Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófiai antropológia Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófiai antropológia Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében."— Előadás másolata:

1 Filozófiai antropológia Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében

2 Az antropológia jelentéstartalma „antroposz” /αντροπος/ = ember több tudományterülethez kapcsolható: 1.biológia /pszichológia 2.kulturális antropológia –prehistorikus népek 3.antropogenezis (származástan -19. század) 4.vallás 5.filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének kutatása

3 A filozófiai antropológia eredete ontológia =emberi létezés forrása, oka lényege gnosszeológia =emberi ismeretek forrása etika= emberi cselekedetek társadalom-és politikafilozófia = emberi közösségi- és uralmi formák vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése Történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező ember A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember.

4 A filozófiai antropológia kezdete A filozófiai diszciplína születése a XVIII/XIX. század fordulóján. Virágkora XX. század. Kiváltó okai: 1.felvilágosodás 2.igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az ember lényegének, rendeletetésének megragadását. 3.szaktudományok virágzása ↔ az ember egy – egy sajátos specifikumát dolgozza fel, csak részeredmények adottak. 4.pozitivizmus 5.egzisztencializmus 6.nyugat – európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása 7.I. és II világháború sokkoló hatása „emberi bűn, rosszra való hajlam okai

5 A filozófiai antropológia eredete és kezdete eredete: az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. →emberképek kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII/XIX. század fordulója –monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen, 1.mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése 2.irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

6 Emberképek antik zsidó – keresztény (bibliai) idealistaromantikusrealista az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína előzményei, ideáltípusok azaz az adott korszak hogyan gondolkodik az emberről

7 Antik (görög) emberkép I. klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról 1.„zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) 2.nomosz: jog és kötelesség 3.alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány 4.szabadság és rend dialektikája 5.politeizmus 6.testkultusz (kalosz) jelentései görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) 1.logosz + ethosz = kiváló ember 2.vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi 3.igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás 4.egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök, akarat, vágyak

8 Antik (görög) emberkép II. Közös vonások nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya akaratszabadság hiánya nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki. hétköznapi élet fontossága egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendő a közösségnek való megfelelés = dicsőség bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés szókratészi erények, önismeret fontossága

9 Bibliai emberkép I. Isten – ember viszonyából értelmezhető 1.Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában 2.emberkép: esendő, véges, bűnös 3.történetiség /Szent Ágoston: Vallomások 4.bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

10 A bibliai ember II. lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány szabadság = bűntől való megszabadulás Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően hit és tudás viszonya akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

11 Idealista emberkép XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása” előzmény: a reneszánsz és a reformáció Mirandola: Az ember méltóságáról Rotterdami Erasmus: pacifizmus, személy méltósága Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosság

12 Mirandola: Az ember méltóságáról Az emberi lét alapja a szabadság, amely a létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló. élet lényege: 1.etika 2.dialektika 3.teológia Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

13 Az idealizmus emberképe 1.szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz 2.nevelés fontossága 3.esztétikum 4.szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)

14 Eltérő vonások az idealista és görög ember között szabadság lényege: 1.individuum 2.érzéki világ feletti uralom akarat meghatározó jellege akarat meghatározó jellege történetiség, időbeliség történetiség, időbeliség jövő felé orientálódás: az egyén, a társadalom és a világrend is jobbítható (meliorisztikus világkép) jövő felé orientálódás: az egyén, a társadalom és a világrend is jobbítható (meliorisztikus világkép)

15 Romantika emberképe XIX. század első fele /elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása) Hegel – Hölderlin- Schelling 1.irracionalitás, titokzatosság 2.zseni kultusza 3.historizmus 4.történelem menete: irracionális erők kibontakozása Hegel – Jacob Burkhardt vita: egységes világtörténet megkérdőjelezése

16 Realizmus emberképe XIX. század / francia regényirodalom 1.„olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának 2.hétköznapiság 3.ész mellett ösztönök (naturalista) 4.Az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem. 5.történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata 6.alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek 7.természeti törvényszerűségek, kauzalitás

17 A filozófiai diszciplína kezdete Immanuel Kant: Antropológiai írások 1.Mit tudhatok? 2.Mit kell tennem? 3.Mit remélhetek? 4.Mi az ember? Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés

18 Herder A nyelv eredetéről (1772) Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához Alap: ember és állat különbsége Mängelwesen (hiánylény) ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége) nyelv mint eszköz, funkciói 1.tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikáció Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

19 XIX. századi antropológia változatai Karl Marx: homo faber, munka Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák Nietzsche: az ember meghatározatlan állat Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat (Wille zum Leben) Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

20 Max Scheler : „Az ember helye a kozmoszban” (TK) 1.Értékfenomenológiája komoly hatással van a katolikus egyházra Értékek = abszolút, változatlan létezők Értékek = abszolút, változatlan létezők Értékek rangsora Értékek rangsora Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság szeretet - elmélete szeretet - elmélete

21 Az ember helye a kozmoszban három emberkép adott: antik, keresztény, természettudományos - részeredmények Cél: újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges helyzetét. Ember: 1.tudattalan, érzés- és képzet nélküli érzőerő 2.ösztön – megszokásszerű, praktikus és intelligens magatartás 3.szellem –személy – világra nyitottság

22 Arnold Gehlen Előzmények: Scheler Adolf Portmann zoológus – végletes tanulási képesség az emberi természet sajátja Plessner: „A szerves élet fokai és az ember” - centrikus és excentrikus létformák közötti különbség Pragmatizmus: cselekvő lény Pragmatizmus: cselekvő lény

23 Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940) M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul. fogyatékosság ↔ világra nyitottság természet ↔ mesterséges mű (kultúra) „Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdon 1.Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek) 2.technika 3.tehermentesítés - nyelv


Letölteni ppt "Filozófiai antropológia Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések