Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fenntartható település

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fenntartható település"— Előadás másolata:

1 A fenntartható település
Előadó: Ertsey Attila építész, a KÖR Építész Stúdió munkatársa, a Független Ökológiai Központ (FÖK) szakértője

2

3

4

5 Hatások, védekezés és az okok
A klímaváltozás hatásai és a hatások elleni védekezés területei: - felmelegedés: passzív napvédelem, passzív és aktív hűtés, - sivatagosodás, vízkészletek veszélyeztetettsége: - fenntartható vízhasználat: víztakarékosság, esővízhasznosítás, vízvisszaforgatás - fenntartható szennyvízkezelés: decentralizáció, visszaforgatás - integrált vízgazdálkodás: vízvédelem, vízvisszatartás, tározás, - fenntartható tájhasználat: erdősítés, erózióvédelem (legeltetés, szántás, mezsgyék), - lehűlés: hőszigetelés, hővisszanyerés - nyári túlterhelés miatti áramszünetek: decentralizált, autonóm energiarendszerek, passzív hűtés, trigeneráció A klímaváltozás kiváltó okainak kezelése: - CO2 emisszió kiváltása megújuló energiaforrásokkal, - CO2 emisszió kiváltása hatékonyságnöveléssel: kogeneráció, trigeneráció, hőszivattyú - hulladékhő hasznosítás: hőerőművek, atomerőmű

6 Építészet, településfejlesztés
CO2 emisszió kiváltása ill. csökkentése: - energiatakarékosság és átállás megújuló energiaforrásokra, - közlekedés volumenének csökkentése településtervezési eszközökkel - építőanyagok beépített energiatartalmának csökkentése: természetes építőanyagok, újrahasznosítás Klímaszabályozás: - tájhasználat: erdőtelepítés, zöldterületek, vízfelületek, erózióvédelem - párologtatás: növényi tisztítók

7 Válságjelenségek A város, mint parazita
- funkcionális zónák szerinti várostervezés, (le Corbusier) - logisztikai fejlődés - centralizáció, tőkekoncentráció, kiszolgáltatottság - a „Városi levegő szabaddá tesz” elve visszájára fordul - szuburbanizáció Urbanizálódó falu - centralizált ellátórendszerek - utazási kényszer nem fenntartható életmód Kőolajháború

8 Pruitt-Igoe

9 Phoenix városa: az agglomerációt is figyelembe véve a laksűrűség az 1950-es 2431 fő/nkm-ről 1990-re 904-re csökkent A következő 40 év várható lakónépesség-növekedése 6800 nkm mezőgazdasági terület megszűnését jelentheti (ezáltal a beépített terület az 1950-es 44 nkm-ről és az 1990-es 1087 nkm-ről 7000 nkm fölé növekedhet). Támogatási rendszer (jelzálog hitel, autópálya, benzinár, ingatlanadó, állami támogatás városon kívüli infrastruktúrára)

10

11 Gyógyítási kísérletek
1930. Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat 1945. Howard: Kertváros - városellátó övezet fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás-szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel ’70-es évektől egyéni kísérletek: öko-házak, autonóm házak, passzív házak ’90-es évektől kollektív kísérletek: falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók Fenntarthatósági vizsgálatok: Ökológiai lábnyomszámítás Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) Autonóm Kisrégió 1999 vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) fenntartható országstratégiák: Dánia, Hollandia a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004 növekedési kvóták

12 Az ökológiai lábnyom

13

14 Wright: Broadacre City
MEGYEHÁZA REPÜLŐTÉR LOVASPÓLÓ BASEBALL KLUBOK TÓ ÉS FOLYÓ MŰHELYEK ÉS MEGYEIÉPÍTÉSZ MESTEREMBEREK STADION SZÁLLODA SZANATÓRIUM KISIPAR HÁZTÁJI GARZONOK BELSŐ PARK ZENEKERT NAGYKER ELADÁS AUTÓS VENDÉGLŐ ÜZEMEK, FELETTE LAKÁSOK ÖSSZESZERELŐ ÜZEMEK SZERVIZ GYÁR AUTÓPÁLÍYA, VASÚT SZŐLŐ, GYÜMÖLCSÖS LAKÁSOK ISKOLÁK TEMPLOM, TEMETŐ VENDÉGHÁZAK - TUDOMÁNYOS KUTATÁS ARBORÉTUM ÁLLATKERT AKVÁRIUM LUXUSHÁZAK TALIESIN LUXUSLAKÁSOK VÍZTÁROZÓ ERDEI HÁZIKÓK COUNTRY CLUB APARTMANOK ÓVODA AUTÓS KILÁTÓ

15 Broadacre City

16 Broadacre City

17 Autonóm Ház

18 Autonóm Kisrégió

19 Ökologikus vízgazdálkodás
Ma uralkodó szemlélet: a vizek (csapadék, árvíz, szennyvíz, stb.) gyors elvezetése, műszaki megoldásokkal A víz értékének növekedése és a vízbázisok korlátozott volta új szemléletet igényel: Ökológikus vízhasználat: a teljes vízkörforgás elősegítése, vízmegfogás, kezelés utáni újrahasznosítás, visszaforgatás Ez az integrált vízgazdálkodás. Ivóvíz víztakarékosság, a vízbázis terhelhetősége ivóvíz használata csak a megfelelő célra (emberi fogyasztás, tisztálkodás, stb.) Használati víz esővízből: mechanikai szűrés után mosásra, WC-öblítésre, stb. talajvízből (vízminőség függvényében): mosás, tisztálkodás, stb. szürkevíz újrahasznosításából (higiéniai feltételek biztosításával): használt mosóvíz WC-öblítésre, öntözésre, autómosásra, Tisztított szennyvíz újrahasznosítása (egyedi és kommunális) öntözés; felszíni vízkészlet növelése: természetes v. mesterséges tó, tározó; talajvíz visszapótlás Vízrendezés Vízkárelhárítás: csapadékvíz elöntések, erózió, feliszapolódások, árvíz, belvíz, magas talajvíz Vízkárok okai (emberi tevékenységek): nem ökologikus folyamszabályozások nem ökologikus erdőművelés (tarvágás) nem ökologikus mezőgazdaság (rossz szántásirányok, intenzív legeltetés) természetes vízjárások megváltoztatása (útépítés, mélyépítés, stb.) Vízkárok elleni védekezés: ökologikus erdőművelés és mezőgazdaság vízmegfogás, szétterítés, tározás mezsgyék létesítése, erdőtelepítés csapadékvíz elvezetés, lefolyásszabályozás, vízrendezés, talajvízszint-csökkentés, árvízvédelem Ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás)

20 Energiaellátás Forrásoldal és fogyasztói oldal felmérése és összevetése
Potenciálfelmérés (forrásoldal) - napenergia: háztetők felülete, napsütéses órák száma (térkép) - szélenergia: magasság, szélsebesség szerint, térkép, ill. mérés alapján - biomassza-mennyiség: a jövőkép tájhasználata szerinti mennyiségek meghatározása, az alábbi összetevőkkel: - szilárd: tűzifa (erdő, energiaerdő); mezőgazdasági hulladék (szalma, stb.); ipari hulladék; szelektált szemét - folyékony: hígtrágya, növényi olaj (repce, stb.), ipari szennyvíz (vágóhíd, stb.) - vízienergia: vízhozam, esésviszonyok, duzzasztás - geotermikus energia Hatékonyságnövelés (fogyasztói oldal) - energiatakarékosság: hőszigetelés, takarékos fogyasztók alkalmazása - hőszivattyú alkalmazása: földhő, levegő, nap, víz, hulladékhő - kapcsolt energiatermelés: CHP, blokkfűtőmű, ko- és trigeneráció Tényleges fogyasztás: hatékonysággal csökkentett fogyasztási igény Villamos energia tarifák Felvásárlási ár: Ft /kWh (0,07-0,1 EU) Eladási ár: Ft/kWh Németországi vételár: 0,4 EU Kistermelői ár: 0,5 EU Osztrák „zöldáram”: 0, ,6 EU

21 Felhasználás energiafajták szerint
Napenergia: használati melegvíztermelés (HMV); fűtés: Biosolar (fafűtés + napkollektor); áramtermelés: napelem (photovoltaikus cellák); szárítás Szélenergia: áramtermelés (szélgenerátorok); vízemelés (szélkerekek) Vízienergia: áramtermelés (turbinák, lapátos kerekek); egyéb: pl. malom, fűrészmalom Biomassza: hőenergia-termelés (kazánok, faapríték-fűtés, stb.) áramtermelés (kétfázisú égetőmű + gázmotor) talajerő-utánpótlás üzemanyag, biodízel (ARD; RME) Geotermikus: fűtés, HMV (hőcserélő, hőszivattyú); áramtermelés: turbina Energiamodellek - Hagyományos energiaellátás modellje - Megújuló energiaellátás modellje - Kombinált energiaellátás modellje - Központi energiaellátás modellje - Nem központi energiaellátás modellje - Napenergia: egyedi HMV-ellátás; közösségi Biosolar távhőellátás - Szélenergia: szélgenerátor méretezés pl.: 1 db generátor 300/86 kW (csúcs/átl.); 1 háztartás: ~ 1500 kWh/év; 1 generátor ellát ~ 520 háztartást - Meglévő távhőmű átalakítása Biosolar fűtőművé Értékelés, megtérülés Mit érdemes használni?

22 Biosolar falufűtőmű, Lindgraben
Gyökérzónás tisztítótelep szélgenerátor Biogáz-telep, Burgenland

23 Település és táj összefüggései
Falu és táj, autonóm kistérségek - a fenntartható, organikus tájhasználat által a vidéki-falusi településforma fenntarthatóvá tehető és felesleg-potenciált biztosít a város számára. Átmeneti területek - kertváros, kisváros, urbánus falu - fenntarthatóvá tehetőek, a szuburbanizációt fékezik: decentralizált, fenntartható településfejlesztéssel Nagyváros - nem tehető fenntarthatóvá és autonómmá, de javítható fenntartható rehabilitáció + városellátó övezet kialakítása, barnamezős fejlesztések révén Tudatossá kell tenni a település és a táj összefüggését.

24 A fenntartható város pillérei
Integrált életmód munkahely és lakás közti közvetlen kapcsolat decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés gépjárműközlekedés csak települések közt Autonómia, decentralizáció - autonóm közműhálózat, decentralizált energiaellátás és szennyvízkezelés - önigazgatás Fenntarthatóság környezetterhelés csökkentése: Input-Output önfenntartó képesség egyensúly

25 A fenntarthatóság indikátorai I.
Klimatikus fenntarthatóság: olyan beépítési sűrűség és építménymagasság, mely esetén a terület ligetes erdőként viselkedik (10-20%, 4 emelet) Energetikai fenntarthatóság: fűtésre rendelkezésre álló biomassza-mennyiség (MTA adat) és meglévő lakásszám alapján számítva egy lakás fenntartható hőenergiaigénye: ~ 55 kWh/m2év (meglévő lakásállomány értékei: ) egy lakás fenntartható áramigénye: ~ 3 kWh/nap (meglévő átl.: 10). A fenti értékek javítása: energiatakarékosság és megújuló energiaforrások alkalmazása révén lehetséges. Fenntartható vízellátás: ivóvízigény minimum: víztakarékosság, visszaforgatás és esővízhasznosítás révén 60 l/fő (mai városi átlag: l/fő) esővízigény minimum: 30 l/fő ez min. 34 m2 telek/fő ill. min. 300 fő/ha laksűrűség mellett biztosítható

26 A fenntarthatóság indikátorai II.
Fenntartható szennyvízkezelés: emisszió minimum: 90 l/fő (mai városi átlag: l/fő) kezelés, visszaforgatás: helyben, természetközeli technológiákkal, energiaigény nélkül helyigény: min. 3 m2/fő zöldterület tisztított szv. hasznosítás: párologtatás %, öntözés, stb. Fenntartható közlekedés: a közlekedés volumene az integrált életmód alkalmazásával minimalizálható; a helyi közlekedés arányát növelni kell (kerékpár, gyalogos); a környezetterhelés megújuló energiákkal csökkenthető. Fenntartható hulladékkezelés: emisszió minimalizálása, szelektív gyűjtés; összetétel környezetbaráttá és újrahasznosíthatóvá alakítása; visszaforgatás maximalizálása, a kibocsátás helyéhez közeli újrahasznosítás; lerakóra szállítandó mennyiség csökkentése, ill. felszámolása; veszélyes hulladékok kezelése, illetve kiváltása.

27 Fenntarthatósági deficit, növekedési kvóták
ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság nem, vagy csak részben biztosítható, a hiány számszerűsíthető. Az ökológiai lábnyom nyomán a deficit területben definiálható (m2 illetve hektár). Ha ez a vizsgált területen nem áll rendelkezésre, a városellátó övezetben kell biztosítani, illetve többlettel rendelkező területről vásárolni. • Fenntarthatósági szufficit (többlet): ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság biztosítható, s ezen felül többlet áll rendelkezésre. Az ökológiai lábnyom nyomán a többletet is területben definiáltuk. A többlet hasznosítható, illetve deficittel rendelkező terület számára értékesíthető. • Szatellit-terület – városellátó övezet: a fenntarthatósági deficitet a mintaterületen kívül, a városellátó övezetben lévő úgynevezett szatellit-területen lehet biztosítani (zöldfelület, biomassza-, szélenergia- vagy egyéb potenciált biztosító terület stb.). • Növekedési kvóták: A megőrzendő szabad (zöld)területek településeinek növekedési kvótáit a sűrűn lakott térségek megvásárolják, ezzel kompenzálják a kieső (pl. ingatlanértékesítési) bevételeket.

28 Fenntarthatósági vizsgálat
Lehatárolás a vizsgálandó terület ökológiai lehatárolása - a „fenntarthatóság szigete” (Island of Sustainability); a mintaterületen belül vizsgálandó a fenntarthatóság állapota, a területet körülvevő tágabb környezettel való kölcsönhatások. Vizsgálat és részvétel „helyi részvételi folyamat” a Local Agenda 21 szerint: 1. lépés: nyers elemzés, 2. lépés: közös jövőkép, illetve identitás megragadása, 3. lépés: részletes elemzés, 4. lépés: az első lépések (első projektötletek) meghatározása, 5. lépés: a megvalósítás programjának meghatározása, 6. lépés: projektmenedzselő szervezet felállítása a folyamat folytatására és gondozására.

29 Autonóm Város Nyers elemzés: - saját képességek, adottságok, potenciálok vizsgálata: földhasználat, energiapotenciál, vízbázis, zöldterület, kulturális és gazdasági képességek - Input-Output vizsgálat I.

30 Autonóm Város 2. Jövőkép-készítés Forgatókönyvek Integrált életmód lehetőségei: Mire használhatók az épületek lakófunkció mellett? udvarlefedés, üzlet, vendéglátás, iroda, közösségi funkció, tömbön belüli mélygarázs Decentralizált ipari termelés lehetősége: - kisipari műhely, környezeti zavarás nélkül (zaj, emisszió) Munkahelyteremtés decentralizált városi funkciók teremtésével: szolgáltatás, távmunka, önigazgató szervezetek, hivatalok, kulturális, oktatási intézmények, stb. Alközpont létesítése Decentralizált mezőgazdasági termelés lehetősége, városon kívüli termelés, (szatellit-terület). Decentralizált kereskedelem : helyi piac, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (C.S.A.) Hulladék szelektív gyűjtése, hasznosítása (biomassza, nyersanyagok), visszaforgatás lehetősége helyben 3. Részletes elemzés Energiapotenciál felmérése, stb. 4. Projekt-ötletek - modellek

31 Autonóm Város - Belváros
Mértéktartó beavatkozás Radikális beavatkozás visszabontással

32 Autonóm Város - Panel Mértéktartó beavatkozás
Radikális beavatkozás, visszabontással

33 Belváros

34 Panel

35 Értékelés Klimatikus fenntarthatóság:
Belváros D1 és D2: 50% deficit (korábbi 0% zöldterületből 30%) Panel D1: 36% többlet; D2: 8% deficit (korábbi 9%-ról 116 ill. 71%) Energetikai fenntarthatóság: Belváros D1 hő: 72 kWh/m2a (225-ről), 50% szolár lefedettséggel 36 kWh/m2a (84% megtakarítás); elektromos 73% megtakarítás. D2 hő 81%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik. Szatellit-területen termelt biomassza és szélenergia alapon fenntartható. Panel D1 hő: 62 kWh/m2a (169-ről), 50% szolár lefedettséggel 31 kWh/m2a (82% megtakarítás); elektromos 70% megtakarítás. D2 hő 82%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik. Fenntartható vízellátás: Belváros D1: 35 % deficit; D2: 54% deficit (~40% megtakarítás) Panel D1: 101% (fenntartható); D2: 113% (fenntartható) (~50% megtak.) Fenntartható szennyvízkezelés: Belváros D1 deficit 1800 m2 zöldterület és D2: 200 m2 deficit (korábbi deficit 3200 m2) Panel D1 és D2 fenntartható (korábbi deficit 5280 m2)

36 Solanova – Dunaújváros 2005

37 Megvalósíthatóság Belváros: A D1 jövőkép mentén 10 éves megtérülés várható, a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 250 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 21 év alatt térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 120 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül. Panel: A D1 jövőkép mentén 17 éves megtérülés várható, és a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 280 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 34 év alatt térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 80 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül.

38 Ajánlások Fenntartható (organikus) vidékfejlesztés
Fenntartható településfejlesztés (Budapest Városfejlesztési Koncepciója nem fenntartható) Megújuló, nemzeti energiastratégia (potenciálfelmérés, hosszútávú átállás) Természetes építőanyagok, reciklálás

39 V É G E Ertsey Attila építész t/f: (1)349-1236
Interneten elérhető anyagok: A Független Ökológiai Központ (FÖK) honlapján (www.foek.hu) letölthető kiadványok: Autonóm kisrégió, 1999 Autonóm város, 2004 V É G E


Letölteni ppt "A fenntartható település"

Hasonló előadás


Google Hirdetések