Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Település és régiófejlesztés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Település és régiófejlesztés"— Előadás másolata:

1 Település és régiófejlesztés
Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) VÁTI tanulmány: terület fejlődési prognózis Prioritások a földhasználatban vízminőségvédelm és vízgazdálkodás - területfejlesztés Települések vízi közmű infrastruktúra fejlesztése – vízminőségvédelmi szempontok

2 Mintaterület Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe
15 ezer km2

3 A tervezési terület jellemzése
A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét* , 2 régiót (Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. Lakónépességének száma 2005 év végén 1 475 000 fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt (ebből 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot) * Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar

4 Területfejlesztési prognózisok
Demográfia Földhasználat Táji adottságok Agrárium (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) Területfejlesztés Országos programok (UMFT) Térségi programok (ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra, turizmus) VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

5 A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) Tisza É-K magyarországi vízgyűjtő -2,5 19,1 21,6 -1,3 -3,8 Magyarország összesen -5,4 16,4 21,8 1,9 -3,5 1990. I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában

6 A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között
Elvándorlás, gyors volt a népességvesztés (1990 után) A térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben Növekedés: Hajdú-Bihar megyei települések - Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége.

7 százalékpontos változása
A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között 0 -14 éves állandó népesség aránya % 60 - X éves állandó népesség aránya Öregedési mutató 0- 14 éves korú 60 - X éves korú Öre-ge-dési mutató 2001 2005 százalékpontos változása 2001 és 2005 között Tisza É-K magyarországi vízgyűjtő 18,7 17,6 18,5 18,9 98,8 107,6 -1,2 0,4 8,8 Magyarország összesen 16,3 15,3 20,1 20,9 123,8 136,5 -0,9 0,8 12,8 Népesség korösszetétele

8 Prognosztizált népesség szám Prognosztizált szaporodás ill. fogyás
A népesedés várható alakulása 2005 és 2015 között Lakó-népesség száma Prognosztizált népesség szám Prognosztizált szaporodás ill. fogyás 2005 2010 2015 2024 Tisza É-K magyarorszá-gi vízgyűjtő -1,6 -2,2 -1,5 -3,7 Magyarország összesen -0,9 -1,4 -2,3 Feltevések: Kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, Belföldi vándorlási tendenciák: fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre.

9 Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Kategóriák öt főcsoportban: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek és felszíni vizek.

10

11

12 Területfelhasználás jellege*
Terület (ha) Aránya (%) Országos arány (%) Beépített terület 77229 5 Kistáblás szántóföld 264426 17 15 Nagytáblás szántóföld 484138 31 37 Állandó növényi kultúra (szőlő és gyümölcs ültetvények) 53271 3 2 Intenzív legelő 96056 6 4 Természetes gyep 106513 7 Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 24407 1 Mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal 21796 Természetes erdő nem vizenyős területen 211476 14 9,2 Természetes erdő vizenyős területen 22544 Erdő ültetvény 98294 8 Vágásterület 38837 Szárazföldi mocsár 19505 Folyóvíz 11433 Mesterséges tó, víztározó 9724 0,3 * mintaterület min. 1%-os arányát elérő földhasználat

13 „Háromkategóriás földhasználati zónarendszer” (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet)
Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani.

14

15 A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében (Tisza ÉK-magyarországi vgy.)

16 Intenzív mezőgazdasági térségek
A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkságon, a Hajdúságban és a Közép-Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek.

17 A tájhasználat-váltás prognózisa
Kistérségek átlaga Erdősítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Gyepesítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Szántóföldi extenzifikáció (az összes szántó %-ában BAZ, Heves megyék területén 20 12 7 SzSzB, JNSz, HB megyék területén 11 16 A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás a mintaterületre Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

18 EU agrár- és vidékpolitikája
A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram

19 Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések Érzékeny Természeti Területek célprogramjai Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

20 NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata
Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken található birtokokon 2007-től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak.

21 Érzékeny Természeti Területek
Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. Az ÉTT mintaterületeken a NAKP keretében megkezdődött a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező.

22

23 Az energianövények termesztésének lehetőségei
2001/77/EC direktíva: 2010-re a teljes energia felhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A 2003/30/EC irányelv szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. → EU támogatási alapok FVM tervek: Magyarországon az elkövetkező években a bioetanol termelése elérheti az évi ezer tonnát (kb. félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. Termeszteni). Ezek elsősorban az intenzív zónában valósulhatnak meg. Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb.) jöhetnek számításba. Az „energianövények” termesztése ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel! Mintaterület: Kazincbarcika → Szerencs (biomassza tüzelésű erőmű)

24 Erdőgazdálkodás Nemzeti Erdőtelepítési Program (1997)
Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.

25 Felszíni vizek kockázatossága (VKI célok szerinti megfelelés) a Tisza Kisköre feletti vízgyűjtőn

26 Eger-patak, Laskó-patak és a Rima vízgyűjtője

27 Laskó – Eger vízgyűjtő: felszíni vizek foszfor terhelése Víztest
P terhelés (tonna/év) Súlyszám (terhelés/megengedhető terhelés) Név Meg-en-ged-hető Össz Fel-vízről Szvtt. tele-pek Csatornázatlan települ. Föld-használat Belterfelszí-ni lef. Üledék, állatt. telep, ism.tlen Kánya-patak 6.2 11 1.6 0.0 0.1 Kánya-patak felső 0.8 3.3 0.4 3.2 0.7 Ostoros-patak 1.1 4.9 3.4 Eger-patak 6.0 33 0.5 Eger-patak felső víz 5.1 9.5 0.2 Hór-patak 7 1.0 0.3 Hór-patak felső 2.8 4.8 Laskó-patak 3.1 2.1 Laskó-patak közép 1.9 4.1 1.4 Laskó-patak felső 0.9 Rima 18 54 2.7 Szóláti-patak 0.6 2.5 2.0

28 Tápanyag terhelés csökkentése
Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

29 Tápanyag terhelés csökkentése
Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

30

31 Javasolt költség-hatékonysági sorrendje
Víztest Terhelés (t/év) Intézkedés 1. Intézkedés 2. Intézkedés 3. Szükséges egyéb intézkedés Összes annua-lizált (MFt) Név Megen-gedhető Szük-séges csökk Terület-igény M Ft M Ft Kánya-p. 2.3 - 0.8 2.6 gyep 1000ha 3.3 szennyvíz 6 Belterületi 10 Ostoros-p. 1.1 2.7 gyep 2600ha 7.5 puffersáv 4.7 Ismeretlen feltárása 12 Eger-p. 0.9 22 gyep 2000ha 11 19 74 104 Eger-p.f. 5.1 2.1 gyep 1500ha 8 28 36 Hór-patak 0.3 3.2 17.1 gyep 700ha 2 3.4 2.8 1.9 gyep 800ha 4.4 4 Laskó-p. 0.6 24 Szegély 200ha 1.8 15 41 1.0 4.1 gyep 1200ha 6.7 gyep 200ha 5 Rima 4.9 0.4 Szóláti-p. gyep 1100ha 5.9 Kotrás, Ism.len feltárása Javasolt költség-hatékonysági sorrendje

32 Egyéb szempontok Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. Egri borvidék) Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

33 Kállay főfolyás és a Harangodi tározó
2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége okai: szántóföldek, állattartás, települések, illetve a Harangodi tározó esetén halászati hasznosítás 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása oka: belvízelvezetés mezőgazdasági területekről 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, hiányos növényzet, kotrás

34 Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja
A vizes élőhelyek növelése: 0  8 % A párolgási vízigény biztosítására a levezetett felszín alatti víz csökkentése 30 (50) %-kal A csatornák megszüntetése a szántók kb. 20 %-án (kb ha-t és 30 km másod- és harmadrendű csatornát érint) A csatornák fenékszintjének emelése (kb. a csatornák harmadánál) A csatornák vízszintjének emelése (kb. 30 kisebb és 10 nagyobb surrantó jellegű duzzasztó)

35 Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja
A felszín alatti víz megcsapolásának csökkentése Talajvízszint-emelkedés Művelési ág váltás: kb ha-on, arányok: 1600 ha élőhely 600 ha erdő 200 ha legelő

36 Felszín alatti vizek kémiai állapotának javítása
Globális követelmény: A felszín alatti víz kevesebb, mint 30 %-át érje szennyezés Jelenleg: szántó: 21 %, település: 12 %, legelő, gyümölcsös: 1 % Szántók: -10 %  3-4 % csökkenés a szennyeződő területben 6% már megtörtént, további 4 % 1600 ha-t jelent, arányok: 1200 ha erdő 400 ha legelő

37 Bereg: Jelentős problémák és okaik
Kevés víz marad a területen okai: helyenként nem a területnek megfelelő földhasználat, belvízlevezetés…. A mentett oldali holtágak gyenge vízellátottsága oka: a tiszai elöntések hiánya A beregi csatornák vízminőségi állapota okai: szántóföldek, települések állattartás

38 Víz- és tápanyagvisszatatrtás
A víz helyben tartása

39 Beregi csatornák vízminősége:
tápanyagok → sok növény szerves anyagok → oxigén hiány Kismértékben javuló tendencia! Szennyezés forrásai: Lakossági szennyvíz (Vásárosnamény-Gergelyiugornya szvtt, illegális bevezetések is!) Mezőgazdasági területekről levezetett, növényi tápanyagokkal, esetleg növényvédőszerekkel szennyezett vizek Belterületekről lefolyó, szennyezett vizek

40 Cél a terhelés minimalizálása!
Milyen mértékben kell csökkenteni a terhelést a jó állapot eléréséhez? Duzzasztás → állóvíz (holtág jelleg) Kicsi alaphozam → gyakran kiszáradó meder Cél a terhelés minimalizálása!

41 Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése
Művelési ág váltás: a szántóföldi művelés helyett legelő, vagy erdősítés Erdő: 12% → 50% (?)  Művelési mód váltás: Meliorációs művelés Lokális mélyedésekben a belvizek helyben tartásával vizes élőhelyek kialakítása Wetland: 1.5 → 10 (15?) % (Szántók 15-25% -a)  Táblaszegélyek, védősávok kialakítása Várható eredmények: Természetes háttérterhelésnek megfelelő állapot Kedvezőbb tájszerkezet kialakulása, a terület mozaikossága növekszik

42 Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése
A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (Jánd) Telep bővítés (Gergelyiugornya) Folyékony hulladék kezelők (Barabás-Vámosatya-Gelénes-Beregdaróc, Csaroda- Tákos-Hetefejércse-Márokpapi) Következmény: Csatornák közvetlen terhelése növekszik! Illegális szennyvízbevezetés csökken

43 Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése
A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Gergelyiugornya szennyvíztelep hatásfok növelése Új csatorna nem épül Egyedi, természet-közeli szennyvíz elhelyezés és tisztítás

44 A Túr vízrendszer: jelentős problémák és okaik
2.) Nincs kapcsolat az ártérrel (holtágak, mellékágak) oka: árvédelmi töltés, szűk hullámtér 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása,a nagyvízi meder hiánya 3.) A Túr nehézfém szennyezése oka: romániai eredetű szennyezés

45 Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok
Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (6 település) Új szennyvíztisztítók (2) Folyékony hulladék kezelők (2) Alternatív: Egyedi, természet-közeli szennyvíztisztítás

46 Szennyvízdíjak alakulása (relatív összehasonlítás)
Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés Csatornázás, természetközeli (gyökérmezős) szennyvíztisztító telep Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással kiegészítve Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással és nitrifikációval kiegészítve Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve 1 Egyedi 2 Term. közeli 3 Biol. 4 Biol+P 5 Biol+P+Nitr 6 Biol+P+ Nitr+deN A_település-500fő 1,00 2,67 3,06 3,36 3,78 4,36 B_település-1000fő 2,47 2,98 3,23 3,61 4,10 C_település-2000fő 2,39 2,72 2,93 3,31 4,07 D_település-5000fő 2,00 2,18 2,31 2,54 2,99

47 Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások
Építési és működési költségek különböző rendszereknél Költség /alternatíva Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások Szennyvizek szétválasztását, (részben) újrahasznosítását biztosító újszerű, innovatív megoldások Gravitációs és nyomás alatti csatorna + központi szvtt. Egyedi kislétesítmény: oldómedence + szikkaszt. Zárt tároló, szállítás tengelyen a központi szennyvíz telepre Szürke szennyvíz helyi tiszt., fekete szennyvíz központi (anaerob) tisztítása Komposzt WC, sötét szürke szv. oldómed.+ szikkaszt. Vákuumos csatornarendszer zárt tároló, szállítás tengelyen Beruházási költség (eFt/ház) 800 – 2 000 500 – 750 150 – 300 900 – 1 700 600 – 800 800 – 1 000 Üzemelt., fennt., amort.(eFt/év/ház) 30 – 90 15 – 20 350 – 450 35 – 55 80 – 100 35 – 40 Egysz. önköltségi szennyvízdíj (Ft/m3) 300 – 600 100 – 150 2500 – 3000 250 – 400 500 – 700 200 – 300 A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők

48 Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

49 EU források felhasználása a mintaterületen

50 Hazai források felhasználása a mintaterületen

51 Települések: külső feltételrendszer
Európai Területfejlesztés Perspektívái többközpontú városrendszerek kialakítása, új kapcsolatok megteremtése a város és vidék között. Az infrastruktúrához és az ismeretekhez, információkhoz való hozzáférés biztosítása a térségek számára. A természeti és kulturális örökség fokozott védelme, kezelése és fejlesztése.

52 Település-típusok meghatározásának módszere (VÁTI)
Népesség-változási index (a demográfiai prognózis alapján) Erősen csökkenő 1 Csökkenő 2 Stagnáló 3 Növekvő 4 Településkategóriák (népesség-nagyság alapján) 1000 fő alatti aprófalvak 1 fő közötti települések 2 fő közötti települések 3 fő közötti városok 4 50000 fő fölötti nagyvárosok 5 Kistérségek fejlődésének alakulása alapul véve, hogy a kistérség fejlettsége determinálja a hozzá tartozó települések fejlettségét is. Romlik 1 Stagnál 2 Javul 3

53 Település-típusok meghatározásának módszere (VÁTI)
Agrár-meghatározottság (a földhasználati zónarendszer felhasználásával) Erdő 1 Extenzív-védelmi 2 Intenzív 3 Ágazati dominancia (a település fő értéktermelője, gazdasági funkciója alapján – a fejlesztési dokumentumok felhasználásával) Agrár dominanciájú 1 Speciális (turizmus, határátkelők) 2 Vegyes gazdaságú (ipari-agrár) 3 Ipari dominanciájú 4 Az elmúlt időszakban az egy főre jutó fejlesztési beruházások nagysága alapján 0-100 ezer Ft/fő között 1 ezer Ft/fő között 2 ezer Ft/fő között 3 500 ezer Ft/fő felett 4

54 Mintaterület településeinek típusba sorolása (17 csoport a kategóriák alapján)
Erdei környezetben fekvő, veszélyeztetett aprófalu, csökkenő népességgel (47 db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, lecsúszás veszéllyel (11 db) Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, megkapaszkodási lehetőséggel (6db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, lemaradó vagy stagnáló térségekben (119 db) Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, fejlődő piaci környezetben (56 db) Extenzív környezetben lévő aprófalvak, megindult fejlődéssel (41 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, stagnáló vagy lemaradó környezetben (66 db) Extenzív agrármeghatározottságú település, fejlődő környezetben (86 db) Intenzív agrármeghatározottságú település (49 db) Falusi és ökoturizmus meglévő potenciális bázisai (49 db) Turisztikai funkciójú település (41 db) Nagy többlet forgalmú turisztikai funkciójú település (3db) Vegyes funkciójú periférikus, lecsúszó település (20 db) Vegyes funkciójú település, fejlődési lehetőségekkel (14 db) Vegyes funkciójú város, fejlődő tendenciával (3 db) Ipari település megrekedt fejlődéssel (13 db) Folyamatosan fejlődő iparváros (19 db)

55 Földhasználat - prognózis
A hegy- és dombvidéki területeken, valamint a Felső-Tiszavidéken növekszik az erdőterületek aránya és az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás súlya (Edelényi, Egri és Baktalórántházai kistérségekben). A Natura 2000 területeken várhatóan a természetkímélő gazdálkodási módok terjednek el. A történelmi borvidékeken elsősorban idegenforgalmi célú, kisebb részben technológiai fejlesztések várhatók (Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Egri kistérségekben). A gyümölcsültetvények fejlesztése elsősorban a Nyírségben (hozzá kapcsolódó feldolgozóiparral együtt) várható, de vannak ilyen projektek a Felső-Tiszavidéken és a hegyvidéki tájakon is. A gyümölcsfeldolgozás fejlesztése a hagyományosan gyümölcstermelő vidékek (Edelényi-bogyós, csonthéjas, Szerencsi, Egri, Hevesi, Mátészalkai-szilva, Nagykállói-alma) gazdaságának fellendítését szolgálják majd.

56 Növénytermesztés - prognózis
A szántóföldi növénytermesztésben a környezet- és természetkímélő gazdálkodás elterjedése várható, továbbá előtérbe kerül a minőségi termelés, a tájfajták extenzív termesztése, ami mezőgazdaságból eredő környezetterhelések csökkentése irányába hat. A mezőgazdaság árutermelő funkciói a kedvező adottságú területeken maradnak csak fenn (pl. Hajdúság). Az energia-ültetvények elterjedése elsősorban a Baktalórántházi kistérségben várható, és a nem élelmiszer célú termékek feldolgozása (elsősorban biodízel, bioetanol) a Kazincbarcikai, Hevesi és Baktalórántházi kistérségek elképzelései között jelenik meg. Az intenzív szántóföldi gazdálkodáshoz kapcsolódóan megjelenik az öntözésfejlesztés igénye elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (meliorált területek, Borsod-Zempléni-sík öntözése) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei öntözésfejlesztési programokban.

57 Állattenyésztés - prognózis
Állattenyésztés: nehezen becsülhető piaci viszonyok és agrárpolitikai szándékok. Jobb esetben az állatlétszám stagnálni fog. Állattartó épületek korszerűsítése (nagyobb férőhely, kisebb állatsűrűség, természetes megvilágítás, higiénés viszonyok javítása, trágyakezelés korszerűsítése), azaz az állatjóléti intézkedések gyakorlati megvalósulása. A Nyírségben, a Felső-Tiszavidéken és dombvidékeken, ha a társadalmi és gazdasági feltételek rendelkezésre állnak, a külterjes legeltetésre alapozott állattartás terjedhet el (tájfenntartó szerep, növekvő gyepterület arány, Külterjes állattartás - őshonos állatfajták (pl. magyar szürke- vagy magyar tarka marha). A hegyvidéki gyepek fenntartásában fontos szerepe lehet a kecsketartásnak, a sziki gyepek esetében pedig a juhtartás játszhat kiemelkedő szerepet. Az állattartó területeken állati termékek feldolgozása (Kazincbarcika - tej, Baktalórántházai, Mátészalkai- mangalica, Nagykálló - gyapjú, tej, juhsajt).

58 Ipar - prognózis A kistérségekben – többek között a vidékfejlesztési programok túlsúlyának köszönhetően – szinte mindenhol hangsúlyosan jelenik meg a termékek helyi hozzáadott értékének növelése, a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Ennek érdekében a fejlesztési elképzelések között számos helyen szerepel a speciális, táji vagy bio termékek előállítása, helyi feldolgozó üzemek létesítése, a feldolgozás, csomagolás, tárolás minőségi fejlesztése. (Bodrogközi, Edelényi, Kazincbarcikai (erdei, vadászati termékek), Hevesi, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek) A nehézipar fejlődése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségben várható (Eger-Mezőkövesd-Miskolc, Kazincbarcika-Tiszaújváros), ugyanígy itt lesz jellemző a környezetvédelmi ipar elterjedése is (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Edelény), de ez utóbbi megjelenik az Észak-Alföldi Régió programjában is.

59 Ipar - prognózis A megújuló energiaforrásokra épülő ipar megtelepedése várható a Hajdú-Bihar megyei, valamint a Baktalórántházi és Bodrogközi kistérségek fejlesztési elképzeléseiben. Könnyűipari fejlesztések várhatók a Szikszói, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Sárospataki, Szerencsi kistérségekben. A turizmushoz kapcsolódóan az aprófalvas, illetve vidéki térségekben a hagyományos kézműves és kisipari tevékenységek elterjedése várható (Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Egri, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségekben).


Letölteni ppt "Település és régiófejlesztés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések