Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Informatikai és Infokommunikációs szektor KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyve Dr. Bernáth Klára 2013. Március 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Informatikai és Infokommunikációs szektor KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyve Dr. Bernáth Klára 2013. Március 6."— Előadás másolata:

1 Az Informatikai és Infokommunikációs szektor KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyve Dr. Bernáth Klára Március 6.

2 NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók Innovációs szolgáltató és menedzs- ment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Hatékony szervezet EU-s és nemzetközi KFI együtt- működések KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés

3 Stratégiai dokumentumok „Befektetés a jövőbe” Nemzeti K+F és innovációs stratégia KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyv (ÁSFK) Agrárgazdaság Egészségipar Energetika Informatika és infokommunikáció Környezetvédelem Mobilitás, járműipar és logisztika Régiós Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) Közép-magyarországi régió Észak-dunántúli régió Közép-dunántúli régió Dél-dunántúli régió Észak-magyarországi régió Észak-alföldi régió Dél-alföldi régió

4 Európai és hazai stratégiák – IKT szerepéről Az ágazati KFI helyzetelemzés, SWOT Célrendszer Javaslatok (beavatkozási lehetőségek) A KFI ÁSFK –IKT főbb fejezetei

5 Európai stratégiák – IKT szerepéről/1 Európa 2020 Az EU stratégiája az in telligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére – 7 kezdeményezés Innovatív Unió kezdeményezés - a KFI finanszírozásának javítását ösztönzi - az innovatív ötletekből termékek és szolgáltatások kifejlesztése a foglalkoztatás és növekedés elősegítésére. Célok - többek között : nemzeti és uniós kutatási és innovációs rendszerek szorosabb együttműködésének ösztönzése; az oktatási rendszerek modernizációja, szakmai képzés színvonalának növelése; az Európai Kutatási Térség kialakítása, kutatók nemzetközi együttműködésének segítése; a privát és banki szféra bevonása a finanszírozásba, az EU-s programokhoz való csatlakozás folyamatának egyszerűsítése, az Európai Kutatási Tanács szerepének megerősítése, gyorsan növekvő KKV-k támogatása, az Európai Regionális Fejlesztési Alapok kihasználása, intelligens regionális stratégiák támogatása;

6 Európai stratégiák – IKT szerepéről/2 Európai digitális menetrend kezdeményezés célja: a nagy sebességű és szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac –gazdasági és szociális hatás Nagy sebességű internetre közfinanszírozás (magánberuházás mellett); A hálózatbővítés koordinálását lehetővé tévő jogi keret létrehozása; A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság ) Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezésének célja: a rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás Intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúra kifejlesztése, ehhez az IKT teljes körű alkalmazása;

7 Hazai stratégiák – IKT szerepéről Új Széchenyi Terv – az IKT húzóágazat Az állam fontos feladata az innovációs szereplők – az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozók és a pénzügyi cégek – együttműködésének összehangolása és erősítése. Az alkalmazás központú IKT innováció esetében az IKT és az eredményt felhasználó iparágak kooperációja szükséges, ahol az államnak kezdeményező, ösztönző szerepe van. Digitális Megújulás Cselekvési Terv - négy fő célkitűzés : az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, az informatikai infrastruktúra fejlesztése

8 A hazai IKT bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték %-ában Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása azonban sokkal nagyobb, mint a közvetlenül mérhető (multiplikátor hatás). Minden más ágazat fejlődéséhez nélkülözhetetlen – közlekedés, járműipar, energetika, környezetvédelem, gyógyszeripar stb. Az IKT szektor új szolgáltatási formákat hoz létre közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-banking, e-government, stb.)

9 IKT kutatói létszámok - KSH

10 IKT kutatóhelyek ráfordításai

11 FP7-Elnyert támogatások arányai (KBBE: Food, Agriculture and Fisheries, and Biotechnology)

12 FP7 –IKT szektor eredményessége INFORMATIKA É S INFOKOMMUNIK Á CI Ó T É MATER Ü LETEI Sikeres r é sztvevők HU Sikeres p á ly á zatok r é sztvevői á ltal elnyert t á mogat á s ( € ) EU sikeres p á ly á zatok r é sztvevői á ltal elnyert t á mogat á s ( € ) HU r é szesed é s a t é mater ü let elnyert t á mogat á s á b ó l* Pervasive and Trustworthy network and service infrastructures (Future Internet, IT-security) ,9% Cognitive systems, interaction, robotics ,2% Components, systems, engineering ,4% Digital libraries and content ,5% Towards sustainable and personalised healthcare & Inclusion ,4% ICT for mobility, environmental sustainability and energy efficiency (low carbon economy) ,3% Electronic-Infrastructure ,4% Future and emerging technologies ,8% ICT for the Enterprise and Manufacturing ,4% Horizontal support actions ,3% Ö sszesen ,6%

13 Helyzetértékelés SWOT Erőss é gek:Gyenges é gek: Politika által elfogadott prioritás Magas színvonalú, erős hagyományokkal rendelkező IKT szakértelem Innovat í v IKT szektor A K+F k ö lt é s alacsony szintje mellett magas K+F produktivitás IKT szolgáltatásokban magas szakértelem Multinacionális vállalatok Magyarorsz á gra telep í tett K+F központjai megtalálhatók Hálózatosodás, klaszteresedés előrehaladott Fejlett infrastruktúra (iroda, távközlés) Magas kompetenciájú oktatógárda IKT szakemberhiány KKV-k alacsony K+F k ö ltése, hatékonysága, A hazai IKT a belső piacra koncentrált Az IKT exportpiac struktúrája speciális: hardver (bér)gyártás túlsúlyos (90%), szoftver és szolgáltatási arány alacsony, az exportban a KKV-k aránya alacsony Kutatók alacsony mobilitása K+F beruházás szintje alacsony

14 Helyzetértékelés SWOT Lehetős é gek:Vesz é lyek: Modernizációs elképzelések a közigazgatásban és közszolgáltatásban EU KFI alapokban, programokban való részvétel növelése Klaszterek, technológiai platformok támogatása Növekszik az IKT ismeretek értéke, nő az IT szakemberek iránti igény Spin-off cégek létrejöttének támogatása, fejlesztése Innovatív megoldások, új modellek terjedése Cloud technológia bázisú költséghatékony szolgáltatásbővülés Képzett IKT munkaerő tartósan elvándorol Megrendelések hiánya miatt a hazai IKT KKV cégek piaci lehetőségei beszűkülnek Digitális írástudatlanság magas aránya a foglalkoztathatóság gátja K+F ráfordítás szerkezete, beruházások visszaesése IKT piac alacsony növekedése miatt a régiós versenyelőnyünk romlik Technológiai leszakadás A hazai IKT piac mérete gátolja a K+F kritikus tömegének létrejöttét Multinacionális vállalatok magyarországi IKT K+F tevékenységének megszűnése negatív hatással van a gazdaságra

15 Digitális írástudás célkitűzései és Intelligens alkalmazások bevezetése, elterjesztése – e-inclusion társadalmi befogadó környezet fejlesztése – e-Learning elterjedését támogató KFI tevékenységek preferálása – e-government eszközeinek, módszereinek elterjedt gyakorlattá tétele – e-Health: az egészségügyi IKT infrastruktúrák és alkalmazások elterjedését, széleskörű alkalmazását támogató KFI célkitűzések – Intelligens város komplex fejlesztése – Intelligens közlekedés-logisztika multimodalitás alkalmazások és infrastruktúrák – Intelligens energetikai alkalmazások, mint a fenntartható fejlődés eszközei – e-kereskedelem, mobil fizetési rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések Sarkalatos célok

16 Technológiai jellegű IKT KFI célok Jövő Internet technológiák és alkalmazások célkitűzései Mobilitás és Multimédia technológiák célkitűzései Beágyazott rendszerekkel kapcsolatos KFI tevékenységek Szoftvertechnológiákkal kapcsolatos KFI célkitűzések Specifikus célok fő csoportjai

17 Az IKT szektor cégei, az egyetemek, kutató intézetek szorosabb együttműködésének támogatása Az IKT-vel foglalkozó tudásközpontok tevékenységének támogatása A spin-off cégek KFI tevékenységének támogatása Nemzetközi színvonalú hálózati infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása IKT sajátosságainak megfelelően a technológiai innováció diffúziójának felgyorsítása, dinamizálása A KKV-k technológiai innovációjának támogatása ; mikrovállalatok KFI tevékenységét célzottan támogató finanszírozási és szabályozási megoldások Nemzetközi cégek és nagyvállalatok magyarországi K+F és innovációs központjainak megőrzése, újak létrehozása Horizontális célok

18 Javaslatok, beavatkozási lehetőségek csoportjai Az IKT KFI nemzetközi és hazai pályázatokon való részvétellel kapcsolatos javaslatok A hazai informatikai és infokommunikációs KKV-k KFI tevékenységének kiemelt támogatása; az ágazat innovatív induló start-up vállalkozásainak, a spin-off cégeknek speciális állami támogatási formák Szabályozási környezetre vonatkozó javaslatok Az IKT KFI infrastruktúra fejlesztésére, elérésére vonatkozó javaslatok A kutató intézetek, akadémiai, egyetemi szféra és a vállalkozások együtt- működésének erősítése az IKT területén Multi és hazai cégek együttműködésének támogatása; nagyvállalatok és kkv-k együttműködése, hálózatosodás Szabadalom, szerzői jogvédelem Az IKT szektorban a kutatási területre is szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása

19 További teendők, menetrend Az ÁSFK társadalmi vitára – NIH honlapon Az észrevételek feldolgozása Korrekciók elvégzése Az ÁSFK véglegesítése, elfogadása - NGM

20 Köszönöm a figyelmet! Dr Bernáth Klára IKT ÁSFK koordinátor Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel: (06-1)


Letölteni ppt "Az Informatikai és Infokommunikációs szektor KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyve Dr. Bernáth Klára 2013. Március 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések