N ő k az ötvenes években Készítette:Németh Adrienn KE ¼- es csoport andragógia.

Az előadások a következő témára: "N ő k az ötvenes években Készítette:Németh Adrienn KE ¼- es csoport andragógia."— Előadás másolata:

1 N ő k az ötvenes években Készítette:Németh Adrienn KE ¼- es csoport andragógia

2 A csal á d A társadalmi koordináció egyik fő típusa Az emberek éltének és tevékenységének összehangolásában alapvető szerepet játszik Túléli a politikai-gazdasági rendszer drámai változásait A mindenkori politikai hatalom jellege, az uralkodó ideológia és a tulajdonviszonyok együttesen meghatározzák, befolyásolják a család szerepének, funkcióinak alakulását

3 Változások a családi életben A pártapparátus a magánszféra minden területére kiterjesztette hatalmát a családok mindennapjait, a gyermekvállalást is pártügynek tekintették A pártapparátus a magánszféra minden területére kiterjesztette hatalmát a családok mindennapjait, a gyermekvállalást is pártügynek tekintették Az extenzív iparosítás előtt a nők életének természetes közege a család volt. Főleg az apa, ill. a férj tekintélyelvű vezetése alatt álltak. Politikai és polgárjogi értelemben nem rendelkeztek a férfiakkal azonos jogokkal. Az extenzív iparosítás előtt a nők életének természetes közege a család volt. Főleg az apa, ill. a férj tekintélyelvű vezetése alatt álltak. Politikai és polgárjogi értelemben nem rendelkeztek a férfiakkal azonos jogokkal. A család a társadalom egyik legerősebb intézménye, a nők számára a legfontosabb intézmény volt. A család a társadalom egyik legerősebb intézménye, a nők számára a legfontosabb intézmény volt. Az alapvető gazdasági, társadalmi folyamatok azáltal, hogy megváltoztatták a nők társadalmi szerepeit egyúttal hatással voltak a családi kapcsolatok alakulására is. Az alapvető gazdasági, társadalmi folyamatok azáltal, hogy megváltoztatták a nők társadalmi szerepeit egyúttal hatással voltak a családi kapcsolatok alakulására is.

4 Családpolitika a pártdokumentumok és a propaganda tükrében A Rákosi rendszernek szüksége volt a családokra,mivel azoknak egy sor nem intézményesíthető feladatot kellett ellátniuk. A rendszer intézkedéseit úgy jelenítette meg,hogy azok ne tűnjenek családellenesnek. A Rákosi rendszernek szüksége volt a családokra,mivel azoknak egy sor nem intézményesíthető feladatot kellett ellátniuk. A rendszer intézkedéseit úgy jelenítette meg,hogy azok ne tűnjenek családellenesnek. A család védelmére mindig történik utalás, de a nők munkavégzésének,mint egyenlőségük szimbólumának hangsúlyozása aláásta a tradicionális női családi szerepek családösszetartó funkcióját. Az új Családjogi tv. már az alapelvekben hangsúlyozta, hogy a nők otthonon kívüli munkavégzése,függetlenségük alapja. A család védelmére mindig történik utalás, de a nők munkavégzésének,mint egyenlőségük szimbólumának hangsúlyozása aláásta a tradicionális női családi szerepek családösszetartó funkcióját. Az új Családjogi tv. már az alapelvekben hangsúlyozta, hogy a nők otthonon kívüli munkavégzése,függetlenségük alapja. Az ún. kétkeresős családmodell az 50-es évek elején kezdett kialakulni, az ok elsősorban a családok megfelelő életszínvonalának biztosítása, és nem a nők gazdasági függetlenségének igénye. Az ún. kétkeresős családmodell az 50-es évek elején kezdett kialakulni, az ok elsősorban a családok megfelelő életszínvonalának biztosítása, és nem a nők gazdasági függetlenségének igénye.

5 Kett ő s elnyomás helyett kett ő s teherviselés  A,,nők munkába állásának szorgalmazása” a rendszer totalitárius jellege miatt csak a családban végzett munka rovására történhetett.  A bérek alacsony szinten tartása konzervál- ta a kétkeresős családmodellt.  A nehézségek nem mint objektív akadályok jelentek meg, hanem mintha a nők maguk tehettek volna arról, hogy nem az őket megillető helyeket töltik be.

6 Kett ő s elnyomás helyett kett ő s teherviselés / 2  A kettős feladat összehangolásának kérdését úgy interpretálták, mintha az csak a nők szubjektív elhatározásától függene.  A propaganda valódi célja a nagyüzemi gazdálko- dásra való áttérés meggyorsítása és ezzel párhuzamosan a családi kisüzemek felszámolása volt.  A nők esélyegyenlősége csak addig terjedhetett, amíg segítette a szocialista társadalom teleologi- kus céljainak megvalósítását. Amennyiben lassítot- ta, vagy gátolta a politika által kitűzött célokat, az egyenlőségeszme mindig alárendelődött, sőt sok esetben feláldozható volt.

7 A gyermekszám alakulása A gyermekvállalási kedv fenntartása az alapvető célok között szerepelt. Számos intézkedést hoz- tak a gyermekvállalás/nevelés érdekében. A gyermekvállalási kedv fenntartása az alapvető célok között szerepelt. Számos intézkedést hoz- tak a gyermekvállalás/nevelés érdekében. A változásokra tett ígéreteket mint eredményeket közölték: Pl a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának duplájára emelését egy éven belül, az ingyenes babakelengyét stb. A változásokra tett ígéreteket mint eredményeket közölték: Pl a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának duplájára emelését egy éven belül, az ingyenes babakelengyét stb. A gyermekek köré szerveződő kampányok mögöttes tartalma nem a családok segítése, hanem a szocialista társadalom népszerűsítése volt. A gyermekek köré szerveződő kampányok mögöttes tartalma nem a családok segítése, hanem a szocialista társadalom népszerűsítése volt.

8 Abortuszrendelet, mint a népszaporulat növelésének,,lehetséges” útja A nők személyiségjogait sértő politikai intézkedések közül kiemelkedett a terhesség megszakítások rendeletben történő megtiltása. A rendelet érvénybe lé- pése után kötelezték az egészségügyi intézményeket a terhes nők regisztrálására, bejelentésére. A nők személyiségjogait sértő politikai intézkedések közül kiemelkedett a terhesség megszakítások rendeletben történő megtiltása. A rendelet érvénybe lé- pése után kötelezték az egészségügyi intézményeket a terhes nők regisztrálására, bejelentésére. A párt legfelső vezetése a gyermekvállalással kapcsola - tos jogokat nem sorolta a női jogegyenlőség, a családok választási szabadságának problémakörébe. Az abortusz- kérdést csak mint a népszaporulatot befolyásoló ténye- zőt kezelték. A párt legfelső vezetése a gyermekvállalással kapcsola - tos jogokat nem sorolta a női jogegyenlőség, a családok választási szabadságának problémakörébe. Az abortusz- kérdést csak mint a népszaporulatot befolyásoló ténye- zőt kezelték.

9 Gyermektelenek adókötelezettsége Mindazokat a gyermektelen nőtleneket, hajado- nokat, valamint házasokat, akik elmúltak 24 évesek, és keresettel rendelkeztek, adófizetésre kötelezték. Az adó mértékét a kereset vagy jövedelem 4%-ában határozták meg. Mindazokat a gyermektelen nőtleneket, hajado- nokat, valamint házasokat, akik elmúltak 24 évesek, és keresettel rendelkeztek, adófizetésre kötelezték. Az adó mértékét a kereset vagy jövedelem 4%-ában határozták meg. Adófizetési kötelezettséget csak a gyermek meg- születését követő hónap első napjától szüntették meg. Adófizetési kötelezettséget csak a gyermek meg- születését követő hónap első napjától szüntették meg. Családi pótlékok minden dolgozó számára a gyermek 16 éves koráig jártak. A közszolgálat- ban állóknál alkalmaztak pozitív diszkriminációt, az ő gyermekeik18 éves, továbbtanulás esetén, pedig 24 éves korig részesültek juttatásban. Családi pótlékok minden dolgozó számára a gyermek 16 éves koráig jártak. A közszolgálat- ban állóknál alkalmaztak pozitív diszkriminációt, az ő gyermekeik18 éves, továbbtanulás esetén, pedig 24 éves korig részesültek juttatásban.

10 A gyermekvállalást segít ő tényez ő k A vándorbölcsődék, háztömbönkénti gyermek- szobák, vagy a,,Nagymama mozgalom” nem jelentett valódi segítséget a gyerekek ellátásánál A vándorbölcsődék, háztömbönkénti gyermek- szobák, vagy a,,Nagymama mozgalom” nem jelentett valódi segítséget a gyerekek ellátásánál Az intézkedések főleg a gyermekes nők munkavégző tevékenységét, semmint a családok gyermekvállalásának megkönnyítését segítették. Az intézkedések főleg a gyermekes nők munkavégző tevékenységét, semmint a családok gyermekvállalásának megkönnyítését segítették. A gyermekszám növekedésére tett intézkedések legalább két súlyos ellentmondást takartak. Az abortuszrendelet súlyosan beavatkozott a családi magánszférába, személyiségi jogokat sértett. Anyagi és erkölcsi terheket raktak a családok, főleg a nők vállára. A gyermekszám növekedésére tett intézkedések legalább két súlyos ellentmondást takartak. Az abortuszrendelet súlyosan beavatkozott a családi magánszférába, személyiségi jogokat sértett. Anyagi és erkölcsi terheket raktak a családok, főleg a nők vállára.

11 Új család – új szerepek Az,,új típusú szocialista család”- ban a feleségek szerepe átalakult. Öntudatos, férjüket jobb munkahelyi teljesítményre ösztönző lények. Az,,új típusú szocialista család”- ban a feleségek szerepe átalakult. Öntudatos, férjüket jobb munkahelyi teljesítményre ösztönző lények. A tömegkommunikációban megjelenő negatív értékítéletek kisebbrendűségi érzést is kialakíthattak a társadalmi munkamegosztásba be nem kapcsolódott nőkben. A tömegkommunikációban megjelenő negatív értékítéletek kisebbrendűségi érzést is kialakíthattak a társadalmi munkamegosztásba be nem kapcsolódott nőkben. Az MDP negatív családpolitikája ezekben a folya- matokban tárult fel, éppen ezért a magas házassági gyakoriság ellenére a család intéz- ményrendszerének gyengülése az 50-es években kezdődött el. Az MDP negatív családpolitikája ezekben a folya- matokban tárult fel, éppen ezért a magas házassági gyakoriság ellenére a család intéz- ményrendszerének gyengülése az 50-es években kezdődött el.

12 Felhaszn á lt irodalom: Schadt Mária:,,Feltörekv ő dolgozó n ő ”N ő k az ötvenes években Köszönöm a figyelmet!!