Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Település és régiófejlesztés Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Település és régiófejlesztés Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok."— Előadás másolata:

1 Település és régiófejlesztés Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) –VÁTI tanulmány: terület fejlődési prognózis –Prioritások a földhasználatban vízminőségvédelm és vízgazdálkodás - területfejlesztés –Települések vízi közmű infrastruktúra fejlesztése – vízminőségvédelmi szempontok

2 Mintaterület Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe 15 ezer km 2

3 A tervezési terület jellemzése A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét*, 2 régiót (Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét*, 2 régiót (Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. Lakónépességének száma 2005 év végén fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. Lakónépességének száma 2005 év végén fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt (ebből 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot) A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt (ebből 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot) * Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar

4 Demográfia Demográfia Földhasználat Földhasználat –Táji adottságok –Agrárium (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) Területfejlesztés Területfejlesztés –Országos programok (UMFT) –Térségi programok (ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra, turizmus) Területfejlesztési prognózisok VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

5 1990. I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) Tisza É-K magyarországi vízgyűjtő -2,519,121,6-1,3-3,8 Magyarország összesen -5,416,421,81,9-3,5

6 Elvándorlás, gyors volt a népességvesztés (1990 után) A térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben Növekedés: Hajdú-Bihar megyei települések - Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között

7 Népesség korösszetétele A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között éves állandó népesség aránya % 60 - X éves állandó népesség aránya % Öregedési mutató % éves korú 60 - X éves korú Öre - ge - dési muta tó százalékpontos változása 2001 és 2005 között Tisza É-K magyarországi vízgyűjtő 18,717,618,518,998,8107,6-1,20,48,8 Magyarország összesen 16,315,320,120,9123,8136,5-0,90,812,8

8 Lakó- népesség száma Prognosztizált népesség szám Prognosztizált szaporodás ill. fogyás Tisza É-K magyarorszá- gi vízgyűjtő ,6-2,2-1,5-3,7 Magyarország összesen ,9-1,4-1,5-2,3 A népesedés várható alakulása 2005 és 2015 között Feltevések: Kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, Belföldi vándorlási tendenciák: fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre.

9 Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Kategóriák öt főcsoportban: Kategóriák öt főcsoportban: –mesterséges felszínek, –mezőgazdasági területek, –erdők és természetközeli területek, –vizenyős területek – és felszíni vizek.

10

11

12 Területfelhasználás jellege*Terület (ha)Aránya (%) Országos arány (%) Beépített terület Kistáblás szántóföld Nagytáblás szántóföld Állandó növényi kultúra (szőlő és gyümölcs ültetvények) Intenzív legelő Természetes gyep Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal Természetes erdő nem vizenyős területen ,2 Természetes erdő vizenyős területen Erdő ültetvény Vágásterület Szárazföldi mocsár Folyóvíz Mesterséges tó, víztározó ,3 * mintaterület min. 1%-os arányát elérő földhasználat

13 „Háromkategóriás földhasználati zónarendszer” (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani.

14

15 A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében (Tisza ÉK-magyarországi vgy.)

16 Intenzív mezőgazdasági térségek A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkságon, a Hajdúságban és a Közép- Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek. A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkságon, a Hajdúságban és a Közép- Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek.

17 A tájhasználat-váltás prognózisa Kistérségek átlaga Erdősítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Gyepesítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Szántóföldi extenzifikáció (az összes szántó %-ában BAZ, Heves megyék területén SzSzB, JNSz, HB megyék területén A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás a mintaterületre Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

18 EU agrár- és vidékpolitikája A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program → UMVP A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: Intézkedései: –agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, –integrált gazdálkodási célprogram, –ökológiai gazdálkodási célprogram, –extenzív gyephasznosítási célprogram, –vizes élőhely-hasznosítási célprogram

19 Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: –Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések –Érzékeny Természeti Területek célprogramjai –Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

20 NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken található birtokokon től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak. A Natura 2000 területeken található birtokokon től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak.

21 Érzékeny Természeti Területek Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. Az ÉTT mintaterületeken a NAKP keretében megkezdődött a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező.

22

23 Az energianövények termesztésének lehetőségei 2001/77/EC direktíva: 2010-re a teljes energia felhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A 2003/30/EC irányelv szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. → EU támogatási alapok 2001/77/EC direktíva: 2010-re a teljes energia felhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A 2003/30/EC irányelv szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. → EU támogatási alapok FVM tervek: Magyarországon az elkövetkező években a bioetanol termelése elérheti az évi ezer tonnát (kb. félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. Termeszteni). Ezek elsősorban az intenzív zónában valósulhatnak meg. FVM tervek: Magyarországon az elkövetkező években a bioetanol termelése elérheti az évi ezer tonnát (kb. félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. Termeszteni). Ezek elsősorban az intenzív zónában valósulhatnak meg. Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb.) jöhetnek számításba. Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb.) jöhetnek számításba. Az „energianövények” termesztése ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel! Az „energianövények” termesztése ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel! Mintaterület: Kazincbarcika → Szerencs ( biomassza tüzelésű erőmű) Mintaterület: Kazincbarcika → Szerencs ( biomassza tüzelésű erőmű)

24 Erdőgazdálkodás Nemzeti Erdőtelepítési Program (1997) Nemzeti Erdőtelepítési Program (1997) Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.

25 Felszíni vizek kockázatossága (VKI célok szerinti megfelelés) a Tisza Kisköre feletti vízgyűjtőn

26 Eger-patak, Laskó-patak és a Rima vízgyűjtője

27 Víztest P terhelés (tonna/év) Súlyszám (terhelés/megengedhető terhelés) Név Meg- en- ged- hető Össz Fel- vízről Szvtt. tele- pek Csato rnáza tlan telep ül. Föld- hasz nálat Belter felszí- ni lef. Üledék, állatt. telep, ism.tlen Kánya-patak Kánya-patak felső Ostoros-patak Eger-patak Eger-patak felső víz Hór-patak Hór-patak felső Laskó-patak Laskó-patak közép Laskó-patak felső Rima Szóláti-patak Laskó – Eger vízgyűjtő: felszíni vizek foszfor terhelése

28 Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

29 Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

30

31 Víztest Terhelés (t/év) Intézkedés 1. Intézkedés 2. Intézkedés 3. Szükséges egyéb intézkedés Összes annua- lizált (MFt) Név Me gen- ged hető Szük- séges csökk Terület- igény MFt M Ft Terület- igény M Ft Kánya-p Kánya-p gyep 1000ha 3.3szennyvíz6Belterületi10 Ostoros-p gyep 2600ha 7.5puffersáv4.7 Ismeretlen feltárása 12 Eger-p gyep 2000ha 11puffersáv19szennyvíz74Belterületi104 Eger-p.f gyep 1500ha 8szennyvíz2836 Hór-patak0.33.2szennyvíz17.1 gyep 700ha 2puffersáv3.422 Hór-patak gyep 800ha 4.44 Laskó-p szennyvíz24 Szegély 200ha 1.8puffersáv15 Ismeretlen feltárása 41 Laskó-p puffersáv4.1 gyep 1200ha Laskó-p gyep 200ha 0.9szennyvíz5 Ismeretlen feltárása 6 Rima4.90.4szennyvíz88 Szóláti-p gyep 1100ha 5.9Kotrás, Ism.len feltárása 6 Javasolt költség-hatékonysági sorrendje

32 Egyéb szempontok Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. Egri borvidék) Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. Egri borvidék) Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki. Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

33 2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége okai: szántóföldek, állattartás, települések, illetve a Harangodi tározó esetén halászati hasznosítás 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, hiányos növényzet, kotrás 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása oka: belvízelvezetés mezőgazdasági területekről Kállay főfolyás és a Harangodi tározó

34 Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja A párolgási vízigény biztosítására a levezetett felszín alatti víz csökkentése 30 (50) %-kal A párolgási vízigény biztosítására a levezetett felszín alatti víz csökkentése 30 (50) %-kal A vizes élőhelyek növelése: 0  8 % A csatornák megszüntetése a szántók kb. 20 %-án (kb ha-t és 30 km másod- és harmadrendű csatornát érint) A csatornák fenékszintjének emelése (kb. a csatornák harmadánál) A csatornák vízszintjének emelése (kb. 30 kisebb és 10 nagyobb surrantó jellegű duzzasztó)

35 Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja Talajvízszint-emelkedés A felszín alatti víz megcsapolásának csökkentése Művelési ág váltás: kb ha-on, arányok: 1600 ha élőhely 600 ha erdő 200 ha legelő

36 Felszín alatti vizek kémiai állapotának javítása Jelenleg: szántó: 21 %, település: 12 %, legelő, gyümölcsös: 1 % Globális követelmény: A felszín alatti víz kevesebb, mint 30 %-át érje szennyezés Szántók: -10 %  3-4 % csökkenés a szennyeződő területben 6% már megtörtént, további 4 % 1600 ha-t jelent, arányok: 1200 ha erdő 400 ha legelő

37 Bereg: Jelentős problémák és okaik Kevés víz marad a területen okai: helyenként nem a területnek megfelelő földhasználat, belvízlevezetés…. A beregi csatornák vízminőségi állapota okai: szántóföldek, települések állattartás A mentett oldali holtágak gyenge vízellátottsága oka: a tiszai elöntések hiánya

38 Víz- és tápanyagvisszatatrtás A víz helyben tartása

39 Beregi csatornák vízminősége: tápanyagok → sok növény tápanyagok → sok növény szerves anyagok → oxigén hiány Szennyezés forrásai:  Lakossági szennyvíz (Vásárosnamény- Gergelyiugornya szvtt, illegális bevezetések is!)  Mezőgazdasági területekről levezetett, növényi tápanyagokkal, esetleg növényvédőszerekkel szennyezett vizek  Belterületekről lefolyó, szennyezett vizek Kismértékben javuló tendencia!

40 Milyen mértékben kell csökkenteni a terhelést a jó állapot eléréséhez? Duzzasztás → állóvíz (holtág jelleg) Kicsi alaphozam → gyakran kiszáradó meder Cél a terhelés minimalizálása!

41 Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése Művelési ág váltás: a szántóföldi művelés helyett legelő, vagy erdősítés Művelési mód váltás: Meliorációs művelés Lokális mélyedésekben a belvizek helyben tartásával vizes élőhelyek kialakítása Táblaszegélyek, védősávok kialakítása Erdő: 12% → 50% (?) Wetland: 1.5 → 10 (15?) % (Szántók 15-25% -a) Várható eredmények: Természetes háttérterhelésnek megfelelő állapot Kedvezőbb tájszerkezet kialakulása, a terület mozaikossága növekszik

42 Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (Jánd) Telep bővítés (Gergelyiugornya) Folyékony hulladék kezelők (Barabás-Vámosatya- Gelénes-Beregdaróc, Csaroda- Tákos- Hetefejércse-Márokpapi) Következmény: Csatornák közvetlen terhelése növekszik! Illegális szennyvízbevezetés csökken

43 Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Gergelyiugornya szennyvíztelep hatásfok növelése Új csatorna nem épül Egyedi, természet-közeli szennyvíz elhelyezés és tisztítás

44 3.) A Túr nehézfém szennyezése oka: romániai eredetű szennyezés oka: romániai eredetű szennyezés 2.) Nincs kapcsolat az ártérrel (holtágak, mellékágak) oka: árvédelmi töltés, szűk hullámtér.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása,a nagyvízi meder hiánya A Túr vízrendszer: jelentős problémák és okaik

45 Terv: Csatornázás (6 település) Új szennyvíztisztítók (2) Folyékony hulladék kezelők (2) Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Egyedi, természet-közeli szennyvíztisztítás

46 1 Egyedi 2 Term. közeli 3 Biol. 4 Biol+P 5 Biol+P +Nitr 6 Biol+P+ Nitr+deN A_település- 500fő1,002,673,063,363,784,36 B_település- 1000fő1,002,472,983,233,614,10 C_település- 2000fő1,002,392,722,933,314,07 D_település- 5000fő1,002,002,182,312,542,99 1.Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés 2.Csatornázás, természetközeli (gyökérmezős) szennyvíztisztító telep 3.Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep 4.Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással kiegészítve 5.Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással és nitrifikációval kiegészítve 6.Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve Szennyvízdíjak alakulása (relatív összehasonlítás)

47 Költség /alternatíva Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások Szennyvizek szétválasztását, (részben) újrahasznosítását biztosító újszerű, innovatív megoldások Gravitációs és nyomás alatti csatorna + központi szvtt. Egyedi kislétesít mény: oldómede nce + szikkaszt. Zárt tároló, szállítás tengelyen a központi szennyvíz telepre Szürke szennyvíz helyi tiszt., fekete szennyvíz központi (anaerob) tisztítása Komposzt WC, sötét szürke szv. oldómed.+ szikkaszt. Vákuumos csatornarend szer zárt tároló, szállítás tengelyen Beruházási költség (eFt/ház) 800 – – – – – – Üzemelt., fennt., amort.(eFt/év/ház) 30 – 9015 – – – 5580 – – 40 Egysz. önköltségi szennyvízdíj (Ft/m 3 ) 300 – – – – – – 300 A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők Építési és működési költségek különböző rendszereknél

48 Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

49 EU források felhasználása a mintaterületen

50 Hazai források felhasználása a mintaterületen

51 Települések: külső feltételrendszer Európai Területfejlesztés Perspektívái többközpontú városrendszerek kialakítása, új kapcsolatok megteremtése a város és vidék között. többközpontú városrendszerek kialakítása, új kapcsolatok megteremtése a város és vidék között. Az infrastruktúrához és az ismeretekhez, információkhoz való hozzáférés biztosítása a térségek számára. Az infrastruktúrához és az ismeretekhez, információkhoz való hozzáférés biztosítása a térségek számára. A természeti és kulturális örökség fokozott védelme, kezelése és fejlesztése. A természeti és kulturális örökség fokozott védelme, kezelése és fejlesztése.

52 Település-típusok meghatározásának módszere (VÁTI) Népesség-változási index (a demográfiai prognózis alapján) Népesség-változási index (a demográfiai prognózis alapján) –Erősen csökkenő 1 –Csökkenő 2 –Stagnáló 3 –Növekvő 4 Településkategóriák (népesség-nagyság alapján) Településkategóriák (népesség-nagyság alapján) –1000 fő alatti aprófalvak1 – fő közötti települések2 – fő közötti települések3 – fő közötti városok4 –50000 fő fölötti nagyvárosok5 Kistérségek fejlődésének alakulása alapul véve, hogy a kistérség fejlettsége determinálja a hozzá tartozó települések fejlettségét is. Kistérségek fejlődésének alakulása alapul véve, hogy a kistérség fejlettsége determinálja a hozzá tartozó települések fejlettségét is. –Romlik1 –Stagnál2 –Javul3

53 Agrár-meghatározottság (a földhasználati zónarendszer felhasználásával) Agrár-meghatározottság (a földhasználati zónarendszer felhasználásával) –Erdő1 –Extenzív-védelmi2 –Intenzív3 Ágazati dominancia (a település fő értéktermelője, gazdasági funkciója alapján – a fejlesztési dokumentumok felhasználásával) Ágazati dominancia (a település fő értéktermelője, gazdasági funkciója alapján – a fejlesztési dokumentumok felhasználásával) –Agrár dominanciájú1 –Speciális (turizmus, határátkelők)2 –Vegyes gazdaságú (ipari-agrár)3 –Ipari dominanciájú4 Az elmúlt időszakban az egy főre jutó fejlesztési beruházások nagysága alapján Az elmúlt időszakban az egy főre jutó fejlesztési beruházások nagysága alapján –0-100 ezer Ft/fő között1 – ezer Ft/fő között2 – ezer Ft/fő között3 –500 ezer Ft/fő felett4 Település-típusok meghatározásának módszere (VÁTI)

54 Mintaterület településeinek típusba sorolása (17 csoport a kategóriák alapján) Erdei környezetben fekvő, veszélyeztetett aprófalu, csökkenő népességgel (47 db) Erdei környezetben fekvő, veszélyeztetett aprófalu, csökkenő népességgel (47 db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, lecsúszás veszéllyel (11 db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, lecsúszás veszéllyel (11 db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, megkapaszkodási lehetőséggel (6db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, megkapaszkodási lehetőséggel (6db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, lemaradó vagy stagnáló térségekben (119 db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, lemaradó vagy stagnáló térségekben (119 db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, fejlődő piaci környezetben (56 db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, fejlődő piaci környezetben (56 db) Extenzív környezetben lévő aprófalvak, megindult fejlődéssel (41 db) Extenzív környezetben lévő aprófalvak, megindult fejlődéssel (41 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, stagnáló vagy lemaradó környezetben (66 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, stagnáló vagy lemaradó környezetben (66 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, fejlődő környezetben (86 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, fejlődő környezetben (86 db) Intenzív agrármeghatározottságú település (49 db) Intenzív agrármeghatározottságú település (49 db) Falusi és ökoturizmus meglévő potenciális bázisai (49 db) Falusi és ökoturizmus meglévő potenciális bázisai (49 db) Turisztikai funkciójú település (41 db) Turisztikai funkciójú település (41 db) Nagy többlet forgalmú turisztikai funkciójú település (3db) Nagy többlet forgalmú turisztikai funkciójú település (3db) Vegyes funkciójú periférikus, lecsúszó település (20 db) Vegyes funkciójú periférikus, lecsúszó település (20 db) Vegyes funkciójú település, fejlődési lehetőségekkel (14 db) Vegyes funkciójú település, fejlődési lehetőségekkel (14 db) Vegyes funkciójú város, fejlődő tendenciával (3 db) Vegyes funkciójú város, fejlődő tendenciával (3 db) Ipari település megrekedt fejlődéssel (13 db) Ipari település megrekedt fejlődéssel (13 db) Folyamatosan fejlődő iparváros (19 db) Folyamatosan fejlődő iparváros (19 db)

55 Földhasználat - prognózis A hegy- és dombvidéki területeken, valamint a Felső-Tiszavidéken növekszik az erdőterületek aránya és az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás súlya (Edelényi, Egri és Baktalórántházai kistérségekben). A Natura 2000 területeken várhatóan a természetkímélő gazdálkodási módok terjednek el. A hegy- és dombvidéki területeken, valamint a Felső-Tiszavidéken növekszik az erdőterületek aránya és az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás súlya (Edelényi, Egri és Baktalórántházai kistérségekben). A Natura 2000 területeken várhatóan a természetkímélő gazdálkodási módok terjednek el. A történelmi borvidékeken elsősorban idegenforgalmi célú, kisebb részben technológiai fejlesztések várhatók (Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Egri kistérségekben). A történelmi borvidékeken elsősorban idegenforgalmi célú, kisebb részben technológiai fejlesztések várhatók (Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Egri kistérségekben). A gyümölcsültetvények fejlesztése elsősorban a Nyírségben (hozzá kapcsolódó feldolgozóiparral együtt) várható, de vannak ilyen projektek a Felső-Tiszavidéken és a hegyvidéki tájakon is. A gyümölcsfeldolgozás fejlesztése a hagyományosan gyümölcstermelő vidékek (Edelényi-bogyós, csonthéjas, Szerencsi, Egri, Hevesi, Mátészalkai-szilva, Nagykállói-alma) gazdaságának fellendítését szolgálják majd. A gyümölcsültetvények fejlesztése elsősorban a Nyírségben (hozzá kapcsolódó feldolgozóiparral együtt) várható, de vannak ilyen projektek a Felső-Tiszavidéken és a hegyvidéki tájakon is. A gyümölcsfeldolgozás fejlesztése a hagyományosan gyümölcstermelő vidékek (Edelényi-bogyós, csonthéjas, Szerencsi, Egri, Hevesi, Mátészalkai-szilva, Nagykállói-alma) gazdaságának fellendítését szolgálják majd.

56 Növénytermesztés - prognózis A szántóföldi növénytermesztésben a környezet- és természetkímélő gazdálkodás elterjedése várható, továbbá előtérbe kerül a minőségi termelés, a tájfajták extenzív termesztése, ami mezőgazdaságból eredő környezetterhelések csökkentése irányába hat. A mezőgazdaság árutermelő funkciói a kedvező adottságú területeken maradnak csak fenn (pl. Hajdúság). A szántóföldi növénytermesztésben a környezet- és természetkímélő gazdálkodás elterjedése várható, továbbá előtérbe kerül a minőségi termelés, a tájfajták extenzív termesztése, ami mezőgazdaságból eredő környezetterhelések csökkentése irányába hat. A mezőgazdaság árutermelő funkciói a kedvező adottságú területeken maradnak csak fenn (pl. Hajdúság). Az energia-ültetvények elterjedése elsősorban a Baktalórántházi kistérségben várható, és a nem élelmiszer célú termékek feldolgozása (elsősorban biodízel, bioetanol) a Kazincbarcikai, Hevesi és Baktalórántházi kistérségek elképzelései között jelenik meg. Az energia-ültetvények elterjedése elsősorban a Baktalórántházi kistérségben várható, és a nem élelmiszer célú termékek feldolgozása (elsősorban biodízel, bioetanol) a Kazincbarcikai, Hevesi és Baktalórántházi kistérségek elképzelései között jelenik meg. Az intenzív szántóföldi gazdálkodáshoz kapcsolódóan megjelenik az öntözésfejlesztés igénye elsősorban a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei (meliorált területek, Borsod-Zempléni-sík öntözése) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei öntözésfejlesztési programokban. Az intenzív szántóföldi gazdálkodáshoz kapcsolódóan megjelenik az öntözésfejlesztés igénye elsősorban a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei (meliorált területek, Borsod-Zempléni-sík öntözése) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei öntözésfejlesztési programokban.

57 Állattenyésztés - prognózis Állattenyésztés: nehezen becsülhető piaci viszonyok és agrárpolitikai szándékok. Jobb esetben az állatlétszám stagnálni fog. Állattartó épületek korszerűsítése (nagyobb férőhely, kisebb állatsűrűség, természetes megvilágítás, higiénés viszonyok javítása, trágyakezelés korszerűsítése), azaz az állatjóléti intézkedések gyakorlati megvalósulása. Állattenyésztés: nehezen becsülhető piaci viszonyok és agrárpolitikai szándékok. Jobb esetben az állatlétszám stagnálni fog. Állattartó épületek korszerűsítése (nagyobb férőhely, kisebb állatsűrűség, természetes megvilágítás, higiénés viszonyok javítása, trágyakezelés korszerűsítése), azaz az állatjóléti intézkedések gyakorlati megvalósulása. A Nyírségben, a Felső-Tiszavidéken és dombvidékeken, ha a társadalmi és gazdasági feltételek rendelkezésre állnak, a külterjes legeltetésre alapozott állattartás terjedhet el (tájfenntartó szerep, növekvő gyepterület arány, Külterjes állattartás - őshonos állatfajták (pl. magyar szürke- vagy magyar tarka marha). A hegyvidéki gyepek fenntartásában fontos szerepe lehet a kecsketartásnak, a sziki gyepek esetében pedig a juhtartás játszhat kiemelkedő szerepet. A Nyírségben, a Felső-Tiszavidéken és dombvidékeken, ha a társadalmi és gazdasági feltételek rendelkezésre állnak, a külterjes legeltetésre alapozott állattartás terjedhet el (tájfenntartó szerep, növekvő gyepterület arány, Külterjes állattartás - őshonos állatfajták (pl. magyar szürke- vagy magyar tarka marha). A hegyvidéki gyepek fenntartásában fontos szerepe lehet a kecsketartásnak, a sziki gyepek esetében pedig a juhtartás játszhat kiemelkedő szerepet. Az állattartó területeken állati termékek feldolgozása (Kazincbarcika - tej, Baktalórántházai, Mátészalkai- mangalica, Nagykálló - gyapjú, tej, juhsajt). Az állattartó területeken állati termékek feldolgozása (Kazincbarcika - tej, Baktalórántházai, Mátészalkai- mangalica, Nagykálló - gyapjú, tej, juhsajt).

58 Ipar - prognózis A kistérségekben – többek között a vidékfejlesztési programok túlsúlyának köszönhetően – szinte mindenhol hangsúlyosan jelenik meg a termékek helyi hozzáadott értékének növelése, a mezőgazdasági termékfeldolgozás. A kistérségekben – többek között a vidékfejlesztési programok túlsúlyának köszönhetően – szinte mindenhol hangsúlyosan jelenik meg a termékek helyi hozzáadott értékének növelése, a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Ennek érdekében a fejlesztési elképzelések között számos helyen szerepel a speciális, táji vagy bio termékek előállítása, helyi feldolgozó üzemek létesítése, a feldolgozás, csomagolás, tárolás minőségi fejlesztése. (Bodrogközi, Edelényi, Kazincbarcikai (erdei, vadászati termékek), Hevesi, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek) Ennek érdekében a fejlesztési elképzelések között számos helyen szerepel a speciális, táji vagy bio termékek előállítása, helyi feldolgozó üzemek létesítése, a feldolgozás, csomagolás, tárolás minőségi fejlesztése. (Bodrogközi, Edelényi, Kazincbarcikai (erdei, vadászati termékek), Hevesi, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek) A nehézipar fejlődése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségben várható (Eger-Mezőkövesd-Miskolc, Kazincbarcika- Tiszaújváros), ugyanígy itt lesz jellemző a környezetvédelmi ipar elterjedése is (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Edelény), de ez utóbbi megjelenik az Észak- Alföldi Régió programjában is. A nehézipar fejlődése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségben várható (Eger-Mezőkövesd-Miskolc, Kazincbarcika- Tiszaújváros), ugyanígy itt lesz jellemző a környezetvédelmi ipar elterjedése is (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Edelény), de ez utóbbi megjelenik az Észak- Alföldi Régió programjában is.

59 A megújuló energiaforrásokra épülő ipar megtelepedése várható a Hajdú-Bihar megyei, valamint a Baktalórántházi és Bodrogközi kistérségek fejlesztési elképzeléseiben. A megújuló energiaforrásokra épülő ipar megtelepedése várható a Hajdú-Bihar megyei, valamint a Baktalórántházi és Bodrogközi kistérségek fejlesztési elképzeléseiben. Könnyűipari fejlesztések várhatók a Szikszói, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Sárospataki, Szerencsi kistérségekben. Könnyűipari fejlesztések várhatók a Szikszói, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Sárospataki, Szerencsi kistérségekben. A turizmushoz kapcsolódóan az aprófalvas, illetve vidéki térségekben a hagyományos kézműves és kisipari tevékenységek elterjedése várható (Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Egri, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségekben). A turizmushoz kapcsolódóan az aprófalvas, illetve vidéki térségekben a hagyományos kézműves és kisipari tevékenységek elterjedése várható (Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Egri, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségekben). Ipar - prognózis


Letölteni ppt "Település és régiófejlesztés Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések