Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közoktatás aktuális kérdései. Módosított és új jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A pedagógiai-szakmai szolgáltatásról szóló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közoktatás aktuális kérdései. Módosított és új jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A pedagógiai-szakmai szolgáltatásról szóló."— Előadás másolata:

1 A közoktatás aktuális kérdései

2 Módosított és új jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény A pedagógiai-szakmai szolgáltatásról szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet A szakértői névjegyzékről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet A pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. MKM rendelet Szakmai és informatikai fejlesztések feladatok támogatásról szóló 23/2008. OKM rendelet 2008/2009-es tanév rendjéről szóló 17/2008. OKM rendelet Nemzetiségi irányelv 32/1997. MKM rendelet A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény Információs szabadságról szóló évi XC. törvény

3 Segédeszközök

4 Reklám Kt § (12) bekezdés: Az óvoda, az iskola és a kollégium - az alapító okiratában meghatározott keretek között - a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, a következő rendelkezések figyelembevételével: az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze szept. 1-jétől hatálytalan szigorúbb rendelkezés a „reklámtörvényben”!

5 Reklámtörvény 8. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. (2) Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. (4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.

6 Egyéb Pedagógus igazolvány Bankszámla, adószám nem költségvetési szerv esetén A régi OKJ szerint indított szakma – felelősség – vizsgáztatás kérdése (pótvizsga)

7 Elektronikus inform á ci ó szabads á gr ó l sz ó l ó é vi XC. t ö rv é ny Szervezeti é s szem é lyzeti adatok Tev é kenys é gre, műk ö d é sre vonatkoz ó adatok Gazd á lkod á si adatok 3. § (3) bekezd é s: „ Ha a k ö zoktat á si int é zm é ny nem l á t el orsz á gos vagy t é rs é gi feladatot, e t ö rv é ny szerinti k ö zz é t é teli k ö telezetts é g é nek az á gazati jogszab á lyokban meghat á rozott inform á ci ó s rendszerhez t ö rt é nő adatszolg á ltat á s teljes í t é s é vel eleget tesz. ”

8 KIR nyilv á ntartja: a k ö zoktat á si feladatot ell á t ó int é zm é nyek k ö z é rdekű, illetőleg k ö z é rdekből nyilv á nos adatait, a tanul ó i, alkalmazotti adatokat, a fenntart ó i adatokat, a k ö zoktat á si di á k- é s pedag ó gus igazolv á nyok adatait, a k ö z é piskolai felv é teli, a k é tszintű é retts é gi é s a tank ö nyvrendel é ssel kapcsolatos adatokat, a főjegyző jegyző á ltal szolg á ltatott adatokat, az á llami vizsg á k alapj á n kiadott bizony í tv á nyok adatait.

9 Közoktatási információs rendszer Közoktatási információs rendszer (KIR) részére – Működtető az Oktatási Hivatal, DE az adatokat papíron 9001 Győr, Pf címre kell küldeni – Honlap: KIR – kizárólag papír alapon, a fenntartó cégszerű aláírásával hitelesítve; – elektronikus és papír alapon, a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető cégszerű aláírásával hitelesítve az elektronikus változattal megegyező adattartalmú, kinyomtatott adatlapot; – elektronikus alapon, a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesítve.

10 KIR részére történő adatszolgáltatás Jelentési kötelezettség: – OM azonosító (dokumentumok és adatlapok) – Tanulói és foglalkoztatási jogviszony – Változásjelentés, beleértve a megszűnést is (AO módosítása!) – Október 15. OSAP – Október 31. tájékoztató rendszer Határidők: – Intézménytörzs: 8 nap – Személyi nyilvántartó: 15 nap – Rögzített napok

11 Adatszolg á ltat á s – OM azonos í t ó (www.kir.hu)www.kir.hu ú j k é relem v á ltoz á sjelent é s megszűntet é s – Oktat á si azonos í t ó ú j k é relem v á ltoz á sjelent é s megszűn é s Csatlakoz á s – Szab á lys é rt é s – Finansz í roz á s

12 Megszűnt kártya

13 Az igazolást kitöltő intézmény adatai Int é zm é ny OM azonos í t ó ja: Int é zm é ny neve: Int é zm é ny vezetője: Int é zm é ny c í me: Int é zm é ny el é rhetős é ge: Oktat á si azonos í t ó : N é v: Sz ü let é si hely: Sz ü let é si idő: Anyja neve: ______________________, ”é v ”. „ h ó nap ”. „ nap ”. P.H. int é zm é nyvezető A ki á ll í tott igazol á s kiz á r ó lag az int é zm é ny b é lyegzőj é vel egy ü tt hiteles!

14 OEP Egészségügyi ellátás [1997. LXXX. tv. (Tbj.) és a Tbj-Vhr. alapján] TAJ szám kezelés Adatszolgáltatás (18. életév betöltése 10 napon belül, nappali képzés) Jelentés program KIR szerepe Pénzbírság 200e/tanuló

15 A Tisztaszoftver Program keretében a pedagógus jogosult a Microsoft Vista operációs rendszer és az Office 2007 szoftver használatára. Telepítőkészlet letöltéséhez és termékkulcs igényléséhez az alábbi. Felhasználónév cím IP cím* Vezetéknév * Keresztnév * Oktatási azonosító * Intézmény OM azonosítója * Születési hely * Születési idő *

16 Fenntartói feladatok, kötelezettségek a közoktatási feladatellátásban

17 Fenntartó jogi személy – helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy vagy természetes személy – mint egyéni vállalkozó amely, vagy aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik és gondoskodik a működéséhez szükséges feltételekről Kt § (1) bek. 12. pontja

18 Feladatok ellátásához szükséges feltételek Állandó saját székhely – feladatok ellátásához szükséges helyiségek határozatlan időre kizárólagos használatában vannak Állandó saját alkalmazotti létszám – az ellátáshoz szükséges alkalmazotti létszám legalább 70%-a határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyba kerül foglalkoztatásra (Kt. 52. § §- alapján, illetve a Kt. 1. sz. melléklet Első rész) Ellátáshoz szükséges eszközök, szabályzatok – 11/1994. (VI. 24.) MKM rendelet Működtetéshez szükséges pénzeszközök – központi költségvetési és egyéb pályázati támogatások, valamint saját források Kt. 38. § (1) bekezdés!

19 Fenntartói feladatok I. Kt § szerint: közoktatási bizottságot működtet – legalább 3 vagy annál több intézményfenntartása esetén Döntés intézmény létesítésről, gazdálkodási jogköréről, átszervezésről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodai jelentkezés módjáról, nyitva tartásról Meghatározza az intézmény költségvetését, a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, adható kedvezményeket. Az adott nevelési évben/tanévben indítható óvodai csoportok, iskolai osztályok számát, az osztály, csoport átlaglétszámtól, maximális létszámtól való eltérést. Működteti a minőségfejlesztés rendszerét. Ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének, törvényességét, hatékonyságát a szakmai munka eredményességét, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Intézményvezető megbízása

20 Fenntartói feladatok II. Jóvá kell hagynia az intézmény működését meghatározó alapdokumentumokat: Szervezeti és működési szabályzat Házirend Intézményi minőségirányítási dokumentum Pedagógiai program Egyetértésére van szükség A tanulók érdeklődésének igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat heti időkeretének megemelése (K. 52. § (7) bek.) Egy tanítási héten hat tanítási nap (Kt. 53. § (16) bek.) Rendkívüli szünet elrendelése (Kt. 54. § (1) bek.) Nyilvános adatok köre: Fenntartó neve, honlapja címe, képviselő neve, beosztása, telefonszám, posta és cím, internet cím, OM azonosító Társulás esetén a tagok számát megnevezését Körzethatárokat Minden egyéb fontosnak vélt információt

21 A fenntartókat terhelő tilalmak köre Tanítási évben, nevelési évben (július-augusztus kivételével) Iskolát nem indíthat Óvodát, iskolát, kollégiumot nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át Iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szervezhet át, nem szüntethet meg. Az intézmény átszervezésével, megszüntetésével, fenntartói jogának átadásával kapcsolatos döntését az intézkedés végrehajtásának évének márciusáig hozhatja meg. Kivétel a fenntartói jog átadásának tilalma alól: A fenntartó jogutódlással történő megszűnése Önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztás esetén Az egyéni vállalkozó halálakor, ha van olyan, aki a tevékenység folytatására jogosult

22 A fenntartókat terhelő tilalmak köre Kivétel az intézmény szorgalmi időben történő átszervezésének tilalma alól: Ha székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem tudták birtokba venni Az addig használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná válik a rendeltetésszerű használatra A nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó részére a jegyző, főjegyző engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más nem látható okból is – másodszori kérelem esetén le kel folytatni a Kt. 80. §-a szerni törvényességi ellenőrzést

23 A fenntartó képviselője jár el és hoz másodfokú döntést: a törvényességi kérelmek (jogszabálysértési) ügyében az óvodai feltételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelmek (egyéni érdeksérelem) tekintetében A kérelmeket: önkormányzati fenntartó esetén a jegyző jogosult eljárni más fenntartó esetén jogi egyetemen, államigazgatási főiskolán, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgató munkakör betöltéséhez jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy bírálhatja el. A fenntartó, mint másodfokú szerv

24 A fenntartói döntések felülvizsgálatának lehetőségei A nevelőtestület, az alkalmazotti értekezlet jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálatot kérhet a bíróságtól, ha a nevelési és pedagógiai programot, illetve szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó nem hagyja jóvá Az iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet bírósághoz fordulhat, ha úgy érzi, hogy a jogszabályban rögzített jogait megsértették. A fenntartói döntések ellen a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzést kezdeményezhető Ha a fenntartói döntés sérti az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a gyermek mindenek felett álló érekével ellentétes – a döntés semmis Ha a fenntartó döntéséhez jogszabály előzetes véleményt egyetértést, szakvélemény beszerzését teszi kötelezővé de ezt elmulasztotta, a döntés megtámadható.

25 Közoktatási intézkedési tervek készítésének kötelezettsége (6 évre – 2 évente felülvizsgálat) Helyi önkormányzat – helyi intézkedési terv Többcélú kistérségi társulás – kistérségi intézkedési terv Megyei, fővárosi önkormányzat – megyei, fővárosi fejlesztési terv Önkormányzati minőségirányítási program készítése Közoktatási bizottság 3 vagy annál több intézmény fenntartása esetén (kistérségi szinten amennyiben közoktatási intézményt tart fenn!) Óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetének közzététele A kötelező felvételt biztosító intézménybe jutás költségeinek megtérítése A nevelési-oktatási intézményektől, illetve más fenntartótól megküldött baleseti jegyzőkönyvek félévenkénti továbbítása az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a jegyző feladata A helyi önkormányzati fenntartókra vonatkozó további feladatok

26 A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza: törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli ingyenes ellátás, térítési díj és tandíj összegének megállapítása, a tanulmányi eredmény alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményről a nem magyar állampolgárt terhelő tandíj elengedéséről, mérsékléséről A kötelező felvételt biztosító intézménybe „sajátos helyzet” miatt felvehetők esetében a „sajátos helyzet” eseteit a 121. § (1) bekezdésének 19. alpontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben foglaltakat a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvételhez további követelményeket határozhat meg a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidő kedvezményeit A helyi önkormányzati fenntartókra vonatkozó további feladatok

27 Finanszírozáshoz kapcsolódó kötelezettségek A nem állami, nem önkormányzati fenntartók esetén a 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet 13-17/B. §-ai szerint a normatív állami hozzájárulások és támogatások igénylése és elszámolása Önkormányzati fenntartó esetén az Áht. és annak végrehajtási rendeletben meghatározott szabályok érvényesülnek. Tekintettel kell lenni a költségvetési törvényben meghatározott igényjogosultsági kritériumokra!

28 Óvodáztatási támogatás I szeptember 1-étől a fenntartó önkormányzat minden harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai ellátását köteles biztosítani, amennyiben szülői igény van rá! évi törvénymódosítás!!!! A évi XXXI. törvény új 20/C. §-a szerint, az a szülő jogosult támogatásban, oakinél fennáll a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság oaki három, illetve négy éves gyermekét beíratta az óvodába oaki gondoskodik a gyermek rendszeres óvodába járásáról oaki gyermeke hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

29 Óvodáztatási támogatás II. A támogatás mértéke 2009-ben (január 1-jét követően beíratottaknál): a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal ,- Ft/gyermek a gyermek beíratását követően második és további alkalommal ,- Ft/gyermek Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben! január 1-je előtt beíratottaknál júniusában Ft/gyermek támogatás jár től a mindenkori éves költségvetési törvény rögzíti az összeg mértékét A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja az első alkalommal a pénzbeli támogatás helyett a természetbeni támogatást. (A beíratást követő 7 munkanapon belül át kell adni a szülőnek!)

30 Óvodáztatási támogatás III. A módosuló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint, ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább 6 órát az óvodában kell tartózkodnia, az óvodavezetőnek o az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatnia kell a szülőt a mulasztás következményeiről, oa jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatnia kell a jegyzőt a gyermek által mulasztott napok számáról, 1.A szülő által előzetesen bejelentett igazolt és igazolatlanul mulasztott száma összesen > munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25%-át 2.Mulasztott napok száma ≠ munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25%-át 3.Július-augusztus hónapokban 10 napot a 25%-ék számításánál nem kell figyelembe venni! o értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

31 Egységes óvoda-bölcsőde legalább a 2. életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelése Akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve, hogy minden a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet egy többcélú intézmény keretei között nevelési évben indítható első ízben, de ehhez szükséges a szakmai jogszabály megjelenése!

32 Iskolai agresszió kezelését szolgáló rendelkezések a nevelési tanácsadók megerősített szerepe – az iskolapszichológusi tanácsadó szolgáltatások kapacitásainak bővítése A szakmai munkaközösségek felvállalhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő eltöltésével összefüggő és a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat is. alternatív vitarendezés – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet lehetővé fogja tenni a fegyelmi eljárást megelőző eljárás keretei közötti vitarendezést A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása – a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények együttműködhetnek a gyermekjóléti, családsegítő és oktatásügyi közvetítő szolgálattal.

33 Kt § (1) bek. 29. pont saj á tos nevel é si ig é nyű gyermek, tanul ó : az a gyermek, tanul ó, aki a szak é rtői é s rehabilit á ci ó s bizotts á g szakv é lem é nye alapj á n a) testi, é rz é kszervi, é rtelmi, besz é dfogyat é kos, autista, t ö bb fogyat é koss á g egy ü ttes előfordul á sa eset é n halmozottan fogyat é kos, a megismerő funkci ó k vagy a viselked é s fejlőd é s é nek organikus okra visszavezethető tart ó s é s s ú lyos rendelleness é g é vel k ü zd, b) a megismerő funkci ó k vagy a viselked é s fejlőd é s é nek organikus okra vissza nem vezethető tart ó s é s s ú lyos rendelleness é g é vel k ü zd;

34 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szeptember 1-jétől: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók „SNI –b”- a Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeretben iskolai fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak, melynek megszervezéséért a nevelési- oktatási intézmény vezetője felelős. [Kt. 35. § (4) bekezdés] Az „SNI-b” tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. MKM rendelet 26/B. §-a szabályozza január 1-jétől a szakértői bizottság nem működhet nevelési-oktatási intézményegység mellett

35 Amennyiben a vizsgálat idején tapasztalt állapot, az annak alapján javasolt fejlesztési cél, a fejlesztő terápia, és az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése azonos, -az „SNI-a” tanulók részére biztosított egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, és -az „SNI-b” tanulók részére biztosított iskolai fejlesztő foglalkoztatás közös csoportban is megszervezhető. Közös csoport szervezése esetén a fejlesztést – tekintettel a Kt. 30. § (11) bekezdésében foglaltakra - csak gyógypedagógus láthatja el. Az „SNI-b” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.

36 Az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések A 2008/2009-es tanévben ismét kiírásra kerül az Útravaló Ösztöndíjprogram őszi beadási határidővel. Az Út a középiskolába program új eleme lesz, hogy az oktatási és kulturális miniszter által kiírt pályázaton Tehetséggondozó középiskola címet elnyert középiskolák pedagógusai a halmozottan hátrányos helyzetű 7. és 8. osztályos általános iskolai tanulók mentoraként kiemelt ösztöndíjban részesülhetnek a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programban részt vevő szakiskolák számára a költségvetési törvény szeptember 1-jétől azonban Ft/fő/év fajlagos összeget biztosít A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák immár hatodik tanév óta integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezéséhez és az Óvodai fejlesztő program szervezéséhez a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet alapján áll rendelkezésre forrás.

37 Körzethatárok megállapításának új szabályai évi XXXI. törvény módosította a közoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: 66. § új (2)-(5) bekezdései Új 95/C. § 132. § új (10)-(11), (14)-(16) bekezdései

38 Általános iskolai körzethatárok megállapítása I. Fogalmak: a gyermek, tanuló lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a gyermek, tanuló él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a gyermek, tanuló életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. a gyermek, tanuló tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Körzet: Egy intézményt fenntartó település esetén: a település teljes közigazgatási területe Több intézményt fenntartó település esetén: a fenntartó által meghatározott településrész Kötelező felvételt biztosító általános iskola: az az iskola, akinek körzetében a tanköteles tanuló lakóhelye, tartózkodási helye található

39 Települési arány: Általános iskolai körzethatárok megállapítása II. Körzeti arány:

40 Általános iskolai körzethatárok megállapítása III. Iskolai arány: Százalékpont: aritmetikai egység, az egységnyi változás 1/100-ad része, a bázispont százszorosa. A százalékpont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása.bázispontszázalékban

41 Alkalmazni kell: a Kt. 62. § (2)-(5) bekezdésében, a Kt. 90. §-ban, A Kt § (10)-(11), (14)-(16) bekezdésében foglaltakat, a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseit december 31-ig körzethatárok felülvizsgálata!!! A HHH-s tanulók arányának számítása : a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adott felvételi körzetben kiszámított aránya 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a település egészére kiszámított arányuk. Nem jelölhető ki azaz iskola, amely körzetének körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a HHH tanulók körzeti aránya elérné az 50%-ot és a többi iskola elégséges férőhellyel rendelkezik a tanköteles tanulók felvételéhez Elégséges férőhely alapja az intézmény alapító okiratában meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszám (2008. január 1. napján érvényes alapító okirat alapján!) Általános iskolai körzethatárok megállapítása IV.

42 Általános iskolai körzethatárok megállapítása V. Első évfolyamindítás tilalma 2009/2010-es tanévben: a településen több kötelező felvételt biztosító intézmény működik, melyek elégséges férőhellyel rendelkeznek, Az érintett intézmény nem láthat el kötelező felvételi feladatot (körzeti aránya elérte az 50%-ot) A HHH-s tanulók iskolai aránya a 2008/2009-es tanévben elérte az 50%-ot Első évfolyam indításának tilalma 2010/2011. tanévtől: Az intézmény nem jelölhető ki kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának (a körzeti arány elérte az 50%-ot) A többi iskola elégséges férőhellyel rendelkezik Az újonnan felvett HHH tanulók létszámával az iskolai arány az előző tanítási évhez képest 10%-kal emelkedett Így a HHH tanulók iskolai aránya elérte az 50%-ot

43 Feladatellátásban részt vevő óvoda, általános iskola VI. Helyi önkormányzat fenntartásában Önkormányzati társulás fenntartásában (a kistérség is ide tartozik, ha fenntart ilyen) Közoktatási megállapodással a feladatellátásban részt vevő nem önkormányzati fenntartású Önkormányzat épületében működő nem önkormányzati fenntartású (az épülethasználat díja nem éri el a piaci értéket) A nem önkormányzati fenntartónak az önkormányzat valamilyen támogatást nyújt

44 Általános iskolai körzethatárok megállapítása VII. Az Oktatási Hivatal jogosítványai: körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálata be nem tartás esetén kijelölheti azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a felvételt a kijelölés 1 nevelési évre/tanévre szólhat, de meghosszabbítható a kijelölés megszűnése nem érinti a gyermek, tanuló jogviszonyát ha nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ill. tartózkodási helye szerinti településen jelöltek ki intézményt a kijelölt intézmény fenntartója jogosulttá válik az egyházi kiegészítő támogatásra, melynek összegével az érintett önkormányzat külön számol el az állam felé. felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól

45 Előnyben részesítés szabályai Egyértelműbbé váltak a felvétel kapcsán az előnyben részesítés szabályai: 1.Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Az iskola székhelye szerinti településen lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel rendelkező tanulók 2.Az iskola székhelye szerinti településen lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel rendelkező tanulók 3.Helyhiány esetén sorsolás A további felvételi lehetőségekről tájékoztatót kell közzétenni. Sorsolás nélkül felvehető a SNI tanuló, továbbá a sajátos helyzetű tanuló (A sajátos helyzetet önkormányzati rendeletben kell szabályozni!)

46 Alapító okirat ( Kt. 37. § (5) bek.) A k ö zoktat á si int é zm é ny alap í t ó okirata tartalmazza az a) int é zm é ny nev é t, az alap í t ó, illetve a fenntart ó nev é t é s c í m é t, b) int é zm é ny t í pus á t, alaptev é kenys é g é t, nemzeti, etnikai, kisebbs é gi é s m á s feladatait, tagint é zm é ny é t, a feladatell á t á st szolg á l ó vagyont, a vagyon feletti rendelkez é s jog á t, az int é zm é ny sz é khely é nek é s valamennyi telephely é nek c í m é t, nevel é si- oktat á si int é zm é ny eset é n az int é zm é nybe felvehető maxim á lis gyermek-, tanul ó l é tsz á mot, a tagozat megnevez é s é t, iskola eset é n az é vfolyamok sz á m á t, alapfok ú műv é szetoktat á s eset é n a műv é szeti á gak, azon bel ü l a tanszakok megnevez é s é t, c) a gazd á lkod á ssal ö sszef ü ggő jogos í tv á nyokat.

47 Az alap í t ó okirat A közoktatás intézményei (típus, alaptevékenység és névmeghatározás): Kt § -a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei -a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei -pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmény -gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény A többcélú intézmény: - egységes vagy összetett iskola -közös igazgatású közoktatási intézmény -általános művelődési központ -egységes pedagógiai szakszolgálat -egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény

48 A n é vhaszn á latr ó l sz ó l ó 31/2005 (XII. 22.) OM rendelet Hivatalos név (egyedi elnevezés és jogszabály szerint ellátott feladat) – Rövid név – Rövidített név (32 karakter) – névhasználat rövid név rövidített név tagintézményi névhasználat bélyegző és bizonyítvány (31/2005. OM r. 4. § (4) bek.) címtábla kisebbségi nyelvhasználat Tagintézmény névhasználata Eljárásrend Adatszolgáltatás

49 Alapító okirat felülvizsgálata TEÁOR (PM szakágazati rend) Fogyatékosság típusa (2008. szeptember 1-jétől; Kvtv. 3. sz. melléklet kieg. szabály 10. c) pont) „igényjogosultságot megalapozó tevékenység” Szakképzés Kt. 67. § (5) bek. „alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg” + pedagógiai program összehangolása Utoljára indítható OKJ-s képzés (pótvizsga megszervezési kötelezettség)

50 A feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi alapfogalmak: székhely: az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el

51 Átszervezés  Pontosító rendelkezések az intézményátszervezésekkel kapcsolatosan - Kt §!  Az átszervezések végrehajtásához előírt vélemények kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.  A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. Idén a módosító törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni.

52 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A közoktatás aktuális kérdései. Módosított és új jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A pedagógiai-szakmai szolgáltatásról szóló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések