Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Település és régiófejlesztés Területhasználatok módosításának környezeti feltételrendszere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Település és régiófejlesztés Területhasználatok módosításának környezeti feltételrendszere."— Előadás másolata:

1 Település és régiófejlesztés Területhasználatok módosításának környezeti feltételrendszere

2 Vidékfejlesztés, agrárpolitika, támogatási rendszer Vidékfejlesztés, agrárpolitika, támogatási rendszer Területfejlesztés természetvédelmi, ökológiai, vízminőségi szempontjai Területfejlesztés természetvédelmi, ökológiai, vízminőségi szempontjai –Védelem alatt álló területek –VKI, Vízgyűjtő-gazdálkodási terv: prioritások a földhasználatban Területi adatok, térinformatikai adatbázisok Területi adatok, térinformatikai adatbázisok

3 Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Kategóriák öt főcsoportban: Kategóriák öt főcsoportban: –mesterséges felszínek, –mezőgazdasági területek, –erdők és természetközeli területek, –vizenyős területek – és felszíni vizek.

4

5 CORINE Land Cover

6

7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) Többféle ágazat, termelői csoport szakpolitikájának megvalósítását szolgáló intézkedéscsoportok és intézkedések Többféle ágazat, termelői csoport szakpolitikájának megvalósítását szolgáló intézkedéscsoportok és intézkedések 1400 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás 1400 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás Két legnagyobb forrást lekötő intézkedés (együttesen 50 %, azaz évi 100 milliárd forint) az agrár-környezetvédelem és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Két legnagyobb forrást lekötő intézkedés (együttesen 50 %, azaz évi 100 milliárd forint) az agrár-környezetvédelem és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése 74/2009/EK az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 74/2009/EK az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

8 EU agrár- és vidékpolitikája A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: Intézkedései: –agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, –integrált gazdálkodási célprogram, –ökológiai gazdálkodási célprogram, –extenzív gyephasznosítási célprogram, –vizes élőhely-hasznosítási célprogram Horizontális és zonális célprogramok Horizontális és zonális célprogramok

9 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) Beruházások a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben Állattenyésztést szolgáló beruházások Melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése 2.2.4Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

10 A támogatások szerkezete Kötelező előírások Önkéntes előírások

11 Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere

12 Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: –Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez (VKI) kapcsolódó kifizetések –Érzékeny Természeti Területek célprogramjai –Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

13 NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken található birtokokon 2007-től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak. A Natura 2000 területeken található birtokokon 2007-től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak.

14 NATURA 2000 Előnyök –olyan térségekben is megvalósítható a földalapú támogatáson felüli kifizetés, ahol ez korábban nem volt lehetséges –növekszik a lakosság elkötelezettsége a természeti értékek megőrzésére –hátrányos helyzetű térségekben megvalósul a vidéki táj fenntartó tevékenység (  allergén gyomok terjedésének mérséklése) –a kifizetések által javul a vidék lakosságmegtartó ereje –N2000 területek iránt fokozódó érdeklődés  turizmus bevételeinek növekedése

15 Hátrányok: –növekszik az olyan terület, amely bizonyos fejlesztések szempontjából elkerülendő –egyeztetési folyamatok bonyolultabbá válnak –építési, megvalósítási költségek növekedhetnek NATURA 2000

16 Madárvédelmi területek NATURA 2000

17 Természet-megőrzési területek NATURA 2000

18 Madárvédelmi + természet-megőrzési = N2000 területek km 2  Magyarország 21%-a

19 NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata

20

21

22

23 Érzékeny Természeti Területek Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. Az ÉTT mintaterületeken a NAKP keretében megkezdődött a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező.

24

25 Nemzeti Erdő Stratégia és Program Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.

26

27 Háromkategóriás földhasználati zónarendszer (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani.

28

29 A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében (Tisza ÉK-magyarországi vgy.)

30 A tájhasználat-váltás prognózisa Kistérségek átlaga Erdősítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Gyepesítésre javasolt terület (az összes szántó %-ában) Szántóföldi extenzifikáció (az összes szántó %-ában BAZ, Heves megyék területén SzSzB, JNSz, HB megyék területén A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás a mintaterületre Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

31 Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Erózió érzékeny területek Erózió érzékeny területek Belvízveszélyeztetett területek Belvízveszélyeztetett területek Partmenti vízvédelmi zónák Partmenti vízvédelmi zónák

32 Nitrátérzékeny területek 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet („nitrát-rendelet”) célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szemben 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet („nitrát-rendelet”) célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szemben A nitrátérzékeny területek jelenleg összesen km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. A nitrátérzékeny területek jelenleg összesen km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént

33

34 Összes erózió érzékeny terület ha Eróziós terület állóvíz vízgyűjtőjén ha Potenciálisan erózió érzékeny szántók Potenciálisan erózió érzékeny szántók

35 Belvíz veszélyeztetett területek Forrás: VKKI erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

36 VKI célok az UMVP-ben A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges: –Erózióvédelem a dombvidéki szántókon –Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken –Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

37 A jelenlegi és a potenciális természetes növényzet MÉTA ( Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) alapján természetközeli növényzet területaránya természetközeli növényzet területaránya jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük potenciális növényzet potenciális növényzet parlagok borítása parlagok borítása özönnövények borítása özönnövények borítása Abiotikus környezet értékelése átlagos tengerszint feletti magasság átlagos tengerszint feletti magasság átlagos éves csapadék átlagos éves csapadék talajok talajok reliefenergia reliefenergia átlagos talajértékszám átlagos talajértékszám Művelésiág-változtatási javaslatok vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása gyepek kialakítása gyepek kialakítása fásítás fásítás Földhasználat váltás botanikai és tájökológiai szempontú értékelése Forrás: MTA ÖBKI

38

39 Zömmel Tisza-völgyi szikes és ártéri tájak vízgyűjtői Alföldi homoki tájak vízgyűjtői Domb- és síkvidéki folyók és patakok mente a Nyugat- és a Dél- Dunántúlon Ártéri és lápi jellegű vízgyűjtők a Duna-mentén és a Nyírségben Mezőföldi és más hasonló löszterületek vízgyűjtői Kevésbé csapadékos alacsony dombvidéki patakok és kisebb folyók környezete Alföldi ártéri tájak vízgyűjtői Mérsékelten csapadékos dombvidéki és középhegységi patakok környéke Síkvidéki löszhátak és kőzetlisztes hátak vízgyűjtői Dombvidéki és középhegységi patakok környéke Észak- Magyarországon A Csanádi-hát, Észak-Bácska vízgyűjtői Alacsony dombvidéki vízgyűjtők a Dunántúlon Középhegységi patakok környéke Alacsony dombvidéki patakok mente a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon Lápmedencék pereme zömmel a Dunántúlon Alacsony dombvidéki csernozjom talajú vízgyűjtők Tájtípusok elkülönítése a kívánatos földhasználati arányok szempontjából ErdősítésVegyes (mérsékelt erdősítés)Nem javasolt erdősítés

40 A táj mai állapota és a szükséges változtatások Középhegy- ségek DombvidékekAlföldek hektár%hektár%hektár% jelenlegi természetes növényzet (MÉTA) további, folytonos fedettséget biztosító növényzet (pl. erdő- ültetvények, vetett gyepek) (CLC) felhagyandó belvizes szántó felhagyandó eróziós szántó összes felhagyandó szántóterület A felhagyás javasolt módja (előzetes becslés) KözéphegységekDombvidékekAlföldekhektár%hektár%hektár% gyep (legelő, rét) vizes élőhely fásítás, erdősítés Tájhasználat-váltás javaslatok Forrás: MTA ÖBKI

41 Víztest-vízgyűjtőterületek minősítése biológiai aktivitásérték alapján

42 Köszönöm a figyelmet! Dr. Clement Adrienne egyetemi docens BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

43 Kérdések az előadáshoz Soroljon fel a földhasználatokra, különböző területek jellemzésére, védettségére vonatkozó információkat tartalmazó térinformatikai adatbázisokat! Soroljon fel a földhasználatokra, különböző területek jellemzésére, védettségére vonatkozó információkat tartalmazó térinformatikai adatbázisokat! Az ország területének kb. hány %-át jelölték ki a Natura 2000, illetve nitrát érzékeny területként? Mi az alapja ezeknek a kijelöléseknek? Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár ez a kijelölés a területen élők, illetve az ott beruházók szempontjából? Az ország területének kb. hány %-át jelölték ki a Natura 2000, illetve nitrát érzékeny területként? Mi az alapja ezeknek a kijelöléseknek? Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár ez a kijelölés a területen élők, illetve az ott beruházók szempontjából? Milyen új, vízminőségvédelmi-ökológia szempontokat jelent a Víz keretirányelv teljesítésével járó kötelezettség a földhasználatokra vonatkozóan? Milyen új, vízminőségvédelmi-ökológia szempontokat jelent a Víz keretirányelv teljesítésével járó kötelezettség a földhasználatokra vonatkozóan? Mekkora Magyarországon az erdők területe (%) és mivel ösztönözhető az erdősítés? Mekkora Magyarországon az erdők területe (%) és mivel ösztönözhető az erdősítés? Jellemezze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási rendszerét a kifizetések jellege szempontjából! Jellemezze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási rendszerét a kifizetések jellege szempontjából! Mit jelent a Földhasználati Zónarendszer? Mit jelent a Földhasználati Zónarendszer? Melyek az érzékeny természeti területek (ÉTT-k)? Melyek az érzékeny természeti területek (ÉTT-k)?


Letölteni ppt "Település és régiófejlesztés Területhasználatok módosításának környezeti feltételrendszere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések