Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György.

Az előadások a következő témára: "Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György."— Előadás másolata:

1 Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György

2 2 A kérdés A magyar fiskális politika az egyensúlyi növekedés hajtóereje vagy a sokkok forrása lesz-e? Mi a helyzet. 7 elv, amelyeket az elkövetkező években a fiskális politikának követnie kell

3 3 1. A fiskális politika fellazulása Forrás: MNB. ESA 95 adatok. A 2005-ös ESA 95 deficit az MNB becslése Magasan beragadt deficit és emelkedő államadósság. 1. ábra: A főbb fiskális mutatók alakulása 1994-2005

4 4 2. Hogyan történt a fellazulás? 2001-2002: kedvező gazdasági ciklikus feltételek ellenére jelentős lazítás történt a költségvetés tartós tételeiben –Jelentősen emelkedtek a közalkalmazotti bérek, transzferek és nyugdíjak –Kisebb mértékben: adócsökkentések 2003-2004: nem volt érdemi kiigazítás 2005: kis mértékű negatív ciklikus hatásnál jóval nagyobb lazítás (autópályák, önkormányzatok, gyógyszertámogatás) Tehát: a hiányt nem a gazdaság potenciálistól elmaradó teljesítménye okozta.

5 5 3. Mi a probléma ezzel? A folyó fizetési mérleg folyamatosan romlott, mert a megtakarítások nem tudták kompenzálni a költségvetési hiányt. 2. ábra: A főbb szektorok nettó finanszírozási képességének alakulása Forrás: MNB. Szezonálisan kiigazított idősorok.

6 6 4. Sebezhetőség A folyó fizetési mérleg finanszírozása nagymértékben szorul külföldi portfoliótőke befektetésekre (a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány 2500 Mrd Ft) Sebezhetőség: globális likviditásbőség nem tart örökké, globális kamatok emelkednek Ugyanakkor: vállalati beruházások várhatóan (és remélhetően) növekedni fognak. A veszély sokkszerű kiigazítás: leértékelődés, magasabb infláció, magasabb kamatok, kisebb fogyasztás és beruházás, alacsonyabb foglalkoztatás Növekvő adósság  magasabb jövőbeli adók, torzító hatás

7 7 5. Rossz előjelek Mit gondolnak a piacok: 3. ábra: Az 5 év múlva induló 5 éves forward hozamfelárak az euró forwardok fölött a visegrádi országokban, 2003-2006 Forrás: Reuters Leminősítések: Fitch A-  BBB+ S&P A- stabil  A- negatív EU intők

8 8 6. További problémák A szociális ellátó rendszerünk nem ösztönzi a munkavállalást: 4. ábra: A gazdaságilag aktívak aránya a 15-64 éves népesség arányában az Európai Unió tagállamaiban (2004-es adatok) Forrás: Eurostat. A máltai adat kiugróan alacsony érték, ezért nem is tüntettük fel az ábrán.

9 9 6. További problémák (folyt.) Jelentős a szürke gazdaság Eltartottsági ráta: az adó- és járulékfizetők aránya a teljes lakosságon belül: Magyarország 39%, EU 15: 43%, Ausztria 50 %, Németország 50%, Nagy-Britannia 47% Magyarországnál alacsonyabb csak Törökország, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Olaszország

10 10 7. Hitelesség Sorozatos túllövések: túlzottan optimista költségvetési tervezés mind a bevételek, mind a kiadások terén 5. ábra: Az államháztartási hiány célok és megvalósulásuk 1994-2006 Forrás: Eurostat, MNB. PEP: Előcsatlakozási gazdasági program, KP: Konvergencia Program. A 2005-ös érték az MNB becslése.

11 11 8. Transzparencia Transzparencia hiánya: egyre több állami kiadás kerül a költségvetésen kívülre (PPP konstrukciók, pl. autópályák, MÁV, stb.) miközben ezek a kiadások növelik az államadósságot. Könyvelési technikák: rontja mind a hitelességet, mind a transzparenciát

12 12 9. Megoldási irányelvek 1. sz. elv: „Fűnyíróelv” alkalmazásával csak átmeneti megtakarítás érhető el, mert a nyugdíj-, egészségügyi, oktatási és államigazgatási rendszerben lévő determinációk reformok nélkül újratermelik a hiányt. A megoldások gyakran politikai ciklusokon átívelő intézkedéseket igényelnek

13 13 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 2. sz. elv: A szociális ellátó rendszereknek két célt kell egyszerre szolgálnia: igazságosság és hatékonyság A szociális transzferek rendszere akkor járul hozzá a hatékony gazdaság megteremtéséhez, ha az igazságosság szempontjának érvényesítése mellett a munkavállalást és a munkahelyteremtést is ösztönzi: –Járulékcsökkentés segít, de ezt a kiadások csökkentésének kell kísérnie –Családtámogatás nem ösztönzi a nők munkavállalását –Nagyobb hangsúly az át-, illetve továbbképzésre

14 14 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 3. sz. elv: A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozottságát biztosítani kell (jelenleg a GDP 2%-ának megfelelő hiányt eredményez) –Az 1997-es reform óta járulékok csökkentek, nyugdíjak növekedtek. Ezt a tendenciát súlyosbítja az elöregedés –Járulékokat csak akkor lehet csökkenteni, ha csökkennek a járadékok is (demográfiai kilátások érdemi változására nem lehet számítani) –Ösztönözni kell a munkaerőpiacon maradást: Kedveszményes nyugdíjak szigorítása: korkedvezményes nyugdíjak az összes nyugdíjas 28%-a. Tényleges nyugdíjazás a törvényes korhatár alatt: férfiak 2 év, nők 1 év

15 15 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 4. sz. elv: Egészségügy: a minőség javítása mellett az állami kiadások féken tartása –Nehézség: nincs kész recept. Vitatott megoldások, nincs konszenzus –De vannak ismert tények: Kórházi ágyak száma a lakosság számához viszonyítva magas nemzetközi összehasonlításban (Magyarország: 784, EU 15: 572) Egy főre jutó gyógyszerkiadások magasak –Csökkenteni kell a túlfogyasztást: vizit díjak, co- payment –Magántőke bevonás, kiegészítő biztosítás

16 16 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 5. sz. elv: Oktatás: hatékonyság javítása. Diákok számának csökkenését nem követte a tanárok számának arányos csökkenése. Diák/tanár arány az általános oktatásban alacsony nemzetközi összehasonlításban: Magyarország: 10, EU 25: 14, Németország: 15 Képzés nem követi a munkaerőpiaci kereslet változásait. A felsőfokú végzettségek közül munkanélkülivé válók aránya magas

17 17 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 6. sz. elv: Biztosítani kell a transzparenciát. Hiánya:- gyengíti a piaci bizalmat - megfosztja a döntéshozókat, hogy minél szélesebb információk alapján hozzák meg a döntéseiket - döntéseket nem lehet transzparensen kommunikálni a társadalom felé - nem tudjuk hatékonyan érvényesíteni érdekeinket az EU-n belül

18 18 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 7. sz. elv: Fiskális szabályok felállítása: egy kínálkozó lehetőség a fiskális fegyelem megerősítésére: Törvény? Fiskális Tanács?

19 19 10. Mikor lesz euro? 2010-es bevezetéshez a GDP 5.5-7.0 %-nak megfelelő költségvetési kiigazításra van szükség 2008-ra. Reformok nélkül nem lehetséges. Az eurót nem lehet bevezetni: –Rajtaütésszerűen –Lopakodó módon Átfogó intézkedések pontos menetrendszerű kivitelezésére van szükség

20 20 11. És ha mégse…??? „Ami nem tarthat örökké, annak egyszer vége lesz.” Herbert Stein „Ami nem tarthat örökké, az sokkal tovább tarthat, mint gondolnánk, és az elkerülhetetlen korrekció gyorsasága és erőssége mindig meglepetést okoz.” Rüdiger Dornbusch „A magas államháztartási hiánnyal semmit sem kell kezdeni, mert valami majd úgyis történni fog.” Benjamin Friedman

21 21 Kiigazítás nélkül „valami valóban történni fog”. Rajtunk múlik, hogy a fiskális politika a sokkok forrása, vagy a növekedés hajtóereje lesz.