Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékgazdálkodás 2012.09.25. dr. Szilágyi Szilvia

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás 2012.09.25. dr. Szilágyi Szilvia"— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodás dr. Szilágyi Szilvia

2 Legfontosabb jogszabályok évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről 267/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

3 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja A törvény hatálya Alapfogalmak A hulladékgazdálkodás alapelvei II. Fejezet: KÖVETELMÉNYEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A hulladékgazdálkodás általános szabályai A gyártó kötelezettségei A forgalmazó kötelezettségei A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok A felhasználó kötelezettségei A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei

4 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény III. Fejezet: HULLADÉKKEZELÉS ÉS HULLADÉKHASZNOSÍTÁS Hulladékkezelés Hulladékgyűjtés és begyűjtés Hulladékszállítás A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása Hulladékhasznosítás Hulladékártalmatlanítás IV. Fejezet: A TELEPÜLÉSI SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK Az ingatlantulajdonos kötelezettségei A települési önkormányzatok kötelezettségei A hulladékkezelési közszolgáltatási díj A hulladékkezelési közszolgáltatás Elhagyott hulladék A közterület tisztán tartása

5 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény V. Fejezet: VESZÉLYES HULLADÉK A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei VI. Fejezet: A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSE Hulladékgazdálkodási terv A megyei önkormányzat feladatai A hulladékgazdálkodás gazdasági eszközei VII. Fejezet: HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁS A hulladékgazdálkodási igazgatás A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenőrzésének eljárási szabályai VIII. Fejezet: FELELŐSSÉG A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK MEGTARTÁSÁÉRT Általános jogi felelősség Biztosíték és biztosítás Hulladékgazdálkodási bírság IX. Fejezet: A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁGA ÉS AZ ADATKÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG Tájékoztatási kötelezettség Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség Hulladékgazdálkodási információs rendszer Részvétel a hulladékgazdálkodásban A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés X. Fejezet: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

6 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 1. számú melléklet a évi XLIII. törvényhez: Hulladékkategóriák 2. számú melléklet évi XLIII. törvényhez: A veszélyességi jellemzők jegyzéke 3. számú melléklet évi XLIII. törvényhez: Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek 4. számú melléklet évi XLIII. törvényhez: Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek

7 1. Mi az a hulladék?

8 A hulladék fogalma Kvt.: 30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. (2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. (3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is. Környezethasználó: az a természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, szennyező tevékenységet folytat. [Kvt. 2.§ (2) bek.]

9 A hulladék fogalma és csoportosítása Hgt. a) hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

10 A hulladék fogalma és csoportosítása 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a) Települési szilárd hulladék: aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. b) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely ba) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, bb) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint bc) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. c) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. d) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

11 A hulladék fogalma - elhatárolási kérdések -Petrolkoksz: a Saetti- és Frediani-ügyben kikérték az Európai Bíróság véleményét arról, hogy a nyers olaj finomítása során keletkező szén-alapú anyag hulladék-e vagy sem. A bíróság úgy nyilatkozott, hogy a petrolkoksz nem termelési maradékanyag, mert előállítása technológiai döntés eredménye, és a későbbiekben fűtőanyagként felhasználásra kerülhet. Azt is leszögezte, hogy ha a petrolkoksz automatikus terméke is a finomító eljárásnak, amennyiben teljes egészében felhasználják más (a finomítás során keletkezett) anyagokhoz hasonlóan, akkor kőolaj-terméknek kell tekinteni, akként állítják elő, tehát nem termelési maradékanyag. -Szerves trágya: a Bizottság kontra Spanyolország C-416/02 és C-121/03 számú egyesített ügyekben a Bíróság úgy ítélte, hogy a szerves trágya nem hulladék, amennyiben jogszerűen talajjavításra használják egyértelműen meghatározott parcellákon (attól függetlenül, hogy azok a parcellák a szerves trágya származási helyének megfelelő mezőgazdasági üzem tulajdonát képezik-e), és tárolásának ideje nem hosszabb, mint ami a megfelelő körülmények közötti kiszóráshoz szükséges. -Maradék kövek: Az Avesta Polarit és a Palin Granit esetekben a Bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a bányászatból és nyíltszíni fejtésből megmaradt kövek milyen körülmények között számítanak hulladéknak. Az ítélet szerint ha a köveket jövőbeni lehetséges felhasználásra várva, vagy hulladékkezelési kötelezettség miatt tárolják, azokat hulladéknak kell tekinteni. Amennyiben fizikailag jól elkülöníthető tömegeket lehetséges, de nem biztos felhasználás fényében, feldolgozás nélkül tárolnak, például a célból, hogy a stabilitás javítása érdekében üregeket töltsenek fel velük, ami szükséges a bánya fő tevékenységéhez (érckitermelés), ezek a kövek nem számítanak hulladéknak.

12 A hulladék fogalma - elhatárolási kérdések COM(2007) 59 végleges

13 2. Melyek a hulladékgazdálkodás alapvető jogintézményei?

14 Hulladékgazdálkodás hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást -elvek, prioritások, általános követelmények -fogalmak -tervezés -engedélyezés -bejelentés, nyilvántartás, tájékoztatás -hatósági ellenőrzés -jogkövetkezmények

15 Alkalmazott jogintézmények elvek prioritások általános követelmények a hulladékgazdálkodás tervezése hatósági tervek a hulladéktermelők, -kezelők tervei engedélyezés bejelentés, nyilvántartás tájékoztatás adatszolgáltatás hatósági ellenőrzés felelősség nemzetközi kapcsolatok rendezése

16 3. Melyek a hulladékgazdálkodás alapelvei?

17 a) a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; d) a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; f) az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

18 4. Milyen hulladékkezelési műveleteket ismer a szabályozás?

19 Hulladékkezelési műveletek Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. e) gyártó: a termék előállítója, nem a Magyar Köztársaság területén történő előállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza; f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká; j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása; k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával; l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is; m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén; o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;

20 5. Mi az engedélyezés szerepe a hulladékgazdálkodásban?

21 Engedélyezés Alapkövetelmény a hulladékkezelést végezni kívánó létesítmények vagy vállalkozások számára az illetékes hatóság által kibocsátandó, meghatározott időszakra szóló, és megújítható engedély, amely legalább a következőket tartalmazza: a kezelhető hulladék típusai és mennyiségei; minden engedélyezett művelettípushoz az érintett telepre érvényes műszaki és egyéb követelmények; a meghozandó biztonsági és elővigyázatossági intézkedések; minden művelettípus esetében a használandó módszer; szükség esetén figyelemmel kísérési és ellenőrzési műveletek; szükség esetén a bezárásra és az utógondozásra vonatkozó rendelkezések.

22 Engedély iránti kérelem, engedélyezés A települési hulladékkezelési engedély kérelem A hulladékkezelés engedélyezésére a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, valamint az alább jelzett külön jogszabályok vonatkoznak. A hulladékkezelési tevékenység hulladékkezelési engedélyhez kötött, vagyis az csak jogerős engedély birtokában végezhető. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet engedélyezéssel kapcsolatos szabályait értelemszerűen alkalmazza a hatóság más hulladék kezelésének engedélyezési eljárásában is, ha külön jogszabály az adott hulladék vonatkozásában másként nem rendelkezik. Az engedély kérelem tartalmi elemei: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján: a kérelmező neve, cégneve, címe (lakcím vagy tartózkodási hely, székhely); amennyiben a kérelmező nevében képviselője jár el, a képviselő neve és címe, a képviselet alapjának megjelölésével; megadható még a kérelmező, illetve a képviselő egyéb elérhetősége (levélcím, elektronikus levélcím, fax, telefon). A környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében: A kérelmező Környezetvédelmi Ügyfél Jele, illetve a kérelemmel érintett telephelyre, objektumra vonatkozó Környezetvédelmi Területi Jel, ha a kérelmező azzal már rendelkezik. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján: A kérelmező KSH kódja; A tervezni kívánt tevékenység megnevezése; A kezelni kívánt (települési) hulladék megnevezése, tervezett összetétele és teljes mennyisége (utóbbinál a hulladékkezelő létesítmény kapacitásának figyelembe vételével), kezelési technológiája, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzői; A kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk; A tevékenységgel érintett település megnevezése. A kérelemmel egyidejűleg, a kérelmezőnek meg kell fizetnie a hulladékkezelési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját is amely a végezni kívánt tevékenység jellegétől függ. A hivatkozott jogszabály értelmében, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot a kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell. Az igazgatási szolgáltatási díjat postai készpénzfizetési megbízással, vagy banki átutalással kell, az engedélyezési eljárást lefolytató környezetvédelmi hatóság számlájára megfizetni.

23 Engedélyezési eljárás Az engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az ország egész területén végzett tevékenység esetén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A hulladékkezelési engedélyezési eljárásban eljáró szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Ennek megfelelően, az eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóság az ÁNTSZ kistérségi, illetve fővárosi kerületi intézete, a Korm. rendeletben meghatározott egészségügyi szakkérdésben. Ha a tevékenység helyi védettségű természetvédelmi területet érint, akkor az eljárásban szakhatóság a települési önkormányzat jegyzője, amennyiben a tevékenység termőföldön valósul meg, akkor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, amennyiben a tevékenység ásványi nyersanyag-lelőhelyet, bányatelket érint, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, hasznosítása, értékesítése kapcsán valósul meg, akkor az illetékes bányakapitányság a szakhatóság. A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenységek engedélyezésére vonatkozó eljárásban bevonandó szakhatóságok körét a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A hulladékkezelési engedélyben a hatóság meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit. Az engedély tartalmazza (értelemszerűen, attól függően, hogy melyik kezelési tevékenység engedélyezéséről van szó): – Az engedélyes KSH-kódját; – A kezelhető hulladék megnevezését, EWC-kódját, a hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, hulladéklerakás esetén a lerakóban ártalmatlanítható, biológiailag lebomló hulladék mennyiségét, a csökkentés ütemének meghatározása mellett; – Az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; – A kezelési telephelyre vonatkozó műszaki követelményeket; – A hulladékkezelő telep bezárásának feltételeit; – Az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét, település(ek) szerint; – Az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit; – Az engedély időbeli hatályát, területi elhatárolását. Az engedély mindig határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól, kivéve az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó engedélyeket, amelyek szintén határozott időre, de legalább tíz évre adhatók ki. Amennyiben a kérelmező kérelme az engedély jogszabályban meghatározott érvényességi idejénél rövidebb időre szól, akkor az engedély e rövidebb időre is kiadható. A hatóság a kiadott hulladékkezelési engedélyekről, illetve az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkről nyilvántartást vezet, amelynek egyes adatai az interneten nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők. Az engedélyben meghatározott feltételekben beállt változásokat 15 napon belül, a hulladékkezelési tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak (annak, amelyik az engedélyt kiadta).

24

25 6. Mit jelent a tervezés a hulladékgazdálkodásban?

26 Tervezés A hazai hulladékgazdálkodási tervezésnek több szintje van: Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el. Az országos terv alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok a hét statisztikai-tervezési régióra területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek, amelyet a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben ad ki. A megyei önkormányzat az országos és a területi tervvel összhangban, a területén lévő települési önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet. A települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki és fogad el rendeletben. Az egyes települési önkormányzatok közös hulladékgazdálkodási tervet is kidolgozhatnak. A magasabb szintű hulladékgazdálkodási tervek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében egyes, a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló – pl. nagyobb mennyiségű hulladékot termelő - gazdálkodó szervezetek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt a települési önkormányzattal egyeztetni, és jóváhagyásra a felügyelőségnek megküldeni.

27 7. Melyek a település hulladékok kezelésének alapvető szabályai?

28 Települési hulladékok szabályozása A települési hulladéknak nincs sajátos fogalma, tehát azt is mondhatjuk, hogy ami nem veszélyes és nem inert, az ide sorolandó. Alapvető kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, illetve a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása szintén a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki a)biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, garantálva a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; b)megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik; c)megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja (erre még ma sincs hatályos jogi szabályozás); d)illetőleg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

29 Települési hulladékok szabályozása -Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. -Ez a tilalom az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosra és ott állandóan tartózkodó jogalanyra vonatkozik. -Az illegálisan lerakott hulladék a szabályozás szerint „elhagyott hulladéknak” minősül. Az ilyen hulladék esetében is a hulladék tulajdonosát terheli a kezelés kötelezettsége, de ha a hulladék tulajdonosa nem lelhető fel, akkor a kezelési kötelezettség az ingatlan tulajdonosára száll át, függetlenül attól, hogy az engedélyével, tudtával történt-e a lerakás vagy sem.

30 8. Mely speciális hulladékokkal kapcsolatban tartalmaz részlet-előírásokat a szabályozás?

31 Különös hulladékok -Hulladék olajok -Elhasznált gépjárművek -Elektromos és elektronikus berendezések -PCB, PCT -Csomagolási hulladék -Biohulladék -Építési és bontási hulladék

32 9. Milyen jogkövetkezményeket alkalmaz a szabályozás a hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások megszegése esetén?

33 Jogkövetkezmények (Hgt.) Általános jogi felelősség 46. § (1) Hulladékkal való környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kt. rendelkezései szerint kell eljárni. (2) Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év. Hulladékgazdálkodási bírság 49. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. (5) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (6) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás. (7) A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának módját jogszabály állapítja meg. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 281/A.§ (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (3)Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére, b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

34 Ellenőrző kérdések 1.Mit jelent a hulladék fogalma? 2.Melyek a hulladékgazdálkodás alapvető jogintézményei? 3.Milyen hulladékkezelési műveleteket ismer a szabályozás? 4.Mi az engedélyezés szerepe a hulladékgazdálkodásban? 5.Mit jelent a tervezés a hulladékgazdálkodásban?


Letölteni ppt "Hulladékgazdálkodás 2012.09.25. dr. Szilágyi Szilvia"

Hasonló előadás


Google Hirdetések