Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle."— Előadás másolata:

1 MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz- szolgáltatókra vonatkoznak Vízfogyasztási szokások, mennyiségek

2 Egyedi kutas, vízvezeték nélkül – L/fő/d Közüzemi ivóvízszolgáltatás esetén: a kultúráltsági szint, a higiéniai igények, stb. függvényében kis településeken 60 – 120 L/fő/d. Nagyobb településeken, városokbnan: L/fő/d. Budapesten: L/fő/d Országos ellátottság: 84-86% - a vezetékes víz a lakóépületbe bevezetésre került további 4-6% - a vezetékes víz a lakótelekre bevezetésre került további 4-6% - az utcában van vezetékes ivóvíz, a lakótelektől 100 – 150 méteren belül vízvételi lehetőség van

3 ELVÁRÁSOK színtelen szagtalan kellemes ízű hőmérséklete: 8 – 12 °C ne tartalmazzon –kórókozó mikroorganizmusokat –mérgező anyagokat –lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot –kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot ne legyen nagy a sótartalma ne legyen nagy a szerves anyag tartalma

4 KÖVETELMÉNYEK (Szabványok) Szabályozás ajánlás szabvány Kiterjedés szerint globális (világméretű) WHO Guidelines (Az Egézségügyi Világszervezet ajánlásai) regionális EU Direktívák (Szabvány) országos szabványok Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)

5 WHO ajánlások EU Directives (a tagországokban kötelező!!!) 1980 (betartandó határértékek és az 1995-ös célállapot) 1998 (98/83 EU Directives) csak egyetlen határérték, nincs célállapot

6 Országos szabványok Magyar Szabvány (MSz) MSz 445 – 1978 MSz /2001. sz. Korm. Rendelet (2001. október 25.) Módosítás: 47/2005. sz. Korm. Rendelet (III. 11.) A módosítás csak a települések besorolását érintette A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Directives váltak irányadóvá. Az EU Directives átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében. Külön problémát okoz ennek következtében az arzén, az ammónium ion a vas- és a mangán.

7 Arzén Régi határérték: 50 µg/L (MSz 445, 1989) Új határérték: 10 µg/L (201/2001 sz. Korm. rendelet, 2001) Közel 400 település, megközelítően lakos Határidők: december a 30 µg/L-nél nagyobb arzén tartalmú vizek esetében december a 10 és 30 µg/L közötti arzén tartalmú vizeknél Derogációt nem kértünk

8 Ammónium ion Sajátos magyar szabályozás: a határérték víztípustól függött  Talajvíz - 0,2 mg/L  Karsztvíz - 0,5 mg/L  Tisztított felszíni víz - 0,5  Mélységi víz - 2,0 mg/L Jelenlegi határérték: 0,5 mg/L Teljesítési határidő: december 31. Érintett települések száma: megközelítően 800 Lakosok száma: megközelítően fő Derogációt nem kértünk

9 Fluorid Határérték: 1,5 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma néhány fő Bór Határérték: 1,0 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma nem haladja meg főt Nitrit A kitermelt vízben csak rendkívül ritkán fordul elő, a vízelosztó hálózatban ammónium ionból képződik

10 Vas- és mangán Korábbi határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán – 0,1 mg/L Cseppfolyós határérték- Fe+Mn  0,3 mg/L Jelenleg érvényes határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán - 0,05 mg/L

11 Mi a teendő, ha az adott víz nem felel meg a szabványokban foglalt követelményeknek? Új vízbázist keresünk, mégpedig olyat, ahol a víz minősége megfelel a 201/2001 Korm. Rendelet előírásainak Az adott település meglévő, vagy kialakításra kerülő kistérségi, vagy regionális ivóvízellátó rendszerhez csatlakozik Vízkezelési technológiát alkalmazunk, mely biztosítja az adott komponensek koncentrációjának az előírásokban megadott szint alá csökkentését

12 A nem-kívánatos komponensek eltávolítására vonatkozó fontossági sorrend 1. Kórokozó mikroorganizmusok 2. Mérgező anyagok 3. Mikroszennyezők 4. Zavarosságot okozó anyagok (lebegőanyag, alga) 5. Prekurzorok (elővegyületek) 6. Íz- és szagrontó anyagok

13 TECHNOLÓGIAI ALAPFOLYAMATOK 1. Oxidáció és redukció 2. pH és pufferkapacitás szabályozás 3. Kémiai kicsapás 4. Adszorpció 5. Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) 6. Egyéb eljárások (membránfolyamatok) A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.

14 A tervezési alapadatok beszerzésének lehetőségei KÖFE, VIZIG a Vízmű adatai ÁNTSZ adatbázis saját mérések

15 Mintavétel és vizsgálatok, az eredmények értékelése  Mintavétel Felszínalatti víz  szivattyúzás időtartama  minta-előkészítés  mintavétel gyakorisága  mintatartósítás Felszíni víz  mintavételi hely kijelölése  mintavétel időpontjai  mintavétel gyakorisága  mintatartósítás

16  Az eredmények értékelése statisztikai módszer alkalmazása értékelés az eloszlások alapján az eredmények megbízhatósága  Vizsgálatok helyszíni mérések laboratóriumi mérések

17 Vízbeszerzési lehetőségek Felszínalatti víz  Talajvíz  Mélységi (réteg)víz  Karsztvíz  Partiszűrésű víz Felszíni víz  Folyó  Tó  Tározó  Öntözőcsatorna

18 TALAJVÍZ Az első vízadó réteg legjelentősebb szennyezőforrásai: kommunális hulladékok rendezetlen lerakása a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók szennyvizek gondatlan elhelyezése a talajban A talajvíz potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) ammónium, nitrit és nitrát ionok vas és mangánvegyületek egyéb oldott szervetlen anyagok oldott szerves anyagok (pl. humin és lignin anyagok) szerves és szervetlen mikroszennyezők kén-hidrogén oldott oxigén hiánya

19 MÉLYSÉGI VIZEK A víztartó felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. amennyiben ezek a vízzáró rétegek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóban elhelyezkedő vízbe felszíni (tehát emberi) eredetű szennyezőanyagok nem jutnak el.

20 A védett rétegvizek potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: mikroorganizmusok (egyedszámuk nagyon kicsi) ammónium ionok vas és mangán vegyületek humin, lignin és fulvin anyagok illékony szerves anyagok (pl. vízben oldott metán gáz) kénhidrogén oldott oxigén hiánya magas vízhőmérséklet nagy sótartalom (oldott!) nagy mennyiségű oldott szén-dioxid oldott állapotú arzén vegyületek (geológiai, geokémiai eredetű!)

21 KARSZTVÍZ A karsztvíz minőségét alapvetően két szennyeződési lehetőség fenyegeti. Az egyik a felszíni vízgyűjtő területről történő szennyezőanyag bemosódás, a másik a felszínalatti vízgyűjtő területen elhelyezett hulladéktárolók. Ezek közé tartoznak az adott terület csatornázottságának hiányában megvalósított szabálytalan szennyvízelhelyezések is. A karsztvizek potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) ammónium és nitrát ionok zavarosság (lebegőanyag) oldott állapotú szerves anyagok szerves és szervetlen mikroszennyezők

22 PARTISZŰRÉSŰ VÍZ Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszínalatti víz, melynek forrása elsősorban a folyó, de részben a folyó felé áramló felszín-közeli víz. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű víz döntő többsége a folyóból a viszonylag jó vízvezető tulajdonsá- gokkal rendelkező parti rétegen átszűrődve jut el a víznyerő helyre, egyes vélemények szerint ez felszíni víz. Magyarországon a partiszűrésű vizet a felszínalatti vizek közé soroljuk.

23 A partiszűrésű vizek potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) ammónium, nitrit és nitrát ionok vas és mangán vegyületek oldott állapotú szerves anyagok kőolaj és származékai szerves és szervetlen mikroszennyezők kénhidrogén oldott oxigén hiánya

24 FOLYÓK A folyók potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: zavarosság (lebegőanyag és alga) patogén és nem patogén mikroorganizmusok szerves anyagok (szennyvízbevezetések) humin, lignin és fulvin anyagok kőolaj és származékai szerves és szervetlen mikroszennyezők ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

25 TAVAK A tavak potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: zavarosság (elsősorban alga) patogén és nem patogén mikroorganizmusok humin, lignin és fulvin anyagok szerves anyagok kőolaj és származékai ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

26 TÁROZÓK A tározók potenciális szennyezőanyag komponensei a következők: zavarosság (elsősorban alga) patogén és nem patogén mikroorganizmusok humin, lignin és fulvin anyagok szerves anyagok ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37 MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS A RÉGI MAGYAR SZABVÁNY SZERINT

38 MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS AZ EU- DIREKTÍVÁK ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

39 Vízmennyiségek Háztartási vízigények Intézményi vízigények Ipari vízigények Mezőgazdasági vízigények Tűzoltóvíz igények Technológiai vízigények (vízmű saját vízigénye) Hálózati vízveszteségek

40 Technológiák Általában egynél több lehetséges megoldás Optimalizálás  Műszaki szempontok  Közegészségügyi szempontok  Megvalósíthatósági szempontok  Gazdaságossági szempontok  Megbízhatósági szempontok Technológiai műveletek előtisztítás, ülepítés, szűrés, levegőztetés, fertőlenítés, stb.

41 Műveletek sorrendje Durvább szennyezéstől a finomabb felé Megelőző művelet: garantálja a következő művelet(ek) végrehajthatóságát, gazdaságosságát, biztonságát Nem kívánatos melléktermékek képződésének korlátozása, kellemetlen következmények elkerülése

42 Kontinuitás egyenletek Térfogatáram  Q be = Q ki,v + Q ki,z Anyagáram (tömegáram) - G  Q be *C be = Q ki,v *C ki,v + Q ki,z *C ki,z Q [m 3 /s] C [g/m 3 ] G [g/s]

43 Hatásfok  ή = 1- C ki /C be 0 < ή < 1  ή(%) = 100*C elt /C be = 100* (C be -C ki )/C be  C ki = C be *(1 - ή)


Letölteni ppt "MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle."

Hasonló előadás


Google Hirdetések