Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia 2 Társadalomelmélet. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében antikvitás és középkor (premodern) antikvitás és középkor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia 2 Társadalomelmélet. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében antikvitás és középkor (premodern) antikvitás és középkor."— Előadás másolata:

1 Filozófia 2 Társadalomelmélet

2 A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében antikvitás és középkor (premodern) antikvitás és középkor (premodern) Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság ideális társadalmi közösségi és uralmi forma megtalálása ideális társadalmi közösségi és uralmi forma megtalálása teleologikus szemlélet (jobb élet reménye) teleologikus szemlélet (jobb élet reménye)

3 A premodern társadalomfilozófia jellemvonása közösség szabadsága> egyén szabadsága közösség szabadsága> egyén szabadsága művelt civilizált ember ↔barbár, műveletlen (intolerancia a sokféleség tekintetében) művelt civilizált ember ↔barbár, műveletlen (intolerancia a sokféleség tekintetében) eszményi államforma mint kutatási téma eszményi államforma mint kutatási téma vágyak feletti uralom parancsa, az eszményi közösség (uralkodó) racionális és igazságos vágyak feletti uralom parancsa, az eszményi közösség (uralkodó) racionális és igazságos legitimitás értékalapú legitimitás értékalapú 1. igazságosság mint etikai erény 2. természetjogi gondolkodás (természeti törvény) 3. kereszténység

4 A modernitás problémája XVI. századtól napjainkig XVI. századtól napjainkig 1. közösség és etika elválása 2. legitimitás új alapjai (hasznosság, relativizmus, szekularizáció, felvilágosodás) 3. emberi természet új perspektívába állítása, amely a társadalmi szerződés elméletekben (Locke, Hobbes, Rousseau) megosztott abban a tekintetben, hogy az ember alapvetően jó vagy rossz 4. társadalom-és politikafilozófia elválása 5. pozitivizmus és a szociológia tudományának hatása

5 Ferdinand Tönnies társadalomtudományi érdeklődés társadalomtudományi érdeklődés empirikus, statisztikai tanulmányok öngyilkosság, bűnözés jelensége érdekelte empirikus, statisztikai tanulmányok öngyilkosság, bűnözés jelensége érdekelte Hobbes – tanulmányok, felvilágosodás, racionalizmus Hobbes – tanulmányok, felvilágosodás, racionalizmus ↔porosz konzervativizmus, junker arisztokrácia, nemzeti liberális erők, kapitalizmus ↔porosz konzervativizmus, junker arisztokrácia, nemzeti liberális erők, kapitalizmus „ideális szocializmus” „ideális szocializmus”

6 Tönnies: Közösség és társadalom (1887) több tudományág és elméleti hagyomány összeolvasztására vállalkozó társadalomfilozófiai mű több tudományág és elméleti hagyomány összeolvasztására vállalkozó társadalomfilozófiai mű három részre tagolható: három részre tagolható: 1. elméleti vázlat 2. Hobbes által inspirált deduktív –racionalizmus (akaratelmélet) 3. természetjogi elmélkedés Két felfogás összeütközése: konzervatív –romantikus – felvilágosodás - racionális

7 Akarattípusok 1. lényegakarat (Wesenwille) – schopenhauer-i jelleg pszichés realitás pszichés realitás velünk született velünk született örökletes örökletes Fontos: vegetatív, animális és mentális mozzanatok megkülönböztetése Formái: érzéki tetszés érzéki tetszés szokás szokás emlékezet emlékezet Az ember mint testi – lelki egész tevékenysége 1. (társadalmi) választóakarat (Kürville) - gondolkodás és cselekvés szétválása = célokat választó és megvalósító pszichés tevékenység Elemei: a, egy távolabbi cél érdekében le kell mondani a vágyak egy részének kielégítéséről b, tetszőlegesség c, fogalom A választóakarat az önzés világát alakítja ki.

8 Közösség és társadalom A közösség elmélete A közösség elmélete 1. elfogadott uralom és egyenlőtlenség 2. hallgatólagos egyetértés 3. közösségi egyetértés alapja: vérségi, rokonsági, szomszédsági, baráti 4. családi gazdaság leírása 5. lényegakaratnak feleltethető meg A társadalom elmélete A társadalom elmélete 1. az emberek közötti kapcsolat piaci jellegű 2. tagjai a gazdasági cselekvők: racionális, érdekalapú és előnyökre koncentráló egyének 3. minta a marxi gazdaságtan 4. A választóakaratnak felel meg.

9 A közösség formái közösség vérségi Anya -gyermek Férfi -nő testvéri rokoniszomszédi Germán katonai uralom Patrónus - kiiens Földbirtokos és kísérete baráti

10 Georg Simmel differenciálódás és individualizálódás jelensége, a társadalmi munkamegosztás a nagyvárosi élet alapján differenciálódás és individualizálódás jelensége, a társadalmi munkamegosztás a nagyvárosi élet alapján minta: Spencer, Mandeville munkássága minta: Spencer, Mandeville munkássága egoista motívumok által vezérelt cselekvés →erkölcsös közjó (magánbűnök –közhaszon) egoista motívumok által vezérelt cselekvés →erkölcsös közjó (magánbűnök –közhaszon) minél több közösségi kapcsolattal rendelkezünk annál jobban erősödik az individuum a modern társadalomban /statuszkonzisztencia) minél több közösségi kapcsolattal rendelkezünk annál jobban erősödik az individuum a modern társadalomban /statuszkonzisztencia) társadalmi stabilitás feltétele társadalmi stabilitás feltétele

11 Egyén és közösség család munkahely rokonság barátszomszédság egyesület- egylet párt, politikai mozgalom

12 Elias a szociokulturális evolúció lsd. szöveggyűjtemény lsd. szöveggyűjtemény Kp-i témája: a civilizáció és a kultúra jellemvonásainak taglalása, a civilizáció folyamata német szociológia jelentős hatása mutatható ki : A civilizáció folyamata a, szociogenetikus (szociális mező teljes struktúrájának feldolgozása, történelmi rend kutatása) b, pszichogenetikus (individuum összes pszichés energiájának feltérképezése) vizsgálódások

13 Elias a civilizált viselkedés jellemvonásai A francia és a német fogalom közötti alapvető különbség A francia és a német fogalom közötti alapvető különbség A civilizációban a nyugat öntudata fejeződik ki. A civilizációban a nyugat öntudata fejeződik ki. Illemszabályok és udvari etikettek történetének tanulmányozása Illemszabályok és udvari etikettek történetének tanulmányozása A társadalom szelleme fejeződik ki a civ. kutatásában A társadalom szelleme fejeződik ki a civ. kutatásában francia: civilizáció fogalma egységes, nincs szakadás a polgári – értelmiségi és udvari körök között. francia: civilizáció fogalma egységes, nincs szakadás a polgári – értelmiségi és udvari körök között. német: német: 1. kultúra: egy kicsiny, szétszórt értelmiségi középréteg öntudata 2. civilizáció: udvari, francia mintákat utánzó szemlélet

14 A civilizált viselkedés eredete udvari ember viselkedése a késő középkortól a XIX. századig (evés, szexualitás-és egyéb testi funkciók történeti változásának bemutatása), udvari ember viselkedése a késő középkortól a XIX. századig (evés, szexualitás-és egyéb testi funkciók történeti változásának bemutatása), Következtetése: civilizáció = viselkedés átalakulása. Következtetése: civilizáció = viselkedés átalakulása. Iránya: freudi én meghasonlottsága a felettes én és tudatalatti lény kettéválasztásával. A viselkedés kettőségére a civilizáció kényszeríti rá az embert. Iránya: freudi én meghasonlottsága a felettes én és tudatalatti lény kettéválasztásával. A viselkedés kettőségére a civilizáció kényszeríti rá az embert. „Ösztön megnyilvánulások visszafogásának kényszere, amelynek során a társadalmi szankciókkal támogatott tilalmak az egyénbe belső kényszerré plántálódnak” „Ösztön megnyilvánulások visszafogásának kényszere, amelynek során a társadalmi szankciókkal támogatott tilalmak az egyénbe belső kényszerré plántálódnak”

15 Szociokulturális evolúció modern kor egyén modern kor egyén belső kényszer felettes én ↔tudatalatti én felettes én ↔tudatalatti én tudatos cselekvés ↔ ösztönös cselekvés tudatos cselekvés ↔ ösztönös cselekvés külső kényszer

16 A civilizáció folyamata Európában Az emberek akaratától független folyamat, amelynek jellevonásai: Az emberek akaratától független folyamat, amelynek jellevonásai: 1. társadalmi differenciálódás 2. előrehaladó funkciómegoszlás 3. interdependencia Az európai történelemben kiemelkedő jelentőséggel bír: az állami hatalom, az állami erőszak apparátus külső ↔ belső erőszak (pszichés kényszer)

17 Emile Durkheim ( ) a francia szociológia és társadalomelmélet modern képviselője ( ) a francia szociológia és társadalomelmélet modern képviselője prehistorikus társadalmak és a vallások kutatása prehistorikus társadalmak és a vallások kutatása Meghatározó művei: Meghatározó művei: A társadalmi munkamegosztásról (1893) Az öngyilkosság (1897) A vallási élet elemi formái (1912)

18 Durkheim tudományosztályozása Tudományok szociológia társadalmi tény pszichológia pszichológiai kultúra biológia élettan

19 Társadalomfelfogás Korának társadalmát kritikával illette Korának társadalmát kritikával illette Munkamegosztás megnyilvánulási fomái egyén és közösség viszonyában: Munkamegosztás megnyilvánulási fomái egyén és közösség viszonyában: 1. mechanikus vagy hasonlóságból eredő közvetlen szolidaritás: közös tudat (két tudat lakik bennünk: individualizáció, illetve társadalmi tudat) →az egyén közvetlenül társadalmi 2. organikus szolidaritás (pozitív együttműködés) 3. Munkamegosztás: 3 természetellenes formája: ipari válságok, munka – tőke harca, tudományok közötti meghasonlottság

20 Társadalomtípusok mechanikus szolidaritás: törzsi, nemzetségi illetve egyéb horda típusú premodern társadalmi típusok (közös leszármazás) mechanikus szolidaritás: törzsi, nemzetségi illetve egyéb horda típusú premodern társadalmi típusok (közös leszármazás) organikus szolidaritás: modern társadalom, amelyben a vállalt társadalmi tevékenység alapján tagozódik az egyén a közösségbe. organikus szolidaritás: modern társadalom, amelyben a vállalt társadalmi tevékenység alapján tagozódik az egyén a közösségbe. születési környezet↔hivatási környezet A hivatási környezet miatt nő az individualizáció lehetősége, csökken a társadalmi tudat A hivatási környezet miatt nő az individualizáció lehetősége, csökken a társadalmi tudat

21 A társadalmi tény elmélete kényszerítő jelleg (mihelyt egy nem fizikai kényszerrel állunk szemben) kényszerítő jelleg (mihelyt egy nem fizikai kényszerrel állunk szemben) Típusai Típusai A/ szankciók 1. büntetés – jogi szabály 2. rosszallás – erkölcsi szabály 3. elenyésző jellegű szankció: illemszabály B/ „játékszabályok”: aki nem alkalmazkodik hozzájuk automatikusan kívül kerül az adott tevékenységen (pl. nyelvhasználat) C/ társadalmi áramlatok (tömeglélektani kutatások, mint előzmény) D/ nevelés – intézményrendszer kiemelkedően fontos

22 Az öngyilkosság szociológiai jelensége érdekelte. szociológiai jelensége érdekelte. Mi az oka annak, hogy egyes társadalmakban nagyobb az aránya, mint más társadalmakban? Mi az oka annak, hogy egyes társadalmakban nagyobb az aránya, mint más társadalmakban? A társadalom: integráltságától: egoista illetve altruista típusok integráltságától: egoista illetve altruista típusok szabályozottságától: anómista és fatalista típusok szabályozottságától: anómista és fatalista típusokfügg

23 Durkheim vallásszociológiája A vallási élet elemi formái ( ) A vallási élet elemi formái ( ) előzmény: R. Smith semitákról írott vallási tanulmánya. A vallások funkciója kettős: előzmény: R. Smith semitákról írott vallási tanulmánya. A vallások funkciója kettős: 1. regulatív 2. asszimilációs (közösség összetartó ereje ven) Durkheim: vallás =társadalom működése, azaz egyén felett álló hatalom, függőség, hierarchia Vallás tanulmányozása segít a társadalom működésének megértésében. totem - elmélete meghatározó bizonyíték

24 Max Weber ( ) klasszikus német szociológia, közgazdaságtan, politológia ( ) klasszikus német szociológia, közgazdaságtan, politológia modernitás problémája modernitás problémája tudományfelfogás tudományfelfogás a történelemben egy immanens törvényszerűség, egy belső logika keresése a történelemben egy immanens törvényszerűség, egy belső logika keresése politikum – uralom politikum – uralom értékmentesség követelménye értékmentesség követelménye Élménye a modern tőkés gazdaság szerkezetében bekövetkező változás, társadalmi struktúrára gyakorolt hatás Élménye a modern tőkés gazdaság szerkezetében bekövetkező változás, társadalmi struktúrára gyakorolt hatás

25 M. Weber: ismeretelmélete szubjektivista szubjektivista a tudományok közötti különbség nem a valóság alapján, hanem az alkalmazott módszer alapján a tudományok közötti különbség nem a valóság alapján, hanem az alkalmazott módszer alapján Szociológia: empirikus társadalomtudomány: megértés és tények, illetve összefüggések Szociológia: empirikus társadalomtudomány: megértés és tények, illetve összefüggések fontos: ideáltipikus fogalmak fontos: ideáltipikus fogalmak tudomány természettudománykultúrtudományoktársadalomtudomány törvények törvények egyedi sajátosságok kettő keveréke

26 A cselekvés fogalma Műve: A gazdasági és a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái Műve: A gazdasági és a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái A cselekvés a társadalomelmélet alapkategóriája/ atomi összetevője A cselekvés a társadalomelmélet alapkategóriája/ atomi összetevője A cselekvés: a cselekvő személy cselekvéshez kapcsolt értelme alapján tipizálható A cselekvés: a cselekvő személy cselekvéshez kapcsolt értelme alapján tipizálható 1. értékracionális 2. célracionális 3. Indulati 4. tradicionális

27 Cselekvéstípusok eszközcélérték következ mény célracioná lis ++++ értékracio nális +++- indulati++-- tradicioná lis +---

28 Vallásszociológia Vallástipológia Vallástipológia 1. gazdaság-és társadalom….című művében 2. töredékes jellegű 3. célja az emberi közösségek tanulmányozása kell egy összehasonlító séma = egyéni üdvözülés útja = ÜDVÖZÜLÉS TIPOLÓGIA kell egy összehasonlító séma = egyéni üdvözülés útja = ÜDVÖZÜLÉS TIPOLÓGIA

29 Kultúrvallások Világvallások világigenlő kínai világtagadó/ megváltást kereső világtól elforduló aszkétikus Kontemplatív eksztatikus Világ felé forduló aszkétikus kontemplatív eksztatikus

30 Vallástipológia II Vallások egyéni üdvözülés rituális /mágikus szociális öntökéletesítés aszkétikusmisztikus nem egyéni üdvözülés mágikus intézményesített hit útján elnyert kegyelmi ajándék

31 A vallás keletkezésének tudományos igényű magyarázata XVIII. századi felvilágosodás teszi vizsgálat trágyává. XVIII. századi felvilágosodás teszi vizsgálat trágyává. Feltételei: Feltételei: 1. vallási tolerancia igénye, amely a reformációval jelentkezik 2. egyéb irányzatok mint alternatív megközelítési módok: deizmus, ateizmus lehetősége 3. világ kitágulása a kereszténység mellett más vallások ismerete 4. szociológia, pszichológia és kulturális antropológia eredményei

32 Irányzatok racionalizmus = a vallások keletkezésének oka a racionális ismeretek hiánya racionalizmus = a vallások keletkezésének oka a racionális ismeretek hiánya 1. Comte 2. Tylor 3. Spencer 4. Sir James Frazer emocionalizmus = a vallások keletkezésének oka az érzelmi feszültség, irracionális szférához van köze emocionalizmus = a vallások keletkezésének oka az érzelmi feszültség, irracionális szférához van köze 1. Marett 2. Malinowsky funkcionalizmus = vallás keletkezésének magyarázata a rítusok és szertartások folyamatos gyakorlásában keresendő. funkcionalizmus = vallás keletkezésének magyarázata a rítusok és szertartások folyamatos gyakorlásában keresendő. 1. Durkheim

33 Világvallások örök törvény vallások örök törvény vallások 1. hinduizmus 2. buddhizmus 3. kínai univerzizmus a. konfucianizmus b. taoizmus az isteni kinyilatkoztatás vallásai az isteni kinyilatkoztatás vallásai 1. kereszténység 2. iszlám


Letölteni ppt "Filozófia 2 Társadalomelmélet. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében antikvitás és középkor (premodern) antikvitás és középkor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések