Az emberi jogok általános kérdései

Az előadások a következő témára: "Az emberi jogok általános kérdései"— Előadás másolata:

1 Az emberi jogok általános kérdései
1. Alapfogalmak 2. Az emberi jogok eredete 3. Az emberi jogok rendszere 4. Az emberi jogok korlátozása

2 1. Alapfogalmak 1.1. Emberi jogok (human rights, Menschenrechte)
az embereket emberi mivoltuknál fogva megillető jogosultságok az állam csak elismeri, tiszteletben tartja, nem teremti minden embert egyenlően megillet erkölcsi, alanyi jogok, melyek jogi úton érvényesíthetőek alk.-ban megjelenő erkölcsi jogosultságok ↔ jogon kívüli erkölcsi kívánalmak (Waldron, Sajó); emberi igények, humanitárius törekvések

3 1.2. Alapvető jogok (fundamental rights, Grundrechte)
alkotmányokban, nemzetközi egyezményekben felsorolt jogok 1.3. Alkotmányos jogok (constitutional rights) alapvető jogok szinonimája + nem emberi jogok az alk.-ban (képviselő jogai) 1.4. Állampolgári jogok politikai részvételi jogok (pl. választójog) állampolgári kötelezettségek (pl. honvédelmi)

4 2. Az emberi jogok eredete
2.1. Természetjogi tanok magasabb rendű normák → természeti, isteni eredetű, örök erkölcsi tv-ek a teremtő által meghatározott rend > Aquinói Szent Tamás az emberi ész parancsa > Hugo Grotius az állam szerződésen alapul > Hobbes: Leviatán társadalmi szerződés: élet, szabadság és vagyon védelme > Locke: korlátozott kormányzat; „hatalommal szemben hatalom”: Montesquieu közcélok elsőbbsége, „általános akarat” > Rousseau 18. sz. vége – 19. sz. eleje: emberi jogok = veleszületett jogok

5 2.2. Haszonelvű jogfelfogás (utilitarizmus)
következményelvű (konzekvencionalista) szemléletmód természeti jogok = fikció, amelyben csak hinni lehet Burke: „történeti utilitarizmus” Bentham: „a lehető legtöbb ember boldogsága” ↔ Deklaráció: természeti jogok =„gólyalábakon járó képtelenség”; nincs univerzalitás: a nyugati civilizáció diktátuma J.S. Mill: mások károsodásának megakadályozása Sajó András: utilitárius alapon is el lehet jutni az egyéni szabadság igazolásához > hosszú távon mindenkinek rosszabb lesz; a közjó megelőzi az emberi jogokat ; ahány társ. annyiféle emberi jog > nincs univerzalitás

6 2.3. Kantiánus jogszemlélet
erkölcsi megalapozás Kant: a szabadság az ész posztulátuma > kategórikus imperatívusz: az emberi méltóság tisztelete; a jogrendszer a szabadság eszköze Ronald Dworkin: egyéni alkotmányos jogok mint erős jogok > korlátozásukhoz kevés a közjó Hart: legalább egy természetes erkölcsi jog: minden ember egyenlő joga ahhoz, hogy szabad legyen Feinberg: az olyan világ, amelyben vannak egyenlő emberi jogok, igazságosabb és biztonságosabb

7 3. Az emberi jogok rendszere
3.1. Az emberi jogok generációi Első generáció (18. század): szabadság Negatív jogok > szabadságjogok személyi (polgári) politikai: részvételi jogok (közvetlen, közvetett , petíciós) eljárási jogok Második generáció (19. század): egyenlőség Pozitív jogok > ECOSOC gazdasági: munkához való jog, szaksz., sztrájk, tulajdon szociális: tb., eü. ellátás, lakhatás kulturális: oktatás, művészet, tudomány nem emberi jogok < nincs morális alapjuk (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok

8 Harmadik generáció (20. század): testvériség, szolidaritás
Globális problémák fejlődő világ népeinek önrend., fejlődéshez, közös örökségből részesedéshez való joga államok eredménytelensége: béke, egészséges környezet, humanitárius segély reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák

9 3.2. Az alapjogok csoportjai
Állam és egyén viszonyában: Védelmi jogok: status negativus (G. Jellinek) az ember állapota, tulajdonságai, helyzete (élet, testi épség, magánélet, lakás) jogi pozíciói (tulajdon) cselekvései (vélemény, gyülekezés) Részvételi jogok: status activus politikai részvétel (közvetett, közvetlen) tágabb értelemben: vélemény, gyülekezés, egyesülés + info.szab.

10 Magánjogi viszonyokban > a jogok objektív oldala = intézményvédelem
Szolgáltatási jogok: status pozitivus tényleges cselekvésre > létminimumra normatív cselekvésre > közszolg. kiegyensúlyozottság Magánjogi viszonyokban > a jogok objektív oldala = intézményvédelem

11 4. Az emberi jogok korlátozása
igazolástól függ: haszonelvű ↔ morális (pl. terrorista kínzása) 4.1. Abszolút jogok emberhez méltó bánásmód > kínzás, rabszolgaság, kényszermunka tilalma halálbüntetés: 1972, 1976 USA; 1990 Mo. büntetőjogi garanciák > ártatlanság vélelme, visszaható hatályú büntető tv. hozás tilalma jogkorlátozás rendkívüli jogrend idején

12 4.2. A jogok hierarchiája 4.3. Formai kérdések
US SC: freedom of expression BVerfG: Menschenwürde EJEB: right to life, freedom of expression MKAB: 1. élethez és méltósághoz való jog > 23/1990. ABh 2. véleményszabadság > 30/1992. ABh 4.3. Formai kérdések alkotmánymódosítás törvényi szabályozás

13 4.4. Tartalmi kérdések Cél: mások jogainak védelme intézményes védelem (abortusz, közszolg. média) államcélok, „közérdeke” 4.5. A korlátozás mértéke US SC: pressing social need + proportionality BVerfG: Verhältnismäßigkeit > alkalmasság, szükségesség MKAB: szükségesség-arányosság > 2/1990. ABh, /1990. ABh megengedőbb teszt: ésszerűség > szerz. szab., tulajdon, nem alapjogi diszkr.