Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szerves kémia Jons Jacob Berzelius (1779–1848) Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek ‘vis vitalis’ elmélet Friedrich Wöhler (1800  1882)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szerves kémia Jons Jacob Berzelius (1779–1848) Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek ‘vis vitalis’ elmélet Friedrich Wöhler (1800  1882)"— Előadás másolata:

1 Szerves kémia Jons Jacob Berzelius (1779–1848) Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek ‘vis vitalis’ elmélet Friedrich Wöhler (1800  1882) Ajánlott olvasmány: Kajtár Márton: Változatok négy elemre

2 Telített szénhidrogének: alkánok nyíltláncú vagy gyűrűs normális láncú vagy elágazó

3 Telített szénhidrogének: alkánok

4 (lásd korábban: konformáció)

5 Olefinek (alkének) etén

6 Di- és poliolefinek IZOLÁLT CH 2 =CH  CH 2  CH 2  CH=CH 2 1,5-hexadién KUMMULÁLT CH 2 =C=CH 2 allén (1,2-propadién) KONJUGÁLT CH 2 =CH  CH=CH 2 1,3-butadién A butadién elektronszerkezete

7 Konjugált olefinek likopin

8 Aromás vegyületek benzol naftalin aromás vegyületek: 2n +2  -elektron

9 Aromás vegyületek elektrofil szubsztitúciós reakciói (S E Ar) Elektrofil: „elektronkedvelő” Bimolekulás reakció: v= k[C 6 H 5 E][E’] E’: FeBr 3 + Br 2 → FeBr 4  + Br +, HNO 3 + H 2 SO 4 → →NO 2 + …

10 Addíció Addíció (acetilén)

11 Halogénezett szénhidrogének

12 Halogénezett szénhidrogének eliminációs reakciói E2E2 Egylépéses, bimolekulás reakció Kétlépéses, unimolekulás reakció E1 pl. CH 3 CH 2 Cl + OH  = CH 3 OH + H 2 O + Cl 

13 Halogénezett szénhidrogének nukleofil szubsztituciós reakciói Nukleofil: „magkedvelő” SN2SN2 Egylépéses, bimolekulás reakció: v= k[RR’R”CY][Nu  ] Kétlépéses, unimolekulás reakció: v 1 = k 1 [RR’R”CNu’] és v 2 = k 2 [Nu  ][R 3 C + ] SN1SN1 Nu: Br , Cl , OH  … pl. CH 3 Cl + OH  = CH 3 OH + Cl  sebesség meghatározó

14 Alkoholok és fenolok fagyálló folyadék nitrálásával: „nitroglicerin” (gricelin-trinitrát) B-vitaminfajta méreg, „energiatároló”

15 Éterek

16 Aldehidek és ketonok

17 Karbonsavak (verejtékben) (ecet) (zsírban) (étolajban, telítésével: margarin)

18 Karbonsavak

19 Észterek etil-formiát (rumaromában) propil-pentanoát (ananász) etil-butanoát (alma) oktil-acetát (narancs)

20 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

21 Amidok savklorid Formálisan: -H 2 O Előállítás: pl. nylon 6,6 delokalizált elektronok → planáris, nem felxibilis  ++ RCOOH +PCl 5  H 3 PO 4

22 Heteroaromás vegyületek piridin pirimidin bázisok pirrol sav N magános elektronpárja nem vesz részt az aromásrendszerben N magános elektronpárja részt vesz az aromásrendszerben imidazol amfoter

23 Szénhidrátok Formálisan: C n (H 2 O) m Monoszaharidok Csoportosítás: A) szénatomszám szerint: n=3trióz n=4tetróz n=5pentóz n=6hexóz n=6heptóz B) oxocsoport szerint aldóz (redukál, pl. Ag-tükörpróba) ketóz (nem redukál) Triózok glicerin- aldehid dihidroxi- aceton * D L (korábban Fischer-projekció!)

24 Monoszacharidok Pentózok Hexózok

25 A monoszacharidok gyűrűs formája glikozidos OH-csoport

26 Diszacharidok Nem redukáló! (Két glikozidos-OH kapcsolódik) Gyümölcsökben, cukorrépában, cukornádban található. Redukáló. Tejben található.

27 Poliszachariodok  -D-glükóz (1-4’ glikozidkötésű cellobióz) egységekből épül fel. Fehér, szilárd anyag, vízben nem oldódik. Előfordulás: növények sejtfalában. Felhasználás: vatta-, papírgyártás; filmek, lakkok, műszálak gyártása. Nitrálással: nitrocellulóz. cellulóz amilóz aminopektin Keményítő: amilóz + aminopektin  -alpha-D-glükózegységekből épül fel. Fehér színű, szilárd anyag. Forró víben oldódik (kolloid rendszer: csiriz). Növények raktározott tápanyaga.

28 Lipidek Zsírokban jól oldódó szerves vegyületek pl. olajsavak: palmitinsav sztearinsav olajsav trigliceridek foszfolipidek koleszterin szteroidok sejthártyák!

29 Aminosavak  -L-aminosav  -D-aminosav ikerionos szerkezet pH=7, vizes oldat

30 Természetes aminosavak Speciális aminosavakPoláris oldalláncú savas és bázisos aminosavak Apoláris oldalláncú aminosavakPoláros, semleges oldalláncú

31 Murchinson (és Allende) meteorit(ok) (1969): 16 aminosav, de racém elegy! 16-ból 11 ritkán fordul elő a Földön Aminosavak

32 dipeptid polipeptid Gly Ala Peptidek

33 A peptidek elsődleges szerkezete Sorrend meghatározása: lebontás + kromatográfia

34 A peptidek másodlagos szerkezete (korábban: Ramachandran-felület!)

35 A peptidek másodlagos szerkezete:  -redő pl. selyem: Gly-Ser-Gly-Ala-Gly-Ala Alzheimer-kór

36 A peptidek másodlagos szerkezete:  hélix pl. α-keratin (kettős  -hélix): haj, szőr, szarú

37 A peptidek másodlagos szerkezete: kanyarok  -kanyarok  -kanyarok

38 A peptidek harmadlagos szerkezete

39

40 A peptidek szerkezete elsődleges másodlagos harmadlagos negyedleges

41 A nukleotidokat felépítő bázisok adenin, A guanin, G citozin, C timin, T uracil, U ATAT CGCG purin pirimidin

42 Nukleozidok AdenozinGuanizin 5-m-uridin UridinCitidin Dezoxitimidin DezoxiuridinDezoxcitidin DezoxiadenozinDezoxiguanidin

43 Nukleotidok Adenozin-monofoszfát AMP Adenozin-difoszfát ADP Dezoxiguanozin- monofoszfát, dGMP Adenozin-trifoszfát ATP nikotin-amid-adenin-dinukleotid NADH flavin-adenin-dinukleotid FAD

44 A DNS szerkezete

45 A genetikai kód

46 Boldog karácsonyt!


Letölteni ppt "Szerves kémia Jons Jacob Berzelius (1779–1848) Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek ‘vis vitalis’ elmélet Friedrich Wöhler (1800  1882)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések