A tanulók megismerésének módszerei

Az előadások a következő témára: "A tanulók megismerésének módszerei"— Előadás másolata:

1 A tanulók megismerésének módszerei
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2 Mindennapi és tudományos emberismeret, a tanulók megismerése
eredményesen megváltoztatni csak azt lehet, amit a tevékenység előtt és a fejlesztési folyamat alatt is alaposan megismertünk a tanulók megismerése a pedagógus alapvető, mindennapi feladatai közé tartozik A nevelési-oktatási folyamat anélkül is lezajlik, hogy a pedagógus felismerné és figyelembe venné a tanulói sajátosságokat Ez a folyamat csak kevésbé lehet hatékony Több esetben kifejezetten káros lehet Példa: diszgráfiagyanús tanuló tüneteinek rossz értelmezése

3 A pedagógus számára a tanulói sajátosságok megismerésén túl feladata:

4 Tanulói sajátosságok Családi háttér Olvasás-szövegértés Tanulási nehézségek Napirend Érdeklődés Életkor Személyiség Énkép Motiváció Vélemények a tanárról Osztályzatok IQ Magánórák Tanulási szokások Társas kapcsolatrendszer Attitűdök Értékrend

5 nincs két egyforma tanuló
nincs homogén tanulócsoport sem A leggyakrabban hallott tanuló „sajátosságok”: jó és rossz képességű tanulók, lusta és szorgalmas tanulók, a fegyelmezetlen és csendes tanuló az első benyomás dominanciájának hatására „skatulyába” sorolja be a tanulót Az első benyomás hatása nem küszöbölhető ki teljesen pedagógus ne csak egyetlen, vagy akár néhány domináns hatás alapján ítélje meg a tanulót

6 Egy szűklátókörű és egy felkészült pedagógus

7 Egy felkészült pedagógus

8 szakmai munkaközösségek
azonos szaktárgyakat tanító pedagógusok esetmegbeszélő csoportok ugyanazokat a tanulókat, ugyanazt az osztály tanító pedagógusok

9 A tanulók fontosabb sajátosságai és azok megismerési lehetőségei
A szocioökonómiai státusz: a tanulók családi hátterének komplex meghatározása az otthonról hozott családi háttér jelentős mértékben képes befolyásolni az iskolai teljesítményt Az olvasás-szövegértési teljesítmény aki az olvasás során megfelelően képes értelmezni az olvasott szöveget, rövidebb idő alatt képes megérteni és ennek alapján megtanulni a tanuló olvasás-szövegértési teljesítménye közvetlen hatással van a tanulási folyamat eredményességére A szociometria és a szociogram A tanuló társas kapcsolatrendszerben elfoglalt helye, a csoport kapcsolatrendszere A pedagógus a különböző tanulásszervezési eljárásokkal indirekt módon befolyásol(hat)ja egy csoport kapcsolatrendszerét

10 A tanulók vagy a tanulócsoport értékrendje
A pedagógus elsődleges feladata az értékfelfogás megismerése és alakítása pedagógusnak feladata, hogy: a társadalom által elfogadott, a tantervekben rögzített, az iskola által kiemelt és ezekkel összhangban az egyéni felfogásának megfelelő értékeket közvetítse a tanulók értékrendjét, amennyiben szükséges, tudatosan is alakítsa Iskolával, a tanárral, a társakkal és a tanulással kapcsolatos attitűd célzottan készített állításokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás a saját egyetértésük kifejezésére a legtöbb esetben ötfokú skálát használhatnak asszociációs kérdések módszere Az iskola olyan mint…

11 A tanulászavarral és magatartászavarral küzdő tanulók
Gyakoribb hiba, hogy a pedagógus az egyes tüneteket, elméleti tudás nélkül tévesen értelmezi: gyenge tanulói teljesítménnyel, eleve meglévő „rossz képességekkel”, fegyelmezetlenséggel magyarázza

12 A tanulászavarral és magatartászavarral küzdő tanulók
A tanulási zavarok valamelyikére (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) utalhatnak a következő tünetek : betűtévesztések, betűkihagyások, szótagkihagyások betű betoldások, szótag betoldások komoly szövegértési problémák lassú tempójú olvasás, lassabb írás rendszeres és súlyos helyesírási hibák hosszú-rövid ékezetek gyakori tévesztései egybeírási és különírási problémák írással, olvasással kapcsolatos erős ellenérzés csúnya, alig olvasható írás diktálás utáni leírásban és megértésben gyenge teljesítmény szegényes szókincs gyenge emlékezet

13 A tanuló hiperaktivitására utalnak az alábbi jelenségek
türelmetlen, nehézséget okoz neki a várakozás túlzott mozgásigény nem tud másokkal együttműködni nem tudja elviselni, ha nem történik azonnal az, amit éppen szeretne feladattól eltérő külső ingerek képesek a figyelmét a feladattól elvonni nem fejezi be a feladatokat olyan helyzetekben is feláll és céltalanul járkál, amikor például a feladatmegoldás során egyhelyben kellene maradnia

14 Különórákra járók aránya aszerint, hogy hányféle különórája van (%)
Időmérleg, a tanuló napirendje Különórákra járók aránya aszerint, hogy hányféle különórája van (%) Forrás: OM, Tanulói munkaterhek, január.

15 A szociometria A szociometria egy tetszőleges csoport
társas kapcsolatrendszerének megismerését szolgáló kérdőíves eljárás. Az eljárás formáját, tartalmát és a kitöltéshez szükséges időt tekintve az egyik legegyszerűbb megismerési módszer. A szociometriai kérdőívet a pedagógus is kitöltetheti a tanulókkal A szociometriai felmérést a pedagógus nem csak egy alkalommal, hanem rendszeresen, akár negyedévente is elvégezheti. Képet kaphatunk az egyes egyének csoporton belüli helyzetéről, a csoport, mint közösség fejlődési állapotáról A vizsgálat eredményeinek a kiértékelése során a következő összesítések keletkezhetnek: Kölcsönösségi és gyakorisági táblázatok Szociometrikus mutatók Egyéni vagy csoportos szociogram

16 A fejletlen, halmazszerkezetű csoport

17 Normál társas kapcsolatrendszer, fejlett szerkezet

18 Perifériára szorult, magányos tanulók

19 Sztárközpontú csillagalakzat

20 Többközpontú elrendezés, fiú-lány klikkek

21 A társas kapcsolatrendszer alakulása
a domináns frontális tanulásszervezés hatására

22 A társas kapcsolatrendszer alakulása a domináns egyéni munka hatására

23 A társas kapcsolatrendszer alakulása a domináns páros munka hatására

24 A társas kapcsolatrendszer alakulása a domináns csoportmunka hatására

25 (zárt osztálytermi elrendezés, kötött padsorok)
A társas kapcsolatrendszer alakulása a differenciált tanulásszervezés hatására (zárt osztálytermi elrendezés, kötött padsorok)

26 (szabad osztálytermi elrendezés, a munkához igazított padok)
A társas kapcsolatrendszer alakulása a differenciált tanulásszervezés hatására (szabad osztálytermi elrendezés, a munkához igazított padok)