Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának."— Előadás másolata:

1 A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának folyamata, a magyar büntető eljárási jog fejlődése; a büntető eljárási jog alapelvei Dr. Németh Imre (LL.M.) egyetemi adjunktus

2 Témakörök A büntetőeljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben Az angolszász és a kontinentális rendszer összehasonlítása A büntetőeljárás kezdeti időszaka, az ókori görög eljárás (Szókratész pere), a római eljárási jog A középkori eljárások (Rüge eljárás; CCC; angolszász eljárás) A modern, vegyes rendszerű büntetőeljárás A magyar büntető eljárási jog fejlődésének története a Bp-ig A rendszerek közeledése Az eljárás formái (általános, külön-, és különleges eljárás) Alapelvek

3 A büntetőeljárási jog fogalma Anyagi jog: -Milyen magatartás számít bűncselekménynek? -Kik az elkövetők? -Milyen büntetést kell kiszabni a bűncselekmény elkövetése esetén? -A megállapított tényállás hogyan minősül? -Vannak vegyes intézmények: pl. elévülés Eljárási jog: -Bűncselekmény gyanúja esetén, mivel bizonyítható a tényállás? -Kivel szemben lehet bizonyítani a cselekmény elkövetését? -Milyen eljárás keretében kell kiszabni a büntetést. -Mi a megállapítható tényállás?

4 A büntetőeljárási jog fogalma Fogalmi elemek: -Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján (önbíráskodás tilalma) -Törvényesség -Ártatlanság vélelme (in dubio pro reo) -Eljárási kötelezettség -Felek egyenlősége -Cél: az (eljárási vagy anyagi?) igazság kiderítése

5 A büntetőeljárási jog fogalma A büntetőeljárási jog azon szabályok összessége, amelyek a bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ártatlanság vélelmének kétséget kizáró bizonyítékokkal történő megdöntése útján megállapítható lehetséges elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának rendjét szabályozzák.

6 A büntetőeljárási jog helye a jogrendszerben -A büntetőeljárási jog az egyén és az állam között hoz létre jogviszonyt (közjog) -Az állampolgár magánszférájába történő legdurvább beavatkozást teszi lehetővé (pl. letartóztatás) -Kapcsolata az alkotmányjoggal (alapvető jogok) -Kapcsolata a büntető anyagi joggal (tényállás) -Kapcsolata a büntetés-végrehajtási joggal (büntetés)

7 Az angolszász tárgyalóterem

8 A kontinentális tárgyalóterem Hivatásos bíró Ülnök ÜgyészVédő Vádlott Hallgatóság

9 Az eljárás célja és a nyomozás Angolszász rendszer -Akkuzatórius (vádelvű) eljárás -az eljárás célja az „objektív igazság” kiderítése (mi történt ténylegesen?) -kérelemre induló eljárás (opportunitási elemek) -rövid nyomozás, alapvető bizonyítékok gyors felderítése -sok esetben a nyomozás kimarad -a bizonyítékokat rögzítik -a nyomozóhatóság nincs az ügyészség alá rendelve, de beszámol az ügyésznek -az ügyészt a választópolgárok választják, az ügyész érdeke, hogy hatékonyan felderítse a bűncselekményeket -a rövid nyomozást követően az ügyész vádat emel -a hatóságokkal, állami szervekkel szembeni „bizalmatlanság” jellemző Kontinentális rendszer -Inkvizitórius (nyomozóelvű) eljárás -Az eljárás célja az „eljárási igazság” kiderítése (mi bizonyítható a beszerzett adatok alapján?) -hivatalból induló eljárás (szigorú officialitás) -alapos nyomozás (akár éveken keresztül is eltarthat) -a nyomozóhatóság az ügyészség alárendelt szerve -az ügyészt kijelölik, hivatali megbízatása nem függ a választópolgárok akaratától -titkosság -írásbeliség, az eljárás iránytűje az akta, amelyben a bizonyítékok rögzítésre kerülnek -a nyomozás során keletkezett akta „továbbutazik” valamennyi eljárási szakaszban -a vádemelés külön eljárási szakasz -az ügyész független és pártatlan a polgárok szerint, a hatóságokkal szembeni bizalom a jellemző (szélső eset: prokurátori rendszer)

10 A bíróság eljárása Angolszász rendszer -a vád megengedhetőségéről egy 24 tagú tanács, ún. „grand jury” dönt -az ítélkezésben elválik a bűnösségről történő döntés (esküdtszék) és a büntetés kiszabása (hivatásos bíró) -a bűnösség megállapítását kizárólag laikus elemek (esküdtszék) végzi -hangsúly az esküdt-válogatáson (semlegesítő technikák) -a hivatásos bíró koordinálja jogkérdésben az esküdteket („summing up”) -közvetlen és szabad bizonyítási rendszer -a vádlott beismerő vallomása a bizonyítékok királynője -a bíróság nem ismeri a bizonyítékokat, hangsúly a meggyőzésen -az esküdtek és a hivatásos bíró passzív szemlélői a vád és a védelem csatájának (kontradiktórius eljárás) -az eljárási funkciók (vád, védelem, ítélkezés) szigorú elkülönítéseű -a vád és a védelem egyenrangú felek, az eljárás résztvevői -a vádlott az eljárás alanya -az eljárás szóbeli -nyilvános eljárás -a vádlott sikere a jó védőn múlik -a fellebbezés főszabályként kizárt

11 A bíróság eljárása Kontinentális rendszer -a vád megengedhetőségéről a hivatásos bíró dönt -az ítélkezésben nem válik el a bűnösségről történő döntés és a büntetés kiszabása (mindkettőt a hivatásos bíró végzi egy személyben) -a bűnösség megállapítását főszabályként a hivatásos bíró végzi (laikus elemek formális és esetleges részvétele: ülnökök) -hangsúly a nyomozati iratokban szereplő bizonyítékokon és az eljárás szabályszerűségén -közvetett és kötött bizonyítási rendszer -a vádlott beismerő vallomása esetén is be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat -a bíróság előre ismeri a bizonyítékokat az aktából -a hivatásos bíró aktív szereplője az eljárásnak -az eljárási funkciók (vád, védelem, ítélkezés) nem különülnek el, a nyomozásban részt vevő bíró tagja az ítélőbíróságnak -a vád és a védelem az eljárás másodlagos szereplői -a vádlott az eljárás tárgya -az eljárás írásbeli, az „akta” ural mindent -titkos eljárás -a vádlott sikere a jó bírón múlik -a fellebbezés megengedett

12 A büntetőeljárás fejlődése – kezdeti szakasz -kezdetben az elkövetett cselekményre a sértett maga reagált (tálió, kompozíció) -a büntetés az elkövető és a sértett magánügye volt -az állami hatalom kialakulásával és az állampolgárok szabályok közé szorításával a büntetés és az igazságszolgáltatás az állam kezébe kerül -tilos az önbíráskodás -a büntetés kiszabása megfelelő eljárás (büntető eljárás) keretében kell, hogy megtörténjen

13 Az ókori görög eljárás -a görögök eljárásjoga az ún. „tiszta vádrendszer” -Népvád: az eljárás csak vádra indulhat, azonban bármely állampolgár jogosult a vádemelésre -A vádlottat megilleti a védelem joga, akár személyesen, akár védővel együtt védekezhetett -Népbíráskodás: az állampolgárok közül választott személyek végzik a bírósági feladatokat

14 Szókratész pere (i.e. 399.) -„Vétkezik Szókratész és áthágja a törvényt, mert föld alatti dolgokat és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel és másokat is erre tanít.” -Szókratész „..nem hisz azokban az istenekben, akikben a város, hanem más, új daimonok működésében” -„Szókratész megrontja az ifjúságot” -Vádlók: Melétosz (költő), Anütosz (politikus) és Lükon (rhétor) -Az ötszázak tanácsa látja el a bíróság szerepét -A tényleges ok: a „szókratészi irónia”, amely a demokráciát kritizálta -Szókratész saját maga védte magát: kiindulópontja az „ismerd meg önmagad” -védekezésében a Melétosszal történt dialóguson keresztül bebizonyítja, hogy hisz a daimónok működésében így tehát létezésükben is hinnie kell -Az ifjúság megrontásának vádját cáfolják a mellette tanúskodó Kritón, Paralosz, Platón -Az első szavazás a büntetőjogi felelősségről szól, 281:219 arányban mondják ki bűnösnek -A második szavazás a büntetés kiszabásáról: halálra ítélik

15 Az ókori római büntetőeljárás -a királyság és köztársaság korában: -szintén a tiszta vádrendszert alkalmazták -Vádlók: duum viri perduellionis vagy a questores parricidii. Ha a vádat quivis ex populi emeli, pervesztesség esetén megbüntették -A vádló a váddal szabadon rendelkezett -A terheltet (reus) megillette a védekezés szabadsága, védőt is választhatott, de ha önként számkivetésbe vonult, a pert maga is megszüntethette -A bíróság: kezdetben a népbíráskodás érvényesült, később a kiküldött bírósági bizottságok (questiones perpetitae) állandó bíróságokat alakítottak ki -A questiók kisorsolt, esküt tett tagokból álló, 32, 50, 51, 74 tagú bizottságok voltak -A nyilvános tárgyalást követően a tagok szavaztak, majd az elnök (quaesitor, judex quaestionis) hirdette ki a döntést a bűnösség kérdésében -Bűnösség megállapítása esetén a törvény által előre meghatározott büntetést kellett kiszabni, nem volt mérlegelés -a császári korban: -a szabad bizonyítás meghagyása mellett a tortúra alkalmazását is bevezették -A bírói teendőket császári hivatalnokok látják el -A nyilvánosságot korlátozzák -Írásbeliség jelenik meg, a tárgyalásokon jegyzőkönyv készül -Kialakul a fellebbezés: a császárhoz lehetett folyamodni -A polgári jog és büntetőjogi felelősség összeolvad: a delicta privata eseteiben keresetindítási jog illette a sértettet, amelyek közül a crimina extraordinaria eseteiben accusatio alkalmazásával vádat emeltethetett -A közérdeket sértő cselekményeket popularis actio-val lehetett megtámadni a bíróság előtt

16 A kora középkori eljárások -A germán népjogok nem tettek különbséget a polgári- és a büntető eljárás között -A sértett maga indította meg az eljárást, amely alapján magánbosszúját állami támogatással érvényesítette -A vád előre meghatározott formának kellett, hogy megfeleljen -A sértett a váddal az eljárás lefolytatására kényszerítette a bíróságot -A bírósági funkciót a király kiküldött embere látja el, de csak passzív szereplő -A terhelt kimenthette magát a vád alól, a vádlót nem terhelte a bizonyítási kötelezettség -A vádlott akkor győz, ha megfelelően bizonyít pl. istenítélettel (párbaj, stb.), tisztítótanúk esküivel -A bizonyításra történő kioktatásról külön ítéletet hoz a bírósági kiküldött, majd a végítéletet a bűnösség kérdéséről a nép hozza meg a döntést -A vádlott beismerése esetén az eljárást ítélethozatallal lehetett folytatni -Egyéb esetekben a terheltnek esküt kellett tennie, hogy a kiszabott büntetésnek aláveti magát

17 A kora középkori eljárások -A frank jogban a bíró javaslattételi jogát a nép köréből választott 7 jogtudós kapta meg -Nagy Károly élethossziglani kinevezéssel illette e jogtudósokat (scabini), és ezzel megteremtette a Schöffen-bíróságokat és az ún. Rüge eljárást (Rüge = feljelentés, vizsgálat)

18 A Rüge-eljárás -a királyi kiküldött (missus) időről időre megjelenik az egyes községekben -felhívta a szavahihető egyéneket, hogy eskü alatt jelentsék fel (Rüge) a súlyosabb bűncselekményeket -a Rüge volt az eljárás megindítója, nem volt szükség külön vádra -ezt követően az eljárás már hivatalból folyt -a súlyosabb bűncselekmények megbüntetését nem tették függővé attól, hogy a sértett vádat emelt-e vagy sem -az igazságszolgáltatás joga királyi jogá vált -a missus vezetésével ítélkező Schöffen-bíróság feltárni igyekezett, hogy valóban mi történt -az eljárást tettenérés esetén is le kellett folytatni -a Rüge eljárás Nagy Károly után csak kivételesen került alkalmazásra

19 A kontinentális továbbfejlődés: a kánoni eljárásjog -A kánoni eljárás eredetileg a vádelven alapult, súlyosabb bűncselekmények esetén azonban hivatalból és a nyomozó elv szerint folytatták -A feljelentést a püspök vagy megbízottja előtt kellett megtenni a Rüge eljárás mintájára -Az eljárási szabályokat az 1215-ben tartott IV. lateráni zsinat szentesítette -Főszabályként vád kellett az eljárás megindításához (vádelv) -Kisegítőleg lehetőség volt a hitelt érdemlő feljelentés (denunciació), vagy köztudomás, továbbá rossz hír esetében az eljárás megindítására -hivatalbóli bizonyítás -Szabad védekezéshez való jog érvényesül -Fellebbezési lehetőség biztosított (másodfok: tartományi zsinat; harmadfok: pápa) -Korlátozott nyilvánosság -Törvényes bizonyítás alapelvei érvényesülnek -A nyomozó bíró egyben ítélkező bíró is (nyomozó elv) -A nyomozórendszert az olasz glosszátorok és praktikusok dolgozták ki római jogi és kánonjogi alapokon

20 A Constitutio Criminalis Carolina (CCC) -A középkokri Európában meghonosodott a nyomozórendszer -V. Károly 1532-ben a német birodalomra vonatkozóan életbe léptette a Peinliche- oder Halsgerichtsordnung (Constitutio Criminalis Carolina) -a XIX. századig meghatározta a büntető eljárási jog fejlődését -látszólag a vádelvű, a magánszemélyek vádlóként léphettek fel -azonban a hivatásos bíró az ügy ura -a legtisztább nyomozó rendszert honosítja meg -Elvileg nyilvános és szóbeli végtárgyalást (endlicher Rechtstag) ír elő, azonban az ítéletet a titkos nyomozás során felvett akta alapján hozzák meg, a tárgyaláson csupán kihirdetik -A bűnösség megállapítása beismerés, vagy legalább két kifogástalan tanú vallomása alapján megtörténhet -Ha nincs beismerés: tortúra alkalmazható -A tortúra eredménytelensége felmentést eredményez -A CCC mintájára egész Európában írásos nyomozórendszerű eljárási törvényeket adtak ki (pl. Franciaország: Ordonnance criminelle)

21 Az eljárás középkori fejlődése angolszász területen -Normann Vilmos 1066-ban a Rüge eljárást hozza magával Angliába -angolszász területen a vádelvű rendszer alakul ki a Rüge eljárásból -a feljelentők az országban körüljáró sheriff felhívására mint vádlók és tanuk szerepeltek -a vádlott saját szavahihető tanúit állíthatta, akik tisztázhatták személyét -a tanúk intézményéből fejlődött ki a grand jury (24 a birtokos osztályból behívott tagból állt) -elnöke a legfőbb bíróság (King's Bench) egy tagja (judge) vagy a háromtagú békebíróság -a vádat a feljelentő (prosecutor) képviseli vádirat benyújtásával -a népvád-rendszer érvényesül -a grand jury elnöke az esküdtek elé terjeszti a vádiratot (charge) -az esküdtek szótöbbséggel határoznak a vád elfogadhatóságáról, pozitív döntés esetén tárgyalásra utalják az ügyet -beismerés esetén (guilty plea) a bíró bizonyítás és tárgyalás nélkül kiszabja a büntetést -beismerés hiányában a „petty jury” (12 fő) ítéletének meghozatala végett bizonyítást vesz fel (pl. istenítélettel; saját tudomás alapján vélemény nyilvánítással) -amennyiben tagadás esetén nem veti alá magát a bizonyításnak, úgy elítélték -a hallgatás nem volt megengedett -a XVII. századtól a petty jury függetlenné vált -keresztkérdezési (cross-examination) és ellenkérdezési (re-examination) bizonyítás folyik -a terhelt ügyfélként van jelen -a tárgyalás nyilvános és szóbeli

22 A modern, vegyes rendszerű büntetőeljárás -a francia forradalmat követően az 1789-ben kiadott rendeletek a nyomozóelvű eljárás megtartása mellett nyilvánosságot és kötelező védelmet biztosítanak re teljes szakítás az Ordonnance-on alapuló nyomozó rendszerrel, helyette angolszász mintára jury-rendszer -bevezetik a szabad bizonyítási rendszert ban Code d'instruction criminelle (a modern vegyes rendszerű eljárás alapja) -szigorú vádelv, mégis hivatalból köteles a hatóság lefolytatni az eljárást -az eljárás három fő szakaszra tagolódik: előkészítés, vádtanácsi szakasz, bírósági eljárás -az előkészítő szakasz (instructioncélja a bizonyítékok egybegyűjtése -nyomozó elvű, írásbeli és titkos -rendőrség (police judiciaire), és a vizsgálóbíró (juge d'instfíiction) végzi -a vádtanács az egybegyűlt anyag felülvizsgálata alapján vagy megszüntető (non lieu) vagy megfelelő bírósághoz utasító (renvoi) határozatot hoz -a bírósági eljárás (juridiction de jugement) vádelvű, a nyilvános, szóbeli, kontradiktórius, a védelem szabadsága és az ügyfél-egyenlőség érvényesül, szabad bizonyítás -a bíróság 6 szakbíróból és 12 esküdtből áll, akiket a hivatásos bírók tanítanak ki az eljárás végén -elválik a bűnösség és a büntetéskiszabás kérdése -a vegyes rendszer Napóleon hadjárataival terjed el a kontinentális Nyugat-Európában, majd Németországból Közép-Európába (így Magyarországra) is bejutva honosodik meg

23 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története -Szent István király idejétől fogva a XVI. század elejéig a király gyakorolta a bírói hatalmat -törvénykezési napok -az ügyszám növekedése miatt a király megosztja az ítélkezési hatalmát (nádor, országbíró, kancellár, személynök) -judices regni ordinarii (az ország rendes bírái) -az ügyek további szaporodása hozza magával az ítélőmesterek (protonotarii) intézményét -kialakulnak a vidéki bíróságok is, amelyek vagy megyei ítélőszékek (sedes judiciaria) a nemesek számára; vagy városi bíróságok, melyek a polgárok felett ítélkeznek, végül földesúri bíróságok (úriszékek), amelyek a jobbágyok és a parasztok felett döntenek első fokon -létrejönnek különbíróságok is a speciális ügyekre (pl. szentszékek, egyházi nemesek bíróságai, a prímás ítélőszéke, és a királyi magyar tudományegyetem törvényszéke az egyetem polgárai számára) -felsőfokon ítélkeznek: királyi ítélőtábla, hétszemélyes tábla ban az úriszékeket eltörlik ben kialakul a mai királyi bíróságok szervezete

24 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története az eljárási jog az Árpád-házi királyok időszakában: -a germán joghoz hasonló vádelvű rendszer -érvényesül a nyilvánosság, szabad védekezéshez való jog, közvetlenség -kompozíció hiányában a bíróság ítéletet hozott az Árpádházi királyokat követően: -a normann rendszer érvényesül -súlyosabb bűncselekmények esetén hivatalbóli eljárás -a király kiküldöttei a környékbeli emberektől „tudományvétel” alapján tájékozódtak a bűncselekményekről -nemesek ügyeiben vádrendszer alakul ki -a nem-nemesek ügyeiben „sommás eljárás” (nyomozó elvű) -a tortúra a XIX. század elejéig elfogadott bizonyítási eljárás Az abszolutizmus korában: -az írásbeli eljárás a jellemző, a vádat az ügyészek képviselik jan. 1-jétől az 1853-ik évi osztrák törvénykönyv lép hatályba -a kiegyezés idején keveredett a régi magyar büntetőeljárási jog, valamint az osztrák eljárási jog alkalmazása

25 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története A Bp. előzményei, elfogadása és novellái: -Horváth Boldizsár igazságügy miniszter 1867-ben bizottságot küldött ki, melynek feladata lett volna eljárásjogi javaslatot készíteni, a munkálat azonban nem jött létre. -a Csemegi által készített 1872-ben kiadott Ideiglenes eljárási szabályzat („Sárga könyv”) rendezte az eljárási szabályokat, azonban képtelen volt a modern büntetőeljárási rendszert meghonosítani -Csemegi ezt követően több tervezetet is készített, amelyeket azonban nem fogadott el az országgyűlés ben Balogh Jenő újabb tervezetet készített, amelyet 1895-ben terjesztettek az országgyűlés elé (a későbbi Bp. tervezete) -az évi XXXIII. tc. elfogadásával év január 1-én lépett hatályba a Bp. (Büntető perrendtartás), amely a korábbi kodifikációs törekvéseket egységesítve modern vegyes rendszerű eljárást vezet be -a Bp-t követően: -az esküdtbíróságokról elfogadták az évi XXXIII. tc. -a Bp, módosításáról és kiegészítéséről szóló évi XVIII. tc. -az évi XXXVI. tc. Büntető novella és az ezt kiegészítő és módosító évi VII. tc. a fiatalkorúak bíróságáról szólt -az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló évi XIII. tc. -az 1913.évi XXXIV. Tc. a király megsértéséről

26 A modern vegyes rendszerű eljárás az egyes rendszerekből különböző elemeket vett át Az akkuzatórius rendszerből: -a tárgyalás előtérbe kerül -a tárgyalás nyilvános -szóbeli -kontradiktórius -érvényesül az ügyfélegyenlőség -funkciómegosztás -laikus elemek részvétele -óvadék Az inkvizitórius rendszerből: -officialitás -legalitás -titkos nyomozás -írásbeliség -fellebbezés megengedett -nyomozási bíró -nyomozás a per előkészítő szakasza -cél az igazság megállapítása

27 A rendszerek közeledése -Európában a rendszerek közeledése figyelhető meg -a közeledés egyik mozgatórugója az Emberi Jogok Európai Egyezségokmányát kidolgozó Európa Tanács, és az Emberi Jogok Európai Bírósága -az Egyezségokmány alapvető, valamennyi tagállamra kötelező eljárási jogokat határoz meg: -tortúra tilalma (3. cikk); Vö: Salman v. Turkey (2000); Kalashnikov v. Russia (2002) -törvénytelen letartóztatás tilalma (5. cikk); Vö: Lietzow v. Germany (2001); -tisztességes eljárás követelménye, fegyverek egyenlősége, pártatlan és független bíróság (6. cikk) -fellebbezési jog biztosítása (7. cikk) -a Bíróság elmarasztaló ítéletei alapján az Egyesült Királyságban 1996-ban elfogadták a Human Rights Act-et (az angolszász eljárás elmozdult a kontinentális irányába) -számos tagállamban akkuzatórius elemekkel vegyítették az addig inkább inkvizitórius rendszert (pl. Olaszország az ezredforduló után szinte tisztán akkuzatórius eljárásra cserélte az addig inkvizitórius rendszert)

28 A rendszerek közeledése -a rendszerek másik közelítője az Európai Unió -közösségi hűség elve, közvetlen hatály, közvetlen alkalmazandóság -előzetes döntéshozatal lehetősége a büntetőeljárás felfüggesztése mellett -kölcsönös elismerés elve -III. pilléres együttműködés keretében kerethatározatokat fogadtak el, pl. az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben (hatékony eljárás előírása) -az Amszterdami szerződés (1997) az aquis communitaire részévé teszi a Emberi Jogok Európai Egyezségokmányát -közös bűnüldöző szervek és nyomozócsoportok felállítása történik meg a határon átnyúló bűnözés leküzdése érdekében -EUROPOL és EUROJUST felállítása ben kiadják az Európai Letartóztatási Parancsról (European Arrest Warrant) szóló kerethatározatot, amely egységes eljárást ír elő valamennyi tagállami bíróság számára

29 Az eljárás formái Általános eljárásKülön eljárásKülönleges eljárás Döntés a büntetőjogi főkérdésről Bárkivel szemben Bármely bűncselekmény miatt Döntés a büntetőjogi főkérdésről Speciális terhelttel szemben (pl. fk. eljárás) Speciális bűncselekmény miatt (pl. magánvádas bűncselekmények) Speciális eljárási formában (pl. tárgyalás mellőzése) Járulékos kérdésről történő döntés Speciális esetekben alkalmazható Rendszerint a büntetőjogi felelősségre vonást követően történik (pl. utólagos összbüntetésbe foglalás)

30 Alapelvek -Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése -Legalitás, officialitás, opportunitás -Vádelv, vádhoz kötöttség elve -Jog a bíróság eljárásához, tisztességes eljárás elve -Ártatlanság vélelme -Védelem joga -Anyanyelv használatának joga

31 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése Be.1. §: A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. Alkotmány 50. § (3) bekezdése: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve Alkotmány 51. § (1) bekezdése: az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről és a bűncselekmények üldözéséről. Alkotmány 51. § (2) bekezdése: az ügyészség képviseli a vádat a bírósági eljárásban.

32 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: "A bírói hatalom legfőbb sajátossága [...] az, hogy állandó és semleges.” „A tisztességes eljárás követelményének alapfeltétele a vádlói és az igazságszolgáltatási funkciók szétválasztása. […] „ „A büntetőügyekben a bíróságnak […] eljárási feladata, hogy a vád felől tisztességes eljárás lefolytatása után pártatlan döntést hozzon.”

33 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: "A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében."

34 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: „Alapvető kérdés, hogy a bíró, aki a felek felett áll, a felektől különüljön el.” „A vád és az ítélkezés feladatainak egy eljáráson belül azonos személy által történő ellátása önmagában alkalmas a bíró pártatlanságának megkérdőjelezésére, függetlenül attól, hogy milyen személyes magatartást tanúsított. […]” „a bírónak nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania"

35 Legalitás, officialitás, opportunitás Legalitás: 11. § (1) A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni. (2) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. és 4. §] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni. 60. § (1) Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

36 Legalitás, officialitás, opportunitás Officialitás: 6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. (2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.

37 Legalitás, officialitás, opportunitás Opportunitás: - Az officialitás elvének ellentéte. Akkor kell vádat emelni, ha van értelme vádat emelni.

38 Vádelv, vádhoz kötöttség elve 2. § (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. (2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. (3) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. (4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.

39 Tisztességes eljárás elve Be 3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön. ECHR 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.

40 Tisztességes eljárás elve 6. cikk: Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.

41 Tisztességes eljárás elve 6. Cikk: 2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. 3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól; b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel; c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.


Letölteni ppt "A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának."

Hasonló előadás


Google Hirdetések