Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖRÖKLÉSI JOG RÓMAI JOG II.. ÖRÖKLÉSI JOG AZ ÖRÖKLÉSI JOG AZOKNAK A SZABÁLYOKNAK AZ ÖSSZESSÉGE, AMELYEK A HALÁL FOLYTÁN FELMERÜLŐ MAGÁNJOGI KÉRDÉSEKET,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖRÖKLÉSI JOG RÓMAI JOG II.. ÖRÖKLÉSI JOG AZ ÖRÖKLÉSI JOG AZOKNAK A SZABÁLYOKNAK AZ ÖSSZESSÉGE, AMELYEK A HALÁL FOLYTÁN FELMERÜLŐ MAGÁNJOGI KÉRDÉSEKET,"— Előadás másolata:

1 ÖRÖKLÉSI JOG RÓMAI JOG II.

2 ÖRÖKLÉSI JOG AZ ÖRÖKLÉSI JOG AZOKNAK A SZABÁLYOKNAK AZ ÖSSZESSÉGE, AMELYEK A HALÁL FOLYTÁN FELMERÜLŐ MAGÁNJOGI KÉRDÉSEKET, ELSŐSORBAN AZ ELHUNYT VAGYONÁNAK AZ ÖRÖKÖS(ÖK)RE VALÓ ÁTSZÁLLÁSÁT RENDEZIK. Öröklési jogviszonyok alanyai: Elhalt (defunctus) örökhagyó (de cuius), aki után a jogutódlás bekövetkezik Örökhagyó jogutódja (successor) Egyetemes jogutód (universalis successor) Örökös (heres) Különleges jogutód, hagyományos (legatarius)

3 ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG TELJES ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG: VALAKI EGYFELŐL KÖRLÁTOZÁS NÉLKÜL ÁTÖRÖKÍTHETI VAGYONÁT, AKÁR A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE SZEIRNT, AKÁR VÉGRENDELET ALAPJÁN, MÁSFELŐL PEDIG KORLÁTOZÁS NÉLKÜL MEGSZEREZHETI AZT A VAGYONT, AMELY AKÁR TÖRVÉNY, AKÁR VÉGRENDELET ALAPJÁN REÁ SZÁLL.

4 JOGKÉPESSÉGEK Törvényes örökléssel kapcsolatos jogképesség Végrendeleti örökléssel kapcsolatos jogképesség Öröklési jogképesség aktív formája (örökhagyói) Öröklési jogképesség passzív formája (jogutódé)

5 TÖRVÉNYES ÖRÖKHAGYÓI KÉPESSÉG Minden római önjogú polgár Latinjogúak Peregrinus saját népjoga szerint

6 TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSI KÉPESSÉG Önjogú római polgárok, azok is akik az örökhagyó halála után váltak azzá Latinjogúak Saját joguk szerint peregrinusok

7 NEM VOLT ILYEN KÉPESSÉGE Vesta szüzek Latini Iuniani Peregrinusoknak saját népjoguk szerint

8 VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG (testamenti factio activa) Önjogú és cselekvőképes római polgárok Latinjogúak közül Latini prisci és Latini coloniarii Peregrinusok saját népjoguk szerint Nincs ilyen képessége: Hatalomalatti családtagok Önjogú nők Serdületlenek Őrültek, tékozlók Süketek, némák Intestabilis Eretnekek, hittagadók Felségsértésért elítéltek Gyászéven belül újraházasodott özvegyek

9 VÉGRENDELETI ÖRÖKÖSI KÉPESSÉG (testamenti factio passiva) Római polgárok Minden latinjogú Peregrinusok csak saját helyi joguk szerint Nincs ilyen képessége: Végrendelet készítése után született Állam Jogalanyiságot szerzett személyegyesüléseknek Hatalomalattiak csak a hatalomgyakorló számára Eretnekek, hittagadók

10 ÖRÖKLÉSI VISZONYOK TÁRGYA HAGYATÉK (HEREDITAS): AZ A VAGYON, AMELYET AZ ÖRÖKHAGYÓ ÖSSZES HALÁL ESETÉN ÁTSZÁLLÓ VAGYONI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ALKOTNAK. Aktív hagyaték (jogok vannak túlsúlyban) Passzív hagyaték (kötelezettségek vannak túlsúlyban) – (damnosa hereditas) A hagyaték a jogutódlás során két fő részre oszlik: Örökség (hereditas) Hagyomány (legatum)

11 ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉG A HAGYATÉKNAK AZ A RÉSZE, AMELY HALÁL ESTÉRE SZÓLÓ EGYETEMES JOGUTÓDLÁS, VAGYIS ÖRÖKLÉS RÉVÉN AZ EGYETEMES JOGUTÓDRA, TEHÁT AZ ÖRÖKÖSRE SZÁLL ÁT. AZ ÖRÖKSÉG, MINT VAGYONTÖMEG TARTALMÁT KÉPEZI AZ ÖRÖKHAGYÓRÓL AZ ÖRÖKÖSRE ÁTSZÁLLÓ ÖSSZES AKTÍV ÉS PASSZÍV VAGYONTÉTEL, MLEYEKAZ ÖRÖKHAGYÓT HALÁLA PILLANATÁBAN MEGILLETTÉK ÉS HALÁLA TÉNYE FOLYTÁN NEM SZŰNTEK MEG.

12 HAGYOMÁNY HAGYOMÁNY: A HAGYATÉK AZON RÉSZE, MELY HALÁL ESTÉRE SZÓLÓ KÜLÖNÖS JOGUTÓDLÁS, VAGYIS HAGYOMÁNYOZÁS RÉVÉN A KÜLÖNLEGES JOGUTÓDRA, VAGYIS A HAGYOMÁNYOSRA SZÁLL ÁT. Hagyomány (legatum) Hitbizomány (fideicommissum)

13 ÖRÖKLÉS FOLYAMATA Örökség megnyílása (delatio hereditatis) Törvényes öröklés (successio legitima v. ab intesto) Végrendeleti öröklés (successio testamentaria) Végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas) A végrendeleti öröklés elsődlegessége azt jelenti, hogy az érvényes végrendelet léte a törvényes öröklést elvileg és általában kizárta, így ez utóbbi csak kisegítő jelleggel, végrendelet híján érvényesült. A törvényes és a végrendeleti öröklés a római jogban egymást kizárták. Örökségnek az öröklésre meghívott általi megszerzése (acquisitio hereditatis) Semel heres semper heres- aki egyszer örökös lett, mindörökre az is marad.

14 ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK MÓDJAI Civiljog Házon belüli, szükségszerű örökösök (heredes domestici)-halál tényénél fogva azonnal, elfogadó nyilatkozat nélkül ipso iure szerzik meg az örökséget Sui heres-a örökhagyó halálával önjogúvá váló családtagok Örökhagyó által végrendeletileg felszabadított rabszolgák Házon kívüli v. önkéntes örökösök (heredes extranei) Elfogadó nyilatkozat  Cretio-ünnepélyes elfogadó nyilatkozat  Pro herede gestio-alakszerűtlen, hallgatólagos Elbirtoklás (usucapio pro herede)

15 ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK MÓDJAI Praetori jog Bonorum possessio Az kapott, aki valószínűleg civiljogi örökös. Vagy érvényes civiljogi végrendeletet produkált (b. p. secundum tabulas), vagy valószínűsítette törvényes örökösi jogcímét. (b.p.intestati) Azoknak, akik a civiljog szerint egyáltalán nem voltak örökösök (b. p. intestati) Civiljogi örökösök létében is részesített a praetor b. p.-ban olyanokat, akik nem voltak civiljogi örökösök. Sorrend:végrendelet ellenére való öröklés (b.p. contra tabulas), végrendeleti öröklés (b. p. secundum tabulas), törvényes öröklés (b. p. intestati)

16 ÖRÖKSÉG ÁTHÁRAMLÁSA - TRANSMISSIO Ha az ún. öröklésre meghívott személy, vagyis a leendő házon kívüli örökös az öröklés megnyílása után, de a hagyaték megszerzése előtt meghalt, az elfogadás joga nem szállott tovább az ő örököseire. Utóbb mégis kialakult a felfogás, hogy az örökös halálával ez a jog-bizonyos korlátozásokkal- átszáll az utódokra is.

17 NYUGVÓ HAGYATÉK – HEREDITAS IACENS Az öröklés megnyílása (delatio) és az örökség megszerzése (acquisitio) közé eső idő alatt a hagyaték a heredes extranei szempontjából nyugszik, vagyis ideiglenesen nincs örököse.

18 URATLAN HAGYATÉK – BONA VACATIA Szűkebb értelemben vett uratlan hagyaték, ekkor a hagyatéknak egyáltalán nincs örököse. Ezt a civiljog kezdetben nem rendezte, így bárki elbirtokolhatta.

19 Örökség megszerzésének és megtartásának akadályai Örökség megszerzésére való teljes vagy korlátozott képesség (incapacitas): itt az öröklés megnyílik, de az örökséget nem vagy csak korlátozottan szerezheti meg. Az incapacitas megszűnt, ha annak okát a szerzésképtelen személy a cretio határidején belül elhárította. Házasságra kötelezett korban lévő, házasulatlan személy (caelebs) Házasságban élő, de gyermektelen Formahibával felszabadított rabszolga Feslett erkölcsű nő A hagyaték incapacitas miatt üresen maradt része nem lesz növedékjog tárgya, hanem elesett örökrésszé válik. (caducum) Örökségre való érdemtelenség (indignitas): Azok az esetek, amelyekben az öröklésre érdemtelen (indignus) a megszerzett örökséget nem tarthatja meg. Örökhagyót bántalmazta, esetleg megölte Örökhagyó halála után annak végrendeletét alaptalanul támadta

20 ÖRÖKLÉS 1.TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS 2. VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS 3. VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS

21 1. TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS – SUCESSIO AB INTESTO CIVILJOG A házközösség, ill. annak hiányában az agnát rokonság örököl.A sui heredes „öröklése” a rómaiak felfogása szeirnt inkább a pater familias halála után is változatlanul fennmaradó házközösség belső viszonyaiban történt átrendeződés volt, nem pedig a szó kimondott értelmében vett öröklés. Agnát öröklési rend. Nem ismerte a successio graduum e tordinem intézményét. Ha a meghívott agnatus nem tudta v. akarta elfogadni az örökséget, akkor a távolabbi fogban lévő agnatus sem örökölhetett. Ha volt agnatus és nem fogadta el az örökséget, akkor a köv. osztály tagjai, a gentiles sem örökölhettek. A hagyaték könnyen válhatott uratlanná. (bona vacantia)Az agnatusnak joga volt az örkség elfogadása előtt azt harmadik személynek in iure cessio útján átengedni. Osztályok: Sui heredes: örökhagyó manusa alatt álló feleség, családgyermekek, örökbefogadott, manusos házasságot kötött filius familias felesége és gyermekei Proximi agnati: legközelebbi agnát rokonok Gentiles: gens tagjai

22 TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS – SUCESSIO AB INTESTO PRAETORI JOG A praetori edictum négy, egymást követő öröklési osztály tagjai számára tette lehetővé a bonorum possessio-t. Első osztály: bonorum possessio unde liberi: sui heredes, köztük a manusos feleséget is, emancipált fiúk, elhalt emancipált fiúk emancipáció utáni gyerekei Második osztály: bonorum possessio unde legitimisui heredes, proximi agnati, gens tagjai Harmadik osztály. Bonorum possessio unde cognati. Vérrokonság alapján. Negyedik osztály: Bonorum possessio unde vir et uxort. Túlélő házastárs. Successio granduum et ordinem

23 TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS – SUCESSIO AB INTESTO IUSTINIANUS KORA Lemenők (descendentes) Felmenők: (ascendentes), teljes testvérek (germani) Féltestvérek (consanguinei), elhalt féltestvérek gyermekei Összes távolabbi oldalrokon (cognati collaterales)

24 2. VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS SUCCESSIO SECUNDUM TABULAS A RÓMAI VÉGRENDELET KLASSZIKUS FORMÁJÁBAN HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ, ALAKSZERŰSÉGEKHEZ KÖTÖTT, ÖRÖKÖSNEVEZÉST TARTALMAZÓ, EGYOLDALÚ, VISSZAVONHATÓ AKARATNYILVÁNÍTÁS. A VÉGRENDELET AKARATUNKNAK JOGSZERŰ FORMÁBAN VALÓ KIJELENTÉSE ARRÓL, AMIRŐL AZT SZERETNÉNK, HOGY A HALÁLUNK UTÁN TÖRTÉNJÉK.

25 RÓMAI VÉGRENDELET TARTALMA Örökösnevezés (heredis institutio Formai előírások Tartalmi korlátozások Örökös meghatározott személy Örökös részesedése a hagyaték egy részére =>egész hagyaték Örökös helyettesítése (heredis substitutio)

26 VÉGRENDELETI FORMÁK Civiljogi végrendeleti formák Testamentum in comitiis calatis Testamentum in procinctu Testamentum per aes et libram Praetori jog végrendeleti formái Testamentum septem signis obsignatum 3. Császárkori jog Fiókvégrendelet (codicillus) 4. Iustinianusi jog Közvégrendelet Magánvégrendelet Közönséges Kiváltságos

27 VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYESSÉGE akkor jön létre érvényes végrendelet, ha az alkalmas a célzott joghatások kiváltására, ha az önmagában is ép végakarat és annak alakszerű megnyilatkozása is összhangban van egymással, továbbá ha a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába. Lényegesen szigorúbb előírások Enyhébb megítélés-favor testamenti

28 ÉRVÉNYTELEN VÉGRENDELET Ha a testamentum mint jogügylet fogalmi elemeinek egyike a jogrend által meghatározott jelentősebb hibában szenved, akkor a végrendelet a törvény előírása folytán nem alkalmas a célzott joghatás, vagyis az öröklés kiváltására.

29 EREDETILEG ÉRVÉNYTELEN VÉGRENDELET  (testamentum irritum), amelytől az akarat, a nyilatkozat vagy a joghatáshoz kapcsolódás valamely eredeti hibája miatt a jogrend megtagadja a joghatások kiváltásának képességét, s ezért annak alapján nem kerülhet sor successio secundum tabulasra. Az érvénytelenség oka ilyenkor magában a végrendeletben rejlik.

30 EREDETILEG ÉRVÉNYTELEN VÉGRENDELET Akarathiba miatt érvénytelen a végrendelet, melynek megtételekor az örökhagyó: Tévedésben volt Megtévesztésnek esett áldozatul Erőszak hatása alatt állt Nyilatkozati hiba miatt érvénytelen a végrendelet, ha Nem tesz eleget a végrendeletekkel szemben támasztott alakszerűség követelményeinek (formai ok) Nem vagy nem megfelelően nyilatkozik a törvényes örökösök bizonyos csoportjáról (tartalmi ok) Joghatáshoz kapcsolódás hibájáról olyankor beszélünk, amikor az akarat és a nyilatkozat hibátlan, összhangban vannak egymással, a végrendelet mégsem képes kiváltani a célzott joghatásokat, az öröklést. Hiányoznak azok a feltételek, mely alapján az örökhagyó, ill. az örökös az öröklési jogviszony alanya lehetne. (alanyi ok) Maga a joghatásra irányulás szenved hibában. (tárgyi ok)

31 UTÓLAGOSAN ÉRVÉNYTELEN VÉGRENDELET ha az érvénytelenségi ok a végrendelet érvényes létrejötte után merül fel. (megdőlt végrendelet-testamentum ruptum) Akarat utólagos megváltozása miatt érvénytelen a visszavont végrendelet Nyilatkozat utólagos hibája miatt érvénytelen a mellőzővé vált végrendelet Joghatáshoz kapcsolódás hibája miatt, létalapját vesztett végrendelet

32 VÉGRENDELETEK HATÁLYOSSÁGA Attól az időponttól nevezhető hatályosnak, amikor az örökösöknek ill. a hagyományosoknak módjukban áll a végrendelet alapján az őket megillető jogokat érvényesíteni. A végrendelet a végrendelkező halála előtt eleve nem léphet hatályba, de nem lép feltétlenül hatályba az örökhagyó halálát követően sem. (pl. ha a nevezett örökösök közül senki sem éri meg az örökhagyó halálát.) Ha az örökséget az örökös nem fogadja el, akkor a hatályosság dacára nem kerül sor a végrendelet hatályosulására. Hatálybalépés csak abban az esetben lehet, ha a végrendelet a kezdettől fogva érvényes. Amíg az örökhagyó meg nem hal, addig a végrendelet hatálytalan.

33 3. VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS SUCCESSIO CONTRA TABULAS Indoka: a szülő és a gyermek közti kapcsolat a legszorosabb. A gyermek, a szülő megtámadhatta az olyan végrendeletet, amely őt még a törvény által biztosított ún. kötelesrésztől (debita portio) is megfosztotta, s ily módon érvényesíthette a végrendelet ellenére való öröklés iránti igényét. Lényege abban állt, hogy az örökhagyó végakaratának érvényesülését bizonyos körülmények fennforgásakor a törvény különös szabálya részben vagy egészben kizárja.

34 VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS SUCCESSIO CONTRA TABULAS Alaki mellőzhetetlenség: a római jog szerint a végrendelkezőnek vmilyen formában meg kellett emlékeznie suus heres-eiről, mégpedig vagy örökössé nevezés (institutio heredis) v. kitagadás (exheredatio) formájában. A suus-ok a végrendeletben mellőzhetetlenek voltak. Anyagi mellőzhetetlenség: suus-okat nem csak megemlíteni kell, hanem kapniuk kell a hagyaték egy bizonyos, törvényileg meghatározott részét is, az ún. kötelesrészt (debita portio). Lemenők Felmenők Testvérek Kereset: querela inofficiosi testamenti – Százszemélyes bíróságnak actio suppletoria- hagyatéki rész kötelesrész mértékig való kiegészítése

35 ÖRÖKÖSÖK JOGI HELYZETE Ha több örökös van, örököstársak (coheredes) dologi jogi szempontból tulajdonközösség keletkezik (condominium) kötelmi jogi szempontból véletlen közösség (communio incidens) jogok és kötelezettségek hányadrészeik arányában oszthatatlan követelések és tartozások egyetemlegesen illetik, terhelik megszüntetésre: actio familiae herciscundae

36 ÖRÖKÖSÖK JOGI HELYZETE Osztályra bocsátás (collatio) Ha az örököstársak az örökhagyó lemenői, akkor az ő életében kapott ingyenes juttatásokat az örökségbe beszámították. Az így kiegészített eszmei érték volt felosztandó. Osztályra bocsátás esetei: collatio emancipat-emancipált osztályra bocsátotta vagyonát az emancipatiótól szerzett collatio dotis-a házasságot kötött filia familias hozományát collatio descendentium-lemenők összess szülői vagyona

37 ÖRÖKÖSÖK JOGI HELYZETE Növedékjog (ius adcrescendi) Több örökös esetén az örökség megszerzéséig mindegyik örököstárs igénye, joga elvileg az egész hagyatékra vonatkozik, s mértékét csak az korlátozza, hogy másik örökös is létezik. A megürült hagyatéki részek a többi örökös örökrészét arányosan növelték. Az örökhagyó saját akaratából a kieső örökös helyére helyettes örököst nevezhetett meg, vagy a növedékjogot egyetlen örököscsoportra körlátozhatta. Törvény alapján nem érvényesült a növedékjog: transmissio-nál indignitas esetén incapax elesett örökösrésze tekintetében Örökös nem mondhatott le a növedékjogról

38 AZ ÖRÖKÖS ÉS A HAGYATÉKI HITELEZŐK Az örökös az örökhagyó halálával annak egyetemes jogutódja lesz, az örökhagyó összes, nem személyhez tapadó alanyi jogai és kötelezettségei az örökség megszerzése pillanatában reá szállnak át. Az örökhagyó és az örökös között valaha fennállott jogviszonyok az öröklés tényével megszűnnek. (confusio) Tulajdonjog és haszonélvezet egyesülése. (consolidatio) Megszűntek a köztük fennálló követelések és tartozások is. Ultra vires hereditatis: hagyaték erején túl menő felelősség. Az örökös minden vagyonával, az örökléskor meglevő és öröklött vagyonával egyaránt korlátlanul felelős a hagyatéki hitelezőknek. Cum viribus hereditatis: a modern jogrendszerekben az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznával felel, kielégítést is csak ebből lehet követelni. Pro viribus hereditatis: Ha a hagyaték tárgyai és azok hasznai már a követelés érvényesítésekor nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös a modern jogokban általában, a római jogban pedig meghatározott (kivételes) esetekben egész vagyonával felel, de csak az örökség erejéig.

39 VÉDELEM Túladósodott hagyaték örökösének védelme Hagyatékba való beavatkozástól tartózkodás (beneficium abstinendi) Meggondolás 100 napos kedvezménye (beneficium deliberandi) Leltározás kedvezménye (beneficium inventarii) Hagyatéki hitelezők védelme Elkülönítés lehetősége (beneficium separationis) Nem kaphatott.  Örökössel tárgyalásba bocsátkozott  Hagyaték és örökös vagyona összekeveredett  Hagyaték megszerzésétől számítva 5 év eltelt  Örökös hitelezői

40 HAGYATÉKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK Az örökösök a római jog szerint a hitelezők és a hagyományosok követeléseit általában olyan sorrendben voltak kötelesek kielégíteni, amilyen sorrendben azok igényeiket érvényesítették. Voltak privilegizált követelések: Privilegizált követelések hagyatéki hitelezők jelentkezés sorrendjében kötelesrészre jogosultak hagyományosok

41 ÖRÖKÖS JOGVÉDELME civiljogi örökös keresete (hereditatis petitio) tárgya egész hagyaték vagy egyes vagyontárgyak kiadása felperes a civiljogi örökös alperes az, aki a hagyatékhoz tartozó dolgot birtokolja bizonyítási teher a felperesnél ítélet az interesse megfizetésében marasztalta az alperest, ha a hagyatékot az természetben ki nem adta. SC Iuventianum szabályozta Jóhiszemű pervesztes alperesnek természetben ki kellett adnia a hagyatéki vagyontárgyakat, meglévő gyümölcsöket (fructus exstantes), melyek még a litis contestatio idejében megvoltak. Rosszhiszemű alperes köteles a litis contestatio előtti gyümölcsökért is felelni. A jóhiszemű nem csak szükséges és hasznos, de fényűző beruházásait is igényelheti, elviteli joggal bír.

42 ÖRÖKÖS JOGVÉDELME A praetori jogi örökös jogsegélye (interdictum quorum bonorum) Egyéb keresetek az öröklési jogban Querela inofficiosi testamenti Actio supplementoria Actio familiae herciscundae Actio ex testamento

43 HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KÜLÖNÖS JUTTATÁSOK Szűkebb értelemben vett hagyomány (legatum) Hitbizomány (fideicommissum) Ezek az egyetemes jogutódlás gondolatával kombinált formái Részhagyomány (partitio legata) Egyetemes hitbizomány (universale fideicommissum) Halál esetére szóló ajándékozás (mortis causa donatio) Halál esetére szóló egyéb juttatás (mortis causa capio)

44 HAGYOMÁNY - LEGATUM Szűkebb értelemben vett hagyomány (legatum) Olyan halál esetére szóló juttatás, amelyet az örökhagyó végrendeletében rendel a hagyományos javára, az örökösök vagy egyik meghatározott örökös terhére. Végrendeletileg hagyott ajándék. A hagyományos nem volt köteles elfogadni. E jogviszony alanyai: Végrendelkező (testator) Megterhelt örökös (heres) Hagyományos (legatarius)

45 HAGYOMÁNY Dologi jog átruházása, alapítása Kötelmi jellegű juttatás Követelés átruházása Adósság elengedése Örökös terhére új kötelem alapítása

46 HAGYOMÁNY FORMÁI Dologi hagyomány (legatum per vindicationem) Dologi jogosultság szerzése In rem actio Kötelmi hagyomány (legatum per damnationem) Kötelmi jogi jogosultság szerzése Actio ex testamento Kvázi-kontraktuális kötelem Előhagyomány (praelegatum) Örököstársak egyikének javára dologi hagyomány a többiek terhére Actio familiae herciscundae Legatum sinendi modo Tűrje el az örökös, hogy a hagyományos a legatum tárgyát elvigye

47 EGYÉB JUTTATÁSOK Hitbizomány (fideicommissum) Alakszerűtlenül rendelt hagyomány. Kötelmi hatályú. Formailag, tartalmilag szabadon rendelhető. Halál esetére szóló ajándékozás (mortis causa donatio) Megajándékozó és a megajándékozott közötti alakszerűtten megállapodás. (pactum) Az örökléstől függetlenül érvényesült, akkor is hatályos, ha az ajándékozó után nem maradt örökös. Feltétel, h a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Halál esetére szóló egyéb juttatás (mortis causa capio) Minden olyan hall esetére szóló juttatás, amely nem esett az öröklés vagy a halál esetére szóló egyéb jogutódlás három jellegzetes típusának fogalma alá.

48 Sok sikert a vizsgához! Created by CSV


Letölteni ppt "ÖRÖKLÉSI JOG RÓMAI JOG II.. ÖRÖKLÉSI JOG AZ ÖRÖKLÉSI JOG AZOKNAK A SZABÁLYOKNAK AZ ÖSSZESSÉGE, AMELYEK A HALÁL FOLYTÁN FELMERÜLŐ MAGÁNJOGI KÉRDÉSEKET,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések