Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szennyvíztisztítás hulladékai. A hulladékok fontosabb típusai 1.Szilárd hulladékok  Rácsszemét  Homok  Zsír és olaj  Nyersiszap  Fölös eleveniszap.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szennyvíztisztítás hulladékai. A hulladékok fontosabb típusai 1.Szilárd hulladékok  Rácsszemét  Homok  Zsír és olaj  Nyersiszap  Fölös eleveniszap."— Előadás másolata:

1 A szennyvíztisztítás hulladékai

2 A hulladékok fontosabb típusai 1.Szilárd hulladékok  Rácsszemét  Homok  Zsír és olaj  Nyersiszap  Fölös eleveniszap  Vegyszeres iszap

3 2. Folyékony hulladékok  A z iszapkezelés csurgalékvizei  szűrőegységek (beleértve a biofiltereket is!) öblítővizei

4 Követelmények a végleges iszapelhelyezéssel kapcsolatban  Kis víztartalom (térfogatcsökkentési igény)  Kismértékű biológiai bonthatóság  Fertőzőképesség csökkentése, megszüntetése  A további felhasználhatóság szempontjai

5 Az iszapkezelés alapvető megoldásai  Víztelenítés  Stabilizálás

6 A víztelenítés alapvető műszaki megoldásai 1.Hagyományos eljárások  Sűrítés (ülepítés) – lényegében speciális ülepítő, 3-5% szárazanyag tartalomig  Iszapvíztelenítés iszapágyakon (10- 15% szárazanyag tartalom, nagy területigény, hosszú idő, dréncsövezés)

7 2. Gépi víztelenítés  Iszapvíztelenítés vakuum- dobszűrőkkel elérhető szárazanyag tartalom: 16-18%  Iszapvíztelenítés szalagos szűrőpréssel elérhető szárazanyag tartalom: 20-22%

8  Iszapvíztelenítés centrifugával (folyamatos működtetés) elérhető szárazanyag tartalom: % az iszapvíz KOI értéke több tízezer mg/L is lehet  iszapvíztelenítés keretes szűrőpréssel elérhető szárazanyag tartalom: % tapasztalatok szerint ez gépi víztelenítéssel elérhető maximum 3.Iszapszárítás

9 Iszapkondícionálás A megfelelő mértékű iszapvíztelenítés csak abban az esetben biztosítható, ha az iszaphoz adalékanyagokat keverünk  Szervetlen vegyszerek (vas(III)-sók és mészhidrát)  Szerves polimerek (elsősorban kationos polielektrolitok) A megfelelő elkeverés fontossága

10 Iszapstabilizálás Cél: a biológiailag bontható szerves anyagok mennyiségének drasztikus csökkentése Alkalmazható műszaki megoldások 1.Aerob iszapstabilizáció 2.Anaerob iszapstabilizáció 3.Komposztálás 4.Vegyszeres (kémiai) iszapstabilizáció 5.Hőkezelés

11 Aerob iszapstabilizáció Az aerob iszapstabilizáció lényegében hosszú ideig tartó levegőztetés, azaz az iszap biológiai lebontása Az aerob iszapstabilizáció alapvető folyamatai:  Az iszap hidrolízise és sejtszaporodás  A hidrolizált iszap és az elpusztult sejtek biológiai lebontása

12 Az aerob iszapstabilizálás minimális időtartama 15 nap, amennyiben a közeg hőmérséklete nem kisebb 15 ºC-nál. Kisebb hőmérsékletek esetén 15 napnál lényegesen hosszabb stabilizációs időtartam is szükséges lehet. Az aerob iszapstabilizálás során mind a szerves anyagok, mind a nitrogén-vegyületek oxidációjára (nitrifikáció) sor kerül. A fajlagos oxigén-igény: 1,5-2,0 kg O 2 /kg szerves anyag A patogén mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése nem biztosítható megfelelő mértékben

13 Anaerob iszapstabilizálás (rothasztás) Az alkalmazott hőmérséklet-tartományok alapján a következő műszaki megoldások lehetségesek:  „Hideg” rothasztás  Mezofil rothasztás (32-36 ºC)  Termofil rothasztás (50-55 ºC) Hideg rothasztás: földmedencék Mezofil és termofil: fűthető zárt betontornyok

14  Alapvető folyamatok  Hidrolízis  Mikrobiológiai lebontás – savtermelés  További mikrobiológiai folyamatok – metántermelés CH 3 -COOH → CH 4 + CO 2 CO 2 + 4H 2 → CH 4 + 2H 2 O A pillanatnyi pH jelentősége Az optimális pH tartomány : 6,8 – 7,2 Az optimális pH tartomány biztosításához szükséges lúgosság: g/m 3 Ha szükséges a pH és pufferkapacitás szabályozás, az mésztej adagolásával biztosítható

15 A kívánatosnál kisebb pH hatása:  Felborul a savtermelés és a metántermelés egyensúlya  Túl sok sav termelődik  Csökken, esetleg megszűnik a metántermelés Rothasztók üzemeltetése  Nem fűtött roszhasztók  Fűtött rothasztók A keverés jelentősége A rothasztás szempontjából a 94-96%-os víztartalmú iszap a legkedvezőbb

16 Komposztálás Víztelenített iszap és egyéb szerves anyag tartalmú hulladék keverése Prizmák kialakítása Mikrobiológiai folyamatok (30, majd ºC) Időszakos átforgatás Két-három hónapos pihentetés Humusz-szerű anyag kialakulása

17 Vegyszeres iszapstabilizálás A mikroorganizmusok tevékenységét pH szabályozással csökkentjük, illetve megszüntetjük. Alkalmazott megoldás: mésztej, mészhidrát szuszpenzió adagolásával a pH értékét 10,0-hez közeli értékre állítjuk be. Az aerob és anaerob kezeléssel szemben ebben az esetben a biológiailag bontható szerves anyag nem csökken számottevően, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a stabilizálás csak időszakos

18 A vegyszeresen stabilizált iszapban a pH esetleges csökkenése következtében a biológiai folyamatok ismételten megindulhatnak. A vegyszeres stabilizálás kedvező hatást fejt ki a patogén mikroorganizmusok egyedszám csökkentése szempontjából

19 Hőstabilizálás A mikroorganizmusok tevékenységét a hőmérséklet szabályozásával csökkentjük, illetve megszüntetjük Az iszapban a ºC hőmérsékletet célszerű kialakítani a megfelelő hatás eléréséhez A vegyszeres stabilizáláshoz hasonlóan a biológiailag bontható szerves anyagok mennyisége nem csökken számottevő mértékben, de a patogén mikroorganizmusok egyedszáma csaknem zérusra redukálódik

20 Szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása Elhelyezésre és hasznosításra csak víztelenített és stabilizált iszap kerülhet Kémiai iszapkezelést követően csak az elhelyezés következhet, stabilizálásra is sor került Termikus iszapkezelést követően mind a stabilizálási, mind a víztelenítési követelmények teljesülnek

21 Az egyszerű elhelyezést az EU rendelkezések nem támogatják A hasznosítás feltételeit kell megteremteni Elsősorban a mezőgazdasági felhasználásra kerülhet sor A mezőgazdasági hasznosításnak szigorú feltételei vannak  Fertőző anyagokat nem tartalmazhat  Mikroszennyező anyagokat (elsősorban nehézfémeket) csak a megadott határértékeknél kisebb mennyiségben tartalmazhat

22  Csak olyan kultúráknál alkalmazható, melyek nem kerülnek közvetlen emberi fogyasztásra A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának előnyei  Szerves anyag tartalma miatt kedvező a talaj számára, a talaj-szerkezetet javítja  N és P tartalma miatt műtrágyát helyettesíthet  Szerves anyag tartalma a növények számára is kedvező  Biztonságos iszapelhelyezés

23 Problémák az iszap mezőgazdasági hasznosításakor  Rendszeres és szigorú iszapvizsgálat  Hatósági engedélyek beszerzése a felhasználáshoz  Befogadó intézmény és nyilatkozat  Tartós szerződések  Használat esetén rendszeres és szigorú talajvizsgálat  Megfelelő szárazanyag és tápanyag tartalom szükséges  Kihordhatóság a termőföldre

24


Letölteni ppt "A szennyvíztisztítás hulladékai. A hulladékok fontosabb típusai 1.Szilárd hulladékok  Rácsszemét  Homok  Zsír és olaj  Nyersiszap  Fölös eleveniszap."

Hasonló előadás


Google Hirdetések