2011. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összeg („b” oszlop adata) 800 000 Ft 2011. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft. Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó 40%-os költséghányadot alkalmazhat. A jövedelem 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve 9.240.000 Ft, melyet a 9. sor”a” oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a 27% adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 9. sor „d” oszlopába beírni, azaz 11.734.800 Ft.

40 40 egyszerűsített bevallás Az egyszerűsített bevallást Ön akkor választhatja, ha az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól és/vagy kifizető(k)től bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, melyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le.

41 41 A fenti feltételen túl Ön egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet ha: - ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni); - ingó vagyontárgy értékesítésből származott bevallás köteles jövedelme; - vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallás köteles jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat); - termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallás köteles jövedelme; - az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt; - magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben ;

42 42 - mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz; - osztalékból származott jövedelme; - értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme; - vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett; - az Szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni; - az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt érvényesít; - rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla javára; - rendelkezni kíván megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján; - visszafizetendő adókedvezménye keletkezett (pl. biztosítási szerződés megszüntetése miatt);

43 43 - valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az Ekho - törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az - Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését; - olyan jövedelmet szerzett, amely után a munkáltató/kifizető a 27%-os - egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége; - túlvont nyugdíjjárulékot kíván visszaigényelni.

44 44 Az egyszerűsített bevallás választásának további feltétele az adózó belföldi lakcímének vagy elektronikus levélcímének közlése.6 A 1153NY jelű nyilatkozat főlapján külföldi cím szerepeltetése esetén az adózónak az e-mail címét is meg kell adnia. Belföldi cím feltüntetése esetén az e-mail cím kitöltése nem kötelező.

45 45 nem választhatja Ön az egyszerűsített bevallást az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap – kedvezményt érvényesít, a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő 98%-os különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett, az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett, egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett.

46 46 - az adóévben egyéni vállalkozó volt, - az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott és nem tesz nemleges nyilatkozatot; - a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választotta, - a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez, az igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott, - az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti- bírság11 fizetésére köteles, - az ingatlant - egyéni vállalkozónak nem minősülő - bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el az Szja tv. 11. számú mellékletének rendelkezései szerint,

47 47 - köteles jövedelme mely után a 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése Önt terheli, - privatizációs lízingből származott jövedelme, - árfolyamnyereségből származott jövedelme, - egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána az adót, adóelőleget Önnek kell bevallani és megfizetni, - ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett, - az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni, - az adóévben tartós befektetésből származott jövedelme, - önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége keletkezett,

48 48 1143 bevallás Határidő: Február 27. Bevételi nyilvántartást vezető EVA adóalanyok kötelezettsége A bevallási időszak 2011. 01. 01. napjától kezdődik éves bevallás esetén 2011. 12. 31. napig tart, - a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, - egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző napig tart, - az eva alanyiság évközi megszűnése esetén, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek, akkor az adóalanyiságot kizáró feltétel bekövetkezése napját megelőző napig tart, illetőleg amennyiben az adózó - az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladja akkor – az általános szabálytól eltérően - az ezt követő napig, - végelszámolás, felszámolás esetén a végelszámolás, felszámolás kezdő időpontját megelőző napig tart, egyébként a megszűnés időpontját kell a bevallási időszak utolsó napjának tekinteni,

49 49 1101 bevallás Éves bevallási határidő: február 27. Amennyiben egy éves bevalló az adóév második negyedévében rehabilitációs hozzájárulás-, szakképzési hozzájárulás-, innovációs járulék előleg és cégautóadó bevallására is kötelezett, akkor kitölti a második negyedév kezdőnapjától a második negyedév zárónapjáig (2011.04.01 - 2011.06.30) a főlap (C) blokkjában a „Bevallási időszakot” és külön mezőben jelöli a „szakképzési hozzájárulás előlegének a bevallási időszakát” is. (Ez az időszak általános esetben havi, negyedéves és éves bevallóknál: 2011.01.01- 2011.06.30.)

50 50 Amennyiben a 2011. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor – a társasági adóbevallás helyett – az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz. A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet követő év február 25-éig nyújtható be, a nyilatkozat tényét a mezőben „X”-szel kell jelölni!

51 51 A rehabilitációs hozzájárulás előleget mindig a negyedév utolsó hónapjának oszlopában kell szerepeltetni, tehát amennyiben az adózó éves gyakoriságú (vagy negyedéves, mivel előleg bevallás esetében az éves és a negyedéves gyakoriságú adózó a bevallási időszak tekintetében egyformán működik), akkor az első negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előleg kötelezettségének a márciusi hónapban tesz eleget, és ebben az esetben a főlap (C) blokkjában a Bevallási időszak 2011.01.01-2011.03.31., havi bevalló esetében a márciusi (2011.03.01 - 2011.03.31) hónap. Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a havi, negyedéves és éves bevallók ezen a bevalláson teljesítik.

52 52 Rehabilitációs hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás éves mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi mértéke 964 500 Ft/fő.

53 53 Játékadó Nem tartalmazhatja a pénznyerő automaták utáni havi bevallású játékadó kötelezettséget, illetve a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó féléves bevallású játékadót, azt a 1178 számú nyomtatványon kell bevallani.

54 54 az ötös-lottó szerencsejáték játékadó kötelezettség teljes összegét kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötös-lottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. Ezt a sort kizárólag a Szerencsejáték Zrt. töltheti ki,

55 55 Szakképzési hozzájárulás Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulás előleget, illetve az előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetni. Ezt a sort az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adózók nem tölthetik ki! Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó – ideértve a végelszámolás alatt álló adózót is a szakképzési hozzájárulásról a 1112 számú bevallásában számol el.

56 56 Innovációs járulék Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség vonatkozásában a 1101-es bevallás csak a kötelezettség keletkezése évének I-II. negyedéve tekintetében nyújtható be. Az ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozó előleg-kötelezettséget a 1149- es számú bevallásban kell szerepeltetni.

57 57 cégautóadó Az adó mértéke havonta a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15.000 Ft.

58 58 Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja. tv.7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

59 59 1165 bevallás Általános forgalmi adóbevallás éves bevalló adóalanynál:tárgyévet követően, február 25-ig, Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és nem rendelkezik közösségi adószámmal.

60 60


Letölteni ppt "Adóbevallások 2011 2012.02.14.. 2 1153-as bevallás A bevallás részei A bevallás négy fő része:  Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések