Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Badi Attila 1 Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Badi Attila 1 Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."— Előadás másolata:

1 Készítette: Badi Attila 1 Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2 Készítette: Badi Attila 2 Történeti áttekintés A fényképezés tudománya nagy utat tett meg mígnem eljutott a mai szintre. Története nagyon szigorú tekintetben is visszanyúlik egészen a XVI. századig. Ekkor szerkesztette meg Giambattista della Porta ( ) első, lencsés camera obscuráját. Ez egy sötét hatoldalú doboz volt egyik oldalán egy lyukkal, mely a fényt hivatott beengedni.

3 Készítette: Badi Attila 3 Hasonló „dobozok” már 997-ben ismertek voltak az arab Ibn Al-Haitman leírásaiból, de a XVI. századig nem történt érdemi fejlesztés e téren. A kezdetben rajzok készítésére használt camera obscurával kapcsolatban hamar felmerült az igény, hogy rajzolás helyett egy kényelmesebb, automatikusabb módon rögzíthetővé tegyék a megjelenő képet. Ezt az áttörést Johann Heinrich Schulze ( ) 1727-es felfedezése hozta meg, melyben bizonyította, hogy az ezüstsók elsötétedését a fény és nem hőhatás okozza.

4 Készítette: Badi Attila 4 Kihasználva Schulze bizonyítását, Nicéphore Niépce ( ) továbbfejlesztette az eljárást és litográfiák másolásához használta a fényérzékeny vegyszert körül egy ónlemezes camera obscurával elkészítette az első természetfotót saját lakásának ablakából. Niépce ezen módszerét heliografikus eljárásnak nevezzük. A baj ezen eljárással a 8 óra körüli exponálási idő volt.

5 Készítette: Badi Attila 5 Louis Jacques Mandé Daguerre ( ), aki ekkoriban díszlettervezőként dolgozott, 1829 decemberében társult Niépce-vel. Közösen próbálták meg továbbfejleszteni a találmányt. Eredményt 1835-ben Niépce halála után hozott a kísérlet. Ekkor Daguerre véletlenül rájött, hogy a jódozott ezüstön látens kép keletkezik, melyet higanygőzzel lehet láthatóvá tenni.

6 Készítette: Badi Attila 6 A módszernek köszönhetően az exponálási idő 30 percre csökkent, azonban a keletkező kép fény hatására teljesen elsötétedett. Tartóssá újabb 2 év után sikerült tenni, amikor rájött, hogy az előhívás során el nem sötétedő ezüst-jodidot konyhasóoldattal le lehet mosni a képről. Még ugyanebben az évben készítette saját műterméről máig fennmaradt képét ezüstözött rézlemezre. Ezt az eljárást sajátmagáról dagerrotípiának nevezte.

7 Készítette: Badi Attila 7 William Henry Fox Talbot ( ) 1833-ban, nem tudva a Niépce és Daguerre által kifejlesztett módszerről, kezdett el kísérletezni a camera obscura képének kémiai úton történő rögzítésével re ki is fejlesztette módszerét, mely során egy papírt konyhasó és ezüst-nitrát oldatba áztatva fényérzékennyé tett.

8 Készítette: Badi Attila 8 Talbot kezdeti nehézségeit a kép rögzítése terén 1839-ben Sir John F. W. Herschel ( ) javaslata oldotta meg. A keletkező képet nátrium- tioszulfát oldatba áztatták. Így elkészült a látni kívánt kép negatívja. Ennek a képnek a fordítottját, azaz az eredetileg látni kívánt képet, ezek után tetszőleges számban a mai kontakt másolat készítéshez hasonlatos módszerrel készítettek.

9 Készítette: Badi Attila 9 A következő években számos újítás tette még használhatóbbá a két eljárást. Petzval József ( ) akromatikus lencséje az eddig használt lencséknél 16-szor több fényt engedett át Friedrich Voigtläder könnyen hordozható dobozt szerkesztett a lencséhez, Franz Kratochwila pedig egy újítással a kémiai eljárásban ötszörösére növelte a lemezek érzékenységét. Így 1841-re az eddigi 30 perces expozíciós időt 30 másodperc körüli időre sikerült csökkenteni és ezáltal a Dagerrotípia-készítést még közkedveltebbé tették.

10 Készítette: Badi Attila 10 Talbot is továbbfejlesztette módszerét és galluszsavas kísérletei eredményeképpen 1840-re egy kalotípiának keresztelt módszerrel állt elő. Frederick Scott Archer ( ) 1851-ben kollódiumos eljárást fejlesztett ki mely során üveglapra vitte fel a fényérzékeny bevonatot. Ez a folyamat hússzoros gyorsításához vezetett.

11 Készítette: Badi Attila 11 Richard Leach Maddox ( ), aki 1871-ben kifejlesztette a száraz eljárást. Zselatinemulzióban oszlatott el ezüst-bromidot mely sokáig felhasználható volt előállítása után és hatvanszor érzékenyebb is a hagyományos kollódiumos eljárásnál tól már gyárilag állították elő ezeket a lemezeket.

12 Készítette: Badi Attila 12 George Eastman ( ) ezek után az üveglapot cserélte ki filmre és ezzel megalkotta a mai filmek közvetlen ősét. Eastman előre gyártott gépébe már gyárilag be volt építve egy száz kép készítésére alkalmas film. Ezeket a gépeket használat után a gyárban szedték szét és hívták elő a képeket belőle. A XIX. század végére mindennapossá vált a fényképezőgép használata.

13 Készítette: Badi Attila 13 A fényképezőgép A mai filmes fényképezőgépeket két fő irányelv szerint csoportosíthatjuk. Egyik ilyen a filmméret szerinti csoportosítás. Minél nagyobb filmfelületet használ ugyanis fel a fényképezőgép egy kép elkészítéséhez annál részletgazdagabb, ezáltal élvezhetőbb minőségű képet kapunk végeredményül.

14 Készítette: Badi Attila 14 Síkfilmes gépek Ezek a gépek elsősorban a műszaki igényeket szolgálják ki. Jellemzőik közé tartozik a dönthető elő és hátlap valamint a kiváló képminőség. Egyes cégek 50X60cm-es méretig is gyártanak alapanyagot ezekhez a gépekhez. egy 203X254 mm-es filmen akár 700 megapixelnyi információ képminőségben még a mai digitális gépeknél is jobbak

15 Készítette: Badi Attila 15 Rollfilmes gépek Középformátumú gépeknek is szokás nevezni őket. 6cm széles filmet fogadnak magukba melyre 4.5, 6, 9cm hosszan exponálnak egyszerre. Sokszor képesek ezeket a formátumokat felváltva is használni. A film perforálatlan, két végénél fekete papírra ragasztva és feltekerve kerül forgalomba.

16 Készítette: Badi Attila 16 Kisfilmes gépek A gazdaságos fényképezés ihlette méret. Ehhez a mérethez gyártják a legtöbbféle gépet. Készülnek egyszer használatos darabok és többszázezret érő professzionális darabok egyaránt. 35mm széles, kétoldalt perforált film, így a szélességből 24mm marad. Hosszában 36mm filmfelületre exponálhatunk egyszerre.

17 Készítette: Badi Attila 17 APS (Advanced Photo System) Ez az 1996-ban bemutatott filmtípus valójában 3 méretet rejt magában: 1.Classic (C) 2.HDTV (H) 3.Panoráma (P) A 16.7X30.2mm-es „filmkocka” ugyanis: x x x27.4 A film oldalán mágneses csíkon rögzíti a készülék az adott exponálás adatait, amit a laborgép használ fel a nagyításnál. Classic HDTV Panoráma

18 Készítette: Badi Attila 18 Polaroid Edwin Herbert Land ( ) fejlesztette ki. Célja egy minden műveletet elvégző gép kifejlesztése volt. a kép nagyon hamar 7.8X7.9cm nagyságban készül el labormunkálatokat nem kíván anyagköltsége általában egy nagyságrenddel nagyobb képminősége egy nagyságrenddel gyengébb a hagyományosnál

19 Készítette: Badi Attila 19 Egy eltérő osztályozás Miként a film mérete meghatározhatja, hogy a készülő kép mennyire éles, részletgazdag és ezáltal mekkora esztétikai élményt jelent, úgy a fényképezőgép optikai rendszere is komolyan beleszól ezen tulajdonságokba. Osztályozás az objektív és a gép viszonya szerint:

20 Készítette: Badi Attila 20 Kompakt gépek Kompakt gépek alatt a teljesen egybeépített, nem tükörreflexes gépeket értjük. Jellemzői: 1.Kedvezőbb ár 2.Kényelmes használat 3.Leginkább csak hobbi 4.Newton-kereső 5.Néha zoom-objektív

21 Készítette: Badi Attila 21 Tükörreflexes, bővíthető gépek Ismertetői: 1.pentaprizmás kereső 2.cserélhető objektív 3.általában beépített fénymérő Jellemzői: 1.kifinomultabb szolgáltatások 2.jó választásnak haladóbb felhasználóknak 3.árfekvésben megtalálhatóak a kompakt gépeknél alig ötször többe kerülő változatok éppúgy, mint a minden profi igényt kielégítő többmilliós darabok

22 Készítette: Badi Attila 22 Hídgépek Egy gépkategória mely a fent említett két osztály közé esik. Szolgáltatásaiban a tükörreflexes gépekkel azonos, bár objektívjének géppel való egybeépítettsége bekorlátozza használhatóságát.

23 Készítette: Badi Attila 23 Objektívek és főbb jellemzőik Az objektív legfontosabb mérőszámai a gyújtótávolsága és a fényereje. Ha egytagú lencsét használunk, akkor a fényerőt megkaphatjuk a következő képlettel: fényerő= fókusztávolság lencseátmérő

24 Készítette: Badi Attila 24 Legtöbbször azonban nem egytagú objektívet használunk. A mai korszerű objektívekben nem ritka a lencse sem. Ezeknél a fényerőt több tényező is befolyásolja. Egy objektív, ha fix gyújtótávolsága van, akkor fix a fényereje is minden esetben. Változtatható gyújtótávolságú objektívek esetén ritka a fix fényerő. Általában egy intervallumot tüntetnek fel, melyben a legkisebb és legnagyobb elérhető fényerőt tüntetik fel.

25 Készítette: Badi Attila 25 Kirajzolási kör A következők megértését könnyítendő, egy fontos alapfogalom:  Objektív kirajzolási köre: a z a kirajzolási felület, melyen a kép fényeloszlása megközelíti a teljes egyenletességet 36mm 24mm 43,2666 Az objektívek gyártásánál a kirajzolási kör átmérőjét éppen a negatív átmérőjének választják. Ez kisfilmes gépekről beszélve 43,27 mm.

26 Készítette: Badi Attila 26 Fókusztávolság és látószög 1. A film méretéhez használt normál, vagy másnéven alapobjektív fókusztávolsága is megegyezik a film átlójának hosszával. Látószög szerinti csoportosítás (35mm-es film esetén): 1.Nagy látószögű objektív (60°- nál nagyobb) 2.Normál objektív (45°-60°) 3.Teleobjektív (45°-nál kisebb látószög)

27 Készítette: Badi Attila 27 Fókusztávolság és látószög 2. Látószög alatt egyszerűen fogalmazva a befogható tárgyfelületet értjük. A fókusztávolsággal szorosan összefügg az objektív látószöge. Minél nagyobb a fókusztávolság, annál kisebb a látószög. Fókusztáv (mm) Látószög14°20°28°35°50°70°100°135°200°300°500°

28 Készítette: Badi Attila 28 Élességállítás Élességállításnál két dologra kell figyelni: –minél nagyobb blendét használunk, annál kisebb lesz a mélységélesség –az élesség nem egyenlően oszlik el az élesre állított ponttól előre illetve hátra haladva (az élesre állított ponttól távolodva 2/3 rész, a gép felé közeledve 1/3 része jut a még éles résznek)

29 Készítette: Badi Attila 29 Teleobjektív Teleobjektív használata indokolt, amikor: –nem tudunk, vagy –nem akarunk közelebb menni a fényképezés témájához –kisebb látószöggel szeretnénk fényképezni

30 Készítette: Badi Attila 30 Nagy látószögű objektív Nagy látószögű objektívet használjunk, ha: –nem tudunk elég távol menni témánktól –szeretnénk, ha a téma mögött minél nagyobb térrész látszódna Vigyázzunk a nagy látószög esetén jelentkező torzulásokkal. A fenti képen a nagylátószög egyik extrém képviselője, a halszemoptika látható.

31 Készítette: Badi Attila 31 Idők és blendék 1. Egy kép elkészítésénél a bejutó fényt két módon tudjuk szabályozni: –az exponálás időtartamának változtatásával –a blende méretének változtatásával Mindkettőre nemzetközi szabványok vannak. Ezekben a szabványokban az egymást követő értékek úgy vannak kialakítva, hogy a bejutó fényt vagy kétszerezik vagy felezik.

32 Készítette: Badi Attila 32 Idők és blendék 2. Az alábbi táblázat szemlélteti a gyakran használt időket és blendeméreteket: Idő11/21/41/81/151/301/601/1251/2501/5001/1000 blende ,642,821,41:1 A fenti táblázatban, ha az oszlopok szerint állítjuk be a fényképezőgépet, akkor mindig ugyanannyi fény jut a filmre. Általánosságban elmondható, hogy ha kiválasztunk egy blendeméretet egy adott időhöz, akkor egy értéknyi csökkentés (növelés) az egyiken, a másikon való egy értékkel történő növeléssel (csökkentéssel) kompenzálható.

33 Készítette: Badi Attila 33 Szűrők Színhőmérsékletet befolyásoló szűrők: segítségükkel elérhető, hogy a természetes (5500K) fényre készült színes filmmel is lehessen akár 3200K-es műfénynél színhelyes képet készíteni. Kék szűrővel növelni, sárgával csökkenteni lehet a fény színhőmérsékletét. Ezeket a szűrőket rengeteg átmenetben készítik, így minden körülményhez megtalálható a megfelelő erősségű szűrő.

34 Készítette: Badi Attila 34 Polár szűrők Gondot okozhat egy üvegréteg vagy vízfelület becsillanása, ekkor segíthetnek a polarizációs szűrők. Használatával: –csökkenthető a nem fémes csillogás –a színek telítettebbek lesznek –kékebb égbolt, zöldebb levelek –átlátszó csillogásmentes kirakat

35 Készítette: Badi Attila 35 UV szűrők UV szűrő használatával kiszűrhetjük az UV sugarakat, melyeket szemünk nem érzékel, a fényérzékeny filmen viszont kékes árnyalatot adhat felvételeinknek. Használata állandóan javasolt, ugyanis fizikai védelmet nyújt az objektívnek.

36 Készítette: Badi Attila 36 Színszűrők Fekete-fehér fényképeknél színszűrők használatával befolyásolhatjuk a kép tónusát. Egy színszűrő saját színeit felerősíti, komplementer színeinek erejét csökkenti. A képen az erősebb színek fehérebben a gyengébbek sötétebben jelennek meg.

37 Készítette: Badi Attila 37 Zárszerkezetek Zárszerkezeteiket tekintve a fényképezőgépek nem nyújtanak nagy változatosságot. A kompakt gépek többségénél és néhány felsőkategóriás fényképezőgépnél központi záras megoldást alkalmaznak, mely kevés meghibásodási lehetőséget rejt magában és közvetlenül az objektívbe van beépítve. A tükörreflexes fényképezőgépek többségébe fémből készült redőnyzárat építenek, mely közvetlenül a film síkja előtt helyezkedik el és zárja azt el a fénytől.

38 Készítette: Badi Attila 38 Fénymérők Technikailag is három csoportba sorolhatjuk a fénymérőket: –Szeléncellás fénymérő: A szeléncella áramot termel, amit mikroampermérővel mér a gép. Ez az áramerősség utal a fény mennyiségére. Nagy fényhatás után pihenni kell hagyni, ha kisebb fényt akarunk mérni, mert úgymond „emlékszik” az előző hatásra. –Fényellenállásos fénymérő: Egy olyan anyagból készített fénymérő, melyet megvilágítva változik az ellenállása. Különböző fényerősséggel világítva más- más ellenállást mutat az anyag, ezáltal lehet következtetni az értékekre. Előnye, hogy rögtön használható szélsőséges fényviszonyoknál is. –Szilícium-fotódiódás (CDS): Diódás érzékelővel szerelt gépek esetében az öregedését kell figyelembe venni. Néha cserélni kellene ezeket a diódákat, de beszerzésük nehézkes lehet. Öregedés után hajlamos nagy fénynél túlexponálásra, kevésnél pedig alulexponálásra ösztönözni.

39 Készítette: Badi Attila 39 Vakuhasználat, segédvilágítás 1. A vakuhasználat legalapvetőbb formája a gépbe beépített vaku vagy a gépre rögzített vaku használata. Ilyen esetekben a fény közvetlenül a fényképezés irányába terjed a géptől a témáig. Hátránya, hogy nagy mélységű fényképeknél, mivel a fény ereje a géptől távolodva a távolság arányával négyzetesen csökken, az előtérben levő dolgok nagyon világosak, míg a hátrább levő dolgok esetleg teljesen sötétek maradnak.

40 Készítette: Badi Attila 40 Vakuhasználat, segédvilágítás 2. Jobb technikának mondható a közvetett megvilágítás. Dönthető vaku és levehető vaku esetében is alkalmazható. Ilyenkor a visszaverődő fény lágyabb megvilágítást és a szórtabb fénynek köszönhetően kevesebb árnyékot eredményez. Fontos, hogy színes kép esetén fehér vagy szürke felületről verődjön vissza a fény, így nem változik a kép színösszetétele. Több vaku használatakor jobb eredményeket érhetünk el. Ilyenkor a több irányból való világításnak köszönhetően mindenhol szépen árnyékmentes lehet a kép vagy éppen művészien árnyékolt.

41 Készítette: Badi Attila 41 Vakuhasználat, segédvilágítás 2. Fontos tudni továbbá, hogy minden vakunak van egy kulcsszáma vagy más néven irányszáma. Ez a szám a vaku erejét mutatja és általában ISO100/21° érzékenységű filmre vonatkozik. Ennek a számnak és a fényképezni kívánt téma távolságának a tudatában könnyedén kiszámolhatjuk a jó rekeszértéket. rekeszérték = kulcsszám távolság

42 Készítette: Badi Attila 42 Automatikus szolgáltatások 1. AF: Olyan élességállítási mód, melyben a kép manuális megkomponálása után a gép automatikusan állítja az élességet a kiválasztott témára. AF-L: A fenti élességállítás után mód nyílik rögzíteni a beállított élességet és egy ezt követő komponálás után is az előzőleg beállított távolságra levő dolgok maradnak élesek. C-AF: Az automata élességállítás folyamatos használata. Mozgó téma fényképezésénél hasznos, amikor a gép követi a témát az exponálás pillanatáig.

43 Készítette: Badi Attila 43 Automatikus szolgáltatások 2. blende-prioritás: Ezt a módot akkor alkalmazzuk, amikor egy fényképen a mélységélességet szeretnénk manuálisan beállítani. A záridővel ilyenkor szeretnénk, ha nem kellene foglalkoznunk. Ezt a feladatot ilyenkor a fényképezőgép veszi át tőlünk. záridő-prioritás: Az előbbi eset fordítottját jelenti, ilyenkor mi határozzuk meg a záridő hosszát, a blendét gépünk ehhez az adathoz igazítja. Segítségével a mozgás dinamikáját tudjuk kiemelni vagy épp eltüntetni. élességcsapda: Ezt a módot használva jól fényképezhetünk mozgó dolgokat előre megkomponált környezetben. Beállíthatjuk a készülő fénykép minden paraméterét, az expozíciót ezután a képen megjelenő mozgás váltja ki.

44 Készítette: Badi Attila 44 Labormunkálatok Még hat dologról esik szó a következőkben: –Filmfelépítés –Film érzékenysége –Fény hatása a filmre –Előhívás –Fixálás –A kidolgozás folyamata

45 Készítette: Badi Attila 45 Film felépítése A film hajlékony, áttetsző celluloid- szalag, melyet több, különböző feladatot betöltő réteg borít. A fényérzékeny rétegben zselatinba ágyazva igen finoman eloszlatott, csekély mennyiségű ezüst-jodiddal, -bromiddal elegyített ezüst-bromid kristályok találhatóak. Ebben a rétegben történik változás a fény hatására. A tapadóréteg a hordozóra rögzíti, a védőréteg pedig megóvja a fényérzékeny réteget a karcolásoktól. A hordozó anyagról visszaverődő fény zavarná a körvonalak élességét, ezért szükséges egy úgynevezett fényudvarmentesítő réteg is, amely meggátolja a visszaverődéses fényudvar keletkezését. A hordozó alap maga a celluloid szalag.

46 Készítette: Badi Attila 46 Film ézékenysége A film érzékenységét elsősorban a kristályszemcsék átlagos nagysága határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk: –alacsony, –közepes és –magas érzékenységű filmeket (Minél érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényel, tehát annál jobban szűkíthetjük a blendét.) Az érzékenység viszont sajnos fordítottan arányos a vonalélességgel és a szemcsézettséggel, így egy magasabb érzékenységű film rajza kevésbé részletgazdag, mint egy alacsonyabbé.

47 Készítette: Badi Attila 47 Fény hatása a filmre 1. Az anyagok egyik csoportja fényérzékeny, bennük a fény kémiai átalakulást okoz. Ez az átalakulás lehet fotolízis, mely során a fény bomlást idéz elő; ez az alapja a fényképészeti eljárásoknak: a fény felbontó hatása az ezüst- halogenidekre.

48 Készítette: Badi Attila 48 Fény hatása a filmre 2. A felvétel készítésének pillanatában fény éri a film zselatinrétegébe ágyazott fényérzékeny ezüst-halogenid szemcséket. A fénysugarak rárajzolják a felvétel tárgyának képét a rétegre: a fény energiája kémiai változásokat okoz a kristályokban, a fényérte szemcsékben fémezüst csírák, ezüstgócok keletkeznek. Annál erősebb a hatás, mennél erősebb és mennél tovább tart a fénysugárzás. A fénysugárzás mennyisége a sugárzás erősségének és a megvilágítás időtartamának szorzatával arányos.

49 Készítette: Badi Attila 49 Fény hatása a filmre 3. A rövidebb ideig tartó erős fény egyenértékű a többszörösen gyengébb, de ugyanannyiszor hosszabb ideig tartó megvilágítással. A közbenső árnyalatok függnek a fény színétől, a fény és a film típusától is, nemcsak a fény mennyiségétől. Ezzel kialakul az ún. „latens” („lappangó”, „rejtett”) kép, amely még szemmel nem látható. Ennek láthatóvá tétele történik a film előhívásakor, a kidolgozáskor.

50 Készítette: Badi Attila 50 Fény hatása a filmre 4. A tiszta ezüst-bromid réteg csak a kék és az ibolya színű sugarakat nyeli el, tehát csak ezekre érzékeny. A többi színre való érzékenységet különböző színezékekkel érik el, amelyeket a rétegbe adagolnak, és hozzákötődnek a szemcsék felületéhez, és ez által fokozzák az elnyelőképességet. Az ezüst-bromidot minden színre érzékennyé tehetjük megfelelő színezékek kiválasztásával, mely tulajdonságot pánkromáciának nevezzük.

51 Készítette: Badi Attila 51 Előhívás Az előhívás során a megvilágított helyeken fémezüst keletkezik a megvilágítás mértékétől függően. A kidolgozás során a megvilágítással megindított kémiai folyamat fokozottan továbbfejlődik: az ezüstgócok környezetében az előhívó hatására a megvilágított kristályok feketednek. A film a legnagyobb fényhatás helyén lesz a legfeketébb, a közepes erősséggel megvilágított részeken gyengébb a feketedés, ahol pedig egyáltalán nem érte fény a filmet, ott a negatív átlátszó lesz. Tehát így egy negatív kép keletkezik, amely a valóságos árnyalatok fordított sorozatából áll.

52 Készítette: Badi Attila 52 Fixálás A fixálás során a fényre érzéketlenné tett negatívon a képet állandóvá tesszük. A megvilágított ezüst-bromid kristályok ezüstgócaiból az előhívó hatására kialakult ezüstszemcsék mellett meg nem világított, ám még fényérzékeny ezüst-bromid szemcsék is vannak a rétegben. Az előhívás után tehát ezeket a képalkotásban részt nem vevő (meg nem világított) szemcséket ki kell oldani, illetve a kristályokat további fényhatásra érzéketlenné kell tenni, azaz a képet fixálni (rögzíteni) kell. A meg nem világított kristályok eltávolítása után már csak a képet alkotó fekete ezüstszemcsék maradnak a rétegben.

53 Készítette: Badi Attila 53 A kidolgozás folyamata 1. A negatív film és a papírkép kidolgozása elvileg azonos. Fontos különbség azonban az eltérő színérzékenység: a negatív film előhívásakor teljes sötétségben kell dolgoznunk, papírkép kidolgozásakor viszont speciális vörös vagy zöld lámpával világíthatunk.

54 Készítette: Badi Attila 54 A kidolgozás folyamata Előhívás – a latens kép előhívása –A megvilágított fényérzékeny anyagot teljes sötétségben előhívó oldatba (lúgos redukálószer) tesszük. Ehhez fényzáró tankot használunk, melyet a film behelyezése és a lezárás után már világosban is kezelhetünk. 2. Öblítés/Stopfürdő használata –A film rétegei által felszívott előhívóoldatot rövid öblítéssel nagyjából eltávolítjuk. Ezzel a fixáló oldat élettartama meghosszabbítható. Fényzáró tank használatával ez egyszerűen kivitelezhető: a hívót kiönthetjük a tank tetején lévő nyíláson keresztül (eközben fény nem éri a filmünket), majd ugyanezen nyíláson keresztül a filmet néhányszor vízzel átmossuk.

55 Készítette: Badi Attila 55 A kidolgozás folyamata Fixálás – az előhívott (de még fényérzékeny) kép rögzítése –A kép fixálása savas oldattal történik. A hívótankba való betöltése az eddig használt folyadékokhoz hasonlóan történik. 4. Mosás és cseppmentesítés – a használt vegyszerek kioldása –A vegyszerek maradéktalan kioldásához minimum perces folyóvizes mosás szükséges. Speciális cseppmentesítő folyadékokkal a száradás során esetlegesen létrejövő foltok képződését előzhetjük meg.

56 Készítette: Badi Attila 56 A kidolgozás folyamata Szárítás –A film egyik végét csipesz segítségével rögzítjük egy kifeszített kötélen, másik végére pedig speciális, súllyal ellátott csipesz helyezünk, így biztosítjuk a film feszességét. Szobahőmérsékleten a száradás körülbelül negyed órát vesz igénybe, szárítógéppel ezen idő lecsökkenthető. A vegyszeres flakonokon és a filmek dobozán megtalálható minden információ, ami a hívási időkre és egyéb körülményekre vonatkozik, érdemes ezekhez igazodni!

57 Készítette: Badi Attila 57 VÉGE


Letölteni ppt "Készítette: Badi Attila 1 Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések