Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar valutacsoda. Infláció A pengő hihetetlen mértékű elértéktelenedése 1946. 08.01.- terv a valuta stabilizálására és az államháztartás szanálására.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar valutacsoda. Infláció A pengő hihetetlen mértékű elértéktelenedése 1946. 08.01.- terv a valuta stabilizálására és az államháztartás szanálására."— Előadás másolata:

1 A magyar valutacsoda

2 Infláció A pengő hihetetlen mértékű elértéktelenedése terv a valuta stabilizálására és az államháztartás szanálására Új valuta: négyszázezer quadrillió pengő=1 forint A forint arányértéke a pengő eredeti arányértékének 29%-át, a leértékelt 1933-as pengőének 44%-át teszi ki.

3 Az államháztartás szanálása és a valuta stabilizálása Nagyon merész tervgazdálkodási kísérlet. Teljesen új ár- és jövedelemeloszlási relációkat állapít meg, azaz nem kapcsolódik az infláció folyamán kialakult reáljövedelem-eloszláshoz.

4 Az új agrárárszint 1938/39-es áradatokból indultak ki. Búza ára- 1938/39.évi pengőár 2,1-szerese. Más agrárcikkek árának szorzószáma ennél valamelyest nagyobb(eltérő mértékben).

5 Vasúti fuvardíjak A fuvardíjak árszínvonala a háború előttinek kb. 4,1-szerese.

6 Lakbérszint Az infláció miatt a korábban fizetett lakbérek elhanyagolható összeget jelentettek. Új minimum lakbér: a háború előtti lakbéreknek 40%-a reálértékben. Ezen lakbérkialakítás oka: bevétel az államnak+ új keresetek egy részének lekötése.

7 Ipari munkabérszint Háború előtti teljesítmény 75%-át elérő a korábbi reálkeresetének 50%-ára tarthatott igényt. Okok: nemzeti jövedelem drasztikus visszaesése, jóvátételi, újjáépítési terhek és az ipari munkateljesítmények visszaesése. Munkanemek közötti különbségek összezsugorítása.

8 Ipari árszint Előzetes számítások alapján 60%-kal nagyobbra tették az ipari termelői árszint szorzószámát a mezőgazdasági termelői árak szorzószámához képest, ami 37,5%-os agrárollót jelentett volna. Így az ipari árak átl. szorzószáma 5,1 lett volna. Ez így nem valósult meg.

9 Átlagos nagykereskedelmi árszint Nagykereskedelmi árszintemelkedés kb.3,6- szeres 1939-hez képest. A devizaárfolyamok megállapításánál a külföldi áremelkedésekből 50-60%-ot vett figyelembe. Ebből kifolyólag 2,29-szeres szorzót alkalmazott a pénzlábnál a kormány a 3,6-szeres emelkedés ellenére. Így 1kg színarany=13210 forint.

10 Rekurrens kapcsolódás a forgalomban levő pénzhez Árszínvonal alapon. Stabilizáláskor az összes bankjegymennyiség értéke<10 millió forint Feltöltés óvatosan ment végbe: aug. végéig 240 millió kerülhetett forgalomba. Nagyon szigorú hitelrestrikció. 32 millió dollárnyi aranyat az amerikaiak visszaszolgáltatták. Így több, mint 100%-os fedezet a bankjegyforgalom felett. Mindezekből adódóan a forint iránti bizalom erős.

11 Hitelrestrikciók Jegybanktól beruházási hiteleket nem lehetett felvenni. Eladhatatlan árukészleteket nem lehetett hitelből finanszírozni. Jóvátételi és egyéb állami kiadásokra is ugyanez vonatkozik. Fokozatosan enyhítettek a hitelrestrikción, a betétképződés megindult. A dollár, mint párhuzamos valuta nem tudott forgalomban maradni.

12 Valutastabilizáció-államháztartás szanálási terve Az államháztartási keret a nemzeti jövedelemhez képest 20-25%-kal kisebb az előre tervezettnél(3-as szorzóval pengőről forintra). A fogyasztói árszint emelkedése kb. 4-szeres volt. Költségvetési keret betartásához való ragaszkodás. Emiatt az ipari termelési struktúrát át kellett alakítani.

13 Közellátás új megszervezése A vásárlóerő lekötése a piac zavartalan működése érdekében. Hatósági élelmiszer-kiutalások, lakbérek és adók rendszerének oly módon való kiépítése, hogy a szabad vásárlóerő leköthető legyen(iparcikkekkel). Mezőgazdasági árakra ugyanez vonatkozik-agrárolló kialakulása A szanálási terv fontos része a közellátásnak e fajta megszervezése. UNRRA-élelmiszer támogatás USA 15 millió dollárnyi kölcsöne(saját kiselejtezett hadianyagára). Kereskedelmi forgalom fokozódása a szovjetekkel.

14 Árkiegyenlítés Az árkiegyenlítés elkerülhetetlen, mivel a hazai árstruktúra eltér a külfölditől: iparcikkek drágábbak, az agárcikkek olcsóbbak. Deficit forrásává nem válhat. Exporttámogatás-adókedvezmény formájában.

15 Összegzés Alapvetően jól indult a terv megvalósítása. Az ipari termelési struktúrát szükséges átalakítani. A finanszírozás nincs teljesen megoldva+nincs rendesen előkészítve a termelés átállítása sem. Szanálási válság és munkanélküliség lehetősége. Ezért átállítási hitelek nyújtása. Forinttal kapcsolatos kérdések árstruktúránk különbözősége miatt. Mérsékelt optimizmus a jövőt illetően.


Letölteni ppt "A magyar valutacsoda. Infláció A pengő hihetetlen mértékű elértéktelenedése 1946. 08.01.- terv a valuta stabilizálására és az államháztartás szanálására."

Hasonló előadás


Google Hirdetések