A jog szerepe a környezetvédelemben

Az előadások a következő témára: "A jog szerepe a környezetvédelemben"— Előadás másolata:

1 A jog szerepe a környezetvédelemben
A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz

2 A jog szerepe a környezetvédelemben
Dr. Kert Ágota Budapest, december

3 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
Tartalom I. A jog működésének általános bemutatása 1. A jog mechanizmusa 2. A jogalkotás 3. A jogszabály 4. Végrehajtás/megvalósulás 5. Környezet(védelmi) jog ágai II. A környezetvédelmi jog megvalósulása: szabályai és esettanulmányok 1. Magyar jog 2. Az Európai Unió joga 3. Nemzetközi jog Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

4 A JOG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
. I. A JOG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

5 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
1. A jog mechanizmusa társadalmi, gazdasági körülmények Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

6 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
2. A jogalkotás A jogalkotás = (hosszú) folyamat „jogalkotó” = testület A jogalkotás szintjei: Magyarország (nemzeti jog) Európai Unió (az EU joga) nemzetközi közösség (nemzetközi jog) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

7 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ Nemzeti jogalkotás Szuverén állam jogalkotása Nemzetközi és EU-s kötelezettségek a jogalkotásra vonatkozóan Hierarchia a jogrendszerben Intézményrendszer Végrehajtás és ellenőrzés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

8 B/ Az Európai Unió jogalkotása
Államok feletti, de nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet A Tagállamokra vonatkozóan kötelező jellegű jogalkotás Nemzeti jogalkotás szükségessége bizonyos esetekben A végrehajtás ellenőrzése, szankciók Intézményrendszer Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

9 C/ Jogalkotás nemzetközi szinten
Szuverén államok önkéntes részvétele a szerződéskötésben Nemzeti jogrendszerben való megjelenése közvetlenül hatályos ratifikálni kell A végrehajtás önkéntessége (A szerződésből való kilépés lehetősége) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

10 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
3. A jogforrás A jogforrások: 1. A magyar jogban: elvek jogszabályok 2. Az EU jogrendszerében: elsődleges jogforrások (alapító szerződések) alapelvek (Európai Bíróság) másodlagos jogforrások (Közösségi jogalkotás) 3. Nemzetközi jogban: „soft law” (szokásjog, jogelvek, bírói döntések, stb.) nemzetközi szerződés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

11 4. Végrehajtás/megvalósulás
A jogszabálynak jónak, pontosnak és végrehajthatónak kell lennie. A meglévő jogszabály önmagában nem elég, csak akkor, ha megvalósul. (-> végrehajtás fontosága!) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

12 5. Környezet(védelmi) jog ágai
Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

13 5. Környezet(védelmi) jog ágai
A környezet(védelemi) jog ágai: vízgazdálkodás, vízvédelem levegőtisztaság-védelem természetvédelem hulladékgazdálkodás zajártalom elleni védelem veszélyes vegyi anyagok és biotechnológia ipari tevékenységből származó kockázatok rendezése földvédelem épített környezet védelme és területfejlesztés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

14 A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG MEGVALÓSULÁSA: SZABÁLYAI ÉS ESETTANULMÁNYOK
. II. A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG MEGVALÓSULÁSA: SZABÁLYAI ÉS ESETTANULMÁNYOK Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

15 1. A magyar környezetjog A/ Jogelvek B/ Szabályozási módszerek
C/ Közigazgatási jogintézmények D/ A jogi szabályozás szerkezete E/ Végrehajtás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

16 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
1. A magyar környezetjog A magyar szabályozásban a környezetjog elsősorban a közigazgatás területén van szabályozva, de más jogágak is szerepet kapnak A polgárjog egyes rendelkezései is igénybevehetők A büntetőjogban is megjelenik a környezetkárosítás tényállása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

17 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ Jogelvek A környezetjogi alapelvek (a környezetvédelmi tv. alapján): megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás cél a környezetszennyezés elkerülése, az okozott kár megszüntetése fenntartható fejlődés a Rio de Janeiro-i környzetvédelmi világkonferencia óta meghatározó; az integráció mint szinonima: a környezeti érdekek szempontjai megjelennek a nem környezetvédelmi jellegű döntésekben tervszerűség tartós erdemény csak hoszú távú gondolkodással érhető el, szükség van környezeti stratégiák, környezetpolitikák kidolgozására Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

18 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ Jogelvek (folyt.) az állam kötelezettség- és felelősségvállalása a környezetvédelem feltételeinek kialakítása felelősség az állami szervek által okozott környezeti veszélyekért, károkért, ártalmakért „mögöttes felelősség” társadalmi részvétel a környezetvédelem közös érdek, befolyását bárki jogosan kívánja érvényesíteni elemei: információhoz való jog; részvétel a jogszabályalkotásban és közigazgatási döntéshozatalban; jogorvoslathoz való jog; környezetvédelmi egyesületek jogai Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

19 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ Jogelvek (folyt.) együttműködés a/ az állam (ill. azt képviselő szervezet) + a környezethasználó + a társadalom között; b/ államok között cél: a megegyezés „szennyező fizet” a felelősség elve: a környezetkárosító helytállása (nem csak anyagi értelemben) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

20 B/ Szabályozási módszerek
A szabályozás 3 formája: Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek Gazdasági/piaci eszközök Önszabályozás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

21 B/ Szabályozási módszerek
A szabályozás 3 formája: Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek kívánt környezeti hatás → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → eseti közigazgatási eszközök → ellenőrzés → szankcionálás → visszacsatolás Gazdasági/piaci eszközök a piac a környezeti elemek költségvonzatát felismeri (internalizálja), a jogalkotás a piac befolyásolásával éri el célját díjak, adók, árak befolyásolása, támogatások, betéti rendszerek, kibocsátási jogok kereskedelme, ökocímke, stb. Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

22 B/ Szabályozási módszerek (folyt.)
Önszabályozás a környezethasználók saját tevékenységükre vonatkozó követelményeket valósítanak meg, de a követelmények elfogadása és betartása részben saját döntés eredménye jogalkotási és jogonkívüli szabályozás (elsősorban szabványosítás) kell hozzá Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

23 C/ Közigazgatási jogintézmények
A magyar jogban alkalmazott közigazgatási jogintézmények: engedélyek szakhatósági hozzájárulás környezeti hatásvizsgálat környezeti felülvizsgálat csődeljárás környezetvédelmi követelményei hatérértékek (szennyezettségi, kibocsátási és igénybevételi) minősítés (terméknél és technológiánál) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

24 D/ A jogi szabályozás szerkezete
Magyarország a jelentős nemzetközi szerződések többségének részese, ezek megjelennek a magyar jogban a magyar jog követi az EU szabályozást: az abban leírt rendelkezések beépülnek a magyar jogba Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

25 D/ A jogi szabályozás szerkezete (folyt.)
A nemzeti jogszabályok hierarchikusan épülnek fel: keretjogszabály az évi LIII. törvény (környezetvédelmi törvény) szakosított törvények (pl. hulladékgazdálkodási törvény, természetvédelmi törvény, stb.) végrehajtási redelkezések, részletszabályok helyi szintű jogszabályok (pl. önkormányzati rendeletek) technikai jellegű jogszabályok (szabványok, stb.) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

26 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
E/ Végrehajtás A nemzeti jogban a végrehajtást intézményrendszer biztosítja. 1. A végrehajtásért felelős államigazgatási szervek: Minisztérium (ma: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek jegyző 2. Igazságszolgáltatás: a magyar bíróságok által Európai Bíróság: nyitva minden állampolgár és szervezet előtt (az EU jogának megsértése esetén) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

27 E/ Végrehajtás (folyt.)
Az alkalmazott szankciók: bírságok (államigazgatási szerv) szabálysértési eljárás egyéb szankciók: polgárjogi és büntetőjogi (bíróságok) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

28 Az Európai Unió környezetjoga
. 2. Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

29 2. Az Európai Unió környezetjoga
Az Európai Uniónak saját környezetpolitikája van, mely rendkívül kiterjedt A környezetpolitika alapjai politikai kinyilatkoztatások szintjén a környezetvédelmi Akcióprogramokban vannak megfogalmazva Az Akcióprogramok 3-10 éves időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat Az első Akcióprogram 1973-ban született, ma a hatodik van hatályban ( es időszakra) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

30 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ jogforrások Az EU környezetjogának forrásai: Elsődleges jog (a szervezetet létrehozó alapszerződések) Az Európai Bíróság által megfogalmazott alapelvek Másodlagos jogforrások Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

31 A/ jogforrások (folyt.)
A környezetvédelem megjelenése az elsődleges jogban: 1957. Római Szerződés: nem tartalmaz környezetpolitikára vonatkozó rendelkezést 1986. Egységes Európai okmány: környezeti politikára vonatkozó rendelkezések megjelenése új fejezetben 1992. Maastrichti Szerződés: a környezetvédelem a közösségi célok közé kerül, a közösségi környezetpolitikai hatáskör kibővül, demokratikusabb jogalkotás 1997. Amszterdami Szerződés: a Parlament szerepe tovább nő 2001. Nizzai szerződés: nincs lényeges változás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

32 A/ jogforrások (folyt.)
Az Európai bíróság által megfogalmazott alapelvek: tiszta és egészséges környezethez való jog a meghallgatás joga (közhatóság döntésével érintett személy joga, hogy álláspontját kifejtse) arányosság alapelve: a közhatóságok csak olyan mértékű kötelezettséget róhatnak az állampolgárokra, amelyek a közérdek szempontjából feltétlen szükségesek szubszidiaritás alapelve: a jogi normákat a lehető legalacsonyabb szinten kell hozni (a közösség csak akkor jár el, ha a célok a Tagállamok szintjén nem érhetők el) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

33 A/ jogforrások (folyt.)
Másodlagos jogforrások az EU-ban: az alapszerződések felhatalmazása alapján a Bizottság (és a Parlament) által alkotott jogszabályok Rendeletek: közvetlenül hatályosak, a Tagállamok részéről nincs szükség semmilyen aktusra környezeti politikában igen ritka, kivételes elsősorban nemzetközi szerződések által megfogalmazott követelmények végrehajtása tárgyában születnek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

34 A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások (folyt.)
Direktívák/irányelvek: egy megfogalmazott eredmény elérésére köteleznek, melynek elérésére a módszereket és eszközöket a Tagállamok választhatják meg → saját nemzeti jogszabály megalkotása szükséges a nemzeti jogszabály megalkotásának határideje van (általában 2 év), ennek elmulasztása szankcióhoz vezethet az elérendő cél vonatkozásában csak szigorúbb lehet a nemzeti jogszabály a direktívák a környezetvédelem tipikus eszközei egyes esetekben keretdirektíva (+ „leánydirektívák”) megalkotására kerül sor Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

35 A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások (folyt.)
döntések: közvetlen kötelező erejük van, jelentőségük kisebb környezeti programok, nemzetközi környezetvédelmi szerződések kapcsán használják nyilatkozatok és határozatok: kötelező erejük nincs A Közösség Környezeti Akcióprogramjait elfogadó jogi eszközök Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

36 B/ Az EU jog megvalósulása
A különböző jogszabályok végrehajtása/megvalósulása más-más formában jelentkezik: Rendeletek: közvetlenül hatályosak a Tagországokban; nem-végrehajtás esetén szankció Direktívák/irányelvek: nemzeti jogszabály alkotása szükséges Ha nincs határidőn belül nemzeti jogalkotás: szankció (Tagállam) Ha nincs végrehajtás Szankció nemzeti jogban szankció az EU-ban Az Európai Bíróság szerepe! Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

37 Az Európai Unió környezetjoga
. 2. Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

38 C/ Szektorális szabályozás
A jogszabályok csoportjai: a) Horizontális jogalkotás b) Levegőtisztaság-védelem c) Vízvédelem d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok és biotechnológia f) Ipari tevékenységből eredő kockázatok g) Hulladék h) Zajártalom elleni védelem Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

39 a) Horizontális szabályozás
A környeztvédelem valamennyi területére egyaránt vonatkozó szabályok 85/335/EEC Tanácsi direktíva egyes magán- és közprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról (módosítás: 97/1/EC Tanácsi Direktíva) eljárás, melynek eredménye dokumentumok sorozata az engedélyezési folyamat része a környezeti elemek teljes körét átfogja „projekt” = építkezési tevékenység; létesítmény, rendszer létrehozása; környezetbe, tájképbe való beavatkozás nyilvánosság és szükség szerint érintett másik Tagország bevonása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

40 a) Horizontális szabályozás (folyt.)
90/313/EEC direktíva a környezeti információhoz való hozzáférés szabadságáról Az állampolgároknak joguk van a környezeti információhoz, a hatóságoknak feladata ezek terjesztése EEC/1210/90 rendelet az Európai Környezeti Hivatal és az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozásáról A Hivatal 1993-ban kezdte meg munkáját, székhelye Koppenhága feladata információgyűjtés és –elemzés, létrehozza és működteti az információs hálózatot Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

41 b) Levegőtisztaság-védelem
96/62/EC direktíva: levegőminőségi keretszabályozás A levegőminőség elérendő követelményének és megvalósításukhoz szükséges elvárások kereteinek meghatározása Cél a levegőminőség közös stratégiájának kialakítása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

42 b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.)
A levegőtisztaság-védelem részletes szabályai: Egyes szennyezőanyagok levegőminőségi szabályai Határértékek kén-dioxidra és lebegő részecskékre; nitrogén-dioxidokra; ólomkoncentrációra vonatkozó direktíva; légköri ózonszennyezettséggel kapcsolatos monitoringra és információcserére vonatkozó szabályozás Ipari létesítményekből eredő levegőszennyezés előzetes működési engedély, lehető legjobb elérhető technológia alkalmazása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

43 b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.)
Nagyteljesítményű tüzelőberendezések kibocsátási határértékek és elérhető legjobb technológia engedélykötelesek Hulladékégető művek légszennyezése egységes szabályozás a meglévő, az újonnan létesített hulladékégetőkre és a veszélyes hulladék égetésre engedélykötelesek (társadalmi részvétel!) működési feltételekre műszaki paraméterek monitoring és mérési szabályok Egyes anyagok, termékek kibocsátásának szabályozása járművekből származó kibocsátás; üzemanyagok kéntartalma; illékony szerves vegyületek csökkentése Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

44 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
c) Vízvédelem 2000/60/EC Vízminőségi keretdirektíva az egész vízre vonatkozó szabályozási rendszer átalakítása céljai: 1. elegendő ivóvíz szolgáltatása; 2. elegendő víz szolgáltatása gazdasági célokra; 3. vízi környezet védelme; 4. árvíz és szárazság hatásainak enyhítése vízgyűjtő-területi menedzsmentterv: együttműködés és együttes tervezés az egész vízgyűjtő medencére vonatkozóan igénybevett eszközök: határértékek (minőségi és kibocsátási), tilalmak, engedélyek, árumegjelölés (pl. csecsemők által fogyasztott vízre), akciótervek, jó gyakorlat kódexe (lsd mezőgazdasági nitrát-kibocsátás) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

45 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
c) Vízvédelem (folyt.) Felszíni vizek védelme veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló direktíva (76/464/EEC) bizonyos anyagok kibocsátásának megtiltása, más anyagok kibocsátásának korlátozása az anyagok egyik csoportjára vonatkozóan a szennyvízkibocsátásra engedélyezést ír elő, a másik csoport anyagaira vonatkozóan vízszennyezés-csökkentő programokat kell készíteni Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

46 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
c) Vízvédelem (folyt.) Felszín alatti vizek védelme a felszín alatti víz bizonyos veszélyes anyagok általi szennyezése elleni védelemről szóló direktíva (80/68/EEC) az anyagok két listája: az első listán szereplők közvetlen talajvízbe való bocsátását meg kell tiltani, a második listán szereplő anyagok bebocsátását korlátozni kell (előzetes vizsgálatok és engedélyek) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

47 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
c) Vízvédelem (folyt.) Egyes vízminőségi célok és határértékek ivóvízre vonatkozó követelmények (az ivóvíz kivételére, mintavételezésére és minőségére vonatkozó 3 direktíva) fürdővíz-direktíva halak és rákfélék vizeinek védemét biztosító direktívák Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

48 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
c) Vízvédelem (folyt.) Szennyező tevékenységek ellenőrzése mosószer-direktíva (bizonyos, határéték felett szennyező mosószerek betiltása) települési szennyvízkezelés (a szennyvíz kezelésének és elhelyezésének szabályai) nitrátokról szóló direktíva (mezőgazdasági, „diffúz” szennyezés csökkentése) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

49 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
d) Természetvédelem A szabályozás kettős: faj- és élőhelyvédelem; eredménye egy pán-európai természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 79/409/EEC irányelv a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv) élőhelyvédelem + fajvédelem (csak madarak) Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) létrehozása (Tagállamok jelölik ki) 92/43/EEC irányelv a vadon élő növények és állatok élőhelyeinek megőrzéséről (élőhelyvédelmi irányelv) élőhelyvédelem és fajvédelem (minden faj) Különleges Természetmegőrzési Területek (SAC) létrehozása (közösségi eljárás) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

50 e) Veszélyes anyagok és biotechnológia
Veszélyes anyagok és készítmények : növényvédő szerekre vonatkozó előírások (engedélyezés, csomagolási szabályok, információs rendszer, kereskedelem szabályozása) azbesztre vonatkozó rendelkezések (legjobb elérhető technológia alkalmazása, levegőszennyezés mérése) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

51 e) Veszélyes anyagok és biotechnológia (folyt.)
alkalmazás bejelentése és a hatósági hozzájárulás beszerzése nyilvánosság tájékoztatása (termék címkéjén is) kötelező kísérleti vizsgálatok veszélyhelyzetre vonatkozó balestei intézkedési terv kidolgozása a hatóság az alkalmazás feltételeit módosíthatja, az alkalmazást felfüggesztheti vagy megszüntetheti Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

52 f) Az ipari tevékenységből származó kockázat rendezése
Seveso II. direktíva (96/82/EC) ipari tevékenység bejelentése veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedési terv kidolgozása bekövetkezett balesetekről azonnali bejelentés Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (96/61/EC) 1999-től kell alkalmazni új tevékenységekre, 2007-től minden meglévő (ipari) létesítményre túllép a szabályozás eddigi szektorális szemléletén engedélyezési eljárás, melyben a különböző hatóságok teljes ko-ordinációja valósul meg határértékek és legjobb elérető technológia alkalmazása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

53 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
g) Hulladékok A szabályozás alapját a Közösség hulladékgazdálkodási stratégiája adja, melyben az elvek fogalmazódnak meg: elsősorban törekedni kell a hulladék keletkezésének megelőzésére/csökkentésére a keletkező hulladékot újra kell használni illetve újra feldolgozni a már nem hasznosítható hulladék ártalmatlanítását optimalizálni kell Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

54 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
g) Hulladékok (folyt.) A jogi szabályozás: Keretszabályozás: a hulladékgazdálkodási keretdirektívában (75/442/EEC, módosította a 91/156/EEC) a gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó és a hulladék termelőjének kötelezettségei alapvető intézmény az engedélyezés lakossági részvétel helyi döntéshozatalkor települési szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezések Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

55 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
g) Hulladékok (folyt.) Veszélyes hulladékokról szóló direktíva (91/689/EEC) nyilvántarás, csomagolás és címkézés, információszolgáltatás a Bizottság részére Veszélyes hulladékok égetéséről és települési hulladékégető művek levegőszennyezéséről szóló direktívák technológiai követelmények, levegőszennyezési határértékek, vízvédelmi követelmények, maradékanyagra vonatkozó követelmények, kibocsátások mérése, nyilvántartása és bejelentése Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

56 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
g) Hulladékok (folyt.) Hulladékok határon túli mozgását szabályozó rendelkezések az 1989-es bázeli egyezmény elfogadásáról szóló Tanácsi döntés az EK-n belüli, valamint oda és onnan kifele irányuló hulladékmozgásokról szóló rendelet Egyéb (különös) jogszabályok pl. csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló; a lerakókról szóló; elemekről és akkumulátorokról szóló; hulladékolajokról szóló (stb.) direktívák Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

57 h) Zajártalom elleni védelem
Az EU szabályozásának területei: járművekre vonatkozó normák kültéri zajt okozó berendezésekre és eszközökre vonatkozó normák háztartási eszközökre vonatkozó normák Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

58 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Jogestek Conisello Balsamo ügy 1987-ben az olasz város polgármestere megtiltotta, hogy biológiailag nem lebomló bevásárlótáskákat, zacskókat forgalmazzanak, a hulladékgyűjtésre szánt zacskók kivételével; a rendeletet a termelő cégek megtámadták, azzal a hivatkozással, hogy ellentétes a közösségi joggal; az olasz bíróság az Európai Bíróságtól kért véleményt az Európai Bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok széleskörű jogokkal rendelkeznek szűkebb környezetük megvédése érdekében (tiltások, feltételek), ezen lehetőségek allkalmazása nem ellentétes a közösségi joggal (→ szubszidiaritás elve) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

59 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Jogestek (folyt.) Marismas de Santona ügy Spanyolország nem nyilvánított védetté egy olyan területet, melyen 20, a Madárvédelmi direktíva mellékletében felsorolt madárfaj él Az Európai Bíróság döntése: a Tagállamok rendelkeznek némi szabadsággal a madárvédelmi területek kiválasztásában, de döntésüket a direktívában meghatározott kritériumok alapján kell meghozniuk Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

60 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Jogestek (folyt.) Lappel bank ügy az Egyesült Királyság gazdasági megfontolásból nem nyilvánított védetté egy mocsaras területet, mely része a ramsari egyezmény által meghatározott nemzetközi vizes élőhelynek az Európai Bíróság döntése: madárvédelmi területek kijelölésekor a gazdasági érdekek nem tekinthetők magasabbrendűeknek a direktíva objektív ökológiai céljaiál Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

61 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Jogestek (folyt.) Leybucht ügy egy különleges Madárvédelmi Területen Németország partvédelmi munkálatokat és gátnagyobbítást végzett, gazdasági érdekek alapján az Európai Bíróság döntése: Németország megszegte a direktíva előírásait, de a part- és árvízvédelem (élet- és egészségvédelem) legitim okok a kivételtételre, valamint a munkáknak pozitív ökológiai mellékhatásai is voltak, így megalapozott volt az előírásoktól való eltérés; ilyen estekben az elővigyázatosság alapelvét szem előtt kell tartani Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

62 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Jogestek (folyt.) Bizottság kontra Németország Németország nem honosította a levegőminőségi határértékekről és irányértékekről szóló 80/779/EEC irányelvét, mert úgy vélte, a hatályos német jogszabály megfelel a direktíva céljainak az Európai Bíróság döntése (1991): a német törvény nem jelöli meg azt a küszöböt, amelyen túl károsnak tekintendő bármely környezetre gyakorolt hatás, nincs olyan általános érvényű jogszabály, mely a hatóságokat intézkedésre kötelezné, ha határérték-túllépés veszélye áll fenn; az állampolgárok joganaik érvényesítése érdekében világosan megfogalmazott, konkrét rendelekezéseket tartalmazó jogszabályokat kell bevezetni, mert a direktíva egyének számára jogokat és kötelezettségeket alapít (célja az emberi egészség védelme!) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

63 Nemzetközi környezetjog
. 3. Nemzetközi környezetjog A/ Jogforrások B/ A jog megvalósulása C/ Környezetjogi szerződések D/ Bírói döntések Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

64 1. Nemzetközi környezetjog
A nemzetközi jog résztvevői: elsősorban (szuverén) államok államok fölötti szervezet, pl. az Európai Unió nemzetközi szervezetek (Az EU-t és a nemzetközi szervezetek nagy részét a nemzetközi jog alkalmazásával, nemzetközi szerződések hozzák létre.) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

65 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ jogforrások A nemzetközi jog forrásai: „soft law” nemzetközi szerződések Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

66 A/ jogforrások (folyt.)
Mi a „soft law”? szokásjog (gyakorlat + meggyőződés!) általános jogelvek Nemzetközi Bíróság döntései tudományos művek nemzetközi szervezetek normatív aktusai (pl. konferenciák nyilatkozatai, ajánlásai, stb. ill. nemzetközi szervezetek határozatai) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

67 A/ jogforrások (folyt.)
A nemzetközi környezetjog alapelvei: A természeti erőforrások feletti szuverenitás és a károkozás tilalma Az együttműködés elve, tájékoztatási, értesítési, segítségnyújtási és konzultációs kötelezettségek A védelem és megőrzés elve Az elővigyázatosság elve Fenntartható fejlődés A szennyező fizet elve Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

68 A/ jogforrások (folyt.)
A nemzetközi szerződés fajtái Alaki megkülönböztetések: A részes felek minősége szerint Államok közti Államok és nemzetközi szervek közti Nemzetközi szervek közti Aláíró szerint Államközi Kormányközi Mininsztériumközi, stb Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

69 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.)
A résztvevő felek száma szerint Kétoldalú/bilaterális Sokoldalú/multilaterális (a kétoldalú szerződések száma a környezetvédelem területén elenyésző, hatékonyságuk megkérdőjelezhető) A szabályozott probléma szerint kétoldalú/szűk körű többoldalú szubregionális, regionális globális Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

70 A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.)
Tartalmi megkülönböztetések: A szabályozás tárgya szerint fajvédelmi/természetvédelmi környezeti elemek védelmét szabályozó környezetszennyezés formáit szabályozó adott területek védelmét szolgáló eljárási kérdéseket szabályozó (általános nemzetközi jogi kérdéseket tisztázó) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

71 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
A/ jogforrások (folyt.) A nemzetközi szerződés fajtái (folyt.) Tartalmi megkülönböztetések (folyt.) Jogi hatás szempontjából: Kötelező előírásokat tartalmazó Jogalkotást előíró egyezmények Jogi módszer szerint: tartalmazhatnak utasításokat (intézkedési ill. tartózkodási kötelezettség) engedélyezést listákat határértékeket Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

72 C/ Környezetjogi szerződések
A környezetjogi nemzetközi szerződések csoportjai (nem egyeznek a magyar ill. EU-beli kategóriákkal): a) A tengeri környezet védele b) A nemzetközi vízfolyások c) Az atmoszféra védelme d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok, hulladékok, nukleáris tevékenység Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

73 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
B/ A jog megvalósulása Nemzetközi szinten a jog megvalósulását elősegítő tényező a nyilvánosság, politikai jó hírnév megőrzésére való törekvés, melynek eszközei: a n.k. szerződésekbe beépített jelentési kötelezettség nem-kormányzati szervek – „NGO-k” – (megfigyelőkénti) részvétele a n.k. szerződések konferenciáin Konfliktus esetén alkalmazható eszközök: diplomáciai eszközök, tárgyalás (esetenként mediátor is) választott bíróságok (alkalmilag felállított) ill. Nemzetközi Bíróság NINCS KIKÉNYSZERÍTHETŐSÉG. Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

74 B/ A jog megvalósulása (folyt.)
Környezetvédelmi szerződések korszerűbb eszközei: részletes szabályok helyett keretegyezmény + jegyzőkönyvek mellékletek alkalmazása, melyeket könnyebb kiegészíteni, módosítani a végrehajtás ösztönzése érdekében jelentéstételi kötelezettség előírása intézményrendszer, saját szervek létrehozása (konferenciák, titkárság, stb.) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

75 C/ Környezetjogi szerződések
A környezetjogi nemzetközi szerződések csoportjai (nem egyeznek a magyar ill. EU-beli kategóriákkal): a) A tengeri környezet védele b) A nemzetközi vízfolyások c) Az atmoszféra védelme d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok, hulladékok, nukleáris tevékenység Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

76 a) A tengengeri környezet védelme
1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) a tengerekre vonatkozó alapvető szabályok létrehozza a Nemzetközi Tengerfenék Bizottságot és a Tengerjogi Nemzetközi Bíróságot külön fejezet a tengeri környezet védelméről, mely tartalmazza: az államok kötelesek a tengeri környezetet védeni és megőrizni meg kell akadályozni a tenger szennyezését az összes forrásból a szennyezések kockázatait és hatásait mérni és értékelni kell az államoknak együtt kell működniük környezeti vészhelyzet esetén a többi államot értesíteni kell Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

77 a) A tengengeri környezet védelme (folyt.)
A tengerszennyezés formáira vonatkozóan további nemzetközi egyezményeket írtak alá: szándékos és nagymértékű hulladékelhelyezés: 1972-es londoni egyezmény (lsd: e) fejezet) hajókról származó szennyezés rendes használatból: 1973/78-as „MARPOL” egyezmény hajókról származó szennyezés balesetekből: 1969-es brüsszeli egyezmény szárazföldi eredetű szennyezés: 1974-es párizsi egyezmény Egyéb egyezmények a tengeri halászatra és a tengeri élővilág védelmére vonatkozóan Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

78 b) A nemzetközi vízfolyások
1997-es New York-i egyezmény a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú használatának jogáról keretegyezmény (→ jövőbeli újabb megállapodások) a vízfolyások észerű és méltányos hasznosítása más államoknak okozott jelentős kár megelőzése szennyező fizet elv együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettség Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

79 b) A nemzetközi vízfolyások (folyt.)
1994-es szófiai egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről fenntartható és méltányos vízgazdálkodás együttműködés véletlenszerű szennyezések kockázatának minimálisra csökentése vízkészlet védelme víz állapotának javítása, kibocsátások korlátozása szennyező fizet elv elővigyázatosság elve Kétoldalú megállapodások szomszédos országok között határvizekre vonatkozóan Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

80 c) Az atmoszféra védelme
1979-es genfi egyezmény a nagy távolságra jutó levegőszennyezésről előzmény a Trail Smelter ügy (lsd később) ill. a savas esők problémája keretegyezmény: az államok a cél eléréséhez szükséges politikák és jogi eszközök elfogadását vállalták cél: a határokon átterjedő légszennyezés csökkentése és megelőzése értesítési, információszolgáltatási és konzultációs kötelezettség számos jegyzőkönyvet írtak alá, melyek a részleteket tartalmazzák (pl. 1985: kén-kibocsátás, 1988: nitrogén-oxidok kibocsátása, 1991: illékony szerves vegyületek kibocsátása) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

81 c) Az atmoszféra védelme (folyt.)
1985-ös bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről keretegyezmény cél: az emberi egészség és könyezet védelme, az emberi tevékenység által kozott károk kivédése információ- és technológiacsere tudományos kutatásban való együttműködés 1987. montreali jegyzőkönyv: CFC-k és más kémiai anyagok gyártásának és felhasználásának csökkentése (többször módosították) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

82 c) Az atmoszféra védelme (folyt.)
1992-es Rio de Janeiro-i éghajlatváltozási keretegyezény cél: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (2000-re nem haladhatja meg az 1990-es szintet) a cél érdekében a kibocsátások nyilvántartása és megfelelő politikák kidolgozása az államok kötelezettsége (pl. technológiák fejlesztése, oktatás, kutatás) közös de differenciált felelősség: a fejlett ipari országok pénzügyi és technikai segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak 1997. kyotoi jegyzőkönyv: az eredeti cél nem elégséges, a fejlettebb államok további csökkentést vállaltak Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

83 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
d) Természetvédelem 1979-es Berni egyezmény az európai élővilág és természetes élőhelyek megőrzésére regionális egyezmény cél: a növény- és állatpopulációk fennmaradásához szükséges ökológiai és jogi feltételek biztosítása kettős védelmi rendszer: élőhely- és fajvédelem listák a mellékletekben szigorú előírások, saját szervek, jelentéstételi kötelezettség Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

84 d) Természetvédelem (folyt.)
1979-es bonni egyezmény a vándorló állatfajok védelméről cél: veszélyeztetett állatfajok védelme faj- és élőhelyvédelem mellékletekben listák, ezek szerint más előírás vonatkozik a fajokra (kötelezettségek ill. egyezménykötési kötelezettség) ugyanazok faj külön populációinak tekintetében differenciálási lehetőség Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

85 d) Természetvédelem (folyt.)
1971-es ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről területi védelem cél: a vizes élőhelyek pusztulásának megkadályozása ill. azok bölcs használatának és védelmének elősegítése a szerződő felek kötelezettsége legalább egy területet kijelölni és ennek védelmét biztosítani nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listája Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

86 d) Természetvédelem (folyt.)
1972-es párizsi UNESCO egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről területi védelem megőrzési kötelezettség (azé az államé, melynek területén a létesítmény/terület található) Világörökség Alap (pénzügyi támogatásra) 2 lista: világörökség lista (természeti és kulturális értékek) és veszélyeztetett világörökség lista Világörökség Bizottság: a felvételi kérelmek elbírálója Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

87 d) Természetvédelem (folyt.)
1992-es rio de janeiro-i egyezmény a biológiai sokféleségről legjelentősebb nemzetközi természtvédelmi szerződés keretegyezmény, továbbfejlesztése a feleken múlik más egyezményekkel szemben elsőbbséget élvez célja a) az élővilág sokféleségének megőrzése, b) a természeti erőforrások fenntartható használata, c) a természetvédelem és a természeti javak egyenlő elosztása az államok feladata nemzeti stratégiák és tervek kidolgozása szegény országok anyagi támogatása (GEF) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

88 e) Veszélyes anyagok, hulladékok és nukleáris tevékenység
1989-es bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről hulladékok exportjának, importjának és tranzitjának szabályozása cél a hulladékok mozgásának nehézzé és költségessé tétele (az ártalmatlanítás a forráshoz legközelebb legyen) a szállítás feltétele az előzetes írásbeli hozzájárulás megszerzése a célországtól nem szállítható hulladék olyan országba, mely nem rendelkezik a megfelelő ártalmatlanításhoz szükséges eszközökkel Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

89 e) Veszélyes anyagok, hulladékok és nukleáris tevékenység (folyt.)
1972-es londoni egyezmény a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről Fekete lista: általános tilalom Szürke lista: engedélyhez kötött 1986-os bécsi egyezmény a nukleáris vészhelyzetekben nyújtott segítségről 1986-os egyezmény a nukleáris baleseteről való gyors értesítésről Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

90 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
D/ Bírói döntések Néhány fontosabb eset és döntés: A Trail Smelter ügy USA – Kanada közötti konfliktus: határközeli kandai kohó kén-doxidot bocsátott ki, mely szétterjedt a Kolumbia folyó völgyében és károkat okozott Washington állaban 1941-ben választott bírósági döntés: egyik állam se használhatja úgy a területét, hogy más állam területén kárt tegyen → Kanada felelősségét állapította meg a kohó tovább üzemelhetett, de csak korlátozásokkal, hogy a károkozás megelőzhető legyen Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

91 D/ Bírói döntések (folyt.)
A Lanoux-tó ügye spanyol – francia jogvita: francia terv szerint egy határközeli területen, a francia oldalon lévő tóból földalatti alagúton elvezetnék a vizet egy erőműhöz, a tóból eredő, Spanyoloszágba irányuló Carol folyó vízmennyiséget pedig egy másik francia folyó vizének segítségével állítanák helyre. A spanyol kormány ehhez nem járult hozzá. választott bíróság döntése 1957-ben: a projekt nem sérti Spanyolország jogait, annak érdekeit ésszerűen figyelembe veszi általános következtetés: a folyóparti állam gyakorolhatja jogait a folyó felett, de szomszédainak érdekeit nem hagyhatja figyelmen kívül (felvizi állam – alvizi állam viszonya) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

92 D/ Bírói döntések (folyt.)
A Gut gát ügye USA - Kanada közötti jogvita: Kanada gátat épített egy amerikai és egy kanadai területen lévő sziget közé a hajózás megkönnyítése céljából, később a közeli vízerőmű kapacitásának növelése miatt a kanadai Nagy Tavakba történő vízelterelés között nagy mértékű vízszintemelkedést okozott a Szt. Lőrinc folyóban és az Ontario tóban, mely árvizet és eróziós károkat okozott; az USA kompenzációt kért a választott bíróság megállapította Kanada helytállási kötelezettségét, Kanadának USD-t kellet fizetnie az USA részére (→”szennyező fizet” elv) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

93 D/ Bírói döntések (folyt.)
Bős-Nagymaros ügy Magyar-szlovák jogvita: 1977-ben M.o és Csehszlovákia szerződést köt a vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, maximális energiatermelés (járulékosan hajózás) céljából, de 1989-ben M.o felfüggeszti a szerződés végrehajtását. Csehszlovákia folytatja az építkezést ben M.o. határozatot hoz a közös megegyezés megszüntetéséről, Csehszlovákia 1992-ben határoz az egyoldalú befejezésről („C-variáns”) és üzembehelyezésről, elterelik a Dunát, M.o. Megszünteti az egyezmény hatályát 1993-ban a Nemzetközi bíróság elé kerül az ügy. Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

94 D/ Bírói döntések (folyt.)
Bős-Nagymaros ügy folyt. szlovák érvelés: nem lehetett volna egyoldalúan felmondani a szerződést; magyar érvelés: 1. ökológiai szükséghelyzet állt elő, ez indokolta a szerződés felmondását 2. a szlovák lépés sérti a magyar állam területi integritását A Nemzetközi Bíróság döntése (1997): 1. nem állt elő környezeti szükséghelyzet; 2. a „C-variáns” megépítése a területi szuverenitás alapján jogos, üzembe helyezése viszont jogellenes; 3. M.o. nem jogszerűen állt el a szerződéstől és szüntette meg a hatályát további tárgyalásokat, vitarendezést ír elő az ítélet, az okozott károk kölcsönös beszámításával Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

95 D/ Bírói döntések (folyt.)
A tiszai cianid-szennyezés Román – magyar konfliktus; nem indult igényérvényesítési eljárás, de hatása nemzetközi és EU szinten nagy 2000-ben Nagybánya mellett az ausztrál-román közös vállalat hulladékvizet gyűjtő zagytározójának gátja átszakadt, közel m3 erősen toxikus szennyezőanyag szabadult ki (Szamos-Tisza-Duna-Fekete-tenger) → az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb határokon átterjedő hatású környezetszennyezése A határértéket sokszorosan (300x, 100x, 30x) meghaladó szennyezettség, súlyos ökológiai károk, egészségügyi veszélyeztetés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

96 D/ Bírói döntések (folyt.)
A tiszai cianid-szennyezés folyt. Nagybánya Munkacsoport létrehozása az EU környezetvédelmi főbiztosának kezdeményezésére, mely vizsgálta az okokat, keletkezett károkat, valamint ajánlásokat tett arra nézve, hogy lehet elkerülni a jövőben a hasonló katasztrófákat tervezési, engedélyezési és működési hibák az üzemnél + szélsőséges (de nem példa nélküli) időjárás ajánlások: 1. ciános vizet ne lehessen nyitott ülepítőben tárolni; 2. a cianidot még a feldolgozóüzemben vonják ki a meddőanyagból; 3. legyen kötelező feltételrendszer a bányák utógondozásával kapcsolatban; felül kell vizsgálni az EU vonatkozó jogszabályait a Tisza vízgyűjtő fenntartható fejlesztésére vonatkozó (ötoldalú) nemzetközi egyezmény kidolgozásának megkezdése Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

97 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
ÖSSZEGZÉS Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

98 Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok
Összegzés A társadalom cselekvését a jog befolyásolja A befolyásolás (jog)szabályokon keresztül jelentkezik, melyeket meghatározott rend szerint meghatározott testületek/csoportok alkotnak A jó jogszabály önmagában nem elég, annak végrehajtása a cél Az államnak és az EU-nak intézményrendszere van a végrehajtás biztosítására/kikényszerítésére, nemzetközi szinten az államokat (csak) a politikai jó hírnév megtartása sarkallja a jogkövetésre Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok