Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az állatvilág törzsfejlődése és gyakorlati jelentősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az állatvilág törzsfejlődése és gyakorlati jelentősége."— Előadás másolata:

1 Az állatvilág törzsfejlődése és gyakorlati jelentősége

2 Az állatvilág evolúciójának kezdetei Az első többsejtű állatok szerveződési szintjei: szedercsíra- szedercsíraszerűek hólyagcsíra bélcsíra- szivacsok és a csalánozók törzsei.szivacsokcsalánozók

3 Az evolúció során a bélcsíra két sejtrétege, az ektoderma és az entoderma elváltak egymástól és közöttük kialakult az elsődleges testüreg, amelyet a harmadik csíralemez, a mezoderma töltött ki. A kétrétegű mezoderma között jött létre a másodlagos testüreg.ektodermaentodermamezoderma

4 Az állatok törzsfejlődése

5 Az állatvilág evolúciójának kortörténete

6 A szivacsok (Porifera) többféle alakú és működésű sejt ezek azonban még szöveteket nem képeznek, ezért álszövetes állatok. helytülő életmódot folytatnak az ektodermájukat képező pórussejtek nyílásain keresztül beáramló vízből az entodermájukat képező galléros ostroros sejtek szűrik ki a táplálékul szolgáló szerves törmeléketektodermájukat entodermájukat tengeri és édesvízi fajaik egyaránt vannak. Tavi szivacs Balatoni szivacs Nyeles hidra Zöld hidra

7 A csalánozók (Cnidaria) az első primitív szövetekből szerveződött állattörzs a csalánozók törzse, ők azonban még testüreg nélküli állatok.csalánozók törzse a csalánozók az első valódi szövetes állatok ragadozók, csalánsejtjeik mérges váladéka segíti a zsákmányolást ide tartoznak a hidraállatok és a medúzák

8 Evolúciós újítások a törzsfejlődés során a csalánozóknál találkozunk elsőként a sejten kívüli emésztéssel. Az űrbélben félig megemésztett táplálékot a bekebelező- emésztő sejtek veszik fel. anyagszállításra, kiválasztásra és légzésre még nem különültek el speciális sejtek megjelent viszont az idegrendszer legegyszerűbb formája, a diffúz idegrendszer a csalánozók regenerációs képessége jelentős

9 Az ősszájú állatok evolúciós irányai Az ősi csalánozóknál kétfelé vált az állatvilág evolúciója, az ősszájú állatok és az újszájú állatok irányvonalai felé.ősszájú állatokújszájú állatok

10 A laposférgek (Platyhelmintes) A ma élő laposférgek három osztálya örvényférgek: szabadon élő életmódot ragadozó szívóférgek:májmétely galandférgek: horgasfejű galandféreg, élősködők Az ősszájú állatok közül a legősibbek a mai laposférgek. laposférgek A sugaras szimmetriával szemben megjelenik a kétoldali részarányosság.

11 megjelenik a bőrizomtömlő az entodermából kialakuló bélcsőnek még nincs utóbélszakasza, végbélnyílás sincsenentodermából az erősen elágazó, vakon végződő bélcsatorna az anyagszállítás funkcióját is ellátja megjelenik a mezoderma, valamint egyes csíralemezekből szervek is differenciálódnakmezoderma kiválasztó szervük az elővesécske idegrendszerük hosszanti kötegekből és feji dúcból álló dúcidegrendszer az ősi laposférgek egyrészt a hengeresférgek, másrészt a puhatestűek irányában fejlődtek továbbhengeresférgekpuhatestűek

12 A hengeresférgek (Nemathelmintes) testük henger alakú kétnyílású tápcsatorna többnyire váltivarúak szabadon élő fajok: mikroszkópos méretűek, nagyjelentőségűek a talajban a szerves anyag lebontásában és a humuszképzésben. élősködő fajok: a hegyesfarkú bélgiliszta kisgyerekek végbelében, az orsógiliszták a vékonybélben élősködnek. Rendkívül veszélyes lehet a trichinás fertőzés. Buzogányfejű féreg

13 Gyűrűsférgek (Annelida) külső és belső szelvényezettség megjelenéseszelvényezettség különleges mozgásukat a hosszanti és körkörös izomrostokból álló bőrizomtömlővel végzik, ami sok tapintásérzékelő sejtet is tartalmaz feji végen fényérzékelő sejtek is vannak. keringési rendszerük zárt, tehát hemoglobint tartalmazó, piros vérük nem hagyja el az ereket, a légzési gázok és a tápanyagok a hajszálerek falán átlépve jutnak el a sejtekhez. kiválasztószerveik a szelvényenként elhelyezkedő páros vesécskék. Idegrendszerük garatideggyűrűs hasdúclánc

14 mai élővilág fajokban leggazdagabb törzsetörzse fontos előremutató evolúciós sajátság a külső kitinváz megjelenésekitinváz a szelvényezettség továbbfejlődéseként megjelentek az összeolvadt testszelvényekből származó testtájaktesttájak külső vázhoz belülről tapadó izmok megjelent a végtagokkal történő mozgás fejlett érzékszerveik kiválasztó szervei a Malpighi-edények, légzőszervük a trachea- vagy légcsőrendszer, amely a kültakaró betüremkedéseiből alakult ki, és gazdagon elágazva egészen a sejtekig vezeti az oxigént Ízeltlábúak (Arthropoda)

15

16 Puhatestűek (Mollusca) Az ősszájúak másik evolúciós csúcspontjának a laposférgekből származtatható puhatestűek tekinthetők.puhatestűek t estük megőrizte szelvényezetlenségét, jellegzetességük a többségükre jellemző külső meszes váz. öt osztály: csatornáshasúak cserepeshéjúak ősi csoportok, viszonylag kevés fajjal csigák (Gastropoda) kagylók (Bivalvia) lábasfejűek (Cephalopoda) légzőszervük a köpenyüreg, keringési rendszerük nyílt, kiválasztószervük a vese

17 Óriás meztelencsiga Karcsúcsiga Zebracsiga Éticsiga Kárpáti meztelencsiga Pannoncsiga

18 Az újszájú állatok evolúciós irányai evolúciós elválása az ősszájú állatok vonalától mintegy 500 millió évvel ezelőtt következett be

19 Tüskésbőrűek (Echinodermata) testük kívülről sugarasan szimmetrikus, belső szerveik azonban kétoldali szimmetriát mutatnak belső, mészlemezekből álló vázuk mezoderma eredetű. szájnyílásuk a hasoldalon van ezt a régi világítóeszközre hasonlító szájszervet már az ókorban is ismerték, és Arisztotelész lámpásának nevezték. nincs elkülönült kiválasztószervük, idegrendszerük központja a szájuk körüli ideggyűrű, amelyhez öt sugárirányú idegtörzs csatlakozik. az egész állatvilágban csak náluk megfigyelhető mozgásszerv a vízedényrendszer érzékelésük meglehetősen kezdetleges, testükben elszórtan helyezkednek el mechanikai és kémiai érzéksejtek. tengeri csillagok ragadozók, fenéklakó tengeri sünök algákkal táplálkoznak, tengeri uborkák között ragadozó, növény-és iszapevő is van. A tengeri liliomok helyhezkötött életmódot folytatnak.

20 Előgerinchúrosok (Prochordata) kialakul a test belső szilárdító váza, a gerinchúr a bélcsatorna kezdeti szakaszával, a kopoltyúbéllel lélegeznek idegrendszerük pedig ektodermális eredetű csőidegrendszerektodermális legelterjedtebb képviselőjük a zsákállatok Zsákállatok

21 Fejgerinchúrosok (Cephalochordata) a test teljes hosszában végighúzódó gerinchúr a csaknem teljesen zárt keringési rendszer az elővese megjelenéseelővese A csőidegrendszer a feji végben agyvelővé szélesedik ki Ez utóbbi már tipikus gerinces jelleg.gerinces

22 Gerincesek (Vertebrata) a legfejlettebb újszájú csoportnak tekinthetők. csökkent a kopoltyúréseik száma kopoltyúíveik közül az egyik állkapoccsá fejlődött kialakultak a páros végtagok megjelent az úszóhólyag, valamint a belső váz alapját képező gerincoszlop mind fejlettebb csőidegrendszer szerves egységet képzett.

23 A gerincesek evolúciós törzsfája Mai osztályaik: KörszájúakKörszájúak-Cyclostomata PorcoshalakPorcoshalak -Chondrichthyes Csontos halakCsontos halak -Pisces KétéltűekKétéltűek -Amphibia HüllőkHüllők-Reptilia MadarakMadarak-Aves EmlősökEmlősök -Mammalia

24 megnyúlt, hengeres testű, vízben élő állatok Állkapcsuk nincs, szájnyílásuk kör alakú Részben tengeri, részben édesvízi állatok Hazai vizeinkben is él a védett magyar ingola. Belőlük fejlődtek ki a porcoshalakporcoshalak A körszájúak ( Cyclostomata) Dunai ingola

25 A porcoshalak ( Chondrichthyes) testük belső szilárdító vázelemei mind porcok, csontos vázelemeik még nincsenek, Bőrük külső rétegét rendkívül finom, apró, hegyes fogaspikkely képezi Asszimetrikus farokúszójukról könnyű felismerni őket ebbe a csoportba tartoznak a cápák és a ráják. Vizafej Kecsege

26 a halak legfejlettebb csoportja általában van úszóhólyagjuk farkuk szimmetrikus jellegzetes érzékszervük a víz áramlását értékelő oldalvonal édesvizekben és tengerekben is élnek ragadozó és növényevő fajok egyaránt vannak közöttük. Több hazai fajuk is védett. Ilyen például a kövi csík vagy a petényi márna. bojtosúszós halak voltak a kétéltűek elődjeikétéltűek A csontos halak (Pisces)

27 Márna Szivárványos ökle Fürge csele Garda Dévér keszeg

28 A kétéltűek (Amphibia) kétéltűek átmenetet képeznek a halak és a valódi szárazföldi gerincesek a hüllők között kültakarójuk nedves bőr, amelynek a légzésben is fontos szerepe van vázrendszerük tagolt csontvázrendszer, amelyben a gerincoszlophoz a páros végtagok vázelemei függesztőövekkel kapcsolódnak bélcsatornájuk háromszakaszos az előbél kitüremkedése, az egyszerű felépítésű tüdő válik a légzés szervévé. kétvérkörös keringési rendszerük van, szivükben a vénás és az artériás vér keveredik kiválasztószerveik ősvesék. Az életfolyamataik szabályozását idegrendszer és hormonrendszer végzi.

29 Minden hazai kétéltű védett !!! Zöld varangy Zöld leveli béka Pettyes gőte Foltos szalamandra Gyepi béka

30 A hüllők (Reptilia) A hüllők ősi kétéltűekből származnak Az első igazi szárazföldi állatok. Kültakarójuk elszarusodik, és megvédi őket a kiszáradástól. Tüdejük elég fejlett ahhoz, hogy bőrlégzésre már nem legyen szükségük Keringési rendszerük két vérkörében a vér még keveredik. Testhőmérsékletük változó. Tojásokkal szaporodnak, amelyeket a Nap melege költ ki. az egyetlen ősi fajjal, a hidasgyíkkal képviselt felemás gyíkok, a gyíkok (pl. a fürge gyík), a kígyók (pl. az erdei sikló), a teknősök (pl. a szárazföldön élő görögteknős), és a krokodilok, (pl. a nílusi krokodil

31 Törékeny gyík Zöld gyík Mocsári teknős

32 madarak ősi hüllőktől származnakhüllőktől testüket módosult szarupikkelyek, tollak borítják repülő életmódot folytatnak keringési rendszerükben a két vérkör már tökéletesen elkülönül. Ez lehetővé teszi az állandó testhőmérséklet kialakulását a repüléshez alkalmazkodva csontjaik üregesek, tüdejük még tagoltabb, légzésük hatékonyabb tovább nőtt a gerincvelőhöz képest az agyvelő szerepe utódaik száma kevesebb, gondoskodásuk következtében viszont A madarak (Aves)

33 rendszerezésük  futómadarak (pl. strucc)strucc  pingvinek (pl. császárpingvin)császárpingvin  gólyaalkatúak (pl. fehér gólya, fekete gólya)fehér gólya, fekete gólya  lúdalkatúak (pl. tőkés réce)tőkés réce  sólyomalkatúak (pl. vándorsólyom)vándorsólyom  tyúkalkatúak (pl. fácán)fácán  verébalkatúak (pl. házi veréb)házi veréb

34 Háziveréb Fácán Tőkés réce Fehér és fekete gólya Vándorsólyom

35 Az emlősök (Mammalia) ősi hüllőkből származnak. szinte valamennyi földi élettér meghódítását kültakarójuk a szőrzettel borított bőr. Ez fontos szerepet játszik a testhőmérséklet biztosításában, módosult mirigyei pedig az elevenen világra jövő utódok táplálását szolgálják. három alosztályba tartozik: a kloakások alosztálya, az erszényesek alosztálya és a méhlepényesek alosztálya.

36 A kloakás emlősök A kloakások jellemző képviselője az Ausztráliában élő kacsacsőrű emlős. Tojásokat rak, a kikelő “fiókáit” azonban módosult bőrmirigyeinek váladékával táplálja. A legősibb emlőscsoport. Az erszényes emlősök Legjellemzőbb képviselőik a kenguruk. Elevenszülők, a világra jövő magzat alig egy centiméteres, holott a kifejlett állatok a méteres magasságot is elérhetik. Erszényesekkel csak az Újvilágban, azaz Ausztráliában és Amerikában találkozhatunk.

37 A méhlepényes emlősök a méhlepényes emlősök a legfejlettebb emlőscsoportot képviselik. a méhlepény közvetlen összeköttetést biztosít a magzat és az anyai szervezet között. utódai meglehetősen fejletten jönnek a világra.

38 Fontosabb rendjeik: Rovarevők: pl. a vakondokvakondok Fogazatuk tűhegyes, rovarokkal, csigákkal, gilisztákkal táplálkoznak Denevérek: pl. a hosszúfülű denevérhosszúfülű denevér Evolúciójuk az ősi rovarevőkből vált ki. Ugyancsak rovarokkal táplálkoznak. Az egyetlen repülni is képes emlősrend Főemlősök: pl. a csimpánz.csimpánz Ez a fejlődési irányvonal volt az emberi evolúció iránya is. Ősi rovarevőkből származnak. Mindenevők. Ide tartoznak, a félmajmok vagy makik és a különböző majomcsoportok Rágcsálók: pl. a házipatkányházipatkány A legnépesebb emlősrend. Fogazatuk jellegzetessége, hogy metszőfogaik állandóan nőnek, ezért állandóan rágcsálniuk kell

39 Ragadozók: pl. a farkasfarkas Fogazatuk jellegzetessége az erős szemfog és tarajos őrlőfogak kialakulása. Ebbe a csoportba tartoznak a macskafélék, a kutyafélék, a medvefélék, a fókák stb. Páratlanujjú patások: pl. az orrszarvúorrszarvú Végtagjaik végén paták alakulnak ki, ujjaik száma páratlan, három vagy egy. Növényevők, őrlőfogaik felszíne redős. Ide tartoznak az orrszarvúfélék, a tapírfélék, a lófélék stb. Párosujjú patások: pl. a jávorszarvasjávorszarvas Végtagjaik végén ugyancsak pata van, ujjaik száma azonban páros. Növényevők (szarvasfélék) vagy mindenevők (disznófélék). Egyes csoportjaik kérődzők.


Letölteni ppt "Az állatvilág törzsfejlődése és gyakorlati jelentősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések