Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés."— Előadás másolata:

1 1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés

2 A./ a NEMZETKÖZI HISTORIOGRÁFIA ÉS SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

3 Mióta beszélhetünk könyvtártudományról, könyvtártudományi szakirodalomról? Eltérő megközelítések: Bibliofil megközelítés  Richard de Bury: Philobiblon (1344  nyomtatva: 1473) Bibliográfiai megközelítés  Konrad Gessner, (1545) Bibliotheka Universalis; A könyvtári praktikum felőli megközelítés  feldolgozás, katalogizálás, Kallimakhosz, Kr. e.7. sz. Közművelődési jellegű megközelítés  Naudé (1627) „minden könyvtár annyit és, amennyire olvasóinak hasznára válik” Filozófiai jellegű megközelítés  Leibniz (1695), a könyvtár legfőbb értékét annak használata adja.

4 DE! ALAPVETŐ VÁLTOZÁS MAJD CSAK A 18. SZ. VÉGÉN, 19. SZ. ELEJÉN LESZ

5 18. század vége, 19. század eleje 1. A történeti vonal erősödése. 2. A bibliográfiai vonal erősödése 3. A könyvtártudomány fogalmának megjelenése

6 1. A történeti vonal erősödése OKAI: 1. A történettudományi kutatások általános fejlődése  a régiségek gyűjtése, kutatása felé fordulás. 2. A könyvről szóló tudományok fejlődése  írástörténet (paleográfia), könyvtörténet, kiadástörténet, bibliográfiatörténet, könyvtártörténet, ősnyomtatványtörténet, kodikológia stb.DE! Ezeket a történettudományi ismeretekként fogták fel.  nincs kapcsolat a könyvtártudománnyal és a könyvvel foglalkozó stúdiumok között. A történeti tartalmú ismeretek bekerültek a „szent tudományosság” panteonjába.

7 1.Einleitung in die Bücherkunde, 1-2. köt. Bécs, (A könyvtudomány története, szakok szerinti szakirodalomtörténet) 2. Grundriss der Bibliographie, Bécs, Michael DENIS

8 2. A bibliográfiai vonal erősödése A kurrens nemzeti bibliográfiák kiteljesedése. Retrospektív nemzeti bibliográfiák megjelenése. A világbibliográfiai törekvések folytatása (Allgemeines Europäisches Bücherlexikon 1-5. köt ) Bibliofil bibliográfiák megjelenése (BRUNET: Manuel du libraire et de l’amateur des livres 1-3. köt ) A bibliográfia-elmélet szakirodalmi megjelenése: Friedrich Adolf Ebert: Allgemeines bibliographisches Lexikon 1-2. köt.(1821–1830)

9 3. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMÁNAK MEGJELENÉSE

10 Martin SCHRETTINGER a bajor udvari könyvtár könyvtárosa BIBLIOTHEK- WISSENSCHAFT VERSUCH EINES VOLLSTäNDIGEN LEHBUCHES DER BIBLIOTHEK- WISSENSCHAFT 1-3 köt köt köt köt A könyvtártudomány fogalmának első használója 2.„Szilárd alapelveken nyugvó rendszeres foglalata mindazoknak a tanoknak, amelyek alapján a gyűjtött könyvanyag célszerű könyvtárrá szervezhető … minden tudományos igény gyors kielégítése céljából. „

11 Schrettinger alfabetikus katalógusa Martin Wilibald Schrettinger ( )

12 Schrettinger mit értett a könyvtártudomány fogalma alatt ? 1. A könyvtári szervező munka (a mai értelemben vett könyvtártan). 2. A könyvtári feldolgozó munka. Túlságosan a leszűkítette a könyvtártudomány fogalmát a működésbeli praktikumra.

13 Mi volt az oka, hogy a könyvtári üzemmel foglalkozni kellett? 1. A könyvkiadás és a nyomdatechnika intenzív fejlődése a 18/19. század fordulóján. 2. Az olvasás népszerűsödése, az olvasótábor szélesedése. 3. A könyvtári gyűjtemény több tízezres nagyságrendűre növekedése. 4. A főúri, uralkodói könyvtárakból a polgári igényeket kielégítő kollekciók alakultak (polgári forradalmak); vagy a polgári réteg kialakította a maga olvasási intézményét  az olvasás, a könyv (viszonylagos) demokratizálódása.

14 Martin Schrettinger (könyvtártani) könyvtártudományi felfogása majd csak a 19. sz. végén, a 20. sz. elején, az angol-amerikai könyvtári innovációk, a könyvtárak rohamos fejlődésének eredményeként változott meg. (Dewey, Cutter, ALA stb.)

15 MIBEN ÁLLT A VÁLTOZÁS? A könyvtártudomány fogalmi értelmezésének kiszélesedésében. 1. A történeti ismeretek mellett egyre inkább megjelent a könyvtári üzem, a könyvtártan, a Schrettinger által alkotott könyvtártudomány létjogosultsága. 2. A könyvtáros képzésben fokozatosan egyenrangúságot nyert a két oldal. 3. A dinamikusan fejlődő szakirodalomban egyre inkább az az állásfoglalás alakult ki, hogy a könyvtártudomány magában foglalja a történeti és a könyvtártani ismereteket is.

16 20. századi viták és értelmezések Kérdés: A könyvtártudomány tartalma és feladatai

17 Adolf von HARNACK: Erforschtes und Erlebtes (1923)

18 Célja: a könyvtártudományi tanszék tematikájának meghatározása A könyvtártudomány valódi feladata: - a kortárs könyv- és sajtóügy tudományos vizsgálata; - pedagógiai, - technikai, - kereskedelmi szempontból. Ezek elemei: a könyvtermelés éskereskedelem feltételei, a kiadási statisztika, a könyv- és folyóiratelosztás a tudományos igények szempontjából, a népművelés könyvtári kérdései, a tuzdomány népszerűsítése, a könyvtárak kezelése, szervezete. Amennyiben a könyvtártudomány elemei: - könyvtártan - kézirattan - paleográfia - könyv- és könyvtártörténet; Úgy nincs szükség önálló könyvtártudományi tanszékre, - a könyvtártan és a régi könyv nem elegendő egy önálló tanszék működéséhez; - többi ismeretet a történelem segédtudományai gondozzák.

19 Az első nagy könyvtártudományi összefoglaló kézikönyv megjelenése MILKAU, FRITZ (Hrg.): Handbuch der Bibliothekswissenschaft. Leipzig: Harrassowitz Verl., köt. Erster Bd. Schrift und Buch (1931; 876 p.) Zweiter Bd. Bibliotheksverwaltung (1933; 732 p.) Dritter Bd. Geschichte der Bibliotheken (1940; 1040 p.) (Hrg. GEORG LEYH)

20 Georg LEYH 1. Das neue Berufsideal (1949) 2. Der Bibliothekar der Zukunft (1949) A könyvtár történelmi és tudományos szerepének hangsúlyozása;

21 Joris VORSTIUS Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft (1949) A könyvtártudomány fő vizsgálati szempontjául a könyv tartalmát jelölte meg. A könyvtártudomány fő feladata: a könyvtár gyűjteményeiben felhalmozott irodalom értékesítése különböző kulturális célok érdekében.

22 Albert PREDEEK Die Bibliothekswissenschaft al Disziplin und Universitätsfach (1950) A tudomány és a könyvárak kapcsolatának vizsgálatát tartotta elsődlegesnek. A könyvtártudomány vizsgálati tárgya legyen: - Mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás számára? - A kutatás mennyiben járult hozzá a szervezett könyvtárügy kialakulásához? - A tudománytörténet legnagyobb hatású művei (Bacon, Darwin, Montesquieu stb.) hogyan hatottak a könyvtári állomány alakulására - Mi a szerepe a könyvtárnak a népművelésben, az igazgatásban, a jogszolgáltatásban és a gazdasági életben.

23 KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI, KÖNYVISMERETI KÉZIKÖNYVEK A NÉMET NYELVTERÜLETRŐL

24 LEXIKON DES GESAMTEN BUCHWESENS (LGB) Egyetemes gyűjtőkörű Első kiadása három kötetben 12 ezer szócikket tartalmazott. Legújabb kiadása, LGB ben indult, 8 kötetesre tervezett és kb. 20 ezer szócikket tartalmaz.

25 Lexikon des Bibliothekswesens Közreadó a lipcsei Bibliográfiai Intézet 1-2. köt. első kiadása: köt. második kiadása : A második kötet egyik fele ötnyelvű szakszótárt tartalmaz

26 Lexikon der Bibliotheks- und Informationswissenschaft (LBI) 1-3. köt Hierschemann Verlag

27 Könyvtártudományi szakfolyóiratok a német nyelvterületről

28 Zentralblatt für Bibliothekswesen és 1990 között az NDK-ban jelent meg ben egyesült a ZfBB-vel. Ma ZfBB címen jelenik meg a két folyóirat.

29 Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie (ZfBB) (NSZK) A német tudományos könyvtári egyesületek gondozásában. Tudományos folyóirat.

30 BIBLIOTHEK Forschung und Praxis

31 Biblos Beiträge zu Buch, Bibliothek und Schrift Az osztrák tudományos könyvtárak tudományos folyóirata Közreadó: Osztrák Nemzeti Könyvtár MainAreaTemplatePath=mainarea_product detail.html&query=&PHPSESSID=fd f7cb3afe439ca628bcfefa2c


Letölteni ppt "1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések