Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TALAJ FOGALMA, ÖSSZETÉTELE, TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TALAJ FOGALMA, ÖSSZETÉTELE, TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK."— Előadás másolata:

1 A TALAJ FOGALMA, ÖSSZETÉTELE, TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK

2 A talaj fogalma A talaj a szilárd földfelszín laza, termékeny takarója.A talaj a szilárd földfelszín laza, termékeny takarója. A termékenység a talaj specifikus minőségi jellemzője. Kifejezi, hogy a növényeket vízzel és vízben oldott tápanyaggal el tudja látni.A termékenység a talaj specifikus minőségi jellemzője. Kifejezi, hogy a növényeket vízzel és vízben oldott tápanyaggal el tudja látni. A talaj állandóan ható dinamikus kölcsönhatások színtere.A talaj állandóan ható dinamikus kölcsönhatások színtere.

3 A talaj heterogén, háromfázisú háromfázisú polidiszperz rendszer.

4 A talajok alkotórészei

5 Ásványi anyagok méret szerinti csoportosítása > 2mm kő és kavics 0,02-2 mm homok 0,002-0,02 mm por, iszap 2mm kő és kavics 0,02-2 mm homok 0,002-0,02 mm por, iszap < 0,002 mm agyag

6 A talaj abiotikus alkotórészei Szilárd fázis Folyékony fázis (talajoldat) Gázfázis (talajlevegő) ÁsványiSzerves 1., Nyers ásvány törmelék (kő, kavics homok) 2., Átalakult és újraképződött ásványok (kristályos és amorf anyagok) 1.,Elhalt növényi és állati maradványok 2., Szerves bomlástermékek 3., Humusz 1., Víz oldott szerves és szervetlen anyagok 2., Talajnedvességb en oldott gázok (CO 2, O 2 ) CO 2, O 2, N 2, vízgőz

7 A talajflóra és –fauna csoportosítása FLÓRAFAUNA Mikroflóra: Baktériumok Baktériumok Sugárgombák Sugárgombák Mikroszkópos gombák Mikroszkópos gombák Algák AlgákMakroflóra: Magasabb rendű növények gyökérzete Magasabb rendű növények gyökérzete Mikrofauna (<0,2 mm) Egysejtűek (Protozoa) Egysejtűek (Protozoa) - csillósok - csillósok - ostorosok -gyökérlábúak - ostorosok -gyökérlábúak Mezofauna (0,2-4 mm) Kerekes férgek Medveállatkák Kerekes férgek Medveállatkák Fonálférgek Atkák Fonálférgek Atkák Makrofauna (4-80 mm) Televényférgek Egyéb soklábúak Televényférgek Egyéb soklábúak Földigiliszták Egyéb rovarok Földigiliszták Egyéb rovarok Csigák Bogarak és lárvák Csigák Bogarak és lárvák Pókok Százlábúak Pókok Százlábúak Megafauna (>80 mm) Gerincesek: hüllők, kisemlősök Gerincesek: hüllők, kisemlősök

8 Az élőszervezetek csoportosítása a táplálékukhoz szükséges szénforrás és energiaforrás szerint KategóriaEnergiaforrásSzénforrásPéldák Fotoautotrófok Napsugárzás CO 2 Magasabb rendű növények, algák, egyes baktériumok Fotoheterotrófok Napsugárzás Szerves vegyületek A nem-S bibor baktériumok Kemoautotrófok Szerves vegyületek oxidációja CO 2 Specializálódott baktériumok, pl. N és S- oxidáló baktériumok Kemoheterotrófok Szerves vegyületek oxidációja Szerves vegyületek Minden állat (gerincesek és gerinctelen ), a legtöbb baktérium és gomba

9 A talaj ökológiai funkciói -A biomassza termelés/termesztés alapvető közege. (Az állatvilág és az ember létezésének alapja). -Raktározó, pufferoló (tompító), szűrő és átalakító rendszer. - Az élővilág sokféle egyedének és populációjának élőhelye, így a biológiai sokféleség (biodiverzitás) fenntartásának nélkülözhetetlen eleme.

10 Talajképző ásványok csoportosítása 1.Szilikátok Primer Szekunder (agyagásványok) Szekunder (agyagásványok) 2.Oxidok és hidroxidok 3.Karbonátok 4.Kloridok Szekunder 5.Szulfátok és szulfidok 6.Foszfátok

11 A fontosabb ionok koordinációs száma és a koordinációs egységek térszerkezete r kat /r ox K N 5+ :O 2- C 4+ :O 2- 0,150,143 [NO 3 ] - [CO 3 ] 2- Háromszög Háromszög S 6 + :O 2- P 3+ :O 2- Si 4+ :O 2- Al 3+ :O 2- 0,260,260,310,374 [SO 4 ] 2- [PO 4 ] 3- [SiO 4 ] 4- [AlO 4 ] 5- Tetraéder

12 A fontosabb ionok koordinációs száma és a koordinációs egységek térszerkezete r kat /r ox K Al 3+ :O 2- Mg 2+ :O 2- Fe 2+ :O 2- 0,430,490,566 AlO 6 MgO 6 FeO 6 Oktaéder Na + :O 2- Ca 2+ :O 2- 0,730,758 NaO 8 CaO 8 Kocka csúcsain K + :O 2- 1,0012 KO 12 Legtömörebb elrendezés

13 Szilikátok Metakovasav (H 2 SiO 3 ): HO Si = O HO Ortokovasav (H 4 SiO 4 ): HOOH Si HOOH Polikovasavak:HO OH OH HO - Si – O -Si – O – Si - OH HOOH OH

14 Szilikátrács alaptípusok lánc-síkrácsos- sziget- lánc- szalag- síkrácsos- térrácsos- szilikátok

15 A szilikátok csoportosítása Szigetszilikátok a. Olivinek (Mg, Fe 2+ -szilikátok) Lánc- és szalagszilikátok a. Piroxének (Ca, Mg, Fe 2+ -szilikátok) b. Amfibolok (Ca, Mg, Fe 2+ -szilikátok) Rétegrácsos szilikátok a. Steatit (talk); trioktaéderes b. Csillámok: -biotit, K [Mg, Fe 2+ ] 3 AlSiO 3 (OH) 2 (trioktaéderes) -muszkovit, KAl 3 Si 3 O 10 (OH) 2 (dioktaéderes)

16 Tetraéderek és oktaéderek kapcsolódásának gömbmodellje

17 Térrácsos szilikátok a. Kvarc (SiO 2 ) b. Földpátok: - ortoklász (káliumföldpát) KAlSi 3 O 8 - plagioklászok: albit (nátriumföldpát) NaAlSi 3 O 8 anortit (mészföldpát) CaAl 2 Si 3 O 8 - ortoklász (káliumföldpát) KAlSi 3 O 8 - plagioklászok: albit (nátriumföldpát) NaAlSi 3 O 8 anortit (mészföldpát) CaAl 2 Si 3 O 8 c. Földpátpótlók (analcim-leucit csoport): leucit KAlSi 2 O 8 nefelin NaAlSi 2 O 4 analcim NaAlSi 2 O 6 * H 2 O d. Zeolitok

18 Az agyagásványok képződésének elvi sémája aprózódás -K -K -K vermikulit a,csillámok hidrocsillámok illit montmorilonit +K +K +K +Al, Mg - Al, Mg másodlagos klorit b, földpátok -(Ca, Mg, K, Na) bomlás +H + allofánok, kaolinit piroxének, termékek +K illit amfibolok +Ca, Mg montmorrilit és vermikulit

19

20

21 Agyagásványok csoportasítása Kétréteges (1:1vagy TO típusú) agyagásványok: KAOLINITKétréteges (1:1vagy TO típusú) agyagásványok: KAOLINIT Háromréteges (2:1 vagy TOT típusú) agyagásványok:Háromréteges (2:1 vagy TOT típusú) agyagásványok: ILLIT ILLIT VERMIKULIT MONTMORILLONIT (szmektitek) VERMIKULIT MONTMORILLONIT (szmektitek) Négyrétes (2:1+1 vagy TOT+O) agyagásványok: KLORITNégyrétes (2:1+1 vagy TOT+O) agyagásványok: KLORIT Allofánok (röntgenamorf) agyagásványokAllofánok (röntgenamorf) agyagásványok Vegyesrácsú és átmeneti agyagásványokVegyesrácsú és átmeneti agyagásványok

22

23 Protonleadásra (disszociációra) képes gyökök kialakulása az agyagásványok törésfelületén 2H + + 2OH - - Si – O – Si -- Si – O - - Si - - SiOHOHSi – l l l l l + l Al – O – Al-- Al – O - - Al - - AlOH HOAl – OH - -Al – OH - ALO - + H 2 OKationcsere T mgeé/100g H + kapacitás -Al – OH - AlOH mgeé: milligramm - egyenérték (mekv: milliekvivalens)

24 KAOLINIT ( T = 3-15mgeé / 100g)

25

26 ILLIT (T = 20 – 50 mgeé / 100g)

27

28 VERMIKULIT ( T= 120 – 200 mgeé / 100g)

29 MONTMORRILONIT ( T= 60 – 120 mgeé / 100g)

30

31 KLORIT (T = 10 – 40 mgeé / 100g)

32 Agyagásványok kémiai összetételeÁsvány SiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 CaOMgO K2OK2OK2OK2O Na 2 O % Kaolinit Illit Vermikulit ,4 Montmorillonit ,50-0,50-3 Klorit

33 Oxidok és hidroxidok 1.Sziliciumoxidok - Kvarc (SiO 2 ) - Opál (SiO 2 *nH 2 O) 2.Vas oxidok éd hidroxidok a, Limonit berna vaskő, vasrozsda Fe(OH) 3 b, Hematit Fe 2 O 3 (vörösvasérc) c, Ferro-ferri-hidroxid Fe(II) 6 Fe(III) 2 (OH) 18 d, Ferro-hidroxid Fe(OH) 2 kékes – zöld, amorf kolloid geljes szintek – redukciós viszonyok

34 3.Alumínium és mangán hidroxidok a, Gibbsit vagy hidrargillit γ- Al(OH) 3 Mállás során az amorf Al(OH) 3 *nH 2 O-ból fokozatosan hidrargillit γ- AlO(OH) alakul b, Mangán(III)-hidroxid Mn(OH) 3 *nH 2 O, MnO(OH) mangenit c, Piroluzit β- MnO 2

35 3.Karbonátok a, Kalcit CaCO 3 b, Dolomit CaMg(CO 3 ) 2 c, Sziderit FeCO 3 d, Szóda Na 2 CO 3 *H 2 O

36 5. Szulfátok és szulfidok a, Gipsz CaSO 4 *H 2 O b, Mirabilit (glaubersó)NaSO 4 *10H 2 O c, EpszomitMgSO 4 *7H 2 O d, FerroszulfidFeS 2 6. Kloridok A NaCl nagyobb mennyiségben csak szikes, sós talajokban halmozódik fel.

37 7.Foszfátok a, Apatitok Ca 5 (PO 4 ) 3 F, Ca 5 (PO 4 ) 3 OH, Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl oldékonyságuk a közeg savanyodásakor növekszik b, Ca-ortofoszfátok Ca 3 (PO 4 ) 2 trikálciumfoszfát CaHPO 4 dikálciumfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2 monokálciumfoszfát c, VivianitFe 3 (PO 4 ) 2 *8H 2 O d, Strengit FePO 4 *2H 2 O e, Variscit AlPO 4 *2H 2 O

38 Talajképző kőzetek osztályozása MAGMÁS plutonikus vulkanikus telér telér Kristályszerkezet:kristályos üveges (hialin szerkezet) savanyú, semleges, bázikus (kovasavtartalomtól függ) ÜLEDÉKES szervetlen: oldatból kicsapódott (mész dolomit) szerves: (tőzeg, nyersfoszfát, guanó) METEMORF kristályos palák (agyagpala, csillámpala stb.) márvány (mészkőből)

39 Üledékes kőzetek A, Szervetlen B, Szerves eredetű A, Szervetlen B, Szerves eredetű 1, Törmelékes -felaprózottság alapján: tőzeg a, durva üledékes >2 mmguanó b,homokos 2-0,02 mmnyersfoszfát c, agyagos 2 mmguanó b,homokos 2-0,02 mmnyersfoszfát c, agyagos <0,02 mm -Szállító közeg lehet: a, víz: laza iszap, kötött agyag és lösz b, szél: laza por, kötött lösz 2, Vegyi eredetű vagy oldatból kivált mészkő dolomit márgaagyagos márga meszes márga


Letölteni ppt "A TALAJ FOGALMA, ÖSSZETÉTELE, TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések