Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van."— Előadás másolata:

1 A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko

2 A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk. Ha ugyanolyan távol volna (4,3 fényévre), mint a hozzá hasonló egyik legközelebbi csillag, az Alfa Centauri, semmivel sem volna különb, mint a többi fényes csillag. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt középponti helyétõl, nincs semmi olyan különös ismertetõjele, amely megkülönböztetné a Tejútrendszer sok milliárdnyi hasonló csillagától. A földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk. Ha ugyanolyan távol volna (4,3 fényévre), mint a hozzá hasonló egyik legközelebbi csillag, az Alfa Centauri, semmivel sem volna különb, mint a többi fényes csillag. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt középponti helyétõl, nincs semmi olyan különös ismertetõjele, amely megkülönböztetné a Tejútrendszer sok milliárdnyi hasonló csillagától. A földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében.

3

4 A Nap legfontosabb adatai: Kor 4,6·109 év Kor 4,6·109 év Tömeg 1,989·1030 kg Tömeg 1,989·1030 kg · Föld-tömeg · Föld-tömeg Átmérõ km 109 · Föld-átmérõ Átmérõ km 109 · Föld-átmérõ Térfogat · Föld-térfogat Térfogat · Föld-térfogat Egyenlítõi sugár km 109 · Föld egyenlítõi sugár Egyenlítõi sugár km 109 · Föld egyenlítõi sugár Felszíni sûrûség 2,07·10-7 g/cm3 Felszíni sûrûség 2,07·10-7 g/cm3 Közepes sûrûség 1,41 g/cm3 Közepes sûrûség 1,41 g/cm3 Tengelyforgási idõ a sarkok közelében 35 nap Tengelyforgási idõ a sarkok közelében 35 nap Tengelyforgási idõ az egyenlítõnél 25 nap Tengelyforgási idõ az egyenlítõnél 25 nap Egyenlítõi nehézségi gyorsulás 274 m/s2 Egyenlítõi nehézségi gyorsulás 274 m/s2 Szökési sebesség 618 km/s Szökési sebesség 618 km/s Felszíni hõmérséklet 5785 K Felszíni hõmérséklet 5785 K Centrális hõmérséklet millió K Centrális hõmérséklet millió K Sugárzási teljesítmény 3,86·1026 W Sugárzási teljesítmény 3,86·1026 W Tömegveszteség 109 kg/s Tömegveszteség 109 kg/s Közepes Nap-Föld távolság (Csillagászati Egység) 150·106 km Közepes Nap-Föld távolság (Csillagászati Egység) 150·106 km Összetétel ( Kémiai elem) Felszíni Központi Összetétel ( Kémiai elem) Felszíni Központi Hidrogén 70 % 35 % Hidrogén 70 % 35 % Hélium 28 % 63 % Hélium 28 % 63 % Egyéb (Szén, Nitrogén, Oxigén,... ) 2 % 2 % Egyéb (Szén, Nitrogén, Oxigén,... ) 2 % 2 %

5 A Nap belsõ szerkezete: Centrális mag, röntgensugárzási zóna, konvektív zóna. A Nap hõmérséklete, a fúziós folyamat bemutatása. A Nap belseje három fõ részre tagolható, a Nap középpontjától kifelé haladva: centrális mag : A centrális mag körülbelül a Nap sugarának negyedéig tart, ebben a régióban zajlik a Nap energiáját szolgáltató fúzió. röntgensugárzási zóna : A Nap centrumától kifelé haladva a belsõ magot elhagyva érjük el a röntgensugárzási zónát.Ebben a részben fõleg a sugárzás valósul meg. konvektív zóna : A Nap felszínéhez legközelebb esõ régió a konvektív zóna,amely a benne zajló konvekcióról kapta a nevét.

6 A Nap energiatermelése - a hidrogén termonukleáris fúziója: Hatalmas mennyiségû energiát termel és sugároz ki a környezetébe. Egészen a XX. századig úgy gondolták, hogy a kisugárzott energia a Nap anyagának összehúzódásából származik, de a pontosabb adatok alapján a Nap túl idõs ahhoz, hogy ilyen hosszú idõn keresztül nyerhesse az energiát a gravitációs összehúzódásból. Az 1930-as évek végén a magreakciók tanulmányozása után a fizikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap energiája fúziós reakcióból, könnyû atommagok egyesülésekor felszabaduló gamma- és röntgensugárzásból ered. A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségû energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. A centrális magban uralkodó 15 millió K-es hõmérséklet és a 2*1015 Pa nyomás lehetõvé teszi a fúzió lezajlását. A csillagokban kétféleképpen mehet végbe a hidrogén-hélium fúzió, proton-proton ciklussal illetve szén-nitrogén-oxigén ciklussal. Hatalmas mennyiségû energiát termel és sugároz ki a környezetébe. Egészen a XX. századig úgy gondolták, hogy a kisugárzott energia a Nap anyagának összehúzódásából származik, de a pontosabb adatok alapján a Nap túl idõs ahhoz, hogy ilyen hosszú idõn keresztül nyerhesse az energiát a gravitációs összehúzódásból. Az 1930-as évek végén a magreakciók tanulmányozása után a fizikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap energiája fúziós reakcióból, könnyû atommagok egyesülésekor felszabaduló gamma- és röntgensugárzásból ered. A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségû energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. A centrális magban uralkodó 15 millió K-es hõmérséklet és a 2*1015 Pa nyomás lehetõvé teszi a fúzió lezajlását. A csillagokban kétféleképpen mehet végbe a hidrogén-hélium fúzió, proton-proton ciklussal illetve szén-nitrogén-oxigén ciklussal.

7 A korona Ez a régió helyenként nagyon forró, így igen erõs röntgensugárzása van. A korona szerkezete egyenetlen. A röntgen felvételeken sötét foltokat is meg lehet figyelni, melyek hidegebb, alacsonyabb sûrûségû és nyitott mágneses mezejû jelenségek. Ezek a koronalyukak, belõlük indul ki a napszél. Napszélnek nevezzük, mikor a korona anyaga kifelé irányuló áramlást végez. Ekkor a részecskék hõmozgásának sebessége már meghaladja a szökési sebességet. Az áramlási sebesség kb km/s. Ez a régió helyenként nagyon forró, így igen erõs röntgensugárzása van. A korona szerkezete egyenetlen. A röntgen felvételeken sötét foltokat is meg lehet figyelni, melyek hidegebb, alacsonyabb sûrûségû és nyitott mágneses mezejû jelenségek. Ezek a koronalyukak, belõlük indul ki a napszél. Napszélnek nevezzük, mikor a korona anyaga kifelé irányuló áramlást végez. Ekkor a részecskék hõmozgásának sebessége már meghaladja a szökési sebességet. Az áramlási sebesség kb km/s.

8 Napfogyatkozás A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelõ számára részben vagy egészen eltakarja a Napot. Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold.


Letölteni ppt "A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van."

Hasonló előadás


Google Hirdetések