Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-2666.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-2666."— Előadás másolata:

1 Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

2 Fogalmak, definíciók, módszertani és módszerelméleti alapok Az elfogadható kockázat problémája lényegében döntési probléma. Ez a választás értékeknek, hiedelmeknek, nézeteknek és más tényezőknek függvénye, ezért nincs olyan átfogó számérték, amelyik kifejezné egy adott társadalom számára elfogadható kockázatot. Számos elfogadható kockázatú döntés esetében meghatározó az, hogy miképpen határozzuk meg a problémát, azaz milyen alternatívákat és következményeket veszünk figyelembe, milyen bizonytalanságot fogadunk el és a kulcsfogalmakat hogyan értelmezzük.

3 A „vegyi” kockázati séma általában

4 Az oksági láncolat nehezen meghatározható kérdései Emissziók Környezeti megoszlás Expozíció Hatások

5 Mennyi a káros? Mennyi jut belénk? PNEC – predicted no effect concentration PEC – predicted environmental concentrations

6 A technikai kockázatelemzés Egy helyesen tervezett rendszerben a nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani. Egy helyesen tervezett rendszerben a nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani.

7 A kockázat legyen állandó a különböző súlyosságú és gyakoriságú eseményekre és legyen kisebb, mint a megengedett érték. ahol R= kockázat, Gy= gyakoriság, K= következmény

8 A tömítések és a pillangó effektus

9 A műszaki kockázatelemzés konceptuális szerkezete  Expozíció becslésHatásbecslés  Emissziós rátákToxicitás adatok  Megoszlás (fate)Extrapoláció  Exp. szintek (bevitel)No effects level  PEC/PNEC

10 Tanulságok és következtetések  Nagy különbségek vannak a „tudatosan vállalt” és a „láthatatlan” kockázatok társadalmi elfogadottsága között  US FDA (Food and Drug Administration) felmérések a táplálkozással kapcsolatos fogyasztói aggodalmakról  Hogyan kezelhetjük az alacsony, de esetleg összegződő hatású kockázatokat?

11 A „de minimis” kockázat fogalma  A de minimis kockázat az a társadalmilag elfogadott/elfogadható kockázati szint, amely alatt NINCS szükség törvényi szabályozásra  Ennek értéke (US EPA, FDA) az PLUSZ kockázati érték, amellyel egy megfelelően nagy populációban az egyénnek (a 70 éves élettartama alatt) 1: 1 millióval megnövekszik a halálozási valószínűsége

12 (Lord Rothschild, The Wall Street Journal, 1979). There is no point in getting into a panic about the risks of life until you have compared the risks which worry you with those that don’t, but perhaps should.” (Lord Rothschild, The Wall Street Journal, 1979). A jogszabályokban alkalmazott 1: 1 milliós valószínűség, mellyel a különböző vegyi anyagok környezeti koncentrációinak megengedhető értékeit határozzák meg sokszorosan a mindennapi életben elviselt, „normálisnak” tekintett kockázati szint alatt van!

13 Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot  1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák)  15 km kerékpározás (baleset)  450 km autóvezetés (baleset)  1500 km repülőút (baleset)  1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól)  150 évig élni Paks 35 km-es körzetében

14 A DETEKTÁLHATÓSÁG  A termékek címkézése, jelölése (Budai Jogkönyv – a fisérek kötelességeiről) Így jár mindenki, aki nem tudja detektálni a peszticideket!

15 A kockázat a toxicitás és az expozíció függvénye  Mi a toxicitás? Hogyan mérjük?  Mi az expozíció? Hogyan állapíthatjuk meg az „exponáltság” mértékét?

16 A dózis (koncentráció) függő hatások  Már Paracelsus ( ) is… a hatás mindig dózisfüggő (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg)  Toxicitás mérőszámok és módszerek (tesztek)  A karcinogén és nem karcinogén anyagok alapvető különbségei  A 3 D csoportosítás

17 Mi a 3 D felosztás? 1. Diszperzív anyagok – a hatás dózis függő (alkoholok) 2. Disztributív anyagok (megoszlás az egyes környezeti fázisok között) például DDT, organofoszfátok, stb. 3. Diszruptív anyagok (karcinogének) TCDD, kadmium, stb.

18 „Diszperzív” toxikus anyagok  A toxicitás mérése Akut tesztek Akut tesztek Alga növekedés gátlás (72 hrs) Alga növekedés gátlás (72 hrs) Daphnia (vízi bolha) (48 hrs) Daphnia (vízi bolha) (48 hrs) Haltesztek (96 hrs) Haltesztek (96 hrs) Csíranövény teszt (72 hrs) Csíranövény teszt (72 hrs) Szemi-krónikus tesztek (2-3 hét) Szemi-krónikus tesztek (2-3 hét) MES (Model Eco- System ) rendszerek MES (Model Eco- System ) rendszerek Krónikus tesztek (2-6 hónap) Life-cycle tesztek (évek) Krónikus tesztek (2-6 hónap) Life-cycle tesztek (évek)

19 Néhány példa a különböző anyagokra – a „gyors”, a „lassú” és a „gonosz”  Akut hatású toxinok: Hidrogén cianid (ld. Tisza)Hidrogén cianid (ld. Tisza) Hidrogén szulfid (csatornabűz, záptojás)Hidrogén szulfid (csatornabűz, záptojás)  Krónikus hatású anyagok Higany, ólomHigany, ólom Vinil-kloridVinil-klorid  Rákkeltő anyagok BenzolBenzol CCl4CCl4 Cd vegyületekCd vegyületek Alkiláló szerekAlkiláló szerek

20 Az általában tapasztalt, „klasszikus” görbe lefutás

21 Dózis-hatás görbe

22 Dózis-hatás értelmezése  Lineáris extrapolációs feltételezés (nincs ártalmatlan koncentráció) – különösen a rákkeltő anyagok között  Küszöbérték feltételezés (a „kis” koncentrációk ártalmatlanok)

23 LC50, EC50 és LD50 értékek

24 Egy tipikus alkalmazás –talajszennyeződések kockázatának megítélése: a földigiliszták mint indikátorok

25 Karcinogén anyagok tengerében élünk Chemical Name CAS Registry Number (1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL P65(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI) P65(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD P65- MC(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II) P65-MC1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE) P651,1,2,2-TETRACHLOROETHANE P651,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE P651,1,2-TRICHLOROETHANE P651,1- DICHLOROETHANE P651,1-DIMETHYL HYDRAZINE P651,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS) P651,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN P65-MC1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN P65- MC1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN P65-MC1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN P65- MC1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3-TRICHLOROPROPANE P651,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP) P651,2-DIBROMOETHANE P651,2-DICHLOROETHANE P651,2-DICHLOROPROPANE P651,2- DIETHYLHYDRAZINE P651,2-DIMETHYLHYDRAZINE P651,2- DIPHENYLHYDRAZINE P651,3-BUTADIENE P651,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE P651,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS) P651,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE P65- MC1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN) P651,4-DICHLORO-2- BUTENE és így tovább, és így tovább (1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI)(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II)1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE)1,1,2,2-TETRACHLOROETHANE1,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE1,1,2-TRICHLOROETHANE1,1- DICHLOROETHANE1,1-DIMETHYL HYDRAZINE1,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS)1,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3-TRICHLOROPROPANE1,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP)1,2-DIBROMOETHANE1,2-DICHLOROETHANE1,2-DICHLOROPROPANE1,2- DIETHYLHYDRAZINE1,2-DIMETHYLHYDRAZINE1,2- DIPHENYLHYDRAZINE1,3-BUTADIENE1,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE1,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS)1,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN)1,4-DICHLORO-2- BUTENE(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI)(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II)1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE)1,1,2,2-TETRACHLOROETHANE1,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE1,1,2-TRICHLOROETHANE1,1- DICHLOROETHANE1,1-DIMETHYL HYDRAZINE1,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS)1,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3-TRICHLOROPROPANE1,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP)1,2-DIBROMOETHANE1,2-DICHLOROETHANE1,2-DICHLOROPROPANE1,2- DIETHYLHYDRAZINE1,2-DIMETHYLHYDRAZINE1,2- DIPHENYLHYDRAZINE1,3-BUTADIENE1,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE1,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS)1,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN)1,4-DICHLORO-2- BUTENE

26 De miért nem halunk bele? KARCINOGENITÁS TESZTEK  Ames teszt  Rágcsálók (egér és patkány)

27 AMES TESZT (fejlesztette: Dr. Bruce Ames 1971-ben) Reverz mutációk gyakoriságát méri - auxotróf his mutáns Salmonella enterica baktérium törzsben AMES figyelmeztetése: "Almost all the world is natural chemicals, so it really makes you rethink everything. A cup of coffee is filled with chemicals. They’ve identified a thousand chemicals in a cup of coffee. But we only found 22 that have been tested in animal cancer tests out of this thousand. And of those, 17 are carcinogens. There are ten milligrams of known carcinogens in a cup of coffee and that is more carcinogens than you are likely to get from pesticide residues for a year!"

28 Mutagenitás : = Karcinogenitás ???  A daganatok monoklónális eredetűek (ld. direktív hatású 3D anyagok, Cortez hadserege) – NINCS KÜSZÖB!!!  Problémák:  Vannak mutagén de NEM karcinogén anyagok (toluamid)  Vannak nem mutagének, amelyek bizonyítottan karcinogének, pl. peszticidek között: aldrin, atrazin, dibenzofurán  Vannak baktériumokban nem mutagén karcinogének (kloroform, széntetra-klorid)

29 Akkor mi is a gond?  A rosszindulatú daganatok 80-90%-ának kialakulásáért külső, környezeti tényezők a felelősek  Magyarország évek óta listavezető a tumoros halálozásokban (a férfiak elsők, a nők másodikak-harmadikak) a világban!

30 Rágcsálókon végzett vizsgálatok és az ember  A rákos daganatok előfordulási gyakorisága az életkor negyedik-ötödik hatványával növekszik (emberben is patkányban is)  Az emberekben rendkívül hatékony molekuláris mechanizmusok gondoskodnak a tumorsejtek korai felismeréséről és szervezeten belüli megsemmisítéséről  Probléma: hogyan számolhatunk határértékeket a rágcsálókon folytatott kísérletek alapján, hogy se túl, se alá ne becsüljük a környezeti és közegészségügyi kockázatot?

31 Expozíciós utak és mechanizmusok Expozíciós utak – sorselemzés (environmental fate assessment) A folyamatparaméterek, fluxusok, mechanizmusok nagyrészt ISMERETLENEK – itt az ábrán: a peszticidek egy megoszlási modellje

32 Emissziók –befogadó közegek (dumping grounds)  Pontszerű vagy diffúz  Folytonos vagy ismétlődő (intermittent - seasonal)  Levegő (közlekedés, ipar, peszticidek)  Felszíni vizek (ipari és kommunális)  Felszínalatti vizek (pl. hulladéklerakók)  Talaj és üledékek

33 Emissziós határértékek (end-of- pipe control)  Új hazai vízvédelmi jogszabály  Holland PU (pollution unit) megközelítés „Polluter pays” alapelv (előnyök- hátrányok)  Budgeting (felosztási és időzítési) problémák Globálisan (pl. CO2, metán)Globálisan (pl. CO2, metán) Lokálisan (pl. ipari holdingok –megasite-ok területén)Lokálisan (pl. ipari holdingok –megasite-ok területén) Vízgyűjtő szintű felosztás (trade-of-loads)Vízgyűjtő szintű felosztás (trade-of-loads)

34 Környezeti sors modellezés a „viselkedés” előrejelzése (environmental fate assessment)  Miért érdekes az, hogy egy kibocsátott anyag hogyan oszlik meg az egyes környezeti kompartmentek (víz, levegő, talaj) között?  Hogyan és miért jelöljünk ki prioritásokat a megoszlások alapján?  Milyen eszközeink vannak a megoszlások előrejelzésére?

35 Mi határozza meg egy anyag környezeti sorsát és végső soron hatásait? TTTTartózkodási idő az egyes kompartmentekben (víz, levegő, talaj, biológiai szövetek) BBBBonthatóság (degradability) ZZZZsíroldékonyság (Ko/w) – bioakkumulációs hajlam FFFFizikai és kémiai (intrinsic) paraméterek (Henry konstans, old. szorzatok, hidrolizálhatóság, stb.)

36 Tartózkodási idő (residence time) az egyes környezeti közegekben  Példa – a szennyezések atmoszferikus terjedéshez kapcsolható időállandók: 20 mikronnál kisebb részecskék a troposzférában <1 nap 20 mikronnál kisebb részecskék a troposzférában <1 nap Oldható és reaktív gázok1 nap Oldható és reaktív gázok1 nap A vertikális keveredés ideje10 nap A vertikális keveredés ideje10 nap 1 mikronnál kisebb részecskék > 100 nap 1 mikronnál kisebb részecskék > 100 nap Sztratoszférában a keveredési idő10 év Sztratoszférában a keveredési idő10 év CO2 tartózkodási ideje (troposzféra)10 év CO2 tartózkodási ideje (troposzféra)10 év

37 Az atmoszférikus tartózkodási idők néhány következménye  Globális távolságra szállított szennyezőanyagok Hg, Cd, és szerves mikroszennyező anyagok (POPs)  A referencia helyek kijelölésének problémái – hol maradtak még szűz helyek a Földön??  Az expozíciós idők nagyságrendjei

38 Néhány arktikus adat (és tanulság) a sarkkörön túli területek szennyezettségéről A helyszín:

39 Az atmoszféra átlagosólomkoncentrációja 3000 m magasságban (szimulációseredmények)

40 Kadmium koncentrációk a jegesmedvék májszövetében

41 137 Cs koncentrációk a zuzmókban, rénszarvasban és az emberben (BIOMAGNIFIKÁCIÓ) Észak Finnország – az évek átlagai (1985 Csernobil!)

42 Bonthatóság (biodegradability) Aerob Anaerob Anoxikus Folytonos Szakaszos Egylépcsős Többlépcsős ISO, MSz szabványok Bonthatósági tesztek

43 Bioakkumuláció – a kulcs: a zsíroldékonyság - log K ow  A bioakkumulációt befolyásoló tényezők: Felvétel (expozíció) (élettartam) Felvétel (expozíció) (élettartam) Tárolás/leadás (Ko/w) (szöveti zsírtartalom) Tárolás/leadás (Ko/w) (szöveti zsírtartalom) Dinamikus (steady-state) egyensúly (ürítés- leadás) Dinamikus (steady-state) egyensúly (ürítés- leadás) Bioakkumuláció ≠ biomagnifikáció

44 DDT a táplálékláncolatban Csúcsragadozónak lenni veszélyes! Kerecsensólyom fiókák (Hazánkban már csak 120 pár fészkel)

45 Instrinsic paraméterek Molekulasúly Poláris szerkezet Töltés sűrűség Lipofilitás Kvantumhozam Henry konstans Oldékonyság (vízben)

46 Expozíciók - bevitel  A „food basket” fogalma – WHO értékek  A kadmium – a sárkányfog vetemény (Vörösmarty, 1844) - a „kadmia” a görög kadmeian ge, "Kadmoszhoz tartozó (thébai) föld„ kifejezésből ered  Megengedett napi bevitel (ADI) fogalma

47 Kadmium felhasználás a fejlett ipari országokban Ezekben már nincs!

48 A környezeti kadmium szint 140 éve folyamatosan növekszik, de már csökken Kadmium koncentráció változások Grönland jegében 1800 és napjaink között (Boutron et al nyomán)

49 Az „átlagos” humán populáció napi kadmium felvétele

50 Kadmium beviteli utak és egyensúlyi koncentrációk Az emberi test: Vér: 0,03 mg Máj: 5 mg Vese: 10 mg Faeces µg/d Levegő 0,005 µg/m3 Ivóvíz 1 µg/L Táplálék Tej 10 µg/L Gyümölcs 50 µg/kg Hús µg/kg Máj, vese 4000 µg/kg Cigaretta füst µg per 20 cigaretta Vizelet 1-2 µg/d Terhelés (body burden) mg

51 Arzén az ivóvízben EU határérték: 10 µg/L Magyar (régi) határérték: 50 µg/L Ellentmondás oka: a food basket különbsége _nekapb_5.htm


Letölteni ppt "Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-2666."

Hasonló előadás


Google Hirdetések