Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ElvekFolyamatokSzabályozások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ElvekFolyamatokSzabályozások."— Előadás másolata:

1 A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ElvekFolyamatokSzabályozások

2 Védett területek Védett területek Általános védelem Általános védelem Megelőzés, elővigyázatosság Megelőzés, elővigyázatosság Minőségi védelem Megelőzés, elővigyázatosság Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Védelem bekövetkezett szennyezések esetén

3 MINŐSÉGI VÉDELEM Megelőzés, elővigyázatosság Célja a szennyezések megakadályozása Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja veszélyes anyagok listája veszélyes anyagok listája a működés szabályozása (BAT) a működés szabályozása (BAT) bizonyos tevékenységek korlátozása vagy tíltása bizonyos tevékenységek korlátozása vagy tíltása függ a terület érzékenységi szintjétől függ a terület érzékenységi szintjétől veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tíltása a veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tíltása a fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást) (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást) A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

4 FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK MENNYISÉGI VÉDELME hasznosítható felszín alatti vízkészlet: meghatározásakor figyelembe kell venni: a sokévi(?) átlagos utánpótlódást a kapcsolódó felszíni víztér ökológiai igényeit a szárazföldi ökoszisztémák igényeit vízminőségi korlátokat (a vízkivétel nem indíthat el káros vízminőségváltozásokat) hasznosítható felszín alatti vízkészlet: meghatározásakor figyelembe kell venni: a sokévi(?) átlagos utánpótlódást a kapcsolódó felszíni víztér ökológiai igényeit a szárazföldi ökoszisztémák igényeit vízminőségi korlátokat (a vízkivétel nem indíthat el káros vízminőségváltozásokat) EU- Víz Keretirányelv: hidrológiai,ökológiai és vízminőségi szempontok!!! a kulcsszó: „jó állapot” EU- Víz Keretirányelv: hidrológiai,ökológiai és vízminőségi szempontok!!! a kulcsszó: „jó állapot”

5 80 %-nál nagyobb kihasználtságú porózus vízadók, A környezeti korlátok becslésével Az energetikát leszámítva, a vízhasználatok 80 %-a a felszín alatti vizeket érinti

6

7 VÍZGYŰJTŐK HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁSA Vízgyűjtő hidrológia Talaj zóna Sekély víztartó Telítetlen zóna Vízzáró rtg. Mély víztartó Napsugárzás Beszivárgás Felszíni lefolyás Interflow Alaphozam Talajvíz- párolgás Utánpótlódás Leszivárgás Tározás Átszivárgás Tározás Evapotranspiráció Csapadék Párolgás Tározás

8 KŐZETEK HIDROGEOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁSA A kőzet és a víz kapcsolata szerint: 1) mennyi vizet képes megtartani (porozitás) 2) a víz hogyan képes mozogni a pórusokban (áteresztőképesség, szivárgási tényező) 3) a víz és a kőzet kölcsönhatása (adhéziós erő, geokémiai folyamatok) Egy kis terminológia …

9 Hasadékos (repedezett kőzetek): merev váz, kis porozitás, kis szivárgási sebesség, oldékonyság nem jelentős (andezit, gránit, bazalt.. tufák,.. stb.) Karsztos kőzetek: merev váz, összességében kis porozitás, de jelentős méretű járatok lehetségesek, amelyekben számottevő mennyiségű víz képes mozogni, karbonát feldúsulás (mészkő, dolomit) Egy kis terminológia …

10 Porózus kötött kőzetek: közepes porozitás, közepes vagy gyenge áteresztőképesség (homokkő, aleurit, agyagkő, márga, agyagpala, ) Porózus laza kőzetek: jelentős porozitás, a vezetőképesség a pórusméretektől függ, ioncsere folyamatok 1) durva szemcsés törmelékek (kavics, homok): közepes porozitás, nagy pórusméretek → nagy áteresztőképesség 2) finom szemcsés törmelékek (kőzetliszt (lösz), iszap): nagy porozitás, közepes pórusméretek →gyenge áteresztőképesség 3) finom, kötött üledék (iszap, agyag): nagy porozitás, kis pórusméretek → kis áteresztőképesség Egy kis terminológia …

11 FELSZÍN ALATTI VIZEK felszíni vizek növényzet Merev vázú közetekben tárolt vizek hasadékvizekkarsztvizek Porózus kőzetekben tárolt vizek rétegvíz talajvíz partiszűrésű víz talajnedvesség telített zóna telítetlen zóna források alaphozam transzspiráció termálvizek Egy kis terminológia …

12 Magyarország síkvidéki területeinek ökoszisztémája érzékeny a talajvízviszonyokra Ugyanakkor bizonyos területeken a talajvíz is érzékeny a többéves nedves- száraz időszakokra és a globális éghajlatváltozásra is

13 A vízszintek és az áramlási irányok modellezhetők

14 A szennyezés terjedése modellezhető

15 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE Nagy párolgási többlet, A talajvíz időnként a felszínre emelkedik Sokévi átlag: B fsz – B tv + ET tv = Et fsz B tv ET tv 500 mm/év B fsz ET terep -800 mm/év 2 m 4 m 6m

16 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE B fsz ET terep B fsz – B tv + ET tv = Ef fsz B tv ET tv Párolgásitöbblet 500 mm/év -800 mm/év 2 m 4 m 6m

17 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE B fsz ET terep B fsz – B tv + ET tv = Et fsz B tv ET tv Egyensúlyi állapot állapot 500 mm/év -800 mm/év 2 m 4 m 6m

18 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE B fsz ET terep B fsz – B tv + ET tv = ET fsz B tv ET tv Beszivárgási többlet Bo 500 mm/év -800 mm/év 2 m 4 m 6m

19 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE Egy talajvízháztartási jelleggörbe adott talajszelvény típusra, adott talajszelvény típusra, adott meteorológiai viszonyokra és adott meteorológiai viszonyokra és adott növényzetre adott növényzetrevonatkozik (B tv - E tv ) átl = f (H átl ) ETtv Btv - ETtv Btv Hosszú idejű átlagos viszonyok esetén a tározás zérus, B tv - ET tv a talajvíz szintjén jelentkező átlagos vízforgalom Az átlagos talajvízszinttől való függést mutatja a jelleggörbe

20 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE TÍPUSAI ETtv Btv - ETtv Homokos talaj, Sekély gyökérzet Btv Btv - ETtv Btv Iszapos talaj Sekély gyökérzet ETtv ETtv Btv Btv - ETtv Iszapos talaj Mély gyökérzet

21 A helyi viszonyok szerepe jelentős Például egy vízfolyás környezetében a talajvíz áramlási képe módosul a mederbeli vízszint függvényében Változást okoz a vízkivétel is

22 A vízfolyások kisvizeinek jelentős része származik felszín alatti vízből Eső után elhúzódik a kiürülés Őszi csapadékmentes időszakban a vízi élővilág éltetője

23 VÍZFOLYÁSOK ÉS A TALAJVÍZ KAPCSOLATA A vízforgalmat a meder átszivárgási tényezője (ellenállása) és a felszíni és a felszín alatti víz nyomásszintje közötti különbség határozza meg és a felszíni és a felszín alatti víz nyomásszintje közötti különbség határozza meg Hfsz = f(Qvf), Qvf = f(Qfsz-fav) Qvf Qfav-fsz Qfsz-fav Hfav1 Hfav2 Hfsz Hb

24 Milyen feltételekkel állítható, hogy a felszín alatti víz sérülékeny?

25 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Földtani érzékenység A víztartók belső tulajdonsága. A valamilyen módon bekerült konzervatív szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi. Érzékenyek a jó vízvezetőképességű kőzetek: karsztos, kavicsos és homokos üledékek. Sérülékenység vagy védettség Az érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. Külső tényezők határozzák meg: : áramlási pálya, irány, sebesség, illetve elérési idő. Veszélyeztetettség A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyező-forrás esetén használnak. Általános sérülékenység Specifikus sérülékenység

26 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok 1. Független vízháztartású talajok B = ET B tv = ET tv = 0 A talajvíztartó nincs veszélyben. A vízzáró réteg miatt a beszivárgás nem jut le a talajvízig, hanem ideiglenesen tározódik a vízzáró réteg felett, majd elpárolog. A szennyezés a felszín és a vízzáró réteg között fluktuáló mozgást végez. Feldúsulás a gyökérzónában.

27 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási időszakokban a szennyezés nem éri el a talajvizet, a párolgási többlet miatt a szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 2. Párolgási többlet, közepes talajvízállású terület B  ET B tv  ET tv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok

28 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 3. Párolgási többlet, magas talajvízállású terület B  ET B tv  ET tv A talajvízet érheti kismértékű szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A párolgási többlet ellenére egy beszivárgási periódus alatt a szennyezés elérheti a talajvizet, aminek a nagy része a párolgási periódusban visszajut a telítetlen zónába, a maradék elkeveredik a talajvízben. A szennyezés egyébként a gyökérzónában koncentrálódik.

29 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A közepes mélységű talajvíz miatt a beszivárgási időszakban nem jut le szennyezés a talajvízbe. A szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 4. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, közepes talajvízállású terület B = ET B tv = ET tv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok

30 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és a párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A magas talajvízállás miatt a felületi szennyezés egyetlen beszivárgási ciklusban is lejuthat a talajvízbe és ott elkeveredik. A szennyezés egy része bemosódik a talajvízbe, és ott eloszlik, a maradék szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 5. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, magas talajvízállású terület B = ET B tv = ET tv A talajvízet érheti szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok

31 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási többlet miatt a víz és a szennyezési front eredő mozgása lefelé irányul, a szennyezés talajvízbe jutása csak idő kérdése. A folyamatos utánpótlódás miatt a talajvízben szétterjed. 6. Beszivárgási többlet B  ET B tv  ET tv A talajvizet szennyezés éri. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok

32 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r nem sérülékeny Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r sérülékeny

33 FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

34 lokális áramlási zóna regionális beszivárgási ter. regionális megcsapolási ter.

35 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt - párolgási többlet megszűnik- a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el. A sérülékenység a fedőtől függ A kút közelében sérülékeny

36 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 33/2000-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek (piros) kiemelt természetvédelmi területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karszt nyílt karszt kijelölt hidrogeológiai védőterültek kijelölt hidrogeológiai védőterültek Szennyeződés-érzékeny területek (sárga) Egyéb természetvédelmi területek Egyéb természetvédelmi területek Állóvizek parti sávja m között Állóvizek parti sávja m között Vízadók < 100 éves elérési idővel Vízadók < 100 éves elérési idővel Jó vízvezetőképességű talajvízadók Jó vízvezetőképességű talajvízadók Kevésbé érzékeny területek (zöld) Az általános és a kiemelt védelemre (természetvédelmi területek, vízbázisok) egyaránt vonatkozik

37 A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet ivóvízbázisok védelméről a sérülékeny vízbázisok Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról Védőidomok és védőterületek A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet ivóvízbázisok védelméről a sérülékeny vízbázisok Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról Védőidomok és védőterületek A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

38 Védőidom: a vízkivételo pontot körbevevő olyan terület, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni Védőterület:: a védőidom felszíni metszete Lényege: A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén ( monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. A meglévő szennyezések hatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás. Célja: belső védőidom : a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól külső védőidom : a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem hidrogeológiai védőidom : a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C)

39 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek 50 éves védőterület t 2,3 t 1,2 t 1,1 Q t 1,3 az 50 éves védőidom határa (t 1,1 + t 1,2 + t 1,3 = t 2,3 = 50 év) utánpótlódási terület határa metszet a pontozott vonalon keresztül Q Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület vázlatos helyszínrajz Alapja: Az elérési idő, az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőrészecske a kútba jut a szennyezőforrástól. belső védidom: 20 nap külső védőidom: 6 hónap külső védőidom: 6 hónap hidrogeológiai védőidom hidrogeológiai védőidom A: 5 év B: 50 év C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

40 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország ivóvízigényének 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei


Letölteni ppt "A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ElvekFolyamatokSzabályozások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések