Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés vízben élő patogének számának csökkentése baktériumok, vírusok, protozoák Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés vízben élő patogének számának csökkentése baktériumok, vírusok, protozoák Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium."— Előadás másolata:

1 FERTŐTLENÍTÉS

2 Fertőtlenítés vízben élő patogének számának csökkentése baktériumok, vírusok, protozoák Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium parvum Célja:

3 Fertőtlenítés Feladata: a vízben található mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre. Fentiek értelmében pl. a kórokozó mikroorganizmusok egyedszáma az ivóvízben nem haladja meg egy adott térfogatban a zérus értéket. Nem-kórokozó mikroorganizmusok esetében zérusnál nagyobb egyedszámok is megengedhetőek. A fertőtlenítést az esetek többségében kémiai úton, tehát megfelelő vegyszerek adagolásával valósítjuk meg. Ezek a vegyszerek erős oxidálószerek. Az erős oxidálószerek veszélyesek az élő szervezetekre, lényegében mérgező hatást fejtenek ki, ezért alkalmasak fertőtlenítésre. Alkalmazásuk fokozott figyelmet és elővigyázatosságot igényel.

4 Matematikai modellek t N N0N0 t -ln(N/N 0 ) -dN/dt = k 1 N N t = N 0 exp(-kt) -dN/dt = k C n N N t = N 0 exp(-kC n t) N t = N 0 exp(-kCt) Chick modell Chick-Watson modell CT koncepció n = 1 CntCnt CntCnt Ct

5 Vegyszereket alkalmazó fertőtlenítési eljárások Fertőtlenítőszerek 1. Klórtartalmú fertőtlenítőszerek A klór és származékai Klórdioxid Mono-klóramin 2. Egyéb fertőtlenítőszerek Ózon Kálium-permanganát Vegyszereket nem alkalmazó fertőtlenítési eljárások 1. UV sugárzás 2. Membrántechnológiák

6 Klór és alkalmazási formái  Klórgáz  Klóros víz  Nátrium-hypoklorit (Hypo)  Klórmész

7 Klóros víz Klórgáz és víz reakciójaként keletkezik a következők szerint: Cl 2 + H 2 O  HOCl + HCl A hypoklórossav (HOCl) is képes a disszociációra, de annak mértéke a pH függvénye: HOCl  H + + OCl - Savas közegben a hypoklórossav, míg lúgos közegben a hypoklorit ion stabil. Erősebb fertőtlenítő hatása a hypoklórossavnak van, tehát annak jelenléte fontos.

8 A hatékony fertőtlenítés szempontjából az enyhén savas közeg lenne a legkedvezőbb (5,0 < pH < 6,0), de a fellépő korrózió miatt a nagyon enyhén lúgos közeg (7,0 < pH < 7,5) alkalmazása célszerű. A klórgáz és a víz reakciójával előállított klóros víz adagolása biztonságos és jól szabályozható. A klóros víz előállítása azonban felügyeletet és gyakori beavatkozást igényel.

9 ,5 1,0 Cl 2 = [Cl 2 ] C T Cl HOCl = [HOCl] C T Cl OCl - = [ OCl - ] C T Cl Klór, hipoklórossav és hipoklorit ion egyensúlya a pH függvényében [Cl - ] = M, C T Cl = [Cl 2 ] + [HOCl] + [OCl - ]

10 Fertőtlenítés klórgázzal A klór rendkívűl erős oxidáló és mérgező hatású gáz. Biztonsági okokból a klórgáz direkt használatát az ivóvizek klórozásánál hosszú ideig nem alkalmazták (a ’60-as évekig). Jelenlegi széleskörű alkalmazását az tette lehetővé, hogy biztonságos adagoló-szabályozó eszközt dolgoztak ki, mely alkalmas a klórgáz vízbe történő közvetlen adagolására. Magyarországon a ’70-es évek közepétől gyártják az Advance típusú klórgáz adagoló berendezéseket. A klórgázt tartalmazó tartályból (mely lehet 150 bar nyomású palack, vagy bar nyomású 0,5 t vagy 1,0 t gázt tartalmazó „hordó”) vákuum létrehozásával „veszik ki” a klórgázt. A légritkítást a fertőtlenítésre kerülő víz áramlása hozza létre (Bernoulli tv.).

11 Ha a víz áramlása leáll, megszűnik a vákuum, automatikusan leáll a klórgáz adagolása. A klór „reális gáz”, azaz a nagynyomású tároló tartályt elhagyva térfogata megnő. Ez a folyamat energiaigényes, és erősen lehűti a környezetet. Télen feltétlenül gondoskodni kell a tartály környezetének fűtéséről, hogy az adagoló rendszer ne fagyjon be.

12 A klór alkalmazásának előnyei:  Könnyen előállítható  Nagy mennyiségben rendelkezésre áll  Olcsó  Biztonságosan szállítható, tárolható  Adagolása jól szabályozható, biztonságos  Erős fertőtlenítőszer  Fertőtlenítő hatását hosszú ideig, a vízelosztó hálózatban is megtartja

13 A klór alkalmazásának hátrányai:  Reakcióba lép a jelen lévő ammónium ionokkal, és a kevésbé hatékony mono-klóramin, majd a fertőtlenítés szempontjából hatástalan di-, és tri-klóramin képződik  A természetes eredetű szerves anyagokkal reakcióba lépve rákkeltő tri-halo-metánok képződnek  Szerves anyagokkal mutagén hatású rövid szénláncú klórozott szén-hidrogének alakulnak ki  Fenolokkal már a néhány μg/L koncentráció tartományban rendkívül erős íz- és szaghatást okozó klór-fenolok képződésére kerül sor

14 A klór alkalmazásának feltételei:  0,5 mg/L, vagy kisebb ammónium ion koncentráció  Lehetőleg 3,5 mg/L-nél kisebb KOI ps értékkel jellemezhető szerves anyag tartalom  1 μg/L-nél kisebb fenol, vagy fenol-származék koncentráció Ha a felsorolt feltételek nem teljesülnek, káros melléktermékek képződnek, melyek eltávolítását meg kell oldani egy másik technológiai lépcsőben.

15 Klór A vízbe adagolt klórgáz a következő egyensúlyra vezető reakció szerint reagál a vízzel, közben hipoklórossav és sósav képződik: Cl 2 + HOH  HOCl + H + + Cl - Az így képződött hipoklórossav a pH függvényében disszociál: HOCl  H + + OCl -

16 A tapasztalatok szerint a hipoklóros-sav a vízben található oxidálható anyagok egy részét (melyeknek kisebb a redox potenciáljuk mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré) oxidálja. ennek megfelelően pl. sor kerül a vas(II) vegyületek oxidálására, tehát a klórgáz adagolása megkönnyíti, meggyorsítja a vastalanítás folyamatát.

17 NH HOCl  NH 2 Cl + HOH + H + Ha a hipoklórossav feleslegben van, reakcióba lép a korábban képződött monoklór-aminnal, és diklór-amin képződik, mely a hipoklóros-sav további feleslege esetén triklór-aminná alakul. NH 2 Cl + HOCl  NHCl 2 + HOH NHCl 2 + HOCl  NCl 3 + HOH

18 Aktív klór koncentráció Összes adagolt klór Kötött klór Szabad klór Töréspont 0 7,6 5 Törésponti klórozás Cl 2 : N arány

19 A klór (valójában a hipoklóros-sav) az emberi tevékenység következtében a felszíni, vagy felszínalatti befogadókba jutott szerves szennyezőanyagok, valamint a természetes eredetű szerves anyagok egyes csoportjaival reakcióba léphet daganatos megbetegedést is okozó THM (trihalo-metán) vegyületek képződését eredményezve. Ezek legjellegzetesebb képviselője a kloroform (CHCl 3 ). Meg kell azonban említeni a diklór-bróm-metánt (CHCl 2 Br) és a dibróm-klór metánt (CHClBr 2 ) is, melyek lényegesen kisebb mennyiségben keletkeznek, mint a kloroform, de a klórozáskor mindig jelen vannak. A THM vegyületek képződésének elsősorban azokban a vizekben nagy a valószínűsége, melyek néhány mg/L koncentrációban természetes eredetű humin, fulvin, illetve lignin anyagokat tartalmaznak.

20 A vízbe fertőtlenítési céllal adagolt klór egyéb szerves anyagokkal, pl. az ipari szennyvizekkel kibocsátott fenolokkal, fenolszármazékokkal is reagál, a néhány μg/L koncentrációban már kellemetlen szagot okozó klór-fenolok képződése közben. A szerves anyagok és a vízbe adagolt klór reakciója során olyan klórozott szerves vegyületek is képződhetnek, melyek mutagén tulajdonsággal rendelkeznek, azaz a sejtekben az átöröklés folyamatát módosíthatják. A klórt, mint fertőtlenítőszert nagy körültekintéssel kell alkalmazni. A fertőtlenítésre kerülő víz minősége alapvetően befolyásolja, hogy milyen kockázati tényezővel alkalmazhatjuk a klórt. Elsősorban viszonylag nagy mennyiségű ammónium iont, illetve szerves anyagot tartalmazó vizek kezelésénél kell nagy figyelmet fordítani a fertőtlenítés körülményeire.

21 Nátrium-hypoklorit Jól ismert vegyület, csak oldat formájában használjuk, lúgos kémhatású. Leggyakrabban 9 %-os oldatként forgalmazzák. Adagolása egyszerű, biztonságos, jól szabályozható. Hosszú ideig a „klórozást” Na-hypoklorit adagolással valósították meg. A Na-hypoklorit vízbe adagolva gyorsan és jól disszociál a következők szerint: NaOCl  Na + + OCl - A fertőtlenítést a hypoklorit (OCl - ) anion biztosítja. A Na-hypoklorit disszociációja növeli a víz pH értékét, de ez a növekedés nem számottevő.

22 Klórmész Bizonytalan kémiai összetételű szürkésfehér szilárd anyag. Vízben mérsékelten oldódik. Ivóvízfertőtlenítésre ma már ritkán alkalmazzák. Ca(OCl) 2  Ca OCl -

23 Klórdioxid A klórdioxid mint fertőtlenítőszer a hetvenes évek második felétől került a vízkezeléssel foglalkozó szakemberek érdeklődésének középpontjába. Ennek oka abban keresendő, hogy ez az anyag a vízben előforduló szerves vegyületekkel nem képez THM vegyületeket, és nem reagál az ammónium ionokkal sem. Klórdioxid jelenlétében azonban klórozott aromás vegyületek képződhetnek, és a fertőtlenítés során klorát, illetve klorit ionok képződnek. Közülük a klorit iont az ivóvízben egészségre ártalmas anyagnak minősítették mérgező hatása miatt. Ez az oka annak, hogy a WHO 1993-ban kiadott ajánlásában 200 μg/L-ben határozta meg az ivóvízben maximálisan megengedhető klorit ion koncentrációt.

24 Klorit ionok az ivóvízbe csak klórdioxiddal megvalósított fertőtlenítés során kerülhetnek, tehát a klorit ionokra vonatkozó szabályozás egyúttal a maximálisan alkalmazható klórdioxid koncentrációra is utal. A klórdioxidot a felhasználás helyén kell előállítani, ugyanis nem célszerű szállítani robbanásveszélyessége miatt.

25 A klórdioxid savas közegben nagyon erős oxidálószer, a ClO 2 /Cl - rendszer redox potenciálja lényegesen nagyobb mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré. ClO e - + HOH  Cl - + 4OH - A vízkezelésre jellemző körülmények között a klórdioxid a következő reakció szerint oxidál: ClO 2 + e -  ClO 2 - A ClO 2 /ClO 2 - rendszer redox potenciálja azonban lényegesen kisebb mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré. A klórdioxid megközelítően 30 %-kal gyengébb oxidálószer a vízkezelésre jellemző körülmények között, mint a klór. Ennek megfelelően fertőtlenítő hatása is gyengébb.

26 Fertőtlenítés vízben élő patogének számának csökkentése baktériumok, vírusok, protozoák Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium parvum egyéb fertőtlenítőszerek vizsgálata Célja: 1910-től klór alkalmazása (olcsó, hatékony) 1970-es évek: klór káros melléktermékeinek felfedezése

27 Ózon alkalmazása az ivóvízkezelésben fertőtlenítő hatás felismerése Kezdeti alkalmazások fertőtlenítés íz- és szaganyagok eltávolítása új alkalmazások vas- és mangán eltávolítás színanyagok eltávolítása a koaguláció-flokkuláció hatékonyabbá tétele mikroszennyezők eltávolítása alga eltávolítás

28 Ózon Az ózon rendkívül erős oxidálószer, már kis koncentrációban is veszélyes az élő szervezetekre, beleértve a magasabbrendű élőlényeket, így az embert is. Előállítása a levegő oxigénjéből, vagy oxigén gázból történik nagyfeszültségű elektromos kisülések alkalmazásával: 3O 2 + E  2O 3 Az ózon rendkívül erős oxidáló hatása a felszabaduló nasscens oxigénnek köszönhető. O 3  O 2 +,O’

29 Ha ez a nasscens oxigén nem talál oxidálandó anyagot, egy másik nasscens oxigénnel azonnal átalakul viszonylag gyenge oxidációs hatást kifejtő kétatomos oxigén-molekulává.,O’ +,O’  O 2 Ezek a folyamatok az okai annak, hogy az ózon (vízbe adagolásától számítva) hosszú ideig nem tudja erőteljes oxidációs tulajdonságát kifejteni.

30 Láncreakciót kezdeményező anyagok Láncreakciót elősegítő anyagok Láncreakciót akadályozó anyagok

31 Oxidáció az ózon által Oxidáció az OH gyökök által Oxidációs lehetőségek O3O3 M M OH OH - M ox M’ ox

32 Az ózon fertőtlenítő hatása függ a víz aktuális pH értékétől. 8,0-nál nagyobb pH értékeken nagyon nagy reakcióképességű hidroxil- és szerves- gyökök képződhetnek a vízben ózon és szerves anyagok jelenlétében. Ezek a nagy reakcióképességű hidroxil- és szerves- gyökök katalizálják az ózon bomlását, és a szerves anyagok oxidációját, reprodukálva önmagukat. Enyhén savas közegben az ózon viszonylag lassan, de szelektív módon oxidál. A mikroorganizmusok elpusztítása szempontjából az enyhén savas közegben lejátszódó oxidáció a kedvezőbb. A vízkezelésre leggyakrabban alkalmazott pH tartományban (7,0 ≤ pH ≤ 8,0) viszont az ózon spontán bomlása és a szerves anyagok nem-szelektív oxidációja kerül előtérbe.

33 ózon bevezetés kontaktidő biztosítása terelőfalak  kedvezőbb hidraulika

34

35 Ózonmentes víz Ózondús víz Ózondús gáz

36 Klóramin A mono-klóramin jelentős fertőtlenítő hatással rendelkezik, de a közvetlen mikroorganizmus pusztító képessége nem közelíti meg a korábban említett fertőtlenítőszerekét. Ez is az egyik oka annak, hogy a klórral történő fertőtlenítés jelentősen veszít hatékonyságából ammónium ionok jelenlétében, azaz a klóraminok képződése során. A mono-klóramin enyhe, de kellemesnek nem mondható szagot kölcsönöz a víznek. Fenntartó fertőtlenítésre jól felhasználható.

37 Ultraibolya sugárzás Meghatározott hullámhossz tartományban az ultraibolya sugárzás erős fertőtlenítő hatással rendelkezik. A fertőtlenítés hatékonysága nem függ a kezelésre kerülő víz pH értékétől. Az UV sugárzással történő fertőtlenítés során nem képződnek egészségre ártalmas melléktermékek, a kezelés hatékonyságát az ammónium, vagy egyéb ionok jelenléte nem befolyásolja.

38 UV sugárzás – fizikai úton hatástalanítja a mikroorganizmusokat T G AAC TTGT A G C C A T G C G C A A C G T UV 253,7 nm KETTŐS KÖTÉS KIALAKULÁSA  SEJTOSZTÓDÁS GÁTLÁSA DNS Nitrogén tartalmú szerves bázisok: adenin, timin, citozin, guanin (a bázissorrend határozza meg az információt)

39

40 Ultraibolya sugárzás Az ultraibolya sugárzás azonban csak néhány centiméteres vízrétegben tudja fertőtlenítő hatását a kívánt mértékben kifejteni. A sugárzás fertőtlenítő hatását csak a sugárzás időtartama alatt tudja kifejteni. Az ózonhoz és a klóraminhoz hasonlóan vezetékes ivóvíz- ellátásban fertőtlenítőszerként csak más anyagokkal kombinálva alkalmazható.

41 Részleges áthatolás UV fény szóródás Árnyékolás Korlátozott hatástalanítás Teljes áthatolás UV fény szóródás Korlátozott hatástalanítás UV lámpa Árnyékolás Részleges áthatolás Teljes áthatolás UV lámpa

42 UV sugárzás – előnyök és hátrányok Előnyök fizikai úton hatástalanítja a mikroorganizmusokat egészségre ártalmas fertőtlenítési melléktermékek nem keletkeznek rövid kontakt idő Hátrányok maradék fertőtlenítőszer hiánya vízminőség hatása a fertőtlenítés hatékonyságára vas, magnézium, kálcium lerakódás biofilm képződés fényelnyelés, részecskék hatása

43 g/m 2 belső csőfelület Biofilm képződés (Lund et al.) Fertőtlenítés nélkül Klórral kezelt UV sugárzással kezelt Ózonnal kezelt

44 Membrántechnológiák Megfelelő pórusméretű membránon (a pórusméret nanométer nagyságrendű!) nagy nyomás alkalmazásával az oldatokból kis méretű molekulák – vizes oldatokból értelemszerűen vízmolekulák – átpréselhetők a membránon, míg a nagy molekulák (azaz az oldott anyagok) eredeti helyükön maradnak. Ezzel az eljárással lényegében molekula-szeparáció biztosítható. Tekintettel arra, hogy a mikroorganizmusok mérete lényegesen meghaladja az oldott anyagok molekuláinak méretét, a membrántechnológiák a molekula-szeparáció mellett a mikroorganizmusokat is eredeti helyükön tartják, azaz nem jutnak át a tisztított vízzel a membránon.

45 Egyéb eljárások Ezüst – házi víztisztítók KMnO 4 H 2 O 2


Letölteni ppt "FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés vízben élő patogének számának csökkentése baktériumok, vírusok, protozoák Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések