Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK. ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK. ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidációs."— Előadás másolata:

1 LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK

2 ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidációs folyamatok - Legalsó légréteg: troposzféra (felhőöv), km (pólusoknál 8 km, Egyenlítőnél 18 km), a hőmérséklet (T) 100 m-ként 1 ºC-kal (0.65 ºC ) csökken, a hőenergiát a Földtől kapja - sztratoszféra, T nő, kb. 50 km, a Nap UV sugárzását az ózon a Nap UV sugárzását az ózon részben elnyeli részben elnyeli - mezoszféra, km magasságig, T csökken - mezoszféra, km magasságig, T csökken 80 % H A Kº 11-12T 50SZT 80M Homoszféra (H), légkör összetétele azonos - Homoszféra (H), légkör összetétele azonos

3 A légköri viszonyok változása a magassággal

4 LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (1) Állandó N 2  78 % 10 8 év O 2  21 % 5000 év Nemes gázok 0.93 % (2) Változó CO ppm 10 év CH 4 1 ppm 5 év H ppm 7 év N 2 O 0.3 ppm 8 év O 3 (tr./sztr.) 10 ppb/1 ppm 2 év üvegház UV UV, V üvegház UV, IR üvegház IR UV UV UV,V,IR üvegház

5 Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (3) Nagyon változó CO 0.1 ppm 0.3 év NO 2 1 ppb 10 nap SO 2 1 ppb 3 nap vízgőz ( )10 2 ppm 10 nap Freon (halogénezett szénhidrogén pl. CF 2 Cl 2 ) 100 év szénhidrogén pl. CF 2 Cl 2 ) 100 év mérgező UV,V,IR savasodás savasodás UV,V,IR ózonlyuk

6 KONCENTRÁCIÓK MÉRŐSZÁMAI - szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotú szennyezők - térfogat/térfogat, tömeg/tömeg, tömeg/térfogat  µg/m 3, ez függ a T és p-től ez függ a T és p-től - állandó - átszámítás V [cm 3 /mmol] ideális gáz moláris térfogat (1 atm  kPa  22.4 l, 20 °C) M [mg/mmol] moláris tömeg

7 MI AZ AEROSZOL? -cseppfolyós/szilárd részecskék µm -por, füst, köd -kis tartózkodási idő -kondenzáció -fényelnyelés ÜLEPEDÉSI SEBESSÉG A RÉSZECSKE MÉRET FÜGGVÉNYÉBEN GRAVITÁCIÓS KIÜLEPEDÉS TURBULENS KIÜLEPEDÉS

8 Források  pontforrás (ipartelep kéménye)  felületi forrás (település-lakossági fűtés) Ipar SO 2 : fosszilis tüzelőanyag (barnaszén, olaj, gáz), kénsavgyártás, papíripar CO : tökéletlen égés (energiaipar, kohászat) NO 2 : magas hőfokú égés (energiaipar, elektromos kisülés) szilárd részecskék: minden égés során (kohászat, energiaipar)  vonal menti forrás (utak autópálya) alumíniumkohászat, a zománcgyártás, a foszforműtrágyagyártás, a tégla- és cserépipar Fluor:

9 Mezőgazdaság: CO, C x H y : biomassza égetés NH 3 : állatok vizelete CH 4 : rizstermelés, kérődző állatok Erdőirtás: CO 2 : tároló kapacitás csökkenése Település (infrastruktúra): CH 4, CO 2 : hulladéklerakók CO, CO 2, SO 2 : fűtés CO, SO 2, NO, NO 2 : közlekedés N 2 O : talajban lévő baktériumok (denitrifikáció) szilárd részecskék: közlekedés (kátrány, ólom), fűtés szilárd részecskék: növényvédőszerek permetezése

10 GázAntropogénTermészetes Antropogén % CO 2 -C CO-C CH 4 -C SO 2 -S NO-N N 2 O-N NH 3 -N VOC Freonok Gázkibocsátás [Tg/év]

11 Szennyező csoport Szilárd+aerosolGáz+gőz A felhasznált anyagból a szennyezőanyag %-a Fosszilis tüzelőanyag elégetése por, füst, pernye SO 2 NO x, CO, CO 2 0,05-40 Járműmotorokfüst (olajfüst) NO x,CO, savgőzök 4-7 szénhidrogénre Petrolkémia köd, füst SO x, H 2 S, NH 3, szén- hidrogének merkaptánok 0,25-1,5 Vegyipar pára, köd, füst, szervetlen és szerves sók SO x, CO, NH 3 szerves és szervetlen savak Kohászat, fémipar por, füst, ércpor, homok SO 2, CO fluoridok, szervesanyagok 0,5-2 Ásványipar, őrlők por, korom, pernye, szilikátok SO 2, CO Szénbányászat, szénipar por, korom, pernye fluoridok, kátrány, fenol, SO 2, H 2 S szénhidrogének Mezőgazd. és élelmiszerip. por, köd szervesanyagok, NH 3, CH 4, bűzös anyagok 0,25-1 Levegőszennyezések - a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik

12 KIS TÖRTÉNELEM II. Edward (13 sz. vége): széntüzelés korlátozása a Parlament II. Edward (13 sz. vége): széntüzelés korlátozása a Parlament munkája miatt munkája miatt III. Richard (14-15 sz.): füstadó III. Richard (14-15 sz.): füstadó 17 sz. London: ipar kitelepítése, zöld övezet (javaslat) 17 sz. London: ipar kitelepítése, zöld övezet (javaslat) 1948 Donora ( lakos), 1948 Donora ( lakos), acélmű (Pennsylvania)  súlyos szennyezés acélmű (Pennsylvania)  súlyos szennyezés 1952 London szmog 1952 London szmog 1962 Los Angeles: fotokémiai szmog 1962 Los Angeles: fotokémiai szmog tv. az angol parlamentben a füstszennyezés korlátozására tv. az angol parlamentben a füstszennyezés korlátozására 1859 Monarchia: ipartv-ben korlátozzák a ipari szennyezést 1859 Monarchia: ipartv-ben korlátozzák a ipari szennyezést 1970-től „savas eső” 1970-től „savas eső” 1990-es évek: „ózonlyuk”, globális éghajlatváltozás 1990-es évek: „ózonlyuk”, globális éghajlatváltozás

13 Légszennyezési problémák  szmog  éghajlatváltozás  ózoncsökkenés  savasodás  SZMOG

14 1952 London – téli szmog halott - maximum 2 mg/m 3  0.75 ppm - SO 2 (bronchitis) füst, szmog - inverzió - szinergikus hatások WHO határérték: 1 óra ppm 350 µg/m 3 Hosszútáv 50 µg/m ppm 0.18 ppm 500 µg/m 3 10’ A kitettség ideje (szennyezés tartóssága) fontos → Az egészségügyi határértékeket a tartósság függvényében adják meg!

15 INVERZIÓ: GÁTOLJA A SZENNYEZŐANYAGOK ELKEVEREDÉSÉT, A HÍGULÁST

16 SZÉN-MONOXID BELÉGZÉS HATÁSA A KONCENTRÁCIÓ ÉS A KITETTSÉGI IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN ÉS A KITETTSÉGI IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN

17 1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog - gépjárműforgalom, napfény, magas nedvességtartalom - nitrogénoxidok, szénhidrogének - napfény katalizáló hatása: fotokémiai oxidáció  új vegyületek pl. ózon (mérgező, fojtó, köd, szem, orr, nyálkahártya) - elsődleges és másodlagos szennyezés - napszakosság NO 2 +UV+VOC+O 2  NO 2 +O 3 +PAN+aldehydes

18 Szennyező anyagok és egészségkárosító hatásaik  szén-monoxid (CO) F  szén-monoxid (CO) FEJFÁJÁS, HÁNYINGER, FULLADÁS (OXIHEMOGLOBIN  KARBOXIHEMOGLOBIN)  szén-dioxid (CO 2 ) FULLADÁS (ZÁRT TÉRBEN)  kén-dioxid (SO 2 )  kén-dioxid (SO 2 ) NYÁLKAHÁRTYÁK (ORR, GARAT, SZEM), KÖHÖGÉS, TÜDŐÖDÉMA, BRONHITISZ  nitrogén-oxidok (NO x )  nitrogén-oxidok (NO x ) TÜDŐ, SZEM, LÉGUTAK (A TÜDŐBEN KELETKEZIK SAV) NO: IDEGRENDSZER + METAMOGLOBÉNIA  klór (Cl), fluoridok NYÁLKAHÁRTZÁK, LÉGUTAK, BŐR, KÖHÖGÉS  nehézfémek (Cd, Pb, As, Zn) IDEGRENDSZER, KARCINOGÉN, AKKUMULÁCIÓ  szilárd részecskék SZILIKÓZIS  pollen ALLERGIA  rostok (pl. azbeszt) TÜDŐRÁK  illékony szerves vegyületek (VOC, PAN) FEJFÁJÁS, KARCINOGÉN HATÁS  ózon (O 3 ) FOJTÓ, RONCSOLÓ HATÁSÚ (TÜDŐ, NYÁLKAHÁRTYÁK) Krónikus hatások: asztma, bronhitisz, szilikózis, tüdőrák

19 SZMOGOK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENTÉSI LEGETŐSÉGEI EMISSZIÓK SZABÁLYOZÁSA KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ: KATALIZÁTOROK, FORGALOMSZERVEZÉSKÖZLEKEDÉSI EREDETŰ: KATALIZÁTOROK, FORGALOMSZERVEZÉS IPAR: PORLEVÁLASZTÓK, SZŰRÉS, KÉMÉNY INVERZIÓS RÉTEG FÖLÉ EMELÉSEIPAR: PORLEVÁLASZTÓK, SZŰRÉS, KÉMÉNY INVERZIÓS RÉTEG FÖLÉ EMELÉSE LAKOSSÁGI: KÖZPONTI FŰTÉSLAKOSSÁGI: KÖZPONTI FŰTÉS ÁTSZELLŐZÉS ELŐSEGÍTÉSE VENTILLÁCIÓS FOLYOSÓK BIZTOSÍTÁSA (BEÉPÍTETTSÉG, UTAK SZÉLESSÉGE ÉS IRÁNYULTSÁGA, MAGAS ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, ZÖLDSÁVOK)VENTILLÁCIÓS FOLYOSÓK BIZTOSÍTÁSA (BEÉPÍTETTSÉG, UTAK SZÉLESSÉGE ÉS IRÁNYULTSÁGA, MAGAS ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, ZÖLDSÁVOK) SZMOGRIADÓ TERVEK → KÖZLEKEDÉS, FŰTÉS KORLÁTOZÁSA

20 Lélegzetvételnyi szünet Budapest levegőszennyezettség méréseredményei X Csütörtök* X. 25. Péntek X. 26. Szombat X. 27. Vasárnap X. 28. Egészségügyi határérték ERZSÉBET TÉR SO 2 (mikrogramm/m 3 ) NO 2 (mikrogramm/m 3 ) CO (milligramm/m 3 )4,62,71,3 5 Por (mikrogramm/m 3 ) SZÉNA TÉR SO 2 (mikrogramm/m 3 ) NO 2 (mikrogramm/m 3 ) CO (milligramm/m 3 )5,02,51,31,55 Por (mikrogramm/m 3 ) * A taxis-blokád 25-én kezdődött. Forrás: Köjál HVG, XI. 10.

21 SZENNYEZŐANYAGOK TRANSZMISSZIÓJA A LÉGKÖRBEN

22 ELKEVEREDÉS Csóva (konvekció és diffúzió) Csóva (konvekció és diffúzió) Anyagmérleg (emisszió, reakciók stb.) Anyagmérleg (emisszió, reakciók stb.)

23 MI BEFOLYÁSOLJA A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK TERJEDÉSÉT? SZÁLLÍTÓ KÖZEG (LÉGKÖR) JELLEMŐI: SZÉLSEBESSÉG SZÉLSEBESSÉG (URALKODÓ) SZÉLIRÁNY (URALKODÓ) SZÉLIRÁNY TURBULENS ÁRAMLÁS! TURBULENS ÁRAMLÁS! LÉGKÖR STABILITÁSA: LABILIS, STABIL, INVERZIÓ LÉGKÖR STABILITÁSA: LABILIS, STABIL, INVERZIÓ FÜGG A HŐMÉRSÉKLETI GRADIENSTŐL, A HŐMÉRSÉKLET NAPSZAKOS VÁLTOZÁSÁTÓL SZENNYEZŐANYAG VISELKEDÉSE (NEM KONZERVATÍV): KIÜLEPEDÉS KIÜLEPEDÉS ADSZORPCIÓ (SZILÁRD ANYAGOKHOZ TAPADÁS) ADSZORPCIÓ (SZILÁRD ANYAGOKHOZ TAPADÁS) FOTOKÉMIAI REAKCIÓK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK SAVKÉPZŐDÉS SAVKÉPZŐDÉS BIOKÉMIAI ÁTALAKULÁSOK BIOKÉMIAI ÁTALAKULÁSOK HÍGULÁS ÁTALAKULÁS

24 És mégis forog… Ha nem forogna… GLOBÁLIS CIRKULÁCIÓ

25 LOKÁLIS HATÁSOK Településeken a sok beton és aszfalt sok hőt abszorbeál, éjjel hősziget alakul ki a város felett (állandósult levegő cirkuláció, porburok) Hegyoldalakon lehűlő levegő a völgyek felé fújó szelet okoz Szárazföld - tenger kapcsolat (a víz lassabban melegszik és hűl, ezért nappal a szárazföld felé, éjjel a tenger felé fújnak a szelek)

26 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉS - SZÉLRÓZSA

27 SZENNYEZÉS „RÓZSA” (SO 2 konc. 250 µg/m 3 felett) 3. telep!

28 ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ÉS INVERZIÓ Hőmérsékleti gradiens alakulása (hőmérséklet változása a magassággal) Adiabatikus: 1 ºC /100 mAdiabatikus: 1 ºC /100 m Szuperadiabatikus: > 1 ºC /100 mSzuperadiabatikus: > 1 ºC /100 m Szubadiabatikus: < 1 ºC /100 mSzubadiabatikus: < 1 ºC /100 m Inverzió: fordított gradiens, hőmérséklet felfelé növekszikInverzió: fordított gradiens, hőmérséklet felfelé növekszik

29 Labilis Stabil Szuperadiabatikus eset Szubadiabatikus eset

30 A CSÓVA ALAKJA SZUPERADIABATIKUS ADIABATIKUS SZUBADIABATIKUS INVERZIÓ 1. SZUBADIABATIKUSSZUPERADIABATIKUS INVERZIÓ 2.

31 HŐMÉRSÉKLETI GRADIENS NAPSZAKOS VÁLTOZÁSA INVERZIÓ KAILAKULÁSA

32 Légállapot a los angelesi szmog során

33 Grafikus módszer a csóva alakjának meghatározására Példa: 100 m kémény, 20 °C

34 Légszennyezési problémák  szmog  éghajlatváltozás  ózoncsökkenés  savasodás  SZMOG

35 SO 2 SZÁRAZ ÜLEPEDÉS NEDVES ÜLEPEDÉS E FORRÁSOK (EMISSZIÓK): - NO x - SO 2, partikulált anyag % közlekedés % erőművek - CO 2 Erőművek, közlekedés, fűtés FOLYAMATOK: ”Savas esõ" : a jelenséget 1852-ben Robert Angus Smith (angol vegyész) ismerte fel.

36 NÖVÉNYZET l SZILÁRD ANYAGOK –ASSZIMILÁCIÓS FELÜLET CSÖKKEN  TAKARMÁNY –LÉGCSERENYÍLÁSOK ELZÁRÁSA l GÁZOK –LÉGZŐNYÍLÁS  SEJTEK FELÜLETÉN FLHALMOZÓDÁS + VÍZ  pl. KÉNSAV  RONCSOLÁS, FOTOSZINTÉZIS GÁTLÁSA  SZÍNVÁLTOZÁS l SAVAS ESŐK –ALUMÍNIUM KIOLDÓDÁSA SZILIKÁTOS KŐZETEKBŐL (pH<4)  MÉRGEZŐ, MIKROORGANIZMUSOK (gyökereken szimbiózisban élő mikorrhiza gombák) ELPUSZTULNAK, TÁPLÁLÉK FELVÉTEL KORLÁTOZÁSA  ERDŐK PUSZTULÁSA –TALAJ TÁPANYAG KÉSZLET CSÖKKENÉSE, SZERKEZET ROMLÁS l INDIKÁTOROK (ZUZMÓ) HATÁSOK

37 TAVAKRA GYAKOROLT HATÁS: Eső: pH 5.5 savas eső: pH 2-3(ecet: pH 2.4, citromlé pH 2) pH 5 körül a halikrák nagy része elpusztul pH 5 alatt a a legtöbb élőlényre végzetes Al oldódása  mérgező védelem: pufferkapacitás növelése (hidrogénkarbonát) HCO OH - = CO H 2 O HCO H 3 O + = H 2 CO 3 + H 2 O ÉPÜLETEK ÉS ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK: Mállás (sav + mészkő)

38 Savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete (nagyobb terhelés). Múlt században: fő előfordulási terület az USA és Nyugat-Európa, de az időjárási hatások miatt távolabbi területekre is eljutott (Kanada, a skandináv országok) - „Export-import kapcsolat” a termelők és az elszenvedők közt. Nemzetközi összefogással (a kibocsátás mérséklésével) az első idők gyenge védekezési próbálkozásaival szemben érezhető eredményeket sikerült elérni. Ma: Kína, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió államai KITERJEDÉS

39 KÉN KIÜLEPEDÉS EURÓPÁBAN (gS/m 2 év, 1985, EMEP mérési hálózat) CSAPADÉK pH ÉRTÉKEK AZ USA-ban ( ) ÉS ÉRZÉKENY TERÜLETEK

40 SO 2 emisszió alakulása Magyarországon SO 2 emisszió alakulása Magyarországon Mt/év Mt/év Mt/év - okok : recesszió recesszió széntüzelés csökkenése hatékonyság ? SO 2 egyezményben vállaltakat teljesítettük!

41 SZABÁLYOZÁS AKTÍV EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS: - KÉN, NITROGÉN LEVÁLASZTÁS (PONTFORRÁSOK) - ALACSONY KÉNTARTALMÚ TÜZELŐANYAG - KÖZLEKEDÉS: KATALIZÁTOROK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK HELSINKI: SO SZÓFIA: NO X PASSZÍV VIZEK: PUFFERKAPACITÁS NÖVELÉSE (MESZEZÉS) VIZEK: PUFFERKAPACITÁS NÖVELÉSE (MESZEZÉS) ÉPÜLETEK: DURVA MÉSZKŐ  ÉDESVÍZI MÉSZKŐ ÉPÜLETEK: DURVA MÉSZKŐ  ÉDESVÍZI MÉSZKŐ VÉDŐBEVONAT (FESTÉKEK, EPOXIT BEVONAT), GRÁNIT, BAZALT, BETON-KŐAGYAG CSERÉP

42 Légszennyezési problémák  szmog  éghajlatváltozás  ózoncsökkenés  savasodás  SZMOG

43 ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM távoli infra (IR 2 ) ultraibolya (UV) látható (V)közeli infra (IR 1 ) rövidhullámhosszúhullám µm NAPFÖLD mikrohullám röntgen Üvegház gázok: CO 2, CH 4, N 2 O, vízgőz, Freon Hosszúhullámú sugárzás elnyelése

44 ÜVEGHÁZHATÁS BEÉRKEZŐ RÖVIDHULLÁMÚ SUGÁRZÁS: 1367 W/m 2BEÉRKEZŐ RÖVIDHULLÁMÚ SUGÁRZÁS: 1367 W/m 2 HOSSZÚHULLÁMÚ SUGÁRZÁS ELNYELÉSE (FÖLD W/m 2 )HOSSZÚHULLÁMÚ SUGÁRZÁS ELNYELÉSE (FÖLD W/m 2 ) A SUGÁRZÁSI EGYENSÚLY CSAK ÉVES ÁTLAGBAN ÉS A BOLYGÓ EGÉSZÉRE ÉRVÉNYES! (PL EGYENLÍTŐ: BEÉRKEZŐ> KISUGÁRZOTT HŐ)A SUGÁRZÁSI EGYENSÚLY CSAK ÉVES ÁTLAGBAN ÉS A BOLYGÓ EGÉSZÉRE ÉRVÉNYES! (PL EGYENLÍTŐ: BEÉRKEZŐ> KISUGÁRZOTT HŐ) AZ ÜVEGHÁZHATÁS A FÖLDI ÉLET ALAPVETŐ FELTÉTELE! (+15 ºC → -17 ºC)AZ ÜVEGHÁZHATÁS A FÖLDI ÉLET ALAPVETŐ FELTÉTELE! (+15 ºC → -17 º C) EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI - CO 2 : 270 ppm  350 ppm (ipari forradalom óta, égetés) - CH 4 : 0.8  1.72 ppm (rizstermesztés, állattartás (anaerob)) - N 2 O : 288  310 ppb (tüzelés, műtrágya (denitrifikáció))  A globális felmelegedés már megkezdődött. A megfigyelések szerint a globális átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben 0.6 o C-kal nőtt.

45

46 A sugárzási energia eloszlása egyenetlen, kiegyenlítődés légköri cirkulációval és …

47 A nagy óceáni szállítószalag … tengeráramlatokkal

48 A légköri üvegházgázok növekedése Szén-dioxid Metán Dinitrogén-oxid

49 Aeroszolok növekedése Közvetlen és közvetett „hűtő” hatása

50 Globális hőmérséklet emelkedése

51 GLOBÁLIS CO 2 MÉRLEG

52 FEJENKÉNTI ÜVEGHATÁSÚ GÁZ EMISSZIÓ (VILÁG ÁTLAG  1)

53 HAZAI CO 2 EMISSZIÓK VÁLTOZÁSA

54 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI  ÉVTIZEDENKÉNT  C GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉS,  A HŐMÉRSÉKLET A XXI. SZÁZAD VÉGÉIG 2-3 o C-KAL EMELKEDHET (Intergovermental Panel of Climate Change, 1995)  A FELMELEGEDÉS MÉRTÉKE AZ ÉSZAKI FÉLGÖMBÖN VÁRHATÓAN MEGHALADJA A GLOBÁLIS ÁTLAGOT.  GLOBÁLIS TENGERSZINT EMELKEDÉS ÉVTIZEDENKÉNT 6-10 cm  VÍZHÁZTARTÁS ÖVEZETES ELOSZLÁSÁNAK JELENTŐS MÓDOSULÁSA VÁRHATÓ: TRÓPUSI TERÜLETEK NEDVESSÉGELLÁTOTTSÁGA NŐ MÉRSÉKELT ÉGÖVBEN CSAPADÉKHIÁNY  A HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁS VALÓSZÍNŰLEG FELGYORSUL, NÖVELVE A SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGÁT: ÁRVÍZ, ASZÁLY, TRÓPUSI CIKLONOK GYAKORISÁGA NÖVEKEDHET  A csapadék tér- és időbeli eloszlására, a víz körforgására és az ökológiai rendszerek válaszreakciójára ismereteink még nagyon hiányosak.

55 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: MAGYARORSZÁG TALAJNEDVESSÉG TARTALOM ÉS TALAJVÍZKÉSZLET MÓDOSULÁSA +0.5  C (FÉLGÖMBI ÁTLAG)  ASZÁLYOS HÓNAPOK GYAKORISÁGA 60%-KAL NŐ

56 Az éves csapadék legfeljebb csekély mértékben csökken, annak időbeli megoszlása többszörösen előnytelenül alakul az évszázad végére: onövekszik a hosszú csapadékhiányos időszakok előfordulása, oNő az egyedi nagycsapadékok előfordulási gyakorisága, oA nyári hónapokban a csapadék 20-40%-kal, a lefolyás 20-70%-kal csökken, míg oa téli hónapokban a csapadék 35%-kal, a lefolyás %-kal nő. A csapadékra vonatkozó előrejelzések bizonytalansága sokkal nagyobb, mint a hőmérsékleti előrejelzésé. Csapadék változása

57 Múltbeli észlelésekből kimutatható (Bartholy, Pongrácz, 2005):  Az extrém hőmérsékleti paraméterek növekvő tendenciája.  A csapadék extremitások általános növekedése.  A nagy csapadékú napok számának csökkenése, de az ezen idő alatt lehullott csapadék arányának az éves csapadékon belüli növekedése. OMSZ, 2006

58 Ha hazánkban marad az éves csapadékmagasság jelenlegi mértéke, de növekszik a szélsőséges csapadékesemények előfordulási gyakorisága, csökken a nyári és növekszik a téli félév csapadékossága, csökkenő beszivárgás, növekvő lefolyás A következmények a belterületeken még szélsőségesebben jelentkeznek. Mátrakeresztes, 2005.április

59 MEGOLDÁSOK l NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS AZ ÜVEGHÁZ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE –KYOTO 1997: KLÍMA KONFERENCIA –”Bubble policy”, ”emission trading” –EMISSZIÓS KVÓTÁK, 5.2% CSÖKKENTÉS ( /1990) –RATIFIKÁLÁS (2005) –PROBLÉMÁK: USA NEM ÍRTA ALÁ (25% EMISSZIÓ), FEJLŐDŐ ORSZÁGOK?, 5.2% MIRE ELÉG? l SZEMLÉLET VÁLTÁS AZ ENERGIA FELHASZNÁLÁSBAN –MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK (NAPENERGIA, SZÉL, VÍZ, GEOTERMÁLIS, BIOENERGIA....) –FOGYASZTÁS („PAZARLÁS”) CSÖKKENTÉSE (ENERGIATAKARÉKOS BERENDEZÉSEK, KEVESEBB HULLADÉK, KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK VÁLTOZTATÁSA l ALKALMAZKODÁS –FORGATÓKÖNYVEK: IPPC (INTERGOVERNMENTAL PANEL ON CLIMATE CHANGE) – 2007: 4. JELENTÉS –MEZŐGAZDASÁG - NÖVÉNYTERMESZTÉS VÁLTOZTATÁSA, –ÚJ TERVEZÉSI ELVEK (PL. CSAPADÉKFÜGGVÉNYEK)

60 Légszennyezési problémák  szmog  üvegházhatás  ózoncsökkenés  savasodás  SZMOG

61 TROPOSZFÉRA TROPOSZFÉRA - 10 %, 1 %/év (növekedés) SZTRATOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA - csökkenő trend CHAPMAN MODELL (1930) CHAPMAN MODELL (1930) O + O 2  O 3 UV sugárzás (energia) O + O 3  2 O 2 katalizátor - NO, Cl, H - „ózonlyuk” - anyagok: NO + O 3  NO 2 + O 2 NO 2 + O  NO + O 2 CCl 2 F 2 + UV  CClF 2 + Cl 2 Cl 2 + O 3  ClO + O 2 ClO + O  Cl + O 2 - bőrrák, napozás közben gyakoribb leégés - immunrendszer gyengülés - gyorsabban öregszik a bőr - növények károsodása - műanyagok gyorsabban mennek tönkre ÓZÓNRÉTEG VÉKONYODÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI ÓZÓNRÉTEG VÉKONYODÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

62 FREON II FOTODISSZOCIÁCIÓJA

63 Ózon

64 FREON - Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan - mérése: 1970-től - Montreáli egyezmény (1987): 2000-ig meg kell szüntetni a használatát

65 A megoldás megszületett – de hatékony volt?

66 Mi várható a jövőben?

67 Felkészítő kérdések: légszennyezés l Ismertesse a légkör szerkezetét. Hogyan függ a hőmérséklet változása a magassággal? l Hogyan csoportosíthatók a légkör összetevői a tartózkodási idő alapján? l Mit jelent a ppm és a ppb? l Sorolja fel a főbb légszennyező anyagokat és ismertesse az egészségre gyakorolt hatásaikat! l Az különböző szektorok (ipar, mezőgazdaság, települések és infrastruktúra) hogyan járulnak hozzá a légszennyező anyagok emissziójának növekedéséhez (melyek a főbb szennyezők szektoronként?) l Mi az aeroszol? Mi a hatása? Mi jellemző az aeroszolok ülepedésére? l Ismertesse a szmogok két alaptípusának jellemzőit (mikor alakul ki, milyen szennyezők jellemzik). l Mi az inverzió? Hogyan befolyásolja a légkör stabilitása a füstgázok elkeveredését? l Milyen eszközökkel lehet a szmogok kialakulását csökkenteni? Hol van ezekben az építőmérnöknek szerepe? l Mi okozza a savasodást? Mi a hatása az élővilágra, a talajra, a vizekre és az építményekre? Hogyan védekezhetünk ellene?


Letölteni ppt "LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK. ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések