Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával,"— Előadás másolata:

1 1 BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával, az FSZH közreműködésével A BC DIASOROZATOK A DIASOROZAT AZ AZONOS CÍMŰ TANULMÁNY SZERVES RÉSZE A BC A B

2 2 "BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN " című, áttekintő tanácsadási vázlat a gyakorló, több éves tapasztalattal rendelkező testületi tagok és vezetők számára került kidolgozásra. A tanácsadás elsősorban azoknak szól, akik személyes tapasztalataikkal, az élet során kialakult személyiségi jegyeikkel készek részt venni egy tudaterősítő, tudatformáló együttgondolkodásban, új módszerek és technikák elsajátításában. A STRATOSZ RENDKÍVÜLI ÚTTÖRŐ MUNKÁT VÁLLAL AZZAL, HOGY A BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN MEGALAPOZÓ TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK SZERVEZÉSÉRE VÁLLALKOZIK.

3 3 AZ ÉRDEKKÉPVISELETI BESZÉDFELISMERÉS FŐBB SZAKTERÜLETEI ABC DIASOROZAT BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) CBCBCB B. RÉSZ DIÁI

4 4 ÁLTALÁNOS ÉRDEKKÉPVISELETI ISMERETEK

5 5 BEVEZETŐ 1. Az érdekképviseleti folyamat 2. Az érdekképviselet a munkaadói szövetségek munkájában 3. A társadalmi párbeszéd rendszer 4. A munkaadói szövetségek információs tevékenysége, kommunikációja

6 6 1. AZ ÉRDEKKÉPVISELET FOLYAMATA

7 7 A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI  ÉRDEKEGYEZTETÉS  Érdekek felismerése  Érdekek rendszerbe foglalása  ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS  Érdekek elismertetése  Lobbizás  ÉRDEKVÉDELEM  Jogi, gazdasági, technológiai védelem

8 8 ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA! AZ ÉRDEK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA EGYÉNI KÖZÖSSÉGI

9 9 AZ ÉRDEKKÉPVISELET FŐBB SZEREPLŐI ÉS STRUKTÚRÁJA ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA A B KAPCSOLATOKKOMMUNIKÁCIÓ b ÉRDEK- KÉPVISELET RÉSZTVEVŐK: TULAJDONOSOKTULAJDONOSOK SZAKÉRTŐKSZAKÉRTŐK ALKALMAZOTTAKALKALMAZOTTAK KÉPVISELŐK: VÁLASZTOTTAKVÁLASZTOTTAK ALKALMAZOTTAKALKALMAZOTTAK SZAKÉRTŐKSZAKÉRTŐK ÉRDEKHORDOZÓK, É-TULAJDONOSOK, É-KÖZÖSSÉGEK RÉSZTVEVŐK : TULAJDONOSOKTULAJDONOSOK SZAKÉRTŐKSZAKÉRTŐK ALKALMAZOTTAKALKALMAZOTTAK KÉPVISELŐK: VÁLASZTOTTAKVÁLASZTOTTAK ALKALMAZOTTAKALKALMAZOTTAK SZAKÉRTŐKSZAKÉRTŐK a ÉRDEK- KÉPVISELET KAPCSOLATOKKOMMUNIKÁCIÓKAPCSOLATOKKOMMUNIKÁCIÓ

10 10 AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA FŐBB TARTALMI ELEMEI É-felismerésÉ-felismerés É-belső egyeztetéseÉ-belső egyeztetése É-megismertetéseÉ-megismertetése É-külső egyeztetéseÉ-külső egyeztetése É- elfogadtatásaÉ- elfogadtatása É-érvényesítéseÉ-érvényesítése É-védelmeÉ-védelme LobbizásLobbizás BEFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG FelmérésekFelmérések ElemzésekElemzések Információ gyűjtés és feldolgozásInformáció gyűjtés és feldolgozás Kapcsolatépítés és ápolásKapcsolatépítés és ápolás FOLYAMATOS KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ KÉPVISELŐI FELKÉSZÜLÉS, FELKÉSZÍTÉS BELSŐ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG KIFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG

11 11 2. AZ ÉRDEKKÉPVISELET A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK MUNKÁJÁBAN

12 12 MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELET TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER TUDATOS INFORMÁCIÓ- GAZDÁLKODÁS, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ FŐ SZÍNTERE FŐ ESZKÖZE

13 13 TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELET FŐ SZÍNTERE

14 14 3. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER

15 15 VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRB. NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB. SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

16 16 AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

17 17 AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RÉSZTVEVŐI CEEP UNICE ETUC

18 18 AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ÁGAZATI STRUKTÚRÁJA OLDALAK ÁGAZATAI 25ÁGAZAT 25 ÁGAZAT ÁGAZATAI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG 25BIZOTTSÁG 25 BIZOTTSÁG

19 19 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD MEGÚJÍTOTT RENDSZERE MAGYARORSZÁGON

20 20 A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB FÓRUMAI MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOSÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÉT) TANÁCS (OÉT) GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS ÁGAZATI BIZOTTSÁGOK NEMZETI ILO TANÁCS

21 21 SZAKBIZOTTSÁGOK AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÉT) STRUKTÚRÁJA KORMÁNYZATI OLDAL MUNKAADÓI OLDAL MUNKAVÁLLALÓI OLDAL TITKÁRSÁG

22 22 GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS KORMÁNYZATI KÉPVISELŐK KAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓK BANKKÁROK CIVIL SZERVEZŐDÉSEK KÉPVISELŐI MUNKAADÓKKÉPVISELŐI MUNKAVÁLLALÓK KÉPVISELŐI

23 23 AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB SZINTJEI ÉS JELLEMZŐI 4.EU szint 3. Nemzeti 2. Ágazati 1. Vállalati Nemzetek TB fejlettségi szintje TB szintek Megbeszélések: nincs kötött forma, nincs kötött forma, nem kötelező nem kötelező Társadalmi párbeszéd: Törvényben előírt, Törvényben előírt, szabályozott módon szabályozott módonfolyik KIHÍVÁS

24 24 Az Európai Unió alapvető céljai F F Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.” F F „Stratégiai” célok: – –A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése – –Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe legyen – –Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése – –Az EU-identitás nemzetközi erősítése – –Az európai „állampolgárság” bevezetése F F Az EU 3 „pillére”: GMU; bel-, és igazságügy; kül-, és biztonságpolitika

25 25 Az irányítás ciklusai POLITIKA PROGRAMOK PROJEKTEK

26 26 A közös célok: a „szakpolitikák” („policy”)

27 27 A KÖZÖSSÉGI JOG A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI: - ALAPSZERZŐDÉSEK - RENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK - EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK RENDELET (REGULATION): IRÁNYELV (DIRECTIVE): DÖNTÉS (DECISION): AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION):

28 28 A legfontosabb EU intézmények F F Európai Tanács F F Miniszterek Tanácsa (az EU Tanácsa)  * SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG * RÉGIÓK BIZOTTSÁGA  Európai Bizottság * SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG * RÉGIÓK BIZOTTSÁGA F F Európai Parlament F F Európai Bíróság F F Számvevőszék +1: Európa Tanács

29 29 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE EURÓPAI TANÁCS BIZOTTSÁG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK MINISZTEREK TANÁCSA EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK JAVASLATOK DÖNTÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY BIZOTTSÁG EURÓPA TANÁCS RÉGIÓK BIZOTTSÁGA SZÁMVEVŐSZÉK KORMÁNYZÁSI FELADATOK TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK EU TAGORSZÁGOK

30 30 EURÓPAI TANÁCS ALAPVETŐ IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA ÁLLAM-, ÉS KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE Az EU működését meghatározó végső döntéseket a tagállamok állam-, és kormányfői hozták meg az Európai Tanács keretében, amelynek ülésén a Bizottság elnöke is részt vesz. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amely több hónapig is eltarthat. Minden egyes tagállamnak a saját alkotmányos rendje szerint kell a szerződéseket ratifikálnia parlamenti vagy népszavazás útján. A Szerződések csak a ratifikációt követően lépnek életbe.

31 31 MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.)

32 32 EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) BIZOTTSÁG TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) A Bizottság felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért, és a közösségi programok lebonyolításáért. A Bizottság nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. A Bizottság kollektíven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

33 33 Az Európai Parlament képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a Tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A Parlament és a Tanács közösen döntenek a költségvetési kérdésekben. A Parlament a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős. EURÓPAI PARLAMENT ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS

34 34 A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a különböző gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetek képviselőiből áll, és egyfajta tanácsadó testületként véleményeket készít az uniós intézmények számára, például a jogalkotási folyamat részeként. Jelenleg 222 tagja van (az ország méretétől függően tagállamonként 6 és 24 között). SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS

35 35 TANÁCSADÁS RÉGIÓK BIZOTTSÁGA A Régiók Bizottsága konzultatív testület, mely a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, és a régiók érdekeit képviseli európai szinten. Tagjainak száma és tagállamonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottságéval.

36 36 EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács kormányközi szervezet, melynek bármely európai ország tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. ( Jelenleg 44 tagállama van.)

37 37 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE EURÓPAI TANÁCS BIZOTTSÁG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK MINISZTEREK TANÁCSA EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK JAVASLATOK DÖNTÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY BIZOTTSÁG EURÓPA TANÁCS RÉGIÓK BIZOTTSÁGA SZÁMVEVŐSZÉK KORMÁNYZÁSI FELADATOK TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK EU TAGORSZÁGOK

38 38 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEI I N T É Z M É N Y S Z É K H E L Y EURÓPAI TANÁCS változó - mindig az EU soros elnökséget adó országban EURÓPAI PARLAMENT Strasbourg -havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások MINISZTEREK TANÁCSA FŐTITKÁRSÁG Brüsszel, Luxemburg - áprilisi, júniusi és októberi ülések EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel,Luxemburg -

39 39 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE EURÓPAI TANÁCS BIZOTTSÁG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE EK TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK MINISZTEREK TANÁCSA EK KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK JAVASLATOK DÖNTÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG INTÉZMÉNYI RENDSZERE

40 40 F F Alapelvek: – –Koncentráció – –Addicionalitás – –Partnerség – –Programozás – –Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia A támogatás alapelvei

41 41 Előcsatlakozási Alapok F F Phare F F SAPARD F F ISPA Strukturális Alapok F F ERDF F F ESF F F EAGGF-GS F F FIFG Előcsatlakozási és Strukturális Alapok Kohéziós Alap KÖRNYEZET- VÉDELEM KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

42 42 Strukturális Alapok rendszere

43 43 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG ‘NÉGY SZABADSÁGA’ SZEMÉLYEKSZOLGÁLTATÁSOKÁRUKTŐKE SZABAD ÁRAMLÁSA

44 44 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI I. A GLOBALIZÁCIÓ JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE A GLOBALIZÁCIÓ II.

45 45 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A GLOBALIZÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA SZAKASZAI INTÉZMÉNY RENDSZERE FŐBB HATÁSAI I.

46 46 GLOBALIZÁCIÓ A GLOBALIZÁCIÓ AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT FOLYÓ,VILÁGMÉRETŰ, GYORS, GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ ! MEGHATÁROZÁSA 1

47 47 GLOBALIZÁCIÓ * KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS * TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS * VÁLLALKOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS * GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ * KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS * TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS * VÁLLALKOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS * GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI 2

48 48 GLOBALIZÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE VILÁGBANK WB NEMZETKÖZI VALUTAALAP IMF VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET WTO GLOBÁLIS CÉGEK 3

49 49 GLOBALIZÁCIÓ *KEDVEZŐ HATÁSOK - GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSE - EGYÜTTMŰKÖDÉSI INFRASTRUKTÚRA ERŐSÖDÉSE - ERŐS KÖZÖS ÉRDEKKÉPVISELET - *KEDVEZŐTLEN HATÁSOK - - GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG NÖVEKEDÉSE - NEMZETI VÁLLALKOZÁSOK HÁTTÉRBE SZORULÁSA - NEMZETI KONTROL LEHETŐSÉGEINEK CSÖKKENÉSE FŐBB HATÁSAI 4

50 50 JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOKRA (KKV) A GLOBALIZÁCIÓ II.

51 51 A GLOBÁLIZÁCIÓ SORÁN KIALAKULÓ FŐBB VÁLLALATI TÍPUSOK - NEMZETI VÁLLALAT - NEMZETKÖZI MULTINACIONÁLIS V, „MULTIK” - GLOBÁLIS VÁLLALAT - TRANSZNACIONÁLIS V.

52 52 SIKERESEN ÚJRA KIBONTAKOZÓ VÁLLALAT A VÁLLALATOK ALAPVETŐ FEJLŐDÉSI ÚTJAI ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT) IT EU GLB. ALKALMAZKODÁS ELISMERÉS TAGADÁS KISZORULÁS MEGBUKOTT VÁLLALATOK GLOBALIZÁCIÓ MAI VÁLLALTOK INNOVÁCIÓ

53 53 A VÁLLALATI FEJLŐDÉS FŐBB IRÁNYAI ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT) FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM FELISMERÉSÁTALAKULÁSKIBONTAKOZÁS TAGADÁS KIVÉDÉSI PROGRAM ELSZIGETELŐDÉS CSŐD BUKÁS SIKER GLOBÁLIS VÁLLALAT BEOLVADÁS TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT INTEGRÁCIÓ GLOBALIZÁLÓDÁS BEILLESZKEDÉS KISZORULÁS NEMZETI VÁLLALAT MULTI VÁLLALAT EGYÜTTMŰKÖDÉS

54 54 A VÁLLALATOK FEJLŐDÉSI MOZGÁSTERE ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT) FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM FELISMERÉSÁTALAKULÁSKIBONTAKOZÁS TAGADÁS KIVÉDÉSI PROGRAM ELSZIGETELŐDÉS KISZORULÁS CSŐD BUKÁS SIKER GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCI Ó RÉSZVEVŐI BEOLVADÓ VÁLLALATOK KEZDEMÉNYEZ Ő VÁLLALATOK BEOLVADÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS

55 55 A GLOBÁLIS VÁLLALATOK FŐBB ERŐSSÉGEI * ERŐS PÉNZÜGYI HÁTTÉR - * SZÉLES PIAC * ERŐS ÉRDEKKÉPVISELET * FEJLETT INFORMÁCIÓS RENDSZER *JELENTŐS VÁM ÉS ADÓ KEDVEZMÉNY

56 56 A VÁLLALATI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI * ÉRDEKEGYEZTETÉS - ÉRDEKEK FELISMERÉSE – ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS * ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS - ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE – LOBBIZÁS * ÉRDEKVÉDELEM - JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM

57 57 A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK FELKÉSZÜLÉSE A GLOBALIZÁCIÓRA * VÁLLALATI SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA – KÖZREMŰKÖDÉS AZ ORSZÁGOS INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSÁBAN * ORSZÁGOS SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - KKV RÉSZÉRE GLOBALIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI CSOMAG KIDOLGOZÁSA - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI MINTATERVEK KÉSZÍTÉSE * VÁLLALATI SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA – KÖZREMŰKÖDÉS AZ ORSZÁGOS INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSÁBAN * ORSZÁGOS SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - KKV RÉSZÉRE GLOBALIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI CSOMAG KIDOLGOZÁSA - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI MINTATERVEK KÉSZÍTÉSE

58 58 ABC DIASOROZAT BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) C DIASOROZAT BC DIASOROZAT BCB A. RÉSZ VÉGE AZ ÉRDEKKÉPVISELETI BESZÉDFELISMERÉS FŐBB SZAKTERÜLETEI


Letölteni ppt "1 BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések