Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,"— Előadás másolata:

1 MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,

2 nitrogén - összes N-tartalom 0,02-0,4 tömeg % %-a szerves kötésben található, - a növények NO 3 2-, NH 4 + formájában tudják hasznosítani, - az összes készletnek általában csak 1-3 %-a van felvehető állapotban, - a szerves kötésű nitrogén a szerves anyagok mineralizációja révén válik felvehetővé,

3 - ionok - a talajoldatban és - kicserélhető formában lehetnek jelen, - a 2:1 típusú agyagásványok belső felületén is megkötődhetnek (fixálás) - szerves kötésű nitrogén

4 az ammónium oxidációjakor H + -ionok szabadulnak fel, ezért a talaj pH-ja csökken, a nitrit-ion a növényekre mérgező, általában gyorsan oxidálódik, mérgező mennyiségben NO 2 - ionok csak hosszan tartó vízborítás alatt levő talajban keletkeznek,

5 ammonifikáció - a holtvíztartalomnál több nedvességet tartalmazó talajban, - a fagypont felett megindul, - a nedvességtartalom és a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik, - a biológiai aktivitás csökkenése miatt mérsékelt az oxidációja, - túl nedves talajokban (oxigénhiány) miatt, - erősen savanyú talajokban

6 a nitrogén kötött és felvehető formái közötti arányt a biológiai tényezők, a feltáródás körülményei szabják meg. a talaj szervetlen (felvehető) N-tartalma nem állandó érték, hanem hosszabb-rövidebb időszakonként változik a biológiai tevékenységet a talaj nedvességi állapota, a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja, a talajok N-ellátottságának megítéléséhez általában az összes N-tartalmat veszik figyelembe

7 A nitrogénveszteség okai és formái 1.) a növények nitrogénfelvétele. sok nitrogén vissza is kerül a talajba, a több gyökérmaradvány révén. 2.) a kilugzás. 3.) az erózió 4.) a gázalakú N-veszteségek. a.) dinitrogénoxid N 2 O és nitrogéngáz N 2 képződése levegőtlen körülmények között b.) ammónia keletkezése és elillanása. lúgos talajokban az ammóniumsókból NH 3 -gáz szabadul fel, s ennek jelentős része eltávozik a talajból.

8

9 Foszfor zömmel ásványi eredetű, az összes foszfor %-a van szerves kötésben található, a talaj foszforgazdálkodásában a biológiai folyamatok a kémiai folyamatok jelentős szerepet játszanak, az oldható foszfor mennyisége a szervetlen formák közötti, az oldhatósági viszonyoktól, a biológiai feltáródás és a biológiai megkötés egyensúlyi helyzetétől függ.

10 Foszforvegyületek a talajban a.) Ásványi foszforvegyületek 1. Apatitok (gyengén oldódnak) Ca 5 (PO 4 ) 3 X 2. Kalcium ortofoszfátok MonokalciumfoszfátCa(H 2 PO 4 ) 2 ; (vízben) DikalciumfoszfátCaHPO 4 ; (gyengébb savban) Trikalciumfoszfát (foszforit), Ca 3 (PO 4 ) 2 ; (erős savban) OktakalciumfoszfátCa 4 H(PO 4 ) 3  2,5H 2 O (gyengébb savban) vagyCa 8 H 2 (PO4) 6  5H 2 O (rosszul oldódnak) VariscitAlPO 4  2H 2 O StrengitFePO 4  2H 2 O. b.) Foszfortartalmú szerves vegyületek A talaj humuszos rétegeiben fordulnak elő. a szerves kötésű-P egy része (kb. 1/3-a) a humuszsavakhoz kapcsolódik, a mineralizáció során alakul felvehető (ásványi) formává..

11 felvehető vegyület formák a oldatban H 2 PO 4 - (savas közegben) HPO4 2- (semleges, gyengén lúgos) PO 4 3- (erősen lúgos)

12

13 Szerves anyagok hatása a foszfor felvehetőségére humát hatás a talajba juttatott szerves anyagok kedvezően befolyásolják a foszfor felvehetőségét oka, hogy - a humifikálódott szerves anyagok (a talaj ásványi részéhez kapcsolódva) lefedik a foszfor specifikus megkötésére képes felületeket, másrészt - komplex kötésbe viszik a foszforral oldhatatlan vegyületeket képező Al 3+, Fe 3+ és Ca 2+ ionok egy részét, így a nem oldódó foszfátok keletkezésének lehetőségét csökkentik.

14 a növények foszforellátása - elsősorban a talaj kémhatásától, - a kolloidok tulajdonságaitól, - az ásványi foszforvegyületek mennyiségétől/oldhatóságától függ.

15 Kálium szervetlen vegyületek formájában van jelen döntően A K-tartalmú ásványok közül: - a káliumföldpát (ortoklász) - a muszkovit és a biotit, - csillámszerű agyagásványok (illit) A talajok össz. K-tartalma ának csak kis része felvehető.

16 - Nem felvehető kálium (a káliumtartalmú ásványok kristályrácsában ) - Nehezen felvehető kálium ( a 2:1 típusú agyagásványok által fixált K) 3. Kicserélhető kálium 4. A talajoldat káliumtartalma A fixált kálium és a rácskálium mobilizálódása igen lassú

17

18 Kalcium a talaj tulajdonságai és a növények táplálkozása szempontjából egyarát fontos elem A talajokban a Ca - a többi tápelemhez képest - viszonylag nagy mennyiségben található. Az össz. Ca-tartalom általában 0,1-1,2 CaO %, szélsőséges esetekben %-ot is elérhet).

19 előfordulása a talajban: a.) Szilikátásványokban (plagioklász földpátok, piroxének, amfibolok). b.) Kalcit (CaCO 3 ), dolomit, gipsz, apatitásványok, Ca- foszfátok. c.) A növények számára felvehető formában: - a kolloidokon kicserélhető formában adszorbeált és - a vízoldható sókból származó Ca-ionok. A Ca felvehetőségét csökkentheti a talaj nagyfokú lugossága CaCO 3 ill. oldhatatlan foszfátok képződése. jelentős lehet a kalciumionok kilugzódása. A Ca 2 +-ionok oldatban tartásában, ill. felvehetôségének biztosításában fontos szerepet játszanak a szerves anyagok (kelát-kötés, CO 2 fejlődés).

20 Magnézium - különböző vegyületekben és eltérő mozgékonysági állapotban fordul elő, - Mg-tartalmú szilikátok a biotit (Mg-csillám), a vermikulit, illetve a piroxének és amfibolok a legfontosabbak. - karbonátok formájában MgCO 3 és CaMg(CO 3 ) 2

21 A növények számára felvehető a talajoldatban lévő, a kolloidokon kicserélhető formában adszorbeált karbonátja jobban oldódik mint a CaCO 3, azonos körülmények között, így ki is könnyebben kimosódhat a talajból, Mg-hiányra csak laza, savanyú talajokon számíthatunk.

22 Kén Részben szervetlen, részben szerves kötésben fordul elő. Fontosabb szervetlen vegyületei: gipsz: CaSO 4  2H 2 O, glaubersó: Na 2 SO 4  10H 2 O, keserűsó: MgSO 4  7H 2 O), ill. a szulfidok (FeS 2, FeS). A szerves kötésű kén mennyisége arányosan nő a humusztartalommal

23 A mineralizáció során a szerves kötésű kénből levegős közegben, anaerob feltételek mellett pedig H 2 S (kénhidrogén) keletkezik. Ezekben a folyamatokban a kénbaktériumok játszanak döntő szerepet. A szulfát anion viszonylag könnyen kimosódhat, műtrágyákkal és a légköri csapadékkal talajba kerülő szulfátok folyamatosan pótolják a veszteségeket. A talajok mozgékony, felvehető kéntartalmát a vízben oldható szulfátok jelentik.

24 MIKRO-TÁPANYAGOK

25 a mikroelemek különböző formákban oldhatatlan ásványok, szerves kelátok, oldott és adszorbeált alakban a talaj szerves anyagaival komplexeket képeznek, az így kötött mikroelemeknek jelentős szerepe van a növények mikroelem ellátásában

26 Vas - oxidok, hidroxidok, - foszfátok - szulfidok formájában, - szilikátok kristályrácsába beépülve (pl. a biotit, amfibolok, agyagásványok) fordul elő a talajban. oldhatóságát a kémhatás és a redoxi viszonyok szabják meg

27 levegőtlen körülmények között a Fe 3+ redukálódik, ilyenkor a vas-vegyületek oldhatósága nő. annál nagyobb lesz a vas felvehetősége, minél kisebb a pH és a redoxipotenciál. mind a Fe 3+, mind a Fe 2+ erősen kötődik a kolloidok felületén, a talaj szerves anyagaival is komplex kötésbe léphet.

28 Mangán A talajban oxidok, különböző vízoldható sók és Mn- tartalmú szerves vegyületek formájában fordul elő. Vegyületeiben 2, 3 vagy 4 vegyértékkel szerepel. Ezek aránya, a redoxi viszonyoktól függ. A növények leginkább a redukált vegyületek Mn 2+ ionjait tudják hasznosítani, így anaerob körülmények között nagyobb a Mn felvehetősége.

29 Savanyú talajokban viszonylag jól oldódnak a Mn-vegyületek. Tömődött, levegőtlen, savanyú talajokban toxikus mennyiségben Mn 2+ lehet jelen, Mn-hiány elsősorban lúgoskémhatású, meszes talajokban várható. Az összes mangántartalom alapján nem lehet megítélni, hogy van-e elegendő felvehető Mn 2+ a talajban.

30 Cink A Zn 2+ összes mennyisége elsősorban a talajképző kőzet ásványainak Zn-tartalmától függ. A mozgékony Zn 2+ mennyiségét a pH, az agyag- és a humusztartalom jelentősen befolyásolja. Az agyagásványok a Zn 2+ ionokat kicserélhetően adszorbeálják. A humuszkolloidok komplex kötésbe viszik. A talajoldatban, ha pH 7,7 a ZnOH + ion a domináns forma. Savanyú talajokban a vízoldható és a kicserélhető cinktartalom lényegesen nagyobb, mint a semleges vagy lúgos kémhatású talajokban.

31 Réz A szerves (láp) talajokban általában jóval több Cu van, mint az ásványi talajokban. A láptalajok t olyan erősen kötik a Cu-ionokat (nagy stabilitású komplexek képződnek), hogy a növények nem tudják felvenni. A talajrétegek összes réztartalma az agyagtartalommal párhuzamosan változik. A réz mozgékony formái: a vízben oldható a kicserélhető. Savanyú talajokban jóval mobilisabb, mint lúgos körülmények között.

32 Bór A bór mennyisége a talajalkotó ásványok minőségétől függően alakul. Az üledékes kőzetekben általában több bór található, mint a magmás kőzetekben. A talajoldatban a domináns formája H 3 BO 3. Felvehetősége nagyobb savanyú talajban, mint a lúgos közegben.

33 Molibdén A talajok molibdéntartalma nagyon kicsi (0,5-10 mg/kg). a különböző ásványokban 4, 5, 6 vegyértékkel található a talajban. Mozgékonysága főként a redoxi körülményektől függ. A növények, oxidált formában alakban veszik fel. A redukciós körülmények tehát kedvezőtlenek a molidbén hasznosulása szempontjából. A molibdenát- ion a foszfát-ionokhoz hasonlóan, specifikus adszorpcióval is kötődhet a kolloidokhoz. Az a pH-növekedésekor a Mo mozgékonysága nő.


Letölteni ppt "MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések