Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyek joga Jogi személyek. Elhatárolások Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül) Jogi személyek Jogalanyisággal rendelkező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyek joga Jogi személyek. Elhatárolások Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül) Jogi személyek Jogalanyisággal rendelkező."— Előadás másolata:

1 Személyek joga Jogi személyek

2 Elhatárolások Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül) Jogi személyek Jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezetek Állam Helyi önkormányzat

3 Nem természetes személyekre vonatkozó jogforrások Ptk.: - állam - jogi személyek általános - egyes jogi személyek különös szabályait - alapítvány Külön törvények: - szövetkezet, gt., erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat

4 Jogi személyre vonatkozó elméletek Szászy-Schwarz Gusztáv célvagyon elmélete: minden vagyon egy bizonyos cél vagy érdek szolgálatában áll. Ez a cél az, ami a vagyont összetartja. Moór Gyula beszámítási elmélete: jogi személy lényege, hogy az egyes emberek cselekedeteit a jog nem nekik maguknak, hanem a jogi személyeknek számítja be. Ennyiben tehát a jogi személy a tételes jog alkotása, azzal szoros kapcsolatban áll.

5 Jogi személy meghatározása Létrejöttéhez állami elismerés szükséges Definíció: Állam az erre irányadó szabályok szerint jogi személynek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szerveket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek.

6 Állami elismerés típusai Törvényen alapul Törvény közvetlenül a jogi személy típusát határozza meg, de ezen túlmenően egyedi elismerés nem szükséges Állami elismerés (utólag) konstituálja a jogi személy létesítésére vonatkozó tulajdonosi rendelkezést (leggyakoribb)

7 Jogi személyiség létrejöttének legfontosabb feltételei Állandó szervezet Állandó cél Tartós működés Gazdasági forgalomban való megjelenés Önálló vagyoni felelősség

8 Állandó szervezet Tagok cserélődése esetén is változatlan maradjon Feladatkörök: Döntéshozó – tulajdonosi irányítás eszköze Ügyviteli – napi operatív feladatok ellátása Képviseleti – önálló cselekvésre képtelen j.sz. helyett és nevében jár el

9 Állandó céljai Olyan cél, melyek megvalósításához az állam az önálló jogalanyiságot szükségesnek tartja, azaz ezt támogatja, vagy min. elismeri Társadalmi, gazdasági, politikai cél

10 Tartós működés Rövid ideig fennálló eseti feladatok megoldására létrejött szervezetet az állam nem ruház fel jogalanyisággal

11 Gazdasági forgalomban való megjelenés Szervezetnek polgári jogi jogi személyiségre akkor van szüksége, ha az nagymértékben megjelenik a gazdasági forgalomban – feladati szükségessé teszik, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek

12 Önálló vagyoni felelősség Tagjainak vagyonától elkülönített vagyona van Ebből következik önálló vagyoni felelőssége, vagyis a szervezet saját maga köteles helytállni a saját vagyonával azokért a kötelezettségekért, amelyek szerveinek cselekményeiből erednek (nem mindig egyedüli felelősség!)

13 Jogi személyek fajtái magánjogi – közjogi személyek személyegyesítő – vagyonegyesítő profitorientált – non-profit

14 magánjogi – közjogi személyek Magánjogi személyek Magánjogi jogügyletből (pl. szerződés) a magánautonómia alapján jönnek létre (alapítvány, egyesület, szövetkezet, gt.) Közjogi személyek közfunkciók ellátására jönnek létre, de nem közhatalmi kényszerrel vesznek részt a vagyoni forgalomban (állam, költségvetési szerv, kht., köztestület, közalapítvány)

15 személyegyesítő – vagyonegyesítő jogi személyek Elhatárolási szempontok: Jogi személy tevékenységének megvalósításában inkább a tagok személyes közreműködése, vagy a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon a meghatározó. (leggyakoribb a vegyes) Universitas personarum (pl. egyesület) Universitas bonorum (pl. alapítvány)

16 profitorientált – non-profit jogi személyek Elhatárolási szempontok: Állandó cél mire irányul – elsődlegesen a gazdasági forgalomban nyereség realizálására (gt-ok) - elsődlegesen társadalmi, politikai célra (alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, kht.)

17 Jogi személy jogalanyisága Történeti előzmények Relatív jogképesség – abszolút jogképesség (Ptk évi módosítása) Főszabály Ptk. 28. § (4): Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, j. sz. jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

18 Jogi személy létrejötte Ptk. csak a közös min. feltételek 29. § (2) bek.: jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. (mindhárom keletkezési módban közös az állami elismerés szükségessége) Egyes jogi személyekre speciális szabályok (külön jogszabályokban)

19 Jogi személy létrejötte Legtöbb esetben még szükséges az állami nyilvántartásba vétel (cégnyilvántartás: gt., kht., állami vállalat, leányvállalat) (bírósági nyilvántartás: egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) konstitutív, ex nunc hatályú

20 Jogi személy létrejötte alap bejegyzés – utólagos bejegyzés abszolút hatályú – relatív hatályú

21 Jogi személy megszűnése Ptk. általános szabályainál nincs, az egyes személytípusok külön szabályainál vannak

22 Jogi személy képviselete Képviselet három fajtája: törvényes, szervezeti, jogügyleti

23 Törvényes képviselet Törvény, bírósági határozat, vagy hatósági rendelkezés állapítja meg valamely cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a Ptk §-ban szabályozott jogi személy képviseletét.

24 Szervezeti képviselet Jogi személy alapító határozatában, vagy okiratában foglalt képviselet.

25 Jogügyleti képviselet Fő formája: meghatalmazás Meghatalmazással a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében akaratnyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon.

26 Jogi személy képviselete Törvényes vagy szervezeti (ezek egyike szükségszerű) Ptk. 29. § (3) bek.: A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

27 Szervezeti egység jogi személyisége és képviselete Szervezeti egységnek minősül: gyáregység, fiók, telep, üzem, iroda, helyi kirendeltség vagy csoport, alapszerv, szakosztály stb. Főszabály: nem jogi személy (Ptk. 30. § (1) bek.) Kivétel: jogszabály, vagy annak felhatalmazása alapján alapító határozat vagy okirat

28 Szervezeti egység képviselőjének nyilatkozata Jogi személy belső jogviszonyaiban a szervezeti egység önállóan járhat el – egység vezetője e körben a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.

29 Alkalmazott képviseleti jogköre Ún. vélelmezett képviselettel ruházza fel a Ptk. a bolti alkalmazottat. Ptk § (1) Ha az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottja vagy tagja – tesz az üzlet körébe tartozó jognyilatkozatot – érvényesnek kell tekinteni.


Letölteni ppt "Személyek joga Jogi személyek. Elhatárolások Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül) Jogi személyek Jogalanyisággal rendelkező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések