Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A hazai kis vízfolyások rehabilitációja és kármentesítése (esettanulmány a Hosszúréti patakon) Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A hazai kis vízfolyások rehabilitációja és kármentesítése (esettanulmány a Hosszúréti patakon) Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék."— Előadás másolata:

1 1 A hazai kis vízfolyások rehabilitációja és kármentesítése (esettanulmány a Hosszúréti patakon) Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Tel:

2 2 Romló vagy leromlott állapot – a rehabilitáció lépései Állapotfelmérés – vízgyűjtő szinten Állapotfelmérés – vízgyűjtő szinten A problémák azonosítása A problémák azonosítása Kárfelelősség és intézményi konstrukciók Kárfelelősség és intézményi konstrukciók Rehabilitációs terv készítése és engedélyeztetése Rehabilitációs terv készítése és engedélyeztetése Kivitelezés Kivitelezés Monitoring és „karbantartás” Monitoring és „karbantartás”

3 3 A vízgyűjtő vázlata

4 4 A vízgyűjtő terület felső része…

5 5 A kisvízfolyások állapota (VKI) Vízkémiai paraméterek Vízkémiai paraméterek Ökológiai állapot Ökológiai állapot Fitoplankton Fitoplankton Zooplankton Zooplankton Epifiton (általában bevonatlakó élőlények) Epifiton (általában bevonatlakó élőlények) Makroszkópos gerinctelenek Makroszkópos gerinctelenek Halak Halak Parti vegetáció (szegélyzóna, galéria) Parti vegetáció (szegélyzóna, galéria) Emlősök és madarak Emlősök és madarak

6 6 Az állapotfelmérés módszertani kérdései Mintavételi gyakoriság (vízkémia, hidrobiológia) Mintavételi gyakoriság (vízkémia, hidrobiológia) Adatok megbízhatósága (pl. mérési pontosság) Adatok megbízhatósága (pl. mérési pontosság) Az adatok reprezentativitása (pl. üledék) Az adatok reprezentativitása (pl. üledék) Akkreditált laboratóriumok Akkreditált laboratóriumok Dokumentáció (jegyzőkönyvek, labornaplók) Dokumentáció (jegyzőkönyvek, labornaplók) Jogosultság (ki végezhet ilyen felméréseket)? Jogosultság (ki végezhet ilyen felméréseket)?

7 7 Általános jellemzők Általános jellemzők Szabályozott, kiegyenesített és betonozott meder (árvízi lefolyások) Szabályozott, kiegyenesített és betonozott meder (árvízi lefolyások) Térburkolat aránya a vízgyűjtő területen Térburkolat aránya a vízgyűjtő területen Pontszerű és nem-pontszerű szennyezőforrások Pontszerű és nem-pontszerű szennyezőforrások Szilárd hulladékok – veszélyes hulladékok Szilárd hulladékok – veszélyes hulladékok Illegális szennyvízbevezetés és vízkivételek Illegális szennyvízbevezetés és vízkivételek

8 8 Következmények? Élőhely „diverzitás” alacsony Élőhely „diverzitás” alacsony Csak a legtoleránsabb élőlények találhatók Csak a legtoleránsabb élőlények találhatók Esztétikailag „kedvezőtlen” megjelenés Esztétikailag „kedvezőtlen” megjelenés Gyors árvízi lefolyások (térburkolat) Gyors árvízi lefolyások (térburkolat) Összetett, időben is rendkívül ingadozóan megjelenő terhelések Összetett, időben is rendkívül ingadozóan megjelenő terhelések

9 9 Vízkémiai paraméterek Kritikus tényezők: Kritikus tényezők: Oldott oxigén szint (erős napszakos fluktuáció) Oldott oxigén szint (erős napszakos fluktuáció) Nitrogén formák (ammónium és nitrit akkumuláció: „gátolt” nitrifikáció) Nitrogén formák (ammónium és nitrit akkumuláció: „gátolt” nitrifikáció) Toxikus anyagok (pl. időleges, de ismétlődő olajszennyezések, nehézfémek, peszticidek) Toxikus anyagok (pl. időleges, de ismétlődő olajszennyezések, nehézfémek, peszticidek)

10 10 A megítélés szempontjai (bonitálás): az MSz szabvány a felszíni vizek minőségéről Öt osztályos besorolás (kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett) Öt osztályos besorolás (kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett) Vizsgálandó paraméter csoportok és törzshálózati mintavételi helyek Vizsgálandó paraméter csoportok és törzshálózati mintavételi helyek A. az oxigénháztartás jellemző (DO, KOI, stb.) A. az oxigénháztartás jellemző (DO, KOI, stb.) B. N és P háztartás jellemzői (NH4, NO2, NO3) B. N és P háztartás jellemzői (NH4, NO2, NO3) C. Mikrobiológiai jellemzők C. Mikrobiológiai jellemzők D. Mikroszennyezők és toxicitás D. Mikroszennyezők és toxicitás E. Egyéb jellemzők (pH, T, makroionok: Fe, Mn,) E. Egyéb jellemzők (pH, T, makroionok: Fe, Mn,)

11 11 Az öt osztályos besorolás (példa)

12 12 A Hosszúréti patak a Kamaraerdei hídnál szept. 21 (saját méréseink) Vizsgált komponensek Hosszúréti patak pH 7,53 Fajlagos elektromos vezetőképességμS/cm1455 Kémiai oxigénigény KOIpsmg/l12,6 AmmóniumN mg/l0,24 NitritN mg/l0,88 NitrátN mg/l11,4 Kloridmg/l129 Szulfátmg/l267 Lúgosságmmól/l5,5 Hidrogénkarbonátmg/l334 Karbonátmg/l0 Összes keménységCaO mg/l279 KarbonátkeménységCaO mg/l153 Nemkarbonát-keménységCaO mg/l126 Kálciummg/l92 Magnéziummg/l65

13 13 Mit visz a záporvíz?

14 14 A patakvíz általános jellemzői a dunai torkolatnál

15 15 Az oxigénháztartás mutatói a Kamaraerdei hídnál (havi gyakoriságú adatok 2002-ből) Az oxigénháztartás mutatói a Kamaraerdei hídnál (havi gyakoriságú adatok 2002-ből)

16 16 Milyen a patak vízminősége?

17 17 Konklúziók a vízkémiai helyzetkép alapján Az MSz 12749:1993 szabvány alapján a patak vízminősége az év minden hónapjában, mindkét vizsgált szelvényben V. osztályú (erősen szennyezett) besorolású. Az MSz 12749:1993 szabvány alapján a patak vízminősége az év minden hónapjában, mindkét vizsgált szelvényben V. osztályú (erősen szennyezett) besorolású. A szervesanyag terhelés következtében ingadozó, erősen váltakozó oldott oxigéntartalom; A szervesanyag terhelés következtében ingadozó, erősen váltakozó oldott oxigéntartalom; Az V. osztályú vízminőséget okozó jelentős növényi tápanyagterhelések – megemelkedő ammónium koncentráció, illetve a szintén jelentős foszforterhelés; Az V. osztályú vízminőséget okozó jelentős növényi tápanyagterhelések – megemelkedő ammónium koncentráció, illetve a szintén jelentős foszforterhelés; A kommunális és ipari szennyezőforrások hatásait indikáló megemelkedett ásványi olaj, mangán és fajlagos elektromos vezetőképesség értékek. A kommunális és ipari szennyezőforrások hatásait indikáló megemelkedett ásványi olaj, mangán és fajlagos elektromos vezetőképesség értékek. Az év minden hónapjában a vizsgált szelvényben a vízminőség V. osztályú (erősen szennyezett) besorolású volt. Az év minden hónapjában a vizsgált szelvényben a vízminőség V. osztályú (erősen szennyezett) besorolású volt. Mindezek ökológiai szempontból (is) kritikusak Mindezek ökológiai szempontból (is) kritikusak

18 18 Hidrobiológiai/ökológiai állapot A mikroszkópos vizsgálatok alapján levonható általános következtetés, hogy a Hosszúréti patak planktonjában és biotektonjában a szennyvizekre jellemző mikroorganizmusok dominálnak A mikroszkópos vizsgálatok alapján levonható általános következtetés, hogy a Hosszúréti patak planktonjában és biotektonjában a szennyvizekre jellemző mikroorganizmusok dominálnak Egyértelműen megfigyelhető az erőteljes bakteriális szennyezés Egyértelműen megfigyelhető az erőteljes bakteriális szennyezés

19 19 Néhány mikroszkópos kép (100x)

20 20 A „lebegőanyag” (100x -400x)

21 21 Különböző élőlény együttesek érzékenysége a környezet megváltozására

22 22 A felmérés alapján azonosított problémák A Hosszúréti patak vízminőségének alakulásában alapvetően a felvízi szakaszon található pontszerű és nem pontszerű szennyező források a meghatározóak: A Hosszúréti patak vízminőségének alakulásában alapvetően a felvízi szakaszon található pontszerű és nem pontszerű szennyező források a meghatározóak: A vízgyűjtő erősen iparosodott jellege A vízgyűjtő erősen iparosodott jellege Különböző kezelt és kezeletlen szennyvizek csurgalék vizek, területi lefolyások Különböző kezelt és kezeletlen szennyvizek csurgalék vizek, területi lefolyások Kertek, állattartás (pl. pesztcidek és műtrágya) Kertek, állattartás (pl. pesztcidek és műtrágya) Csapadékvizek (burkolt felületek, parkolók, stb.) Csapadékvizek (burkolt felületek, parkolók, stb.)

23 23 Ha betározzuk ezt a vizet… A patak biológiai, kémiai és bakteriológiai vízminősége kedvezőtlen, a rossz minőségű víz betározása pedig komoly problémákat okozhat a lakópark tórendszerének rekreációs és esztétikai elemeinek tartós funkcionálásában. A patak biológiai, kémiai és bakteriológiai vízminősége kedvezőtlen, a rossz minőségű víz betározása pedig komoly problémákat okozhat a lakópark tórendszerének rekreációs és esztétikai elemeinek tartós funkcionálásában. A teljes patakhozam tisztítására nem elegendő a nádastó tervezett területe. A teljes patakhozam tisztítására nem elegendő a nádastó tervezett területe. A hordalékfogó tó területe nem elegendő. A hordalékfogó tó területe nem elegendő. A patakot nem lehet elvezetni a tavak mellett, ezért havaria szennyezések esetén a tavak sérülnek. A patakot nem lehet elvezetni a tavak mellett, ezért havaria szennyezések esetén a tavak sérülnek.

24 Milyen lesz a betározott víz ? (átfolyásos rendszer)

25 25 Beavatkozási lehetőségek a vízminőség javítására Külső szennyezőanyag terhelés csökkentése a vízgyűjtőn végzett beavatkozásokkal Külső szennyezőanyag terhelés csökkentése a vízgyűjtőn végzett beavatkozásokkal A patakvíz kezelése nádastavakkal, és/vagy kémiai kezeléssel. A patakvíz kezelése nádastavakkal, és/vagy kémiai kezeléssel. Tározás (pl. rekreációs céllal) esetén: a tavakban végzett beavatkozásokkal. Tározás (pl. rekreációs céllal) esetén: a tavakban végzett beavatkozásokkal.

26 26 Intézkedési – rehabilitációs terv Monitoring rendszer A patakot kezelő és/vagy üzemeltető szervezetnek (önkormányzat, lakóközösség, horgászegyesület, stb.) fel kell készülnie a vészhelyzetek kezelésére (rövid távon) és a rehabilitációra (hosszabb távon) A patakot kezelő és/vagy üzemeltető szervezetnek (önkormányzat, lakóközösség, horgászegyesület, stb.) fel kell készülnie a vészhelyzetek kezelésére (rövid távon) és a rehabilitációra (hosszabb távon) Ehhez adatok kellenek: Ehhez adatok kellenek: Rendszeres vízminőségi monitor rendszer tervezés Rendszeres vízminőségi monitor rendszer tervezés Szakhatósági engedélyeztetés és Szakhatósági engedélyeztetés és Működtetés Működtetés

27 27 Rövid távú intézkedési terv Operatív kárelhárítási terv (intézkedési terv), amely vízminőségi vészhelyzetekben cselekvési programot ad, megnevezve az egyes funkciók felelőseit is. Operatív kárelhárítási terv (intézkedési terv), amely vízminőségi vészhelyzetekben cselekvési programot ad, megnevezve az egyes funkciók felelőseit is.

28 28 Az intézkedési terv céljai A vízminőségi vészhelyzetekben alkalmazott rendszer célkitűzése olyan egységes, összehangolt cselekvési terv létrehozatala, amely a vízrendszer stratégiai pontjain a vízminőségi paramétereket meghatározott rendszerességgel méri A vízminőségi vészhelyzetekben alkalmazott rendszer célkitűzése olyan egységes, összehangolt cselekvési terv létrehozatala, amely a vízrendszer stratégiai pontjain a vízminőségi paramétereket meghatározott rendszerességgel méri Az adatokat adatfeldolgozó rendszerrel ellátott ellenőrző helyre továbbítja. Az adatokat adatfeldolgozó rendszerrel ellátott ellenőrző helyre továbbítja. Vízszennyezés, illetve az előre rögzített értékhatárok túllépése esetében riasztja a vízminőség-védelemért felelős szerveket és a szennyezés által veszélyeztetett főbb vízhasználókat. Vízszennyezés, illetve az előre rögzített értékhatárok túllépése esetében riasztja a vízminőség-védelemért felelős szerveket és a szennyezés által veszélyeztetett főbb vízhasználókat. Az egyes feladatoknak (vészhelyzet típusoknak) megfelelően cselekvési programot ad a vízminőségi kárelhárítás megfelelő módozataira. Az egyes feladatoknak (vészhelyzet típusoknak) megfelelően cselekvési programot ad a vízminőségi kárelhárítás megfelelő módozataira.

29 29 A vízminőségi vészhelyzetek két fontos tényezője A beavatkozás sebessége, azaz a vészhelyzetekben történő reagálás ideje, amely ahhoz kell, hogy a beavatkozást megtegyék. A beavatkozás sebessége, azaz a vészhelyzetekben történő reagálás ideje, amely ahhoz kell, hogy a beavatkozást megtegyék. Egységes terv keretében cselekedjenek az akció egyes részvevői (ez az első szempontnak kissé ellentmond) Egységes terv keretében cselekedjenek az akció egyes részvevői (ez az első szempontnak kissé ellentmond)

30 30 Rövid távú terv Vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport létrehozása (a vészhelyzetben cselekvő, információ feldolgozó/értékelő, illetve döntéseket hozó felek) Vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport létrehozása (a vészhelyzetben cselekvő, információ feldolgozó/értékelő, illetve döntéseket hozó felek) A vízminőségi vészhelyzet cselekvési alternatívái és azok végrehajtásának ellenőrzése A vízminőségi vészhelyzet cselekvési alternatívái és azok végrehajtásának ellenőrzése Vízkezelési alternatívák Vízkezelési alternatívák Emberi munkaerő igény Emberi munkaerő igény Különleges problémák (pl. egészségügyi óvórendszabályok) Különleges problémák (pl. egészségügyi óvórendszabályok) Telekommunikációs követelmények Telekommunikációs követelmények A vízminőségi vészhelyzet lefolyása utáni teendők A vízminőségi vészhelyzet lefolyása utáni teendők

31 31 A különböző típusú vízminőségi vészhelyzetek kialakulása A vízminőségi vészhelyzetek eredete A vízminőségi vészhelyzetek eredete A vízminőségi vészhelyzetek osztályozása A vízminőségi vészhelyzetek osztályozása Az alkalmazható beavatkozási technológiák Az alkalmazható beavatkozási technológiák i. Mechanikai védekezési módszerek (pl. terelőlemezek alkalmazása) i. Mechanikai védekezési módszerek (pl. terelőlemezek alkalmazása) ii. Kémiai védekezési módszerek (pl. meszezés, vegyszeres kezelés) ii. Kémiai védekezési módszerek (pl. meszezés, vegyszeres kezelés) iii. Az elpusztult vízi élőlények (halak, kétéltűek, gerinctelenek) kezelése, elhelyezése iii. Az elpusztult vízi élőlények (halak, kétéltűek, gerinctelenek) kezelése, elhelyezése iv. „Kivárási” taktika iv. „Kivárási” taktika

32 32 EU- Víz Keretirányelv elő írásai alapján elkészítendő vízgyűjtő gazdálkodási terv (VII melléklet) A vízgyűjtő általános leírása Jelentősebb terhelések, emberi tevékenységek felsorolása, hatásainak elemzése a kisvízfolyásokra vonatkozóan. A vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések, Védett területek listája Illetékes hatóságok felsorolása A tervezés során bevont társadalmi szervezetekkel együtt végzett munkálatokat összegző tanulmány.

33 33 Hosszú távú megfontolások (általános rehabilitáció) A mederben felhalmozódott szennyezett üledék problémái: A mederben felhalmozódott szennyezett üledék problémái: Eutrofizációs folyamatok Eutrofizációs folyamatok Mikroszennyező anyagok akkumulációja Mikroszennyező anyagok akkumulációja Humánegészségügyi szempontok (bakterológia – humán patogének) Humánegészségügyi szempontok (bakterológia – humán patogének) ISZAP KOTRÁS – ELHELYEZÉS – HASZNOSÍTÁS

34 34 A kotrás további problémái A kotrási iszap minősítési rendszere nem kidolgozott, a minősítésre használatos határértékek a szennyvíziszap beltartalmi határértékeivel azonosak (bár nem jelent olyan veszélyt a környezetre). Termőföldön elhelyezése nem egyértelmű, kihelyezéséhez talajvédelmi szakértői bírálat kell. Ezért sok helyen találkozunk a vízfolyás mentén deponiákban elhelyezett kotrási iszapokkal Az iszapot jelentős költségű laboratóriumi vizsgálatokkal kell minősíteni. A depóniák a tájképet rombolják, gyomok melegágyai

35 35 Tájesztétikai és ökológiai megfontolások A Hosszúréti patak körzetében a mederszabályozási és árvízvédelmi munkák hatására az elmúlt évszázad során eltűntek a vizes élőhelyek és a csatlakozó keményfás galéria erdők. A Hosszúréti patak körzetében a mederszabályozási és árvízvédelmi munkák hatására az elmúlt évszázad során eltűntek a vizes élőhelyek és a csatlakozó keményfás galéria erdők. A rehabilitáció tervezésekor az egyik cél, hogy a terület a Duna-Ipoly NP működési elveiben szereplő „ökológiai folyosók” fenntartásának koncepciójával harmonizáljon. A rehabilitáció tervezésekor az egyik cél, hogy a terület a Duna-Ipoly NP működési elveiben szereplő „ökológiai folyosók” fenntartásának koncepciójával harmonizáljon.

36 36 Habitat rehabilitáció: élőhely visszaállítás A víz közeli habitatok (galéria erdők, nádas- gyékényes szegélyzónák) A víz közeli habitatok (galéria erdők, nádas- gyékényes szegélyzónák) Az élőhely sávok elsőrendű szerepe van az egyes gerinces fajok (madarak, kétéltűek és hüllők, és kis, vízi emlősök) szaporodásában (fészkelő- és szaporodó helyek) védelmében (búvóhelyek) és táplálkozásában. Az élőhely sávok elsőrendű szerepe van az egyes gerinces fajok (madarak, kétéltűek és hüllők, és kis, vízi emlősök) szaporodásában (fészkelő- és szaporodó helyek) védelmében (búvóhelyek) és táplálkozásában. A szegélyzóna szerepe a passzív vízminőség- védelem: „puffer zónaként” gátolja a külső környezetből érő előnytelen hatások (mesterséges vagy természetes defláció, szennyeződések bemosódása) közvetlen bejutását a víztestbe. A szegélyzóna szerepe a passzív vízminőség- védelem: „puffer zónaként” gátolja a külső környezetből érő előnytelen hatások (mesterséges vagy természetes defláció, szennyeződések bemosódása) közvetlen bejutását a víztestbe.

37 37 A diverz vizes élőhely kialakításának tervezési szempontjai Áramlási folyosók kialakítása (megfelelő hidraulikai kapcsolatban lévő árkok az egyes vízterek vízcseréjének biztosítására); Áramlási folyosók kialakítása (megfelelő hidraulikai kapcsolatban lévő árkok az egyes vízterek vízcseréjének biztosítására); Fák, cserjék szegélyének megtelepülésére alkalmas partél kialakítása, rézsűzése; Fák, cserjék szegélyének megtelepülésére alkalmas partél kialakítása, rézsűzése; A partéltől távolabb is kialakított természetes nedves élőhely szigetek létrehozása – meanderező, természetes meder kialakítása A partéltől távolabb is kialakított természetes nedves élőhely szigetek létrehozása – meanderező, természetes meder kialakítása

38 38 Természetbe illeszkedő vízfolyás rendezés Kanyarok és inflexiók ritmikus változása Kanyarok és inflexiók ritmikus változása Változó vízmélységek Változó vízmélységek Surranó szakaszok (oxigén bevitel) Surranó szakaszok (oxigén bevitel) Fák, cserjék szegélyzónája Fák, cserjék szegélyzónája A medertől távolabb is (azzal hidraulikai kapcsolatban álló) víztestek és vizes élőhelyek létrehozása A medertől távolabb is (azzal hidraulikai kapcsolatban álló) víztestek és vizes élőhelyek létrehozása

39 39 Vízszintes vonalvezetés: Vízfolyás kanyargóssá tétele

40 40 Magassági vonalvezetés: Fenékküszöbök alkalmazása Kaszkádos surrantó

41 41 Erózió szabályozás - Rőzsefonással megtámasztott rőzseterítéses partbiztosítás

42 42 Az Isen-folyó (Bajoro.) rézsű biztosítása műanyag szövettel és élő növényzettel

43 43 A meder fenntarthatósága

44 44 A környezet fenntarthatósága

45 45 Természetes vízfolyások fenntartási munkái Kaszálás, gaztalanítás Kaszálás, gaztalanítás Parti növényzet (fák, bokrok) ápolása Parti növényzet (fák, bokrok) ápolása Meder iszaptalanítás (kotrás) Meder iszaptalanítás (kotrás) Meder rongálodások helyreállítása Meder rongálodások helyreállítása Műtárgyak (átereszek, vízmércék) fenntartása Műtárgyak (átereszek, vízmércék) fenntartása

46 46 Feladatok - fenntartás (I.) 1. Önkormányzati feladat a patak szennyező forrásainak feltárása és állapotának meghatározása a forrástól a torkolatig. 2. Az ipari tevékenység mellett, a lakossági terheléseket is fel kell tárni. 3. A vízminőség, a meder és a parti sáv állapotának folyamatos ellenőrzése. 4. A környezetvédelmi civil szervezetek bevonása és lakossági tájékoztatás. 5. A patak vizének valamint a becsatlakozó vízfolyások vizeinek vízkémiai é s vízbiológiai minőségi vizsgálata szaklabor megbízásával. 6. A mintavételi helyek kijelölése (a patak bejárása a forrástól a torkolatig, melynek során a vízszennyező forrásokat és környezetszennyező tevékenységeket kell összeírni. 7. Lakosság tájékoztatása a patak vízminőségi adatairól, a medertisztítási akciók szervezésének támogatása.

47 47 Feladatok - fenntartás (II.) 8. A patakmeder folyamatos tisztántartása, vízminősé g védelmi intézkedésekhez EU és állami támogatások elnyerése céljából közös pályázati anyagok készítése. 9. A medret és a parti sávot szennyező anyagok összegyűjtése és elszállítása a kijelölt hulladéklerakóra. 10. A patak bejárása csatorna őrök alkalmazásával. Idegen, illegális beavatkozások azonnali kiszűrése beazonosítás é s intézkedés céljából. Áz állatelemek, veszélyes hulladékok soron kívüli elszállítása. 11. A hulladéklerakókkal szemben szabálysértési eljárások. 12. A mederben és a parti sávban lé vő szerves anyagok, gyomnövényzet eltávolítása, összegyűjtése és elszállítása. 13. Felfogott uszadék, szerves é s szervetlen hulladék, iszap rendszeres eltávolítása. 14. A csatorna beömlésekből vízminta - ellenőrzés 15. A közcélú csapadékcsatornán vagy a meder menti ingatlanokról közvetlenül csatlakozó csatornák ellenőrzése ( bebocsátók felderítése). 16. Környezettudatos nevelés

48 48 Pontszerű szennyezések szabályozása Szennyvíztisztító telep intenzifikálása (N és P formák) Szennyvíztisztító telep intenzifikálása (N és P formák) A kezelt és/vagy kezeletlen szennyvizek kivezetése a vízgyűjtőről (nagyobb befogadóba) A kezelt és/vagy kezeletlen szennyvizek kivezetése a vízgyűjtőről (nagyobb befogadóba) Csapadékvizek kezelése (olajfogók, csapdák) Csapadékvizek kezelése (olajfogók, csapdák) Az ipari területek (pl. vasúti pályatestek, raktárak, termelő üzemek) szigorú ellenőrzése a bebocsátások (kommunális, ipari és csapadékvíz) tekintetében Az ipari területek (pl. vasúti pályatestek, raktárak, termelő üzemek) szigorú ellenőrzése a bebocsátások (kommunális, ipari és csapadékvíz) tekintetében

49 49 A rehabilitáció nem technikai kulcskérdései Ki a felelős? („régi károk, új gazdák”) Ki a felelős? („régi károk, új gazdák”) Ha állami feladat: olyan szervezet létrehozása (KHT, non-profit szervezet, önkormányzati szövetség) amely képes állami támogatások elnyerésére (pl. a KAC alapból, mederkotrásra) Ha állami feladat: olyan szervezet létrehozása (KHT, non-profit szervezet, önkormányzati szövetség) amely képes állami támogatások elnyerésére (pl. a KAC alapból, mederkotrásra) A szervezet működtetése, tervezői megbízások kiadása, vízjogi engedélyes tervek elkészítése, monitoring rendszer működtetése A szervezet működtetése, tervezői megbízások kiadása, vízjogi engedélyes tervek elkészítése, monitoring rendszer működtetése Kivitelezés (önerőből, illetve támogatások felhasználásával) Kivitelezés (önerőből, illetve támogatások felhasználásával)

50 50 Javasolt honlapok a Rákos patakról shtml shtml shtml shtml


Letölteni ppt "1 A hazai kis vízfolyások rehabilitációja és kármentesítése (esettanulmány a Hosszúréti patakon) Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések