Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG."— Előadás másolata:

1 Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 Regionális vízháztartási modell ETAtv Qbe Qki Qfav-fsz Qfsz-fav P Efsz Kfav ΔV fa v ETAtn LF Kfsz v Qfsz,be-Qfsz,ki v v Btv ETA Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav

3 Regionális vízháztartási modell Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav Utánpótlódás: A.B tv + Q fsz-fav + Q fav,be (B tv ???) Környezeti korlát: ETA tv, Q fav-fsz, Q fav,ki (ETA tv ????) Utánpótlódás: A.B tv + Q fsz-fav + Q fav,be (B tv ???) Környezeti korlát: ETA tv, Q fav-fsz, Q fav,ki (ETA tv ????)

4 Területi vízháztartási mérleg Sokévi átlagos viszonyokra a tározási tag zérus. Téli - nyári félévi felbontás, mert egyszerűsítések lehetségesek: Az átlagos téli és nyári félévi viszonyokra a tározási tag a talajnedvesség zónájának feltöltésére fordított mennyiség átlagos értéke, azaz  W téli félév: A.  W =  Q fav + A  P tél + Q fsz-fav – Q fav-fsz. – A  LF tél – K fav – A.ETA tv.tél – A  ETA k,tél nyári félév: - A.  W =  Q fav. + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz. – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv.nyár – A  ETA k.nyár Sokévi átlagos viszonyokra a tározási tag zérus. Téli - nyári félévi felbontás, mert egyszerűsítések lehetségesek: Az átlagos téli és nyári félévi viszonyokra a tározási tag a talajnedvesség zónájának feltöltésére fordított mennyiség átlagos értéke, azaz  W téli félév: A.  W =  Q fav + A  P tél + Q fsz-fav – Q fav-fsz. – A  LF tél – K fav – A.ETA tv.tél – A  ETA k,tél nyári félév: - A.  W =  Q fav. + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz. – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv.nyár – A  ETA k.nyár A felszín alatti áramlásban és az alaphozamban is van ingadozás, de az kiegyenlítettebb, mint a csapadék, a felszíni lefolyás és a párolgás szezonális változása, ezért az éves átlaggal lehet számolni.

5 LF: empírikus módszerek, általában LF = .(P – Ph), külön a téli és a nyári félévre intercepció közvetlen párolgás a felszínről a felső talajréteg nedvesítése (Horton effektus) a felszíni lefolyáshoz szükséges tározódás lokális mélyedésekben összegyülekező víz P P P P P A paraméterek becslése a következők alapján: Morfológiai jellemzők(hegyvidék, dombvidék, hátság és peremvidék, alföld) Geológia (karszt, repedezett, porózus) A fedőréteg típusa (homokos, iszapos, agyagos) Felszín alatti áramlási rendszer (felfelé, átmeneti, lefelé) A lefolyási paraméterek becslése

6 Egyszerűsítések, becslések: Télen: ETA tv.tél = 0 ETA k,tél = .ETP tél,  W = f(talajtípus, talajvízmélység, növényzet) !! Talajvízháztartási jelleggörbe Q fav-fsz = γ.(A.LF + Q fav-fsz ),  Q fav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ), γ = f(domborzat, vízgyűjtőméret)  B tél = (P – .ETP – LF) tél –  W Egyszerűsítések, becslések: Télen: ETA tv.tél = 0 ETA k,tél = .ETP tél,  W = f(talajtípus, talajvízmélység, növényzet) !! Talajvízháztartási jelleggörbe Q fav-fsz = γ.(A.LF + Q fav-fsz ),  Q fav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ), γ = f(domborzat, vízgyűjtőméret)  B tél = (P – .ETP – LF) tél –  W Területi vízháztartási mérleg Vegyük a téli félévi egyenletet és rendezzük át: él   Q fav + Q fsz-fav = Q fav-fsz – A  (P tél – LF tél – .ETP tél –  W) + K fav + = Q fav-fsz – A.B tél + K fav Vegyük a téli félévi egyenletet és rendezzük át: él   Q fav + Q fsz-fav = Q fav-fsz – A  (P tél – LF tél – .ETP tél –  W) + K fav + = Q fav-fsz – A.B tél + K fav Ha a felszíni vizekből történő beszivárgást külön becsülni tudjuk, akkor az oldalirányú felszín alatti vízforgalmat kapjuk eredményként. (  Q fav zérus, ha felszín alatti vízgyűjtőről van szó). Ha a felszíni vizekből történő beszivárgást külön becsülni tudjuk, akkor az oldalirányú felszín alatti vízforgalmat kapjuk eredményként. (  Q fav zérus, ha felszín alatti vízgyűjtőről van szó).

7 Területi vízháztartási mérleg Vegyük a nyári félévi egyenletet: - - A.  W =  Q fav + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv. nyár – A  ETA k.nyár - A.  W =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A  (P nyár – LF nyár – ETA tv.nyár – P nyár + B nyár + LF nyár –  W ) – K fav  A.ETA tv.nyár =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A.B nyár – K fav Vegyük a nyári félévi egyenletet: - - A.  W =  Q fav + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv. nyár – A  ETA k.nyár - A.  W =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A  (P nyár – LF nyár – ETA tv.nyár – P nyár + B nyár + LF nyár –  W ) – K fav  A.ETA tv.nyár =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A.B nyár – K fav Egyszerűsítések, becslések: Nyáron: ETAk,nyár = Pnyár – Bnyár – LFnyár +  W Bnyár = δ.Pnyár

8 Területi vízháztartási mérleg Az utánpótlódás számítható, ha feltételezéseket teszünk  Qfav megoszlására: (Qbe – Qki) Btél + Bnyár + (Qfsz-fav + Qbe)/A A környezeti szempontból fontos jellemzők ugyancsak számíthatók: ETAtv.nyár = Bnyár (  Qfav + Qfsz-fav – Qfav-fsz – Kfav)/A Qfav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ) Qki = becslés??

9 Regionális vízháztartási modell Részerületekre becsült értékek (Qki becslése a részterület teljes utánpótlódásának %-ában) – szomszédos területek, iteráció 113 részterület a vízháztartási számításokhoz 23 vízgyűjtő a regionális értékeléshez

10 Kalibráció az es időszakra A kalibráció alapjai: Szalay lefolyási térképe Pálfai belvízi lefolyási térképe TURC párolgási összefüggése

11 Csapadék és párolgás Vízháztartási jellemzők területi eloszlása

12 Beszivárgás a talajvízbe és oldalirányú áramlás Vízháztartási jellemzők területi eloszlása

13 * 110*14 transpiráció: 436 * evaporáció:110* Felszíni vízkivétel : 32 Külföldre távozó felszíni víz: 1256 Felszín alóli vízkivétel: 15 Külföldre távozó felsz. alatti víz 1 Talajvíz- párolgás: 27 Közvetlen párolgás 505 felszíni eredetű lefolyás: 42 alaphozam:21 beszivárgás felszíni vízből: 5 csapadékból szár- mazó beszivárgás: 56 KÜLFÖLDI FELSZÍNI VÍZ 1201 KÜLFÖLDI FELSZ: ALATTI VÍZ: 1 Megújuló készletek (utánpótlódás): = 1849 Hasznosított készletek: 483 Hasznosítás nél- kül távozó készl.: CSAPADÉK:600 Országos vízháztartási mérleg

14 Országos vízháztartási modell (1 km x 1 km-es felbontás) Országos vízháztartási modell (1 km x 1 km-es felbontás) B= (P - LF - a.ETP) tél - ∆W + B nyár

15 Országos hidrodinamikai modell (MODFLOW) Összhang (kalibráció) Országos vízháztartási modell beszivárgás alaphozam, párolgás talajvízből Országos vízháztartási és hidrodinamikai modell (1 km x 1 km-es felbontás) oldalirányú vízforgalom, talajvízszint

16 Csapadékváltozás hatása a csapadék csökkenése: 43 mm a párolgás csökkenése 21 mm a közv. párolgás csökkenése: 4 mm a talajvízpárolgás csökkenése: 17 mm a talajvízpárolgás csökkenése: 17 mm a beszivárgás csökkenése: 26 mm a felszíni lefolyás csökkenése: 13 mm az alaphozam csökkenése: 9 mm az alaphozam csökkenése: 9 mm a lefolyás csökkenése: 22mm

17 Várható változások a Kárpát medencében Csapadék: téli félév: 40 mm növekedés – 10 mm csökkenés o C-konként nyári félév: 40 – 110 mm csökkenés o C-konként a csapadékos napok száma csökken, de nő a nagy csapadékok előfordulása A hőmérséklet a globális változáshoz viszonyítva a téli félévben: kb. 65 %-a a nyári félévben: kb. kétszerese Potenciális evapotranszspiráció : a téli félévben kb. 15 %-kal nő o C-konként, a nyári félévben kb. 10 %-kal nő o C-konként

18 A nagyobb, mint 2K félgömbi hőmérsékletnövekedés tartományában a változások nem lineárisak – a csapadék akár nyáron is növekedhet Hasonló időszakok a múltban: (bár ebben az időszakban a telek is általában szárazabbak voltak az átlagosnál ) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (nedves, enyhébb telek, száraz meleg nyarak, szélsőségesen nagy csapadékok) akár drámai gyorsasággal is megtörténhet Várható változások a Kárpát medencében

19 A lefolyásra gyakorolt hatás Csapadék alaphozam Csapadékból származó közvetlen lefolyás Növekvő feltöltődési szakasz Kicsit kisebb lefolyási tényező kisebb alaphozam Feltöltődés a lefolyás megindulásáig Kisebb csapadék

20 A beszivárgásra gyakorolt hatás talajvizet tápláló beszivárgás A telítetlen zóna feltöltődése a beszivárgáshoz + téli pot. párolgás Téli félévi csapadék Talajvizet tápláló beszivrgás Növekvő feltöltődési szakasz Kicsit nagyobb csapadék

21 A készletekre gyakorolt hatás Felszíni készletek Felszín alatti készletek


Letölteni ppt "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme VÍZMÉRLEG VÍZMÉRLEG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések