Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály. Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kapuit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály. Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kapuit."— Előadás másolata:

1 Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály

2

3 Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kapuit egy időben Svédországban, majd sorra követték a példát más európai országok. Ma már a világ 41 országában 250 nemzeti park működik, ennek tetemes része Európában található. A Triglav Nemzeti Park, a Laurissilva és a Tátra Nemzeti Park csak néhány kontinensünk felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink közül.

4

5 Az 1921 óta védetté nyilvánított Triglav Nemzeti Park a legmagasabb csúcsáról, a 2864 méter magas Triglavról kapta nevét, amely egyben a Szlovénia nemzeti szimbóluma. A dolomit- és mészkőhegység 200 millió évvel ezelőtt a földtörténet triász szakaszában keletkezett. Az előkerült ammonitesz-leletek (megkövesedett mészvázúak, csigák) is bizonyítják, de a hegység mai formájának kialakulásában a jégkorszak is jelentős szerepet kapott. Területe: ha

6 A Triglav tetején először 1778-ban állt ember, méghozzá egy osztrák hegymászó három helybéli társaságában. A Nemzeti Park területén még számos 2000 méter feletti csúcs található, mint például a Jalovec (2645 m), a Mangart (2679 m), a Prisank (2547 m), a Razor (2601 m), a Skrlatica (2738 m), a Spik (2472 m), a Kanjavec (2568 m), a Lepo Spicje (239 8m) és a Krna (2244 m). A Triglav Nemzeti Park területén 165 menedékház található, továbbá kiválóak a túra- és sétautak, valamint tanösvények. Nemcsak a külföldi turisták miatt gondozzák őket, hanem azért is, mert Szlovéniában a hegymászás az egyik legnépszerűbb sport.

7 Planika menedékház Kunyhó

8 Triglav hegy csúcsa

9

10 Érdekességek: Szent Katalin templom

11

12 Kobarid múzeum

13 Őrtorony a Triglav hegy csúcsán

14 Bled kastély

15

16 Predjama Vár

17

18 Bohinji-tó

19 Bledi sziget és a bledi vár

20 Fekete-tó

21

22 Számos barlangjárat található itt. Postojna barlang

23

24 Bled tó

25 BOKA vizesés

26 Slapovi vizesés

27 SAVICA vizesés SAVA folyó

28 Pericnik vizesés

29 Martuljek vizesés

30 Kozjak vizesés

31 Soca forrás

32 Soca szurdok

33 Mlinarica szurdok

34 Jasna tó

35 Több kanyon is látható itt.

36 Luknja hágó

37

38 Szlovénia több mint 2900 fajta növénynek ad otthont, melyek közül kb. 70 faj csak itt, fõleg az Alpokban található meg. Közülük legjelentõsebb a rózsaszín triglavi rózsa, a kék Frölich tárnics, a sárga héjaszakáll, a júliai pipacs és a bíborszínû Zois- harangvirág. Az Adriai-tengerpart legjellemzõbb növénye a ciprus. Néhány védett területen találkozhatunk különféle pálmákkal, és más keleti és egzotikus növénnyel. Ilyenek: mimóza, agavé, fügekaktusz, stb. A hegyvidéki területeken legsûrûbben a fenyõfajtákkal találkozhatunk, de megtalálhatóak más alpesi növények is. Az alacsonyabban fekvõ területek növényzete szinte teljesen megegyezik a hasonló magyarországi területek növényzetével. A mezõgazdasági haszonnövények is a magyar viszonyoknak megfelelõek. Ezen kívül a melegebb területeken a füge és az olajfa is megtalálható.

39 Triglavi rózsa

40

41

42

43

44

45 Havasszépe

46 Turbánliliom

47 Pompás tárnics

48 Gentiana

49

50

51

52

53

54

55 Alpesi hanga

56 Alpesi napvirág

57 Lanpionliliom

58

59 Júliai pipacs

60 Mimóza

61 Leánykökörcsin

62 Illatos hunyor

63 Téltemető

64

65 A Triglav Nemzeti Park kétharmadát sűrű erdő borítja. A vegetáció olyan buja, hogy az I. és II. világháború intenzív fakitermése sem tudott jelentős károkat okozni Sajátos mikroklímájának köszönhetően a park területén mind a mediterrán, mind az alpesi tájakra jellemző növényfajok megtalálhatók. Jellemző állatfajai például a szirti sas, az alpesi szalamandra, és a hófajd. A modern vadgazdálkodás eredménye képen mára már sikerült visszatelepíteni a mormotát, a kőszáli kecskét, és a muflont.

66 Az állatvilág szintén nagy hasonlóságot mutat a hazaival, bár Szlovéniában sokkal több gyíkfaj él, mint hazánkban. Veszélyes kígyófajták (pl.: homoki vipera, stb.) csak nagyon ritkán fordulnak elõ. Az ország területén 344 féle madárfajt számoltak össze. A Postojnai-barlangban található Proteus anguinus - egy barlangi vakgõte-faj - és az Isonzó pisztráng csak Szlovéniában él. Jellegzetes az alpesi tájak állatvilága. A magashegységek környékén mindenhol találkozhatunk zergékkel, kõszáli kecskékkel, õzekkel, hiúzokkal, havasi nyulakkal és mormotákkal, valamint olyan nagyobb vadakkal is, mint a szarvas, a vaddisznó és - elvétve - a medve. A vidék jellemzõ madara a kõszáli sas. Az alacsonyabb vidékek jellegzetes élõlényei a mocsári teknõs, a barlangi sün, a rengeteg pelefajta, és a ganajtúróbogár.

67 Fenyvescinege

68 Csonttolú madár

69 Cukorvitorlázórepülő

70 Estuarin krokodil

71 Fenyőpinty

72 Fenyőszajkó

73 Fütyülő sárkány

74 Halászölyv

75 Hegyi billegető

76 Homoki vipera

77 Jégmadár

78 Karvaly

79 Tökés réce

80 Soca pisztráng

81 Szirti sas

82 Alpesi szalamandra

83 Hófajd

84 Mormota

85 Kőszáli kecske

86 Muflon

87

88

89

90 Vakgőte

91 ŐZ

92 Hiúz

93 Havasi nyúl

94 Zerge

95 Szarvas

96 Medve

97 Vaddisznó

98 Cápa

99 Tengeri vidra

100 A lampionliliom( sandersonia aurantiaca ) Dél- Afrikából származik, de jól viseli a nyugat- európai telek téli hőmérsékletét is. Ám itt több gondoskodást igényel. Félig kúszónövény, cm magasra nő meg. Hosszú, vékony szárukon függnek a virágok, amelyek a kínai lampionra hasonlítanak.

101 Turbánliliom A turbánliliom (Lilium martagon L.) a liliomfélék családjába tartozó, néha 1 m magasra is megnövő, impozáns növény.

102 Elterjedése, élőhelye : Majdnem egész Európában és Észak- Ázsiában előfordul. Kedvenc élőhelyei a bükkös-gyertyános elegyes erdők, a karsztbokorerdők, a cserjések, ligetek. Jellemzői: A levelek hosszúkás lándzsásak, ép szélűek; csúcsuk és válluk is fokozatosan keskenyedik. A felsők szórtak, az alsók inkább örvösen állnak. A párta rózsa- vagy bíborszínű (néha fehér) alapon sötéten pettyezett, a lepellevelek visszahajlók. A portokok vörösek. A virágzat 5–10 virágú, laza, lecsüngő fürt. Júniusban és júliusban virágzik. Toktermése hártyás élű tok. Felhasználás: -sárga hagymáját Szibériában eszik

103

104 JÉGMADÁR A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék(Alcedinidae) családjába tartozó faj.

105 Előfordulása: Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Megjelenése : Testhossza centiméter, szárnyfesztávolsága centiméter, testtömege gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

106 Életmódja Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.

107 Szaporodás Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen napig kotlik.

108 ’’Cserey-Goga’’ Iskolacsoport KRASZNA


Letölteni ppt "Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály. Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kapuit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések