Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jog szerepe a környezetvédelemben A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jog szerepe a környezetvédelemben A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz."— Előadás másolata:

1 A jog szerepe a környezetvédelemben A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz

2 A jog szerepe a környezetvédelemben Dr. Kert Ágota Budapest, december

3 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 3 Tartalom I. A jog működésének általános bemutatása 1. A jog mechanizmusa 2. A jogalkotás 3. A jogszabály 4. Végrehajtás/megvalósulás 5. Környezet(védelmi) jog ágai II. A környezetvédelmi jog megvalósulása: szabályai és esettanulmányok 1. Magyar jog 2. Az Európai Unió joga 3. Nemzetközi jog

4 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 4. I. A JOG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

5 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 5 1. A jog mechanizmusa végrehajtás ellenőrzés (szankci- onálás) vissza- csatolás jogalkotás jogszabály társadalmi, gazdasági körülmények

6 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 6 2. A jogalkotás A jogalkotás = (hosszú) folyamat „jogalkotó” = testület A jogalkotás szintjei: – Magyarország (nemzeti jog) – Európai Unió (az EU joga) – nemzetközi közösség (nemzetközi jog)

7 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 7 A/ Nemzeti jogalkotás Szuverén állam jogalkotása Nemzetközi és EU-s kötelezettségek a jogalkotásra vonatkozóan Hierarchia a jogrendszerben Intézményrendszer Végrehajtás és ellenőrzés

8 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 8 B/ Az Európai Unió jogalkotása Államok feletti, de nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet A Tagállamokra vonatkozóan kötelező jellegű jogalkotás Nemzeti jogalkotás szükségessége bizonyos esetekben A végrehajtás ellenőrzése, szankciók Intézményrendszer

9 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 9 C/ Jogalkotás nemzetközi szinten Szuverén államok önkéntes részvétele a szerződéskötésben Nemzeti jogrendszerben való megjelenése közvetlenül hatályos ratifikálni kell A végrehajtás önkéntessége (A szerződésből való kilépés lehetősége)

10 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok A jogforrás A jogforrások: 1. A magyar jogban: - elvek - jogszabályok 2. Az EU jogrendszerében: - elsődleges jogforrások (alapító szerződések) - alapelvek (Európai Bíróság) - másodlagos jogforrások (Közösségi jogalkotás) 3. Nemzetközi jogban: - „soft law” (szokásjog, jogelvek, bírói döntések, stb.) - nemzetközi szerződés

11 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Végrehajtás/megvalósulás  A jogszabálynak jónak, pontosnak és végrehajthatónak kell lennie.  A meglévő jogszabály önmagában nem elég, csak akkor, ha megvalósul. (-> végrehajtás fontosága!)

12 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Környezet(védelmi) jog ágai

13 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Környezet(védelmi) jog ágai A környezet(védelemi) jog ágai: – vízgazdálkodás, vízvédelem – levegőtisztaság-védelem – természetvédelem – hulladékgazdálkodás – zajártalom elleni védelem – veszélyes vegyi anyagok és biotechnológia – ipari tevékenységből származó kockázatok rendezése – földvédelem – épített környezet védelme és – területfejlesztés

14 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 14. II. A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG MEGVALÓSULÁSA: SZABÁLYAI ÉS ESETTANULMÁNYOK

15 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok A magyar környezetjog A/ Jogelvek B/ Szabályozási módszerek C/ Közigazgatási jogintézmények D/ A jogi szabályozás szerkezete E/ Végrehajtás

16 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok A magyar környezetjog A magyar szabályozásban a környezetjog elsősorban a közigazgatás területén van szabályozva, de más jogágak is szerepet kapnak A polgárjog egyes rendelkezései is igénybevehetők A büntetőjogban is megjelenik a környezetkárosítás tényállása

17 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 17 A/ Jogelvek A környezetjogi alapelvek (a környezetvédelmi tv. alapján):  megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás - cél a környezetszennyezés elkerülése, az okozott kár megszüntetése  fenntartható fejlődés - a Rio de Janeiro-i környzetvédelmi világkonferencia óta meghatározó; az integráció mint szinonima: a környezeti érdekek szempontjai megjelennek a nem környezetvédelmi jellegű döntésekben  tervszerűség - tartós erdemény csak hoszú távú gondolkodással érhető el, szükség van környezeti stratégiák, környezetpolitikák kidolgozására

18 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 18 A/ Jogelvek (folyt.)  az állam kötelezettség- és felelősségvállalása - a környezetvédelem feltételeinek kialakítása - felelősség az állami szervek által okozott környezeti veszélyekért, károkért, ártalmakért - „mögöttes felelősség”  társadalmi részvétel - a környezetvédelem közös érdek, befolyását bárki jogosan kívánja érvényesíteni - elemei: információhoz való jog; részvétel a jogszabályalkotásban és közigazgatási döntéshozatalban; jogorvoslathoz való jog; környezetvédelmi egyesületek jogai

19 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 19 A/ Jogelvek (folyt.)  együttműködés - a/ az állam (ill. azt képviselő szervezet) + a környezethasználó + a társadalom között; b/ államok között - cél: a megegyezés  „szennyező fizet” - a felelősség elve: a környezetkárosító helytállása (nem csak anyagi értelemben)

20 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 20 B/ Szabályozási módszerek A szabályozás 3 formája:  Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek  Gazdasági/piaci eszközök  Önszabályozás

21 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 21 B/ Szabályozási módszerek A szabályozás 3 formája:  Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek - kívánt környezeti hatás → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → eseti közigazgatási eszközök → ellenőrzés → szankcionálás → visszacsatolás  Gazdasági/piaci eszközök - a piac a környezeti elemek költségvonzatát felismeri (internalizálja), a jogalkotás a piac befolyásolásával éri el célját - díjak, adók, árak befolyásolása, támogatások, betéti rendszerek, kibocsátási jogok kereskedelme, ökocímke, stb.

22 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 22 B/ Szabályozási módszerek (folyt.)  Önszabályozás - a környezethasználók saját tevékenységükre vonatkozó követelményeket valósítanak meg, de a követelmények elfogadása és betartása részben saját döntés eredménye - jogalkotási és jogonkívüli szabályozás (elsősorban szabványosítás) kell hozzá

23 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 23 C/ Közigazgatási jogintézmények A magyar jogban alkalmazott közigazgatási jogintézmények:  engedélyek  szakhatósági hozzájárulás  környezeti hatásvizsgálat  környezeti felülvizsgálat  csődeljárás környezetvédelmi követelményei  hatérértékek (szennyezettségi, kibocsátási és igénybevételi)  minősítés (terméknél és technológiánál)

24 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 24 D/ A jogi szabályozás szerkezete  Magyarország a jelentős nemzetközi szerződések többségének részese, ezek megjelennek a magyar jogban  a magyar jog követi az EU szabályozást: az abban leírt rendelkezések beépülnek a magyar jogba

25 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 25 D/ A jogi szabályozás szerkezete (folyt.)  A nemzeti jogszabályok hierarchikusan épülnek fel: § keretjogszabály az évi LIII. törvény (környezetvédelmi törvény) § szakosított törvények (pl. hulladékgazdálkodási törvény, természetvédelmi törvény, stb.) § végrehajtási redelkezések, részletszabályok § helyi szintű jogszabályok (pl. önkormányzati rendeletek) § technikai jellegű jogszabályok (szabványok, stb.)

26 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 26 E/ Végrehajtás  A nemzeti jogban a végrehajtást intézményrendszer biztosítja. 1. A végrehajtásért felelős államigazgatási szervek: – Minisztérium (ma: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) – Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek – jegyző 2. Igazságszolgáltatás: a magyar bíróságok által Európai Bíróság: nyitva minden állampolgár és szervezet előtt (az EU jogának megsértése esetén)

27 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 27 E/ Végrehajtás (folyt.)  Az alkalmazott szankciók: bírságok (államigazgatási szerv) szabálysértési eljárás egyéb szankciók: polgárjogi és büntetőjogi (bíróságok)

28 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek

29 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Az Európai Unió környezetjoga Az Európai Uniónak saját környezetpolitikája van, mely rendkívül kiterjedt A környezetpolitika alapjai politikai kinyilatkoztatások szintjén a környezetvédelmi Akcióprogramokban vannak megfogalmazva Az Akcióprogramok 3-10 éves időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat Az első Akcióprogram 1973-ban született, ma a hatodik van hatályban ( es időszakra)

30 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 30 A/ jogforrások Az EU környezetjogának forrásai:  Elsődleges jog (a szervezetet létrehozó alapszerződések)  Az Európai Bíróság által megfogalmazott alapelvek  Másodlagos jogforrások

31 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 31 A/ jogforrások (folyt.) A környezetvédelem megjelenése az elsődleges jogban:  Római Szerződés: nem tartalmaz környezetpolitikára vonatkozó rendelkezést  Egységes Európai okmány: környezeti politikára vonatkozó rendelkezések megjelenése új fejezetben  Maastrichti Szerződés: a környezetvédelem a közösségi célok közé kerül, a közösségi környezetpolitikai hatáskör kibővül, demokratikusabb jogalkotás  Amszterdami Szerződés: a Parlament szerepe tovább nő  Nizzai szerződés: nincs lényeges változás

32 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 32 A/ jogforrások (folyt.) Az Európai bíróság által megfogalmazott alapelvek:  tiszta és egészséges környezethez való jog  a meghallgatás joga (közhatóság döntésével érintett személy joga, hogy álláspontját kifejtse)  arányosság alapelve: a közhatóságok csak olyan mértékű kötelezettséget róhatnak az állampolgárokra, amelyek a közérdek szempontjából feltétlen szükségesek  szubszidiaritás alapelve: a jogi normákat a lehető legalacsonyabb szinten kell hozni (a közösség csak akkor jár el, ha a célok a Tagállamok szintjén nem érhetők el)

33 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 33 A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások az EU-ban: az alapszerződések felhatalmazása alapján a Bizottság (és a Parlament) által alkotott jogszabályok § Rendeletek: közvetlenül hatályosak, a Tagállamok részéről nincs szükség semmilyen aktusra - környezeti politikában igen ritka, kivételes - elsősorban nemzetközi szerződések által megfogalmazott követelmények végrehajtása tárgyában születnek

34 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 34 A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások (folyt.) § Direktívák/irányelvek: egy megfogalmazott eredmény elérésére köteleznek, melynek elérésére a módszereket és eszközöket a Tagállamok választhatják meg → saját nemzeti jogszabály megalkotása szükséges - a nemzeti jogszabály megalkotásának határideje van (általában 2 év), ennek elmulasztása szankcióhoz vezethet - az elérendő cél vonatkozásában csak szigorúbb lehet a nemzeti jogszabály - a direktívák a környezetvédelem tipikus eszközei - egyes esetekben keretdirektíva (+ „leánydirektívák”) megalkotására kerül sor

35 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 35 A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások (folyt.) § döntések: közvetlen kötelező erejük van, jelentőségük kisebb - környezeti programok, nemzetközi környezetvédelmi szerződések kapcsán használják § nyilatkozatok és határozatok: kötelező erejük nincs - A Közösség Környezeti Akcióprogramjait elfogadó jogi eszközök

36 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 36 B/ Az EU jog megvalósulása A különböző jogszabályok végrehajtása/megvalósulása más-más formában jelentkezik: Rendeletek: közvetlenül hatályosak a Tagországokban; nem- végrehajtás esetén szankció Direktívák/irányelvek: nemzeti jogszabály alkotása szükséges – Ha nincs határidőn belül nemzeti jogalkotás: szankció (Tagállam) – Ha nincs végrehajtás Szankció nemzeti jogban szankció az EU-ban Az Európai Bíróság szerepe!

37 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek

38 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 38 C/ Szektorális szabályozás A jogszabályok csoportjai: a) Horizontális jogalkotás b) Levegőtisztaság-védelem c) Vízvédelem d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok és biotechnológia f) Ipari tevékenységből eredő kockázatok g) Hulladék h) Zajártalom elleni védelem

39 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 39 a) Horizontális szabályozás A környeztvédelem valamennyi területére egyaránt vonatkozó szabályok § 85/335/EEC Tanácsi direktíva egyes magán- és közprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról (módosítás: 97/1/EC Tanácsi Direktíva) - eljárás, melynek eredménye dokumentumok sorozata - az engedélyezési folyamat része - a környezeti elemek teljes körét átfogja - „projekt” = építkezési tevékenység; létesítmény, rendszer létrehozása; környezetbe, tájképbe való beavatkozás - nyilvánosság és szükség szerint érintett másik Tagország bevonása

40 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 40 a) Horizontális szabályozás (folyt.) § 90/313/EEC direktíva a környezeti információhoz való hozzáférés szabadságáról - Az állampolgároknak joguk van a környezeti információhoz, a hatóságoknak feladata ezek terjesztése § EEC/1210/90 rendelet az Európai Környezeti Hivatal és az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozásáról - A Hivatal 1993-ban kezdte meg munkáját, székhelye Koppenhága - feladata információgyűjtés és –elemzés, létrehozza és működteti az információs hálózatot

41 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 41 b) Levegőtisztaság-védelem § 96/62/EC direktíva: levegőminőségi keretszabályozás - A levegőminőség elérendő követelményének és megvalósításukhoz szükséges elvárások kereteinek meghatározása - Cél a levegőminőség közös stratégiájának kialakítása

42 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 42 b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.) § A levegőtisztaság-védelem részletes szabályai:  Egyes szennyezőanyagok levegőminőségi szabályai - Határértékek kén-dioxidra és lebegő részecskékre; nitrogén- dioxidokra; ólomkoncentrációra vonatkozó direktíva; légköri ózonszennyezettséggel kapcsolatos monitoringra és információcserére vonatkozó szabályozás  Ipari létesítményekből eredő levegőszennyezés - előzetes működési engedély, lehető legjobb elérhető technológia alkalmazása

43 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 43 b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.)  Nagyteljesítményű tüzelőberendezések - kibocsátási határértékek és elérhető legjobb technológia - engedélykötelesek  Hulladékégető művek légszennyezése - egységes szabályozás a meglévő, az újonnan létesített hulladékégetőkre és a veszélyes hulladék égetésre - engedélykötelesek (társadalmi részvétel!) - működési feltételekre műszaki paraméterek - monitoring és mérési szabályok  Egyes anyagok, termékek kibocsátásának szabályozása - járművekből származó kibocsátás; üzemanyagok kéntartalma; illékony szerves vegyületek csökkentése

44 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 44 c) Vízvédelem § 2000/60/EC Vízminőségi keretdirektíva - az egész vízre vonatkozó szabályozási rendszer átalakítása - céljai: 1. elegendő ivóvíz szolgáltatása; 2. elegendő víz szolgáltatása gazdasági célokra; 3. vízi környezet védelme; 4. árvíz és szárazság hatásainak enyhítése - vízgyűjtő-területi menedzsmentterv: együttműködés és együttes tervezés az egész vízgyűjtő medencére vonatkozóan - igénybevett eszközök: határértékek (minőségi és kibocsátási), tilalmak, engedélyek, árumegjelölés (pl. csecsemők által fogyasztott vízre), akciótervek, jó gyakorlat kódexe (lsd mezőgazdasági nitrát-kibocsátás)

45 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 45 c) Vízvédelem (folyt.) § Felszíni vizek védelme - veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló direktíva (76/464/EEC) - bizonyos anyagok kibocsátásának megtiltása, más anyagok kibocsátásának korlátozása - az anyagok egyik csoportjára vonatkozóan a szennyvízkibocsátásra engedélyezést ír elő, a másik csoport anyagaira vonatkozóan vízszennyezés-csökkentő programokat kell készíteni

46 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 46 c) Vízvédelem (folyt.) § Felszín alatti vizek védelme - a felszín alatti víz bizonyos veszélyes anyagok általi szennyezése elleni védelemről szóló direktíva (80/68/EEC) - az anyagok két listája: az első listán szereplők közvetlen talajvízbe való bocsátását meg kell tiltani, a második listán szereplő anyagok bebocsátását korlátozni kell (előzetes vizsgálatok és engedélyek)

47 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 47 c) Vízvédelem (folyt.) § Egyes vízminőségi célok és határértékek - ivóvízre vonatkozó követelmények (az ivóvíz kivételére, mintavételezésére és minőségére vonatkozó 3 direktíva) - fürdővíz-direktíva - halak és rákfélék vizeinek védemét biztosító direktívák

48 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 48 c) Vízvédelem (folyt.) § Szennyező tevékenységek ellenőrzése - mosószer-direktíva (bizonyos, határéték felett szennyező mosószerek betiltása) - települési szennyvízkezelés (a szennyvíz kezelésének és elhelyezésének szabályai) - nitrátokról szóló direktíva (mezőgazdasági, „diffúz” szennyezés csökkentése)

49 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 49 d) Természetvédelem A szabályozás kettős: faj- és élőhelyvédelem; eredménye egy pán-európai természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 § 79/409/EEC irányelv a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv) - élőhelyvédelem + fajvédelem (csak madarak) - Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) létrehozása (Tagállamok jelölik ki) § 92/43/EEC irányelv a vadon élő növények és állatok élőhelyeinek megőrzéséről (élőhelyvédelmi irányelv) - élőhelyvédelem és fajvédelem (minden faj) - Különleges Természetmegőrzési Területek (SAC) létrehozása (közösségi eljárás)

50 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 50 e) Veszélyes anyagok és biotechnológia § Veszélyes anyagok és készítmények : - növényvédő szerekre vonatkozó előírások (engedélyezés, csomagolási szabályok, információs rendszer, kereskedelem szabályozása) - azbesztre vonatkozó rendelkezések (legjobb elérhető technológia alkalmazása, levegőszennyezés mérése)

51 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 51 e) Veszélyes anyagok és biotechnológia (folyt.) § Biotechnológia – alkalmazás bejelentése és a hatósági hozzájárulás beszerzése – nyilvánosság tájékoztatása (termék címkéjén is) – kötelező kísérleti vizsgálatok – veszélyhelyzetre vonatkozó balestei intézkedési terv kidolgozása – a hatóság az alkalmazás feltételeit módosíthatja, az alkalmazást felfüggesztheti vagy megszüntetheti

52 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 52 f) Az ipari tevékenységből származó kockázat rendezése § Seveso II. direktíva (96/82/EC) - ipari tevékenység bejelentése - veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedési terv kidolgozása - bekövetkezett balesetekről azonnali bejelentés § Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (96/61/EC) től kell alkalmazni új tevékenységekre, 2007-től minden meglévő (ipari) létesítményre - túllép a szabályozás eddigi szektorális szemléletén - engedélyezési eljárás, melyben a különböző hatóságok teljes ko- ordinációja valósul meg - határértékek és legjobb elérető technológia alkalmazása

53 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 53 g) Hulladékok A szabályozás alapját a Közösség hulladékgazdálkodási stratégiája adja, melyben az elvek fogalmazódnak meg:  elsősorban törekedni kell a hulladék keletkezésének megelőzésére/csökkentésére  a keletkező hulladékot újra kell használni illetve újra feldolgozni  a már nem hasznosítható hulladék ártalmatlanítását optimalizálni kell

54 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 54 g) Hulladékok (folyt.) A jogi szabályozás: § Keretszabályozás: a hulladékgazdálkodási keretdirektívában (75/442/EEC, módosította a 91/156/EEC) - a gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó és a hulladék termelőjének kötelezettségei - alapvető intézmény az engedélyezés - lakossági részvétel helyi döntéshozatalkor - települési szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezések

55 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 55 g) Hulladékok (folyt.) § Veszélyes hulladékokról szóló direktíva (91/689/EEC) - nyilvántarás, csomagolás és címkézés, információszolgáltatás a Bizottság részére § Veszélyes hulladékok égetéséről és települési hulladékégető művek levegőszennyezéséről szóló direktívák - technológiai követelmények, levegőszennyezési határértékek, vízvédelmi követelmények, maradékanyagra vonatkozó követelmények, kibocsátások mérése, nyilvántartása és bejelentése

56 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 56 g) Hulladékok (folyt.) § Hulladékok határon túli mozgását szabályozó rendelkezések - az 1989-es bázeli egyezmény elfogadásáról szóló Tanácsi döntés - az EK-n belüli, valamint oda és onnan kifele irányuló hulladékmozgásokról szóló rendelet § Egyéb (különös) jogszabályok - pl. csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló; a lerakókról szóló; elemekről és akkumulátorokról szóló; hulladékolajokról szóló (stb.) direktívák

57 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 57 h) Zajártalom elleni védelem Az EU szabályozásának területei: járművekre vonatkozó normák kültéri zajt okozó berendezésekre és eszközökre vonatkozó normák háztartási eszközökre vonatkozó normák

58 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 58 D/ Jogestek  Conisello Balsamo ügy – 1987-ben az olasz város polgármestere megtiltotta, hogy biológiailag nem lebomló bevásárlótáskákat, zacskókat forgalmazzanak, a hulladékgyűjtésre szánt zacskók kivételével; a rendeletet a termelő cégek megtámadták, azzal a hivatkozással, hogy ellentétes a közösségi joggal; az olasz bíróság az Európai Bíróságtól kért véleményt – az Európai Bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok széleskörű jogokkal rendelkeznek szűkebb környezetük megvédése érdekében (tiltások, feltételek), ezen lehetőségek allkalmazása nem ellentétes a közösségi joggal (→ szubszidiaritás elve)

59 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 59 D/ Jogestek (folyt.)  Marismas de Santona ügy - Spanyolország nem nyilvánított védetté egy olyan területet, melyen 20, a Madárvédelmi direktíva mellékletében felsorolt madárfaj él - Az Európai Bíróság döntése: a Tagállamok rendelkeznek némi szabadsággal a madárvédelmi területek kiválasztásában, de döntésüket a direktívában meghatározott kritériumok alapján kell meghozniuk

60 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 60 D/ Jogestek (folyt.)  Lappel bank ügy - az Egyesült Királyság gazdasági megfontolásból nem nyilvánított védetté egy mocsaras területet, mely része a ramsari egyezmény által meghatározott nemzetközi vizes élőhelynek - az Európai Bíróság döntése: madárvédelmi területek kijelölésekor a gazdasági érdekek nem tekinthetők magasabbrendűeknek a direktíva objektív ökológiai céljaiál

61 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 61 D/ Jogestek (folyt.)  Leybucht ügy - egy különleges Madárvédelmi Területen Németország partvédelmi munkálatokat és gátnagyobbítást végzett, gazdasági érdekek alapján - az Európai Bíróság döntése: Németország megszegte a direktíva előírásait, de a part- és árvízvédelem (élet- és egészségvédelem) legitim okok a kivételtételre, valamint a munkáknak pozitív ökológiai mellékhatásai is voltak, így megalapozott volt az előírásoktól való eltérés; ilyen estekben az elővigyázatosság alapelvét szem előtt kell tartani

62 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 62 D/ Jogestek (folyt.)  Bizottság kontra Németország – Németország nem honosította a levegőminőségi határértékekről és irányértékekről szóló 80/779/EEC irányelvét, mert úgy vélte, a hatályos német jogszabály megfelel a direktíva céljainak – az Európai Bíróság döntése (1991): a német törvény nem jelöli meg azt a küszöböt, amelyen túl károsnak tekintendő bármely környezetre gyakorolt hatás, nincs olyan általános érvényű jogszabály, mely a hatóságokat intézkedésre kötelezné, ha határérték-túllépés veszélye áll fenn; az állampolgárok joganaik érvényesítése érdekében világosan megfogalmazott, konkrét rendelekezéseket tartalmazó jogszabályokat kell bevezetni, mert a direktíva egyének számára jogokat és kötelezettségeket alapít (célja az emberi egészség védelme!)

63 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Nemzetközi környezetjog A/ Jogforrások B/ A jog megvalósulása C/ Környezetjogi szerződések D/ Bírói döntések

64 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok Nemzetközi környezetjog A nemzetközi jog résztvevői: elsősorban (szuverén) államok államok fölötti szervezet, pl. az Európai Unió nemzetközi szervezetek (Az EU-t és a nemzetközi szervezetek nagy részét a nemzetközi jog alkalmazásával, nemzetközi szerződések hozzák létre.)

65 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 65 A/ jogforrások A nemzetközi jog forrásai: „soft law” nemzetközi szerződések

66 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 66 A/ jogforrások (folyt.) Mi a „soft law”? - szokásjog (gyakorlat + meggyőződés!) - általános jogelvek - Nemzetközi Bíróság döntései - tudományos művek - nemzetközi szervezetek normatív aktusai (pl. konferenciák nyilatkozatai, ajánlásai, stb. ill. nemzetközi szervezetek határozatai)

67 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 67 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi környezetjog alapelvei:  A természeti erőforrások feletti szuverenitás és a károkozás tilalma  Az együttműködés elve, tájékoztatási, értesítési, segítségnyújtási és konzultációs kötelezettségek  A védelem és megőrzés elve  Az elővigyázatosság elve  Fenntartható fejlődés  A szennyező fizet elve

68 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 68 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái Alaki megkülönböztetések:  A részes felek minősége szerint  Államok közti  Államok és nemzetközi szervek közti  Nemzetközi szervek közti  Aláíró szerint  Államközi  Kormányközi  Mininsztériumközi, stb

69 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 69 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.)  A résztvevő felek száma szerint  Kétoldalú/bilaterális  Sokoldalú/multilaterális (a kétoldalú szerződések száma a környezetvédelem területén elenyésző, hatékonyságuk megkérdőjelezhető)  A szabályozott probléma szerint  kétoldalú/szűk körű többoldalú  szubregionális, regionális  globális

70 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 70 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.) Tartalmi megkülönböztetések:  A szabályozás tárgya szerint  fajvédelmi/természetvédelmi  környezeti elemek védelmét szabályozó  környezetszennyezés formáit szabályozó  adott területek védelmét szolgáló  eljárási kérdéseket szabályozó  (általános nemzetközi jogi kérdéseket tisztázó)

71 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 71 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.) Tartalmi megkülönböztetések (folyt.)  Jogi hatás szempontjából:  Kötelező előírásokat tartalmazó  Jogalkotást előíró egyezmények  Jogi módszer szerint: tartalmazhatnak  utasításokat (intézkedési ill. tartózkodási kötelezettség)  engedélyezést  listákat  határértékeket

72 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 72 C/ Környezetjogi szerződések A környezetjogi nemzetközi szerződések csoportjai (nem egyeznek a magyar ill. EU-beli kategóriákkal): a) A tengeri környezet védele b) A nemzetközi vízfolyások c) Az atmoszféra védelme d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok, hulladékok, nukleáris tevékenység

73 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 73 B/ A jog megvalósulása Nemzetközi szinten a jog megvalósulását elősegítő tényező a nyilvánosság, politikai jó hírnév megőrzésére való törekvés, melynek eszközei: a n.k. szerződésekbe beépített jelentési kötelezettség nem-kormányzati szervek – „NGO-k” – (megfigyelőkénti) részvétele a n.k. szerződések konferenciáin Konfliktus esetén alkalmazható eszközök: diplomáciai eszközök, tárgyalás (esetenként mediátor is) választott bíróságok (alkalmilag felállított) ill. Nemzetközi Bíróság NINCS KIKÉNYSZERÍTHETŐSÉG.

74 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 74 B/ A jog megvalósulása (folyt.) Környezetvédelmi szerződések korszerűbb eszközei: részletes szabályok helyett keretegyezmény + jegyzőkönyvek mellékletek alkalmazása, melyeket könnyebb kiegészíteni, módosítani a végrehajtás ösztönzése érdekében jelentéstételi kötelezettség előírása intézményrendszer, saját szervek létrehozása (konferenciák, titkárság, stb.)

75 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 75 C/ Környezetjogi szerződések A környezetjogi nemzetközi szerződések csoportjai (nem egyeznek a magyar ill. EU-beli kategóriákkal): a) A tengeri környezet védele b) A nemzetközi vízfolyások c) Az atmoszféra védelme d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok, hulladékok, nukleáris tevékenység

76 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 76 a) A tengengeri környezet védelme  1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) - a tengerekre vonatkozó alapvető szabályok - létrehozza a Nemzetközi Tengerfenék Bizottságot és a Tengerjogi Nemzetközi Bíróságot - külön fejezet a tengeri környezet védelméről, mely tartalmazza: - az államok kötelesek a tengeri környezetet védeni és megőrizni - meg kell akadályozni a tenger szennyezését az összes forrásból - a szennyezések kockázatait és hatásait mérni és értékelni kell - az államoknak együtt kell működniük - környezeti vészhelyzet esetén a többi államot értesíteni kell

77 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 77 a) A tengengeri környezet védelme (folyt.)  A tengerszennyezés formáira vonatkozóan további nemzetközi egyezményeket írtak alá: szándékos és nagymértékű hulladékelhelyezés: 1972-es londoni egyezmény (lsd: e) fejezet) hajókról származó szennyezés rendes használatból: 1973/78-as „MARPOL” egyezmény hajókról származó szennyezés balesetekből: 1969-es brüsszeli egyezmény szárazföldi eredetű szennyezés: 1974-es párizsi egyezmény  Egyéb egyezmények a tengeri halászatra és a tengeri élővilág védelmére vonatkozóan

78 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 78 b) A nemzetközi vízfolyások  1997-es New York-i egyezmény a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú használatának jogáról - keretegyezmény (→ jövőbeli újabb megállapodások) - a vízfolyások észerű és méltányos hasznosítása - más államoknak okozott jelentős kár megelőzése - szennyező fizet elv - együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettség

79 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 79 b) A nemzetközi vízfolyások (folyt.)  1994-es szófiai egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről - fenntartható és méltányos vízgazdálkodás - együttműködés - véletlenszerű szennyezések kockázatának minimálisra csökentése - vízkészlet védelme - víz állapotának javítása, kibocsátások korlátozása - szennyező fizet elv - elővigyázatosság elve  Kétoldalú megállapodások szomszédos országok között határvizekre vonatkozóan

80 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 80 c) Az atmoszféra védelme  1979-es genfi egyezmény a nagy távolságra jutó levegőszennyezésről - előzmény a Trail Smelter ügy (lsd később) ill. a savas esők problémája - keretegyezmény: az államok a cél eléréséhez szükséges politikák és jogi eszközök elfogadását vállalták - cél: a határokon átterjedő légszennyezés csökkentése és megelőzése - értesítési, információszolgáltatási és konzultációs kötelezettség - számos jegyzőkönyvet írtak alá, melyek a részleteket tartalmazzák (pl. 1985: kén-kibocsátás, 1988: nitrogén-oxidok kibocsátása, 1991: illékony szerves vegyületek kibocsátása)

81 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 81 c) Az atmoszféra védelme (folyt.)  1985-ös bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről - keretegyezmény - cél: az emberi egészség és könyezet védelme, az emberi tevékenység által kozott károk kivédése - információ- és technológiacsere - tudományos kutatásban való együttműködés montreali jegyzőkönyv: CFC-k és más kémiai anyagok gyártásának és felhasználásának csökkentése (többször módosították)

82 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 82 c) Az atmoszféra védelme (folyt.)  1992-es Rio de Janeiro-i éghajlatváltozási keretegyezény - cél: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (2000- re nem haladhatja meg az 1990-es szintet) - a cél érdekében a kibocsátások nyilvántartása és megfelelő politikák kidolgozása az államok kötelezettsége (pl. technológiák fejlesztése, oktatás, kutatás) - közös de differenciált felelősség: a fejlett ipari országok pénzügyi és technikai segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak kyotoi jegyzőkönyv: az eredeti cél nem elégséges, a fejlettebb államok további csökkentést vállaltak

83 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 83 d) Természetvédelem  1979-es Berni egyezmény az európai élővilág és természetes élőhelyek megőrzésére - regionális egyezmény - cél: a növény- és állatpopulációk fennmaradásához szükséges ökológiai és jogi feltételek biztosítása - kettős védelmi rendszer: élőhely- és fajvédelem - listák a mellékletekben - szigorú előírások, saját szervek, jelentéstételi kötelezettség

84 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 84 d) Természetvédelem (folyt.)  1979-es bonni egyezmény a vándorló állatfajok védelméről - cél: veszélyeztetett állatfajok védelme - faj- és élőhelyvédelem - mellékletekben listák, ezek szerint más előírás vonatkozik a fajokra (kötelezettségek ill. egyezménykötési kötelezettség) - ugyanazok faj külön populációinak tekintetében differenciálási lehetőség

85 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 85 d) Természetvédelem (folyt.)  1971-es ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről - területi védelem - cél: a vizes élőhelyek pusztulásának megkadályozása ill. azok bölcs használatának és védelmének elősegítése - a szerződő felek kötelezettsége legalább egy területet kijelölni és ennek védelmét biztosítani - nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listája

86 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 86 d) Természetvédelem (folyt.)  1972-es párizsi UNESCO egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről - területi védelem - megőrzési kötelezettség (azé az államé, melynek területén a létesítmény/terület található) - Világörökség Alap (pénzügyi támogatásra) - 2 lista: világörökség lista (természeti és kulturális értékek) és veszélyeztetett világörökség lista - Világörökség Bizottság: a felvételi kérelmek elbírálója

87 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 87 d) Természetvédelem (folyt.)  1992-es rio de janeiro-i egyezmény a biológiai sokféleségről - legjelentősebb nemzetközi természtvédelmi szerződés - keretegyezmény, továbbfejlesztése a feleken múlik - más egyezményekkel szemben elsőbbséget élvez - célja a) az élővilág sokféleségének megőrzése, b) a természeti erőforrások fenntartható használata, c) a természetvédelem és a természeti javak egyenlő elosztása - az államok feladata nemzeti stratégiák és tervek kidolgozása - szegény országok anyagi támogatása (GEF)

88 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 88 e) Veszélyes anyagok, hulladékok és nukleáris tevékenység  1989-es bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről - hulladékok exportjának, importjának és tranzitjának szabályozása - cél a hulladékok mozgásának nehézzé és költségessé tétele (az ártalmatlanítás a forráshoz legközelebb legyen) - a szállítás feltétele az előzetes írásbeli hozzájárulás megszerzése a célországtól - nem szállítható hulladék olyan országba, mely nem rendelkezik a megfelelő ártalmatlanításhoz szükséges eszközökkel

89 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 89 e) Veszélyes anyagok, hulladékok és nukleáris tevékenység (folyt.)  1972-es londoni egyezmény a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről - Fekete lista: általános tilalom - Szürke lista: engedélyhez kötött  1986-os bécsi egyezmény a nukleáris vészhelyzetekben nyújtott segítségről  1986-os egyezmény a nukleáris baleseteről való gyors értesítésről

90 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 90 D/ Bírói döntések Néhány fontosabb eset és döntés:  A Trail Smelter ügy - USA – Kanada közötti konfliktus: határközeli kandai kohó kén- doxidot bocsátott ki, mely szétterjedt a Kolumbia folyó völgyében és károkat okozott Washington állaban ben választott bírósági döntés: egyik állam se használhatja úgy a területét, hogy más állam területén kárt tegyen → Kanada felelősségét állapította meg - a kohó tovább üzemelhetett, de csak korlátozásokkal, hogy a károkozás megelőzhető legyen

91 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 91 D/ Bírói döntések (folyt.)  A Lanoux-tó ügye - spanyol – francia jogvita: francia terv szerint egy határközeli területen, a francia oldalon lévő tóból földalatti alagúton elvezetnék a vizet egy erőműhöz, a tóból eredő, Spanyoloszágba irányuló Carol folyó vízmennyiséget pedig egy másik francia folyó vizének segítségével állítanák helyre. A spanyol kormány ehhez nem járult hozzá. - választott bíróság döntése 1957-ben: a projekt nem sérti Spanyolország jogait, annak érdekeit ésszerűen figyelembe veszi - általános következtetés: a folyóparti állam gyakorolhatja jogait a folyó felett, de szomszédainak érdekeit nem hagyhatja figyelmen kívül (felvizi állam – alvizi állam viszonya)

92 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 92 D/ Bírói döntések (folyt.)  A Gut gát ügye - USA - Kanada közötti jogvita: Kanada gátat épített egy amerikai és egy kanadai területen lévő sziget közé a hajózás megkönnyítése céljából, később a közeli vízerőmű kapacitásának növelése miatt a kanadai Nagy Tavakba történő vízelterelés között nagy mértékű vízszintemelkedést okozott a Szt. Lőrinc folyóban és az Ontario tóban, mely árvizet és eróziós károkat okozott; az USA kompenzációt kért - a választott bíróság megállapította Kanada helytállási kötelezettségét, Kanadának USD-t kellet fizetnie az USA részére (→”szennyező fizet” elv)

93 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 93 D/ Bírói döntések (folyt.)  Bős-Nagymaros ügy – Magyar-szlovák jogvita: 1977-ben M.o és Csehszlovákia szerződést köt a vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, maximális energiatermelés (járulékosan hajózás) céljából, de 1989-ben M.o felfüggeszti a szerződés végrehajtását. Csehszlovákia folytatja az építkezést ben M.o. határozatot hoz a közös megegyezés megszüntetéséről, Csehszlovákia ben határoz az egyoldalú befejezésről („C-variáns”) és üzembehelyezésről, elterelik a Dunát, M.o. Megszünteti az egyezmény hatályát – 1993-ban a Nemzetközi bíróság elé kerül az ügy.

94 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 94 D/ Bírói döntések (folyt.) Bős-Nagymaros ügy folyt. - szlovák érvelés: nem lehetett volna egyoldalúan felmondani a szerződést; magyar érvelés: 1. ökológiai szükséghelyzet állt elő, ez indokolta a szerződés felmondását 2. a szlovák lépés sérti a magyar állam területi integritását - A Nemzetközi Bíróság döntése (1997): 1. nem állt elő környezeti szükséghelyzet; 2. a „C-variáns” megépítése a területi szuverenitás alapján jogos, üzembe helyezése viszont jogellenes; 3. M.o. nem jogszerűen állt el a szerződéstől és szüntette meg a hatályát - további tárgyalásokat, vitarendezést ír elő az ítélet, az okozott károk kölcsönös beszámításával

95 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 95 D/ Bírói döntések (folyt.)  A tiszai cianid-szennyezés - Román – magyar konfliktus; nem indult igényérvényesítési eljárás, de hatása nemzetközi és EU szinten nagy ben Nagybánya mellett az ausztrál-román közös vállalat hulladékvizet gyűjtő zagytározójának gátja átszakadt, közel m 3 erősen toxikus szennyezőanyag szabadult ki (Szamos-Tisza-Duna-Fekete-tenger) → az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb határokon átterjedő hatású környezetszennyezése - A határértéket sokszorosan (300x, 100x, 30x) meghaladó szennyezettség, súlyos ökológiai károk, egészségügyi veszélyeztetés

96 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 96 D/ Bírói döntések (folyt.) A tiszai cianid-szennyezés folyt. - Nagybánya Munkacsoport létrehozása az EU környezetvédelmi főbiztosának kezdeményezésére, mely vizsgálta az okokat, keletkezett károkat, valamint ajánlásokat tett arra nézve, hogy lehet elkerülni a jövőben a hasonló katasztrófákat - tervezési, engedélyezési és működési hibák az üzemnél + szélsőséges (de nem példa nélküli) időjárás - ajánlások: 1. ciános vizet ne lehessen nyitott ülepítőben tárolni; 2. a cianidot még a feldolgozóüzemben vonják ki a meddőanyagból; 3. legyen kötelező feltételrendszer a bányák utógondozásával kapcsolatban; felül kell vizsgálni az EU vonatkozó jogszabályait - a Tisza vízgyűjtő fenntartható fejlesztésére vonatkozó (ötoldalú) nemzetközi egyezmény kidolgozásának megkezdése

97 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 97. ÖSSZEGZÉS

98 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok 98 Összegzés A társadalom cselekvését a jog befolyásolja A befolyásolás (jog)szabályokon keresztül jelentkezik, melyeket meghatározott rend szerint meghatározott testületek/csoportok alkotnak A jó jogszabály önmagában nem elég, annak végrehajtása a cél Az államnak és az EU-nak intézményrendszere van a végrehajtás biztosítására/kikényszerítésére, nemzetközi szinten az államokat (csak) a politikai jó hírnév megtartása sarkallja a jogkövetésre


Letölteni ppt "A jog szerepe a környezetvédelemben A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések