Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁRGY FELÉPÍTÉSE, TÉMAKÖRÖK 1.VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS CÉLJA, FELADATA  FŐBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK, VÍZMINŐSÉG SZABÁLYOZÁS FELADATA ÉS ESZKÖZEI, ÚJ FELADATOK:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁRGY FELÉPÍTÉSE, TÉMAKÖRÖK 1.VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS CÉLJA, FELADATA  FŐBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK, VÍZMINŐSÉG SZABÁLYOZÁS FELADATA ÉS ESZKÖZEI, ÚJ FELADATOK:"— Előadás másolata:

1

2

3 TÁRGY FELÉPÍTÉSE, TÉMAKÖRÖK 1.VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS CÉLJA, FELADATA  FŐBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK, VÍZMINŐSÉG SZABÁLYOZÁS FELADATA ÉS ESZKÖZEI, ÚJ FELADATOK: VÍZ KERETIRÁNYELV  VÍZMINŐSÉG MEGHATÁROZÁSA, VÍZSZENNYEZŐK ÉS VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK  VÍZMINŐSÍTÉS (HAZAI, EU), VÍZMINŐSÉGI MONITORING, HAZAI VIZEK ÁLLAPOTA 2.TRANSZPORT FOLYAMATOK VIZEKBEN  SZENNYEZŐANYGOK TERJEDÉSE: TRANSZPORT EGYENLET (KONVEKCIÓ, DIFFÚZIÓ, TURBULENS DISZPERZIÓ)  ANALITIKUS MEGOLDÁSOK, ELKEVEREDÉSI PÉLDÁK (2D, 1D CSÓVA SZÁMÍTÁS, SZENNYEZÉS HULLÁM LEVONULÁSA FOLYÓKBAN) 3.VÍZFOLYÁSOK OXIGÉN HÁZTARTÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA  SZENNYVÍZBEVEZETÉSEK HATÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA: STREETER-PHELPS MODELL ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSEI, PÉLDÁK  OXIGÉN HÁZTARTÁS SZABÁLYOZÁSA 4.TAVAK, EUTROFIZÁLÓDÁS, TÓSZABÁLYOZÁS  TAVAK JELLEMZŐI: MORFOLÓGIA, VÍZMÉRLEG, VÍZMOZGÁSOK, TÁPANYAGFORGALOM, EUTROFIZÁLÓDÁS  ÖSSZES P MODELL (VOLLENWEIDER), EUTROFIZÁCIÓS MODELLEK  DIFFÚZ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDSZEREI 5.VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS JOGI ÉS GAZDASÁGI ESZKÖZEI  HAZAI ÉS UNIÓS JOGSZABÁLYOK (EMISSZIÓS, IMMISSZIÓS NORMÁK)  GAZDASÁGI ESZKÖZÖK, TÁMOGATÁSOK, FINANSZÍROZÁS  SZENNYVÍZ-PROGRAM ÉS SZEREPE A VÍZMINŐSÉGVÉDELEMBEN  DIFFÚZ SZENNYEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK ÉS HATÉKONYSÁGUK

4 VÍZKÉSZLETEK 97.4% óceá- nok, tenge- rek 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsap- kák, gleccse- rek) 0.05 ‰ Telítet- len talaj- zóna 0.07 ‰ tavak, tározók 0.02 ‰ folyók, atmosz- féra, élővilág 2.6 % édes- víz 0.14 ‰ 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz

5 SZÁRAZFÖLD FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK PÁROLGÁS CSAPADÉK LÉLEGZÉSPÁROLGÁS CSAPADÉK PÁRASZÁLLÍTÁS BESZIVÁRGÁS FÖLD ALATTI VÍZFOLYÁSOK TENGEREK FOLYÓ TÓ VISSZAFOLYÁS © Moser (1997) A VÍZ KÖRFORGÁSA  HIDROLÓGIAI CIKLUS A VÍZ KÖRFORGÁSA  HIDROLÓGIAI CIKLUS KÖLCSÖNHATÁS A BIOSZFÉRA TÖBBI ELEMÉVEL KÖLCSÖNHATÁS A BIOSZFÉRA TÖBBI ELEMÉVEL

6 SZVT VÁROS VT TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS

7 JÁRVÁNYOK: KOLERA, TÍFUSZ : AZ EURÓPAI VÁROSOKBAN - (LONDON, STOCKHOLM, KOPPENHÁGA, PÁRIZS, HAMBURG TÖBB EZER ÁLDOZAT) -A KÓROKOZÓK A VÍZZEL TERJEDNEK -A TERJEDÉSHEZ HOZZÁJÁRULT AZ ANGOL WC ELTERJEDÉSE  NÖVEKVŐ VÍZFOGYASZTÁS  TÚLTERHELT EMÉSZTŐK -FELISMERÉS: DR. SNOW LONDONI ORVOS (BROAD STREET-I KÚT BEZÁRÁSA) -1880: „VIBRIO CHOLERAE” KIMUTATÁSA (DR KOCH, KÉSŐBB NOBEL-DÍJ) TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS „WATER CLOSET”: A VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK KEZDETE

8 OXIGÉN HÁZTARTÁSI PROBLÉMÁK

9

10

11 A PONTFORRÁSOK SZABÁLYOZÁSA „CSAK” PÉNZ KÉRDÉSE: DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP: TÁPANYAG (P ÉS N) ELTÁVOLÍTÁS KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁVAL © FCSM Rt.

12 ENERGIATERMELÉS HŰTŐVÍZ: HŐSZENNYEZÉS, VÍZIENERGIA: ÁRAMLÁSI VISZONYOK MEGVÁLTOZTATÁSA HŰTŐVÍZ: HŐSZENNYEZÉS, VÍZIENERGIA: ÁRAMLÁSI VISZONYOK MEGVÁLTOZTATÁSA

13 Tiszaújváros: AES Tisza II Hőerőmű

14 Melegvízcsóva elkeveredése mérés számítás

15 TAVAK EUTROFIZÁLÓDÁSA © Miller

16 Bedetti Lake, Argentina © www-cyanosite.edu TAVAK EUTROFIZÁLÓDÁSA

17 Klorofill-a koncentráció EUTROFIZÁCIÓ: FEKETE-TENGER © danubs.tuwien.ac.at DUNA

18 DUNA VÍZGYŰJTŐ: 11 ORSZÁG TÁPANYAGTERHELÉS FORRÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (1992)

19 DIFFÚZ SZENNYEZÉS FORRÁSAI ÉS TERJEDÉSI ÚTVONALAI

20 Duna vízgyűjtőre készített emisszió becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003) Danube Basin ( km 2 ) Diffuse N and P emissions from Hungary ( ):

21 Chisso Minamata- öböl MINAMATA, HIGANYSZENNYEZÉS

22 © W. E.Smith & A. M. Smith

23 VÍZBEN ppb ZOOPLANKTONBAN 2-20 ppb KIS HALAKBAN ppb NAGY HALAKBAN ppb HALEVŐ MADARAKBAN 5000 ppb Hg koncentráció MINAMATA, HIGANYSZENNYEZÉS

24 HAVÁRIÁK Exxon Valdez (1989)

25 Nagybánya, t cianid, + réz és cink; A koncentráció csúcsok több nagyságrenddel meghaladják a határértékeket; 1000 tonna halpusztlás két hét alatt.

26 BALATON (2003)

27 A 30 CM ALATTI ÉVES VÍZSZINTEK ELŐFORDULÁSA 5000 ÉV ALATT

28 1990 © P. Reiter EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLET

29 1970 © P. Reiter EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLET

30 2010 © P. Reiter EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLET

31 2025 © P. Reiter EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLET

32 Évente több ezer újabb, jelentős részben perzisztens és toxikus vegyületet szintetizálnak, ezek többsége eljut a vizekbe: PESZTICIDEK, SZTEROIDOK, A HORMONHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ ANYAGOK PARAZITÁK (Cryptosporidium, Giardia lamblia stb.) Kockázat-érzékenységünk nő, a határértékek szigorodnak, de valójában nem tudjuk, mit hoz a jövő. A teljes biztonság világa - részben ismereteink gyarapodása következtében - eltűnt. ÚJ KIHÍVÁSOK: A JÖVŐ PROBLÉMÁI

33 J Ö V Ő Járványok Eutrofizálódás Toxikus szennyezők Éghajlatváltozás O 2 háztartás Arvíz, vízhiány Nitrátosodás Haváriák Hőszennyez. A globalizáció meglepetései Savasodás LOKÁLIS REGIONÁLIS KONTINENTÁLIS GLOBÁLIS Lépték Év A JÖVŐ KIHÍVÁSAI

34 PROBLÉMÁKOKOKTÜNETEKSZABÁLYOZÁS OXIGÉN HÁZTARTÁS SZENNYVÍZBEV., BIOLÓGIAILAG BONTHATÓ SZERVES A. OXIGÉNHIÁNY, HALPUSZTULÁS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS BAKTERIOL. SZ. TISZTÍTATLAN SZV.FERTŐZŐKÉPESSÉGSZVT: FERTŐTLENÍTÉS HŐSZENNYEZÉS HŐTŐVÍZ VISSZAVEZETÉSE HŐSOKK, OLDOTT OXIGÉN CSÖKK. HŰTŐTORONY, HŐLÉPCSŐ CSÖKK., ELKEVEREDÉS JAV. EUTROFIZÁLÓ- DÁS SZENNYVIZEK P,N TARTALMA, DIFFÚZ TERHELÉS (MEZŐG.) ALGÁSODÁS, ESZTÉTIKA, TOXIKUS, IVÓVÍZ PROBL. SZVT.: TÁPANYAG ELTÁV. MEZŐGAZD: LEGJOBB GYAKORLAT, TÁPANYAGGAZD KOTRÁS,BIOMAN.,STB NITRÁTOSODÁS TÚLTRÁGYÁZÁS, SZV. SZIKKASZTÁS TALAJVÍZ MAGAS NITRÁT KONC., MÉRGEZŐ (IVÓVÍZ) CSATORNÁZÁS, TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS TOXIKUS SZ., HAVÁRIÁK IPARI BALESETEK, NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, OLAJSZÁRMAZÉKOK MÉRGEZÉS, BIOAKKUMULÁCIÓ, ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSA BIZTONSÁG JAVÍTÁSA, KOCKÁZATI TÉNYEZŐK CSÖKK, JOGI ESZKÖZÖK SAVASODÁS LÉGKÖRI EMISSZIÓK: SO 2, NO X PH CSÖKK., AL ÉS NEHÉZFÉM KIOLD., ÉLŐVILÁG PUSZT. LÉGSZENNYEZÉS CSÖKK. (KATALIZÁTOR, SO 2 ELTÁV.), MESZEZÉS KLÍMAVÁLTO- ZÁS ÜVEGHÁZ GÁZOK KIBOCS. NÖV., ERDŐIRTÁS FELMELEGEDÉS, SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK EMISSZIÓK CSÖKK. (???), MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

35 VÍZ-GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁS VÍZMINŐSÉG- SZABÁLYOZÁS

36 TEVÉKENYSÉG HASZNÁLAT IGÉNY EMISSZIÓ SZENNYEZÉS MINÔSÉG ROMLÁS SZABÁLYOZÁS MODELL

37 VÍZGYŰJTŐ SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE: VÍZGYŰJTŐ 

38 SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

39 AZ ÚJ KIHÍVÁS: EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtőszemlélet, Vízgyűjtőszemlélet, integrált vízgazdálkodás integrált vízgazdálkodás Jó (ökológiai) állapot Jó (ökológiai) állapot Direktívák/irányelvek Direktívák/irányelvek Környezet és Környezet és fenntartható fejlődés a központban fenntartható fejlődés a központban

40 Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása ivóvízfürdővíz településiszennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464)növényvédő-szerekbiocideklerakókszennyvíz-iszap

41 A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

42 LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

43 VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS

44 Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere. A vízminősítés során a víz tulajdonságait elsősorban a használatok alapján osztályozzuk: antropocentrikus szemlélet. Az ökocentrikus szemlélet nem az vízhasználatok szerinti „alkalmasságot” veszi alapul, hanem a víz ökológiai állapotát.

45 VÍZMINŐSÉG  A víz tulajdonságainak összessége  Sokféle, egyidejűleg lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamat alakítja  Meghatározás: fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzők alapján VÍZMINŐSÍTÉS  A vízminőség meghatározása  Megfelel az adott vízhasználati célnak (ember központú)?

46 VÍZHASZNÁLATOK IVÓVÍZELLÁTÁS IPARI VÍZIGÉNYEK ÖNTÖZÉS REKREÁCIÓ: ÜDÜLÉS, FÜRDÉS HALÁSZAT VÍZIENERGIA HAJÓZÁS ÖKOLÓGIAI VÍZIGÉNY

47 VÍZMINŐSÍTÉS: Természetes vizek minősége: MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt, (elvek: 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minúsítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI /9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei Hazai szabványok, rendeletek

48 Vizsgálandó jellemzők: Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) Vízminőségi osztályozás: 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

49 Felszíni vizek minősítése: határértékek (MSZ 12749) KomponensI.o.II.o.III.o.IV.o.V.o. Oldott oxigén (mg/l)7643<3 Oxigén telítettség (%) , , , BOI 5 (mg/l)461015>15 KOI ps (mg/l)581520>20 KOI cr (mg/l) >60 TOC (mg/l)351020>20 NH 4 -N (mg/l) >2 NO 2 -N (mg/l) >0.3 NO 3 -N (mg/l)151025>25 PO 4 -P (μg/l) >500 ÖP (μg/l) >1000 Chl-a (μg/l) >250 TC (e/ml) >1000 FCF (e/ml) >100 Ásványolaj (μg/l) >250 Fenol (μg/l)251020>20 Hg (μg/l) >1 Cd (μg/l)0.5125>5 Vezetőképesség (μs/cm) >2000

50 Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

51 VÍZMINŐSÍTÉS: Víz Keretirányelv („Water Framework Directive”) (2000/60/EEC) Ivóvíz előállítására használt felszíni vizek minőségi követelményei (75/440/EEC) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (78/695/EEC) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (79/869/EEC) Talajvíz minősége (80/68/EEC) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC) Ivóvíz (98/83/EEC) EU immissziós irányelvek

52 VÍZ KERETIRÁNYELV (WATER FRAMEWORK DIRECTIVE) Cél: Felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának elérése, romlás megakadályozása. Vízterek  részvízgyűjtők  vízgyűjtők Minősítés: hidromorfológiai, fizikai-kémiai és ökológiai jellemzők alapján. Referencia paraméterek meghatározása: Torzulások az ökoszisztémában a zavartalan állapothoz képest Határidők, ellenőrző rendszer (monitoring), beszámolási kötelezettség, cselekvési programok kidolgozása (vízgyűjtő gazdálkodási terv)

53 A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály kémiai állapot 2 osztály VKI: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

54 BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

55 Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre) Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre)

56 Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

57 Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

58 A kémiai állapot meghatározása: A környezeti kockázat meghatározásáról szóló direktívák (91/414/EEC, 98/8/EC) ill. a korábbi veszélyes anyagokra vonatkozó direktívákban (76/464 EEC és 86/250 EEC, 82/176 és 84/156 EEC – Higany szennyezés, 83/513 EEC – Kadmium szennyezés, 84/491 EEC – Hexaklorociklohexán) meghatározott emissziós határértékek és környezeti kritériumok és egyéb releváns uniós szabályozás szerint. A kémiai állapot meghatározása: A környezeti kockázat meghatározásáról szóló direktívák (91/414/EEC, 98/8/EC) ill. a korábbi veszélyes anyagokra vonatkozó direktívákban (76/464 EEC és 86/250 EEC, 82/176 és 84/156 EEC – Higany szennyezés, 83/513 EEC – Kadmium szennyezés, 84/491 EEC – Hexaklorociklohexán) meghatározott emissziós határértékek és környezeti kritériumok és egyéb releváns uniós szabályozás szerint.

59 HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (VÍZFOLYÁSOK) Hidrológiai viszonyok a vízfolyás mennyiségi és dinamikai jellemzői történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből Folyó folytonossága nem biztosított, akadályok típusa a vízi organizmusok áthaladásának biztosítása Morfológiai viszonyok a vízfolyás-mélységi és szélességi változók keresztmetszete vízhozam a meder szerkezete és a mederüledék keresztmetszete szemcse mérete parti zóna szerkezete hossza/szélessége fajok összetétele folytonosság/talaj fedőréteg áramlási sebesség mederformák

60 HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (TAVAK) Hidrológiai viszonyok mennyiségi és dinamikai jellemzők történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők keveredés és vízkörforgás összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből tartózkodási idő térfogat elfolyás/hozzáfolyás Morfológiai viszonyok a tómélységi változók felülete térfogata/mélysége a meder szerkezete és a mederüledék szemcse mérete elemi összetétel üledék kora / üledékképződési ráta parti zóna szerkezete hossza fajok összetétele növénytakaró

61 ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

62 ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

63

64 Felszín alatti vizek minősítése Vizsgált komponensek: pH, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia Osztályozás: I.Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1.Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2.As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3.Lágyítás, keményítés III.Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia

65 VÍZMINŐSÉGI MONITORING olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a vizek fizikai, kémiai, biológiai jellemzőinek nyomon követése, adott célból

66 CÉLOK  A vízminőség térbeli és időbeli változásának megfigyelése  Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése - emisszió) (beavatkozások tervezése - emisszió)  A vizek minősítése (vízminőség - vízhasználatok), osztályozás  Trend detektálás  Átlagok (terhelések) és kritikus koncentrációk becslése  Határértékek megsértése (hatósági feladat)  Havária jellegű szennyezések nyomon követése ("early warning")

67 A VÍZMINŐSÉGI MONITORING ELEMEI Mintavételezés (ritkán on-line mérés) Mintavételezés (ritkán on-line mérés) Minták szállítása és laboratóriumi elemzése (akkreditció és interkalibráció) Minták szállítása és laboratóriumi elemzése (akkreditció és interkalibráció) Eredmények tárolása, adatkezelés Eredmények tárolása, adatkezelés Az adatok elemzése, kiértékelése Az adatok elemzése, kiértékelése Az ehhez szükséges hidrológiai, morfológiai stb. adatok Az ehhez szükséges hidrológiai, morfológiai stb. adatok Az eredmények megjelenítése Az eredmények megjelenítése Hozzáférés biztosítása Hozzáférés biztosítása

68 Helyszíni mérések (vezetőképesség, pH, Oldott oxigén)

69 Kéki-patak Vízhozam mérő szelvény Burnót-patak Automata vízmintavétel és mérőbukó

70 Helyszíni válogatás Biológiaimintavétel

71 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG Befolyásolja: Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöb(határ)értékhez képest Meghatározni kívánt információ (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.) t C ChChChCh t C ChChChCh t C ChChChCh

72 MINTAVÉTELI HIBA Statisztikai alapon: N - elemű adatsor n - statisztikai minta „N” elemű idősor középértékének várható hibája, ha azt „n” mérésből becsüljük (Normál eloszlást feltételezve): (Cochran, 1962) átlag szórás 95 %-os konfidencia szinten t=1.96 Relatív hiba: a = f (mintaszám, relatív szórás)

73 MINTAVÉTELI HIBA Relatív hiba: a = f (mintaszám, relatív szórás) minta / év Heti / napi: 2.7 Kétheti / napi: 3.8 Havi / napi:5.5 Szezonális / napi: 9.6 Mintaszámtól (n) függő tényező: Havi / kétheti: 1.5 Szezonális / kétheti:2.5

74 MINTAVÉTELI HIBA Adott tartósságú érték meghatározásának hibája Relatív hiba: p p %-os tartósságú koncentráció becslési hibája a középérték hibájának háromszorosa!

75 Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság

76 Törzshálózati és regionális szelvények

77 Vízminőségi monitoring: Árhullámok szerepe (Sajó, 1985)

78 Vízminőségi jellemzők relatív szórása Függ: vízhozam, szezonális változékonyság, szennyezések

79 Heti Kétheti Szezonális Kívánt pontosság eléréséhez szükséges éves mintaszám

80

81 Zala, Zalaapáti ( ) Összes P (mg/l)

82 Átlagos higany koncentrációk (1997)

83 Új monitoring helyek kijelölése (Kockázatos vizek, referencia vizek, összehangolás a vízrajzi monitoringgal) Jelenlegi monitoring rendszer folytatása (gyakoriság, mintavételi helyek, folyamatosság megtartása!) Új komponensek mérése: mikroszennyezők, biomonitoring (módszerek, laborok felszereltsége, munkaerőigény)... ÚJ FELADATOK (EU VKI)

84 Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Kivizsgálási monitoring ? ? ? 1. Felügyeleti monitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A monitoring több funkciót ötvöz. Célja, kiterjedése, részletessége, a mérendő elemek köre lényegesen eltér a mai hazai gyakorlattól A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! A felszín alatti víz monitoring részei: mennyiségi kémiai kémiai hagyományos komp. mikroszennyezők mikroszennyezők

85 A jelenlegi vízminőségi hálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

86

87

88 MONITORING EXISTING SYSTEM PLANNED (WFD) NETWORKSITESNETWORKSITES BASIC150 SURVEILLANCE (BASIC) * REGIONAL90OPERATIONAL (WBs AT RISK) ~350** LOCAL ~250 EXAMINATIONAL? TOTAL ~490 TOTAL ~550 * Intercalibration and reference sites ** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

89 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG

90 Folyók sokévi középvízhozama (m 3 /s) Felszíni vizek minőségének meghatározója: 96% külföldi eredet

91 Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI 5, KOI, O 2 ) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ szeint) I.Osztály II.Osztály III.Osztály IV.Osztály V.Osztály

92 Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Bakteriológia Mikroszennyezők

93 WATER QUALITY CHANGES

94 Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

95 Tápanyagterhelés miatt kockázatos vizek 2005-ös Nemzeti Jelentés: a felszíni víztestek (890 vízfolyás és 220 állóvíz) kétharmada, évi felülvizsgálata után: a víztestek több mint fele.

96 Karasica vízgyűjtő: vízminőségi állapot értékelése

97 Fotó: P. Pomogyi, F. Szilágyi

98 BOIÖsszes PÖsszes (szervetlen) N Összes (pontszerű, diffúz és külföldről érkező) terhelés hatása Jelenleg (2003. évi állapot) 226 db. (22%)756 db. (73%)194 db. (19%) 2015-ben várhatóan 257 db. (25%)840 db. (81%)270 db. (27%) Csak a szennyvíz eredetű, pontszerű terhelések hatása Jelenleg (2003. évi állapot) 131 db. (13%)173 db. (17%)163 db. (16%) 2015-ben várhatóan 168 db. (16%)258 db. (25%)243 db. (24%) Az MSZ szerinti vízminőségi osztályok szerint a II. osztálynál rosszabb állapotban lévő víztestek száma és aránya

99 Felszín alatti vizek monitoringja 1. Törzshálózati kutak (80% vízműkút):  Karszt105  Partiszűrés40  Talajvíz27  Rétegvíz276 Összesen: Észlelési gyakoriság:  Karszt: havonta  Talajvíz, partiszűrés: 4-6 minta/év  Rétegvíz: évente

100 Felszín alatti vizek monitoringja 3. Mért komponensek: pH, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia 4. Osztályozás: I.Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1.Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2.As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3.Lágyítás, keményítés III.Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia

101

102 ÉRTÉKELT VÍZMŰTELEPEK

103 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

104 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

105 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

106 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

107 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

108 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

109 Következő feladatok: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (2009) Lényeg: intézkedési tervek kidolgozása  Alapintézkedések (kormányzati rendeletek vannak rá) Szennyvíz program, vízbázisvédelem, ivóvízminőség javító program, kármentesítési program, nitrát szennyezés elleni véd., növényvédőszerek használata, stb.)  Kiegészítő intézkedések (az alapintézkedéseken felül, a jó állapot elérésének biztosításához szükséges intézkedések) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése a terhelhetőség figyelembevételével A jó ökológiai állapot/potenciál elérését biztosító intézkedések a hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében (új feladat, óriási beruházási igény!!!)

110 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt

111 A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzéseA vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzéseA felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítéseA védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenkéntA monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása.A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése.A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzéseA környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetéseEsetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbeA közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listájaAz illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzéseA vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzéseA felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítéseA védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenkéntA monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása.A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése.A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzéseA környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetéseEsetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbeA közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listájaAz illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei

112 referencia az ökológiai állapothoz adatbázisok vízterek meghatározása információk gyűjtése a vizek állapotára vonatkozó információk az emberi tevékenységekkel kapcsolatos információk vízterek kijelölése, típusokba sorolása vízterek tipizálása referencia-területek és indikátor- paraméterek feltárási és első felügyeleti monitoring feltárási és első felügyeleti monitoring első vizsgálati monitoring vízterek jellemzése, állapotértékelése, előzetes környezeti besorolás vízterek jellemzése, állapotértékelése, előzetes környezeti besorolás kiegészítő adatok az emberi tevékenységről kiegészítő adatok az emberi tevékenységről ELSŐ FÁZIS

113 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV követelményeka környezet állapota információk gyűjtése referencia-értékek az ökológiai állapothoz lehatárolt vízterek, az állapotukra és az emberi tevékenységre vonatkozó információk adatbázisa vízterek állapot- értékelése, környezeti besorolása környezeti célkitűzések intézkedési terv felügyeleti monitoring üzemelési monitoring esetenkénti vizsgálati monitoring intézményi és jogi háttér adatok az emberi tevékenységről vízminőségi határértékek emissziós határértékek a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények ellenőrzés, szabályozás védelem költség-megtérülés PR megfelel-e? MÁSODIK FÁZIS

114


Letölteni ppt "TÁRGY FELÉPÍTÉSE, TÉMAKÖRÖK 1.VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS CÉLJA, FELADATA  FŐBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK, VÍZMINŐSÉG SZABÁLYOZÁS FELADATA ÉS ESZKÖZEI, ÚJ FELADATOK:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések