Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)  Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)  Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)?"— Előadás másolata:

1 Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)  Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)?  Rendelhetők-e hozzájuk értékek? Vannak-e általában eredményesebb és eredménytelenebb stratégiák (stílusok)?  A stratégiák eredményességét milyen mértékben határozzák meg a tanulási stílusok?  Vannak-e csoportokra (nemi, etnikai, életkori, képességbeli különbségek stb.) jellemző preferenciák? Tanulási stílus fogalma Tanulási stílus elméletek Egy sajátos stílus- kategória- rendszer Stratégia és stílus kapcsolata Szokássá váló stílusok SQ4R stratégia Kérdések

2 Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció

3 Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PISA Programme for International Student Assessment Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig ) IEA International Association for the Evaluation of Educational Achievement Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től) Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS PIRLS Progress in International Reading Literacy Study Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat 2001-től 5 évente (eddig ) Összehason- lító tudás- vizsgálatok

4 A két vizsgálat összehasonlítása SzempontokPIRLSPISA Célpopuláció 4. évfolyam 15 évesek (9-10 évfolyam Teszt koncepció Iskolai helyzet Életszerű helyzet Részt vevő ország OECD +19 más OECD Olvasás-tanulási szakasz formális olvasás-tanítás időszaka (Mo- on utolsó éve) A szakasz befejezése után Korábbi tapasztalat IEA jó eredmények OECD gyenge eredmény PIRLS PISA Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

5 PIRLS 2001 Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia helyen kis különbségek (köztük Mo. is) Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg 11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek. Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

6 A nemzetközi összesített rangsor PIRLS 2001 Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

7 Ország A szövegértési képesség eloszlása Átlag- pont- szám Élet- kor Oroszország56510,8 Hongkong56410 Szingapúr55810,4 Luxemburg55711,4 Olaszország5519,7 Magyarország55110,7 Svédország54910,9 Németország54810,5 Hollandia54710,3 Belgium54610 Bulgária54210,9 Dánia54110,9 Lettország54011 Egyesült Államok 53910,1 Anglia53810,3 Ausztria53710,3 Litvánia53710,7 Tajvan53510,1 Új-Zéland53210 Szlovákia53110,4 Skócia5279,9 Franciaország52210 Szlovénia5229,9 Lengyelország5199,9 Spanyolország5139,9 Izrael51210,1 Izland5119,8 PIRLS-átlag500 A PIRLS 2006 A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességén ek vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése. Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

8 Oktatás célja: művelt ember írás-olvasás képessége társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele Tudásterületek: Olvasás-szövegértés Természettudományos matematikai Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek Tudáselemek Alkalmazási területek Iskolai tudás mérése PISA: a kulturális eszköztudás mérése Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok matematikai és tudományos-tehnikai ismeretek

9 Szövegértés (2000) 1. Finnország 2. Kanada 3. Új-Zéland 4. Ausztrália 5. Írország 6. Korea 7. Egyesült Kir. 8. Japán 9. Svédország 10. Ausztria 11. Belgium 12. Izland 13. Norvégia 14. Franciao. 15. USA 16. Dánia 17. Svájc 18. Spanyolo. 19. Csehország 20. Olaszország 21. Németország 22. Magyarország 23. Lengyelország 24. Görögország 25. Portugália ……… Szövegértés (2006) 1. Finnország 2. Hongkong 3. Kanada 4. Észtország 5. Új-Zéland 6. Ausztrália 7. Hollandia 8. Liechtenstein 9. Korea 10. Szlovénia 11. Svájc 12. Belgium 13. Japán 14. Tajvan 15. Ausztria 16. Írország 17. Csehország 18. Egysült Királyság 19. Svédország 20. Lengyyelország 21. Dánia 22. Franciaország 23. Izlan 24. Magyarország 25. Egysült Államok 26. Horvátország 27. Lettország ………. Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

10 Az olvasás- teljesítmé- nyek közötti különbség a szülők társadalmi státusza szerint PISA 2000 Korea Izland Finnország Lettország Kanada Brazilia Olaszo. Spanyolo. Norvégia Hollandia 14 ország …………………………..………..……… Magyaro. Egyesült K. Cseho. Belgium Németo. Svájc Ország Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok

11 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár (ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal) 46%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér Az élen végzett országok között gyakoribb a 6 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban A magyar diákok 30 OECD állam közül: természettudományi területen szövegértésben matematikából (2006.) Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason- lító tudás- vizsgálatok PISA tapasztalatok

12 a tanulói tudás problémái hazánk az élmezőnyből a középmezőnybe esett vissza a tantárgyak túl specializáltak a feladatok egy szakterület problé- máira szűkülnek lényeges és lé- nyegtelen elemek összemosódnak kevés összefüggés van a tantárgyak között nem fejlődnek az általános képességek a lényegtelen infor- mációk sok időt vesznek el a tanulástól kevés összefüggés van az iskolában tanultak és a hét- köznapi tapaszta- latok között tudományosan megalapozott, de elszigetelt tudás Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A tudás és az oktatás hagyományai

13 kontinentális hagyományok a tudományok eredményeinek közvetítése a tantárgyak diszcip- lináris tartalmainak erősödése nagy eszközigény és módszertani apparátus az iskola a tanulás „végtermékére”, a tudásra koncentrál Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A tudás és az oktatás hagyományai

14 angolszász hagyományok későn kialakuló egységes iskolarendszer mindenki azt tanít, amit akar nincs egységesen mérhető tudás megnő a képességfejlesztő feladatok szerepe az oktatás képességfejlesztés- orientálttá alakul az iskola a tanulás folyamatára koncentrál Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A tudás és az oktatás hagyományai

15 A pedagógiai folyamat két modellje kontinentális hagyományokra épülő angolszász hagyományokra épülő az iskola a tanulás eredményére, a tudásra koncentrál az iskola a tanulás folyamatára koncentrál Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A tudás és az oktatás hagyományai

16 feladat reális kompetencia metakognició ( jellemző egyéni vonásokról való tudás) a feladatmegoldás nehézségi fokának szubjektív felbecsülése TANULÁSI FOLYAMAT Összehason- lító tudás- vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció

17 Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések

18 tudatosítás motiválás aktivizálás oktatástechnikai eszközök használata problémahelyzet bevonás pl. életkortól függően Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések Célkitűzés ………….

19 i d ő teljesítményszint B A

20 Maximális begyakorlottság szintjei életkor, eltelt idő, megelőző tudás szintje, szocializációs helyzet, attitűd, beállítódás, iskolához való viszony, az iskola viszonya hozzá … stb alacsony magas

21 tényekelemzésáltalánosítás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás műveletei: általánosítás elvonatkoztatás fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés rögzítés rendszerezés fogalom fogalomrendszer alkalmazás/elemzés tevékenység ellenőrzés, értékelés Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések Indukció

22 tényekelemzésáltalánosítás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás műveletei: általánosítás elvonatkoztatás fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés rögzítés rendszerezés fogalom fogalomrendszer alkalmazás/elemzés tevékenység ellenőrzés, értékelés Induktív folyamat Dedukció Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések Dedukció

23 a kiinduló fogalmak elemzése a megvizsgálandó fogalom, jelenség elemzése a két elemzés összevetése újabb fogalom, fogalomrendszer alkalmazás ellenőrzés, értékelés Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések Dedukció

24 elmélyedés eszmélkedésvilágosság (ponty, angolna, pisztráng …) asszociáció (pikkely, kopoltyú, …) rendszer (a hal) módszer (feladatmegol- dás) tényfel- tárás elem- zés általá- nosítás alkal- mazás Johann Friedrich Herbartnyugvó(statikus)haladó(dinamikus) nyugvó(statikus) haladó(dinamikus) rendszere- zés, rögzítés célkitűzés ellenőrzés, értékelés merev, sematikus folyamat Célkitűzés Indukció Dedukció Következ- tetések

25 Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer

26 bemenet kimenet tanterv vizsgarendszer tanterv vizsgarendszer centrális decentrális kétpólusú Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer Szabályozási típusok

27 Tanterv-típusok Szabályozás szerinti típusok centrális tanterv centrális tanterv kerettanterv kerettanterv helyi tanterv helyi tanterv Tantervi műfajok sillabusz sillabusz előíró tanterv előíró tanterv curriculum curriculum alaptanterv alaptanterv Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer Tantervek csoporto- sítása

28 Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer bemenetkimenet Kerettanterv NAT 1995 Helyi tantervek vizsga- rendszer Kompetenciák NAT 2003/2007 Keret-tantervek Helyi tantervek vizsga- rendszer kettős legitimáció Két szintű szabályozás Három szintű szabályozás Hazai tantervi szabályozás

29 koncentrikus lineáris spirálisfordított piramis platós lineáris Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer Tananyag- elrendezés

30  alapműveltségi vizsga (elvi lehetőség korlátozott ideig)  két szintű érettségi vizsga  középszintű érettségi vizsga (belső vizsga)  emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga, magasabb követelmények: szűrő funkció) Szabályozási típusok Tantervek csoporto- sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag- elrendezés Vizsga- rendszer

31 középiskolai tanulmányok felsőoktatási tanulmányok érettségi vizsga felvételi vizsga kapacitásnövekedés a felsőoktatásban középiskolai tanulmányok érettségi vizsga felsőoktatási tanulmányok követelmények Vizsgarendszer és továbbhaladás

32 Vizsgafajták - rendes - javító (a vizsgázónak felróható okból …) - pótló (a vizsgázónak fel nem róható okból…) - előrehozott (tantárgyi köv. teljesítése után, de a tanulmányok befejezése előtt) - kiegészítő (érettségi vizsga után újabb tantárgyból) - szintemelő (sikeres középszintű után emelt szintű vizsga) - ismétlő (korábban sikeresen letett érettségi vizsga ismétlése) 100/1997. sz. Korm. rendelet

33 Vizsgaidőszakok május-június: valamennyi középiskolában mind a 7 vizsgafajta letehető. szeptember-október: kijelölt középiskolákban a rendes, az előrehozott, az ismétlő, a pótló és a javító vizsga letehető. február-március: vizsgaközpontokban tehető kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsga.

34 4 9 A felsőoktatásban résztvevők száma : 108 ezer fő (a korosztály kb. 10 %-a) : 349 ezer fő (a korosztály kb. 35 %-a) : 416 ezer fő (a korosztály kb. 40 %-a) 2005-ben diplomázottak a korosztály százalékában 36 OECDMagyarország felsőfokú szakképzés egyetem, főiskola 5,4 2,2 Matematika, informatika Természettudomány, agrár MűszakiEgészségügy, szociális Művészet, oktatás Társadalomtudomány, jog, közgazdaság 7,4 12,612,7 25,3 36,6 4 6,6 7,9 27,1 52,2 OECDMagyarország A felsőoktatás szerkezete

35 felelet röpdolgozat témazáró dolgozat témazáró felelet Félévi bizonyítvány: ???

36 felelet röpdolgozat témazáró dolgozat témazáró felelet

37 Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei

38 Diagnosztikus: - helyzetfeltárás - információ-közlés - motiválás - … Formatív: - fejlesztés - információ-közlés - motiválás - … Szummatív: - minősítés - fejlesztés -információ-közlés - motiválás - … Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Értékelési típusok és funkciók

39 - Kritérium-referenciájú (követelmények) - Norma-referenciájú (populációs átlag) ObjektívSzubjektív követelmények - önmagához mért fejlődés - többiekhez viszonyított szint Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Értékelési típusok és viszonyítások

40 Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje általános iskola 8. évfolyam Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei

41 A mért eredmények és 8. félévi osztályzatok összevetése néhány tantárgyból Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. Osztályzatok az iskolábanOsztályzatok az iskolában

42 Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje általános iskola 8. évfolyam Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Következtetések:  az oktatásra  az iskolarendszerre  a társadalom szerkezetére

43 A normális eloszlás görbéje Gauss-féle harang-görbe _x_x -s +s

44 Kísérleti csop. A tananyag B tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény proaktív gátlás Kontroll csop. B tananyag Kísérleti csop. A tananyag B tananyag A tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény Retro- aktív gátlás Kontroll csop. A tananyag Tanulás mérés eredmény A felejtés néhány sajátossága

45 A megtartás (százalékban) A tanulás után eltelt órák alvás ébrenlét 6

46 Kiadás helye Érvényességi köre Érvényességi köre Kidolgozott- sága Centrális Keret Helyi központ minden iskola 100% központ minden iskola 50% helyi/helyi központ egy/kevés iskola 100%

47 Kettős legitimáció NAT Kerettantervek Helyi tantervek Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés

48 elvek, célrendszer, kompetenciák NAT 2003 kerettantervkerettanterv ……………….kerettanterv h e l y i t a n t e r v e k


Letölteni ppt "Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)  Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések