Önkormányzatok feladatai A településfejlesztés és településrendezés Építési törvény Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)

Települési önkormányzat felépítése
2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. (3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

ÖTV II. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 1. § (4) bekezdés szerinti önkormányzati alapjog, mely szerint a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

Települési önkormányzat bevételei
81. § (1) Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. (2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. 82. § (1) Saját bevételek: a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; d) átvett pénzeszközök; e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei. (2) Saját bevételnek minősül a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része.

ÖTV – VII. fejezet A FŐVÁROS Általános rendelkezések
62. § (1) A főváros önkormányzatára - a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. (3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. (4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött. (5) A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés - tagjai sorából titkos szavazással - főpolgármester- helyetteseket választhat. (6) A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés - a 36. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több aljegyzőt is kinevezhet. (7) A kerületi képviselő-testület a 28. § szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A fővárossal január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást. (8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét. (9) Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.

A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása 63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelően - meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre. (3) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését. (4) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani. (5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat.

63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen
a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit; c) gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;

f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait; - 2/2005. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat a parkolási díj (pótdíj) bíróság előtti érvényesíthetőségéről i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét; j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít; l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet; m) közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; n) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában; o) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról; p) fővárosi információs rendszert működtet.

63/B. § A fővárosi önkormányzatok társulásai
63/B. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal. (2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa- elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére. (3) A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni.

63/C. § A fővárosi településrendezés szabályai
63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja. (2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. (3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

A településrendezés jogai alapjai Magyarországon
A településrendezés jogi alapja ma az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (rövidítve: Étv) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet Fővárosban BVKSZ 47/1998 Főv. Kgy. rendelet FSZKT 46/1998 Főv. Kgy rendelet TSZT, FSZKT és a kerületi szabályozási tervek összhangjáról szóló 48/1998 Főv. Kgy rendelet

Étv II. Fejezet A TELEPÜLÉSRENDEZÉS A településrendezés célja, feladata és eszközei
7. § (1) A településrendezés célja a települések terület- felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

7. § (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli- fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

7. § (3) A településrendezés eszközei: a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont); c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont). (4) Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező önálló munkarésze. Integrált településfejlesztési stratégiát község is készíthet a településfejlesztési koncepció önálló munkarészeként. (5) Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.

A tervezés feladatai és tervek fajtái
Meghatározza a város jövőjét, hosszú és középtávú célokat fogalmaz meg Városfejlesztési stratégiák “szabályozás” Meghatározza a fejlesztés és építés keretfeltételeit, szabályait Városrendezési tervek, szabályzatok “fejlesztés” A városfejlesztés kritikus pontjain beavatkozásokat kezdeményez, megvalósít Partnerkapcsolatok, saját beruházások A településtervezés három feladata A településtervezési közfeladat nagyjából három, egymásba néha bizonytalanul átfolyó területét kell megkülönböztetnünk. A település jövõképét és az ahhoz vezetõ lehetséges utat hosszabb távra rögzíti a “tervezõ” funkció, amely koncepciót, stratégiát alkot: A konkrét beavatkozó, befolyásoló lépéseket, amelyeket a közszféra maga kezdeményez vagy hajt végre, az elõbbi feladathoz igazítva “fejlesztõ” funkciónak nevezzük. A települési tér egyes részeire vonatkozóan a fejlesztés-építés szabályait a “szabályozási” funkció, a “rendezés” rögzíti. Az, hogy a településtervezés e három feladata hogyan kapcsolódik egymáshoz, hogy teljes rendszerén belül mekkora az egyes funkciók viszonylagos súlya, elsõsorban attól függ, hogy a települések fejlõdésének irányításában mekkora, mennyire mélyreható szerepet vállal a közszféra. Ha csak a legalapvetõbb feladatokat vállalja fel, és a kezdeményezés, a megvalósítás döntõ részét a magánszektorra hagyja, a települések fejlesztõ funkciója háttérben marad, de sokkal inkább támaszkodnak a szabályozási funkcióra. Ha a települési, s az annál kiterjedtebb tér(ség, azaz régió) megszervezésére, környezeti alakítására nagy súlyt fektetnek egy tervezési kultúrában – sõt a nehezen megszerzett földdel is takarékosan kívánnak bánni, mint Hollandiában –, vagy éppen szélesebb, szociális vonatkozásokat érintõ programokat is felvállalnak (városrehabilitáció), elkerülhetetlen, hogy erõs legyen a közszféra fejlesztõ funkciója, aktivitása. Az új magyar településtervezési rendszer Az 1997-es törvény az “épített környezet védelmérõl és alakításáról” a településtervezés hármas feladatrendszerének elsõ és harmadik – tehát a “tervezõ” és a szabályozó” – funkcióját erõsítette meg. Egyrészt valóban fontos, hogy a települések rendelkezzenek átfogó, hosszabb távra is érvényes elképzelésekkel és tervekkel, másrészt pedig szükség van olyan szabályrendszerre is, amely elõírásaival megfelelõen tudja irányítani, befolyásolni a magánfejlesztéseket, építéseket. A másodikként felsorolt “fejlesztõ” funkció gyakorlásának jogszabályi kereteirõl is intézkedett a törvény a tervek “megvalósítását segítõ jogintézmények” (kiszolgáló út céljára való lejegyzés, infrastruktúra-építéshez való hozzájárulás, elõvásárlási jog, kártalanítás) bevezetésével, ezek kimunkáltsága, alkalmazhatóságuk részletes feltételeinek kidolgozottsága azonban messze elmaradt az optimálisnak nevezhetõtõl. A tervezés célja, fajtái A településtervezés a település hosszú távon fenntartható, célszerű és hatékony fejlesztését megalapozó, a jövőbeli cselevésekre, azok sorrendjének, idejének, módjának, különféle feltételeinek meghatározására irányuló tervezési tevékenység, amely általában települési önkormányzati döntések előkészítésére irányul. A települési tervek sajátosságaikat tekintve két nagy csoportra oszthatók: § a főként a jövőbeli cselekvéseket, azok célját, idejét, módját, szervezeti és finanszírozási hátterét tartalmazó stratégiai és operatív tervekre (fejlesztési tervekre), és § az elsődlegesen a fejlesztés térbeli, fizikai viszonyait meghatározó, illetve az építés jogi kereteit tartalmazó rendezési tervekre és helyi építési szabályzatra (összefoglalóan: településrendezési eszközökre) A tervek feloszthatók időtávlatuk szerint is: § a hosszútávú tervek rendszerint 7-15 év közötti időtávra, § a középtávúak 3-6 év közötti távlatra, míg § a rövid távúak egy-két évre határozzák meg a szükséges tennivalókat.

Partner-kapcsolatok, PPP
Eszközök Városfejlesztés Budapest Városfejlesztési Koncepciója 2003 Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja Podmaniczky Program Integrált Városfejlesztési Stratégia 2005, 2006, 2008 Városfejlesztési Projekttérségek programja, projektek (Budapest Szíve) Egyéb stratégiai dokumentumok Pl. Kereskedelemfejlesztési stratégia, Turisztikai koncepció, Környezetvédelmi Program Városrendezés Budapest Településszerkezeti Terve (TSZT) Kétszintű szabályozási tervi rendszer Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) Kerületi Szabályozási tervek (KSZT) Kétszintű építési szabályzati rendszer Budapesti Városépítési Keretszabályzat (BVKSZ) Helyi szabályzatok (KVSZ) Egyéb települési tervek Pl. Közlekedésfejlesztési Rendszerterv Partner-kapcsolatok, PPP Komplex városrehabilitációs programok projekttársaságai (SEMIX, RÉV8) Területfejlesztési társaság (ÉPÍT - Káposztásmegyer) Városfejlesztési projekttársaság (Óbudai Gázgyár, Kopaszi-gát) Szolgáltatási PPP (Közraktárak, Millennium City) Városrendezési szerződés (Hajógyári sziget) Településrendezési eszközök A településrendezési tervek típusai a következők: § Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.), és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti tartalommal, rajzos és szöveges munkarészekkel a település teljes közigazgatási területére készül, a képviselőtestület határozattal hagyja jóvá. § Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja, szintén az Étv. és az OTÉK szerinti módon. Készülhet a település teljes területére, vagy egy – legalább telektömb nagyságú – részterületére is, a képviselőtestület rendelettel hagyja jóvá. A helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet, az Étv-nek és az OTÉK-nak megfelelően. A fenti tervtípusokon kívül az önkormányzati döntések előkészítésére gyakran készítenek jogi szempontból definiálatlan tanulmányokat településfejlesztési és -rendezési területen egyaránt, amelynek a célja rendszerint egy bonyolultabb kérdés összefüggésrendszerének feltárása, annak eldöntése érdekében, hogy a jogi szempontból meghatározott tervezést szükséges és lehetséges-e elindítani, és ha igen milyen feltételek mellett. Ezek a tervek az élet igényeinek megfelelően készülnek, megállapításaik igen fontos szerepet tölthetnek be az önkormányzati tervezésben. Egyéb települési tervek A településtervezés fogalomkörébe tartoznak igen gyakran azok az ágazati tervek is, amelyek az építésügytől eltérő szakágak, tevékenységi körök jogszabályai alapján készülnek, illetve a jogszabályi háttér nélkül készülők is, önként vállalt feladatként. Az előbbiekhez tartoznak pl. a környezetvédelmi programok, az utóbbiakhoz pedig pl. egy város közlekedésfejlesztési koncepciója. Ezek a tervek rendszerint szintén többé-kevésbé szoros összefüggésben állnak a jogszabályi alapon készülő tervekkel, számos információt szolgáltatnak azok számára, összhangjuk biztosítása az önkormányzaton belül nagyon fontos feladat. --- A korábban ismertetetteken túlmenően a településrendezési tervek tekintetében – bár a jogszabályok ilyen vonatkozásban nem differenciálnak, tehát a velük szemben támasztott jogi követelmények azonosak – érdemes megkülönböztetni azokat a terveket amelyek a település egészére, vagy igen nagy részére vonatkoznak azoktól, amelyek – rendszerint egy konkrét beruházás előkészítése érdekében – a település valamely legalább egy telektömb nagyságú településszerkezeti egységére készülnek. A fő különbség szakmai szempontból a két tervezési feladattípus között – főként a szabályozási tervek esetében – az, hogy az átfogó, a település egészére, vagy nagy részére készülő tervek, helyi építési szabályzatok rendszerint előzetesen nagyvonalúan körvonalazott tervezési programmal, inkább az általános szakmai szempontok figyelembe vételével készülnek, míg az egyes konkrét beruházások előkészítéséhez tartozó szabályozási tervek készítése a legtöbbször magánkezdeményezésre, egy előzetesen már sok részletében megtervezett beruházásnak a település átfogó fejlesztésébe való beillesztésére irányul. Az első esetben az indítékok között – a jogszabályokban foglalt, korábban ismertetett célokon túlmenően – rendszerint kiemelt szerepet kap a hatósági munka megalapozása, a spontán módon jelentkező építési engedély-kérelmek elbírálhatóságának biztosítása, így a tervezési feladat ez esetben olyan szabályrendszer kialakítása, amely a tapasztalatok alapján általában feltételezett építési igényeknek felel meg. Ilyen esetekben a tervezés sokszor a meglévő adottságokhoz való illeszkedés szabályainak megfogalmazását tűzi célul, a már tapasztalható, és a várható hiányosságok, anomáliák megoldásával együtt. A második esetben a tervezés súlyponti feladata a már ismert, igények alapján olyan feltételrendszer megfogalmazása, amely biztosítja az adott beruházásnak a környezetébe való beillesztését, a szabályozás tehát rendszerint lényegesen konkrétabb, hiszen egy adott igényrendszer felülvizsgálatát jelenti, a szabályozási tervezés sajátos eszközeivel. Az ilyen tervezések természetesen nem az előzetes igények szolgai „átmásolását” jelentik, ezért nem ritkák azok a konfliktusok, amikor a kialakított, a környezettel összhangot biztosító szabályrendszert a kezdeményező túlságosan szigorúnak, kedvezőtlennek tartja, ami esetenként a tervezési eljárás rendeletalkotás nélküli lezárásával is együtt jár. Az ilyen terveknél fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a szabályozás ne pusztán az adott beruházás igényeit elégítse ki, hanem olyan általános követelményeket fogalmazzon meg, amelyek az adott területen pl. a beruházó személyének változása esetében is hatályban maradhatnak. Nem ritka az sem, hogy amennyiben a beruházó valamilyen ok miatt eláll szándékától, és más beruházó más igényekkel jelentkezik, az új igények környezetbe illesztésének érdekében új szabályozási terv készül az adott területre

BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA IDŐTÁVOK
nagy távlatú jövőkép: évre szóló előretekintés a városfejlesztés általános alapelvei hosszú távú stratégia: év alatt mi a reálisan megvalósítható a Fővárosi Önkormányzat feladatvállalása stratégiai célok keretrendszere középtávú fejlesztési program: évre szól a jogi és finanszírozási körülmények kialakítása a beindítható fejlesztések kiválasztása 1. A városfejlesztési koncepció célja és időtávlatai Budapest Városfejlesztési Koncepciója közel öt év előkészítő és egyeztető munkájának eredménye. A város vezetése olyan fejlesztési kerettervet kívánt kidolgozni, amely a későbbiekben egyértelmű és távlatosan végiggondolt vezérfonalként szolgál ahhoz, hogy a városfejlesztés mindennapi döntései egymással harmonikus összhangban legyenek. A Városfejlesztési Koncepció vezérfonala a nagy távlatú jövőkép, amely 30 évre előretekintve fogalmazza meg – a városfejlesztés keretfeltételeiből és a város adottságaiból kiindulva – azt, hogy milyen legyen a főváros, mik legyenek a városfejlesztés általános alapelvei. Ezen alapszik a város hosszú távú stratégiája, amely 15 évre szóló stratégiai célokat tartalmaz, és a jogi, finanszírozási körülmények előrevetítésével lebontja ezeket átfogó valamint egy adott területre koncentráló célokra, és meghatározza a Főváros azokban történő szerepvállalását is.

8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.

8. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület, d) a tervezés időszakában a fő lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett létszámmal azt elérő települések, a kiemelt üdülőterületek, a gyógyhelyek meglévő, illetőleg bővített belterületét a közigazgatási területükön belül - eltérő területrendezési tervi előírás hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges - legalább 200 m szélességű, beépítésre nem szánt (mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetők el. Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetőleg az üdülőterület valamint a gyógyhely jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrű vegye körül. Két terület közötti gyűrű - a természeti adottságok és a környezetvédelmi előírások figyelembevétele mellett - egymásba metszhet.

A településszerkezeti terv
Étv 10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

10. § (2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. (3) A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett - határos - fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. (4) A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is. 11. § (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv - rajzi és szöveges - munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.

11. § (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra- hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. (3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés- veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.

OTÉK – TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni. (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket - általános és sajátos építési használatuk szerint - azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.

OTÉK – TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
6. § (3) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 1.1. nagyvárosias lakó-, 1.2. kisvárosias lakó-, 1.3. kertvárosias lakó-, 1.4. falusias lakó-, 2. vegyes-, 2.1. településközpont vegyes-, 2.2. központi vegyes-, 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató-, 3.2. ipari-, 4. üdülő-, 4.1. üdülőházas-, 4.2. hétvégiházas-, valamint 5. különleges-, 6. § (3) b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, 2. zöld-, 3. erdő-, 3.1. védelmi erdő, 3.2. gazdasági erdő, 3.3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdő, 3.4. oktatási-kutatási erdő, 4. mezőgazdasági, 4.1. kertes mezőgazdasági, 4.2. általános mezőgazdasági, 5. vízgazdálkodási, 6. természetközeli, 7. különleges beépítésre nem szánt területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni. (4) A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-sűrűség és a közüzemi közművesítettség mértékét.

OTÉK – A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA Építési övezetek, övezetek
7. § (1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit - a b) pont 1. alpontja kivételével - közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni, továbbá ezeket beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni. (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli - azonos helyzetben lévő - telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Övezet: az azonos beépítés móddal rendelkező telkek összefüggő területe 24. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 73. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

OTÉK – A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA Építési övezetek, övezetek
7. § (3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább: 1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet, 2. a beépítési módot, 3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, 4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot, 5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét, 6. a zöldfelület legkisebb mértékét, 7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)], 8. a terepszint alatti építményeket. (4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmenően meg lehet határozni: 1. a beépítési módot, 2. a megengedett legnagyobb építménymagasságot. (5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni: 1. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását, 2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit, 3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat, 4. a legfelső építményszint magasságát.

RÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FOGALMAK
ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FOGALMAK 1998-TÓL Terület-felhasználási Terv: területileg rögzíti a különböző területfelhasználási kategóriákat, és szakági alátámasztó munkarészeket is tartalmaz Budapest Településszerkezeti Terve: rögzíti a főváros településszerkezeti elemeit és területfelhasználási kategóriáit, szakági alátámasztó munkarészeket tartalmaz Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) a keretövezetek, a célzott területfelhasználási módú területek és az egyéb szabályozási elemek területi lehatárolását azok térképi feltüntetésével rögzíti. ÁRT: Általános Rendezési Terv Övezeti Terv: területileg rögzíti az övezeteket ill. építési övezeteket Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) területileg rögzíti az övezeteket ill. építési övezeteket, és további szabályozási elemeket állapít meg. ÉTV: 1997.évi LXXVIII.tv. Az épített környezet alalkításáról és védelméről OTÉK: Országos Településrendezési és Építési Követelmények általános településrendezési és építési előírásokat tartalmaz OÉSZ: Országos Építésügyi Szabályzat- általános építési előírásokat tartalmaz I.ker. II.ker. III.ker. IV.ker. V.ker. VI.ker. ..... BVSZ: Budapesti Városrendezési Szabályzat: meghatározza az övezetek és építési övezetek paramétereit Budapesti Városrendezési és Építési Keret-szabályzat (BVKSZ) a keretövezetekre és a célzott területfel-használási módú területekre fogalmaz meg felhasználásukra és beépí- tésük módjára irányuló fontos előírást és határértéket, valamint egyéb különleges rendelkezésekkel biztosítja az épített környezet védelmét. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) meghatározza az övezetek ill. építési övezetek paramétereit, további helyi szabályozási elemeket állapít meg. I.ker. II.ker. III.ker. IV.ker. V.ker. VI.ker. ..... kerületi alapterv, RRT: további kerületi szabályozási elemeket állapít meg Fővárosi Önkormányzat kerületi önkormányzatok RRT RRT RRT RRT

CÉLZOTT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDÚ TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TERÜLETRÉSZEKRE TAGOZÓDNAK KERETÖVEZETEK ÖVEZETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT FŐVÁROS KERÜLET

településszerkezeti elemeit Budapest Településszerkezeti Terve: rögzíti a főváros településszerkezeti elemeit és területfelhasználási kategóriáit, szakági alátámasztó munkarészeket tartalmaz.

területfelhasználási
kategóriáit Budapest Településszerkezeti Terve: rögzíti a főváros településszerkezeti elemeit és területfelhasználási kategóriáit, szakági alátámasztó munkarészeket tartalmaz.

A helyi építési szabályzat (HÉSz)
Étv 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.

A helyi építési szabályzat (HÉSz)
Étv 13. § (3) A szabályozási terv - amennyiben készül - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi. (4) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. (5) Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően - a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (6) A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni. (7) A tervezés időszakában fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.

A szabályozási terv Étv 12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön- külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. (2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben: a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

A szabályozási terv Étv 12. § (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
Étv 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés.

A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések
Étv 14. § (1) A fővárosban a helyi építési szabályzatra és a településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg. (3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak - a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül - a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat. (4) A fővárosi településrendezési tervek: a) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi szabályozási keretterv, valamint c) a fővárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv.

A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések
Étv 14. § (5) A főváros szabályozási kerettervében kell meghatározni a főváros egészét vagy több kerületét érintő, a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási elemeket, különösen a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását, c) a főváros működéséhez szükséges közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, f) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását. (6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a főváros szabályozási kerettervét előzetesen módosítani kell. (7) A (2)-(4) bekezdések szerinti fővárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT)
A keretövezetek, a célzott területfelhasználási módú területek és az egyéb szabályozási elemek területi lehatárolását rögzíti.

A Fővárosi Szabályozási
Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi P. u. - Bartók B. út által határolt terület)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület)

A területet érintő keretövezetek és
A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok:

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok:

L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően
A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok: L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (BVKSz 27.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok: L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (BVKSz 27.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok: L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (BVKSz 27.§) L3 Lakóterületek - Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület (BVKSz 30.§)

VK Vegyes: Településközponti és központi területek -
A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok: L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (BVKSz 27.§) L3 Lakóterületek - Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület (BVKSz 30.§) VK Vegyes: Településközponti és központi területek - Városközponti terület (BVKSz 39.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A területet érintő keretövezetek és célzott területfelhasználási módok: L1 Lakóterületek - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (BVKSz 27.§) L3 Lakóterületek - Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület (BVKSz 30.§) VK Vegyes: Településközponti és központi területek - Városközponti terület (BVKSz 39.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv védelmi és korlátozási területei
A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) A Fővárosi Szabályozási Keretterv védelmi és korlátozási területei

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§).

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/ (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§).

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§).

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Városkép szempontjából kiemelt terület és útvonal. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§).

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Városkép szempontjából kiemelt terület és útvonal. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi jelentőségű védett fasor. A környező területen építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhető. (BVKSZ 15.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Városkép szempontjából kiemelt terület és útvonal. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi jelentőségű védett fasor. A környező területen építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhető. (BVKSZ 15.§) Felszínmozgásveszélyes terület. Építési tevékenység csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A területen a közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető. (BVKSZ 16.§)

A Fővárosi Szabályozási Keretterv és Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat előírásai a XI. kerület Móricz Zsigmond körtér környékére (Fadrusz u. - Ménesi út - Bercsényi u. - Váli u. - Vásárhelyi Pál u. - Bartók B. út által határolt terület) Műemlék. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi rendeletben védett épület és épületegyüttes, amelyre az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet utasításai kötelező érvényűek. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Városkép szempontjából kiemelt terület és útvonal. Ezen a területen építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető (BVKSZ 9-11.§). Fővárosi jelentőségű védett fasor. A környező területen építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhető. (BVKSZ 15.§) Felszínmozgásveszélyes terület. Építési tevékenység csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A területen a közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető. (BVKSZ 16.§) A terület mikrohullámú sáv sajátos építési - elsősorban magassági - korlátozásaival érintett.

A településrendezési tervek készítésének szereplői
Településrendezési tervet csak köztestület (vagyis települési önkormányzat) készíttethet és hagyhat jóvá. (Amennyiben rendezési terv készítését (általában szabályozási tervet ill. annak módosítását) magánszemély ill. a fejlesztő kezdeményezi, a jelenlegi gyakorlat szerint háromoldalú szerződést kell kötni, amit a fejlesztő mint költségviselő, a települési önkormányzat nevében a polgármester, valamint a tervező kötnek.) A településrendezési tervek készítésének szereplői (a tervezőn kívül): a települési önkormányzat képviselőtestülete (mint megrendelő és jogalkotó) a képviselőtestület érintett munkabizottsága(i), (mint előkészítő) az elsőfokú építési hatóság (mint jogalkalmazó, de a fejlesztések előkészítője és menedzsere is) a szakigazgatási szervek (mit szakhatóságok) a települési főépítész, az ingatlanfejlesztő (esetleg mint a rendezési terv költségviselője) a helyi lakosság (érdekképviseletek, lakossági fórumok, esetleg közösségi tervezés formájában)

A településrendezési tervek szakmai ellenőrzése
A településrendezési tervek szakmai ellenőrzésének szereplői: a szakigazgatási szervek (a törvényben felsorolt szakhatóságok – a jelenlegi jogszabályok szerint a szakhatósági állásfoglalásokat a tervezés során figyelembe kell venni, de a települési önkormányzatok nem kötelesek a javaslatokat végrehajtani), területi főépítész (az építésügyért felelős miniszter képviseletében, aki területi tervtanácsot szervez), A tervezési rendszer - vagy a tervek "hierarchiája" - azt jelenti, hogy a részletesebb terveket mindig az átfogóbb tervekbe kell beilleszteni, és az előbbi nem mondhat ellen az utóbbinak. A tervezési folyamat nehézségei általában abból származnak, hogy a változások mindig kis léptékben jelentkeznek (általában az egyes ingatlanokkal kapcsolatos, a korábban rögzítetteket meghaladó konkrét fejlesztési igények formájában), de ezeknek a nagyobb léptékű tervekbe történő "visszavezetése", a magasabbrendű terv módosítása sokszor bonyolult és hosszadalmasabb eljárást igényel.

OTÉK 3.sz. melléklet A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek 1. illetékes állami (területi) főépítész településrendezés 2. illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy 3. illetékes ÁNTSZ intézet közegészségügy 4. tűzvédelem, polgárvédelem Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság főváros, fővárosi kerület esetében megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyéb település esetében 5. közlekedés Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala városok településszerkezeti terve Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága minden más településrendezési eszköz 6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága légi közlekedés 7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája műemlékvédelem, régészet 8. illetékes nemzeti park igazgatóság természet- és tájvédelem 9. illetékes megyei (fővárosi) földhivatal földvédelem 10. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága erdőrendezés, erdővédelem 11. 12. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal talajvédelem Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 13. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar honvédelem 14. Országos Rendőr-főkapitányság* határvédelem 15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb. 16. Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága hírközlés 17. Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága* nukleáris biztonság * Csak abban az esetben, ha érintett.

A településrendezés eljárási rendje
9. § (2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt - beazonosítható módon - meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell: a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges - nyilvántartásuk részét képező - mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit.

9. § (3) A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) - külön jogszabályban meghatározottak szerint - véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli - államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló - véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

9. § (6) A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, b) egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek. A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek - a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban az elfogadásuktól számított 60. napon léptethetők hatályba.

9. § (8) A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának - amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való - közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt. (9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.

9. § (10) Nem kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a) a településrendezési eszköz aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy ab) nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezése, illetve b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében. (11) A településrendezés eszközei készítése során a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni. (12) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló - külön jogszabály szerinti - jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá az állami főépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő- testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatalnak. (13) A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel. 9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha a) a módosítás aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását, ab) területfelhasználási változást nem jelent, és ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy b) a módosítás elírás javítása érdekében történik.

Önkormányzatok feladatai A településfejlesztés és településrendezés Építési törvény Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Önkormányzatok feladatai A településfejlesztés és településrendezés Építési törvény Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Önkormányzatok feladatai A településfejlesztés és településrendezés Építési törvény Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Önkormányzatok feladatai A településfejlesztés és településrendezés Építési törvény Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés