Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E.E.Evans-Pritchard készítette: Csobán László (I.évf. informatikus könyvtáros MA)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E.E.Evans-Pritchard készítette: Csobán László (I.évf. informatikus könyvtáros MA)"— Előadás másolata:

1 E.E.Evans-Pritchard készítette: Csobán László (I.évf. informatikus könyvtáros MA)

2 Evans-Pritchard élete és munkássága Élete: -1902 – 1973 - etnográfus - Malinowski tanítványa -Tanulmányok: - Winchester - London School of Economics: Antropológiát kezd el tanulni Charles Gabriel Seligman-nél

3 Evans-Pritchard élete és munkássága -1926 – 1936: hat expedíciót vezet Szudánba (Itt foglalkozik az azandékkal, ingasszákkal és a luókkal) - Később is visszatér, eredményeit közreadja: Sudan Notes and Records - 1937-ben megjelenik a Witchcraft, Oracles and Magic among the Azande (Boszorkányság, jóslás és mágia az azandék között) - 1931 – 34: Egyiptom (Kairó) az Egyiptomi Egyetem szociológiai professzora

4 Azandék Kura – varázs síp Készül a kunyhó Harcos és pajzsa (kube) Hálócsapda készítés

5 Evans-Pritchard élete és munkássága -1935: back to Oxford: kutató-előadó afrikai- szociológia tárgykörében - 1940: The Nuer: A Description of Modes of Livelihood and Political Institutions of Nilotic People (A nuerek: egy nílusi nép életmódjának és politikai intézményének a leírása) -1942: politikai tiszt Kirenaikában Két évet tölt beduin törzsek között, majd megírja a The Sanusi of Cyrenaica (A kirenai szenúszik) című művét.. – mérföldkő, mivel a a kulturális változás vizsgálatát nagymértékben történeti anyagra alapozza!

6 Evans-Pritchard élete és munkássága -1945: Cambridge-ben kinevezik docensnek, de egy év után visszatér Oxfordba, ahol a Szociálantropológiai Tanszék vezetője lesz - 1951: Kingship and Marriage among the Neuer (Rokonság és házasság a neuerek között) -1956: Neuer Religion (A neuer vallás) Durkheim vs. E-P: A vallás nem a társadalmi struktúrából nő ki, és nem is az korlátozza. A vallás vizsgálatában az a fontos, hogy az emberek hogyan magyarázták meg egymásnak a világegyetem bonyolultságát amelyben éltek..

7 Evans-Pritchard élete és munkássága -1968: Előadókörút az USA-ban, melynek során tiszteletbeli doktori címet kap a Chicagói Egyetemtől -1971: Oxfordi nyugdíjazása után lovaggá ütik Haláláig az etnográfiai jegyzetein dolgozott.

8 „Az antropológiának egy nap nem lesz más választása, mint vagy történelemmé vagy semmivé válik. A szerencse kereke forgandó – egyes évtizedekben a történelemnek kell antropológiává válnia, másokban az antropológiának történelemmé”- Maitland Szociálantropológia: múlt és jelen

9 Mi az antropológia tárgya? Milyen irányba tart vagy kellene tartania? Antropológusok közötti megoszlás: Az antropológia: természettudomány vagy humán tudomány? Pritchard a humán tudományi besorolás mellett teszi le a voksát.

10 Szociálantropológia: múlt és jelen XVIII. századi kezdetek Egy tudomány aligha mondható önállónak, mielőtt egyetemeken tanítanák. Ilyen értelemben az antropológia új tudomány. Viszont: Az emberek mindenütt és minden korban gyártottak elméleteket az emberi társadalom természetéről, tehát ilyen értelemben nincs meghatározott pontja a szociálantropológia kezdetének..

11 Szociálantropológia: múlt és jelen XVIII. századi kezdetek Van egy határ amelyen túl nem érdemes visszavezetni a fejlődést. Antropológia: felvilágosodás gyermeke (Franciaország: Montesquieu, D’Alembert, enciklopédisták, Saint-Simon, Comte, aki elnevezte ezt a tudományt szociológiának. Anglia: David Hume, Adam Smith, Thomas Reid, morálfilozófusok, közös bennük, hogy a társadalmakat - amelyeket ők természeti rendszereknek tekintettek - empirikus módon vizsgálták.)

12 Szociálantropológia: múlt és jelen XVIII. századi kezdetek 1861-1867 között jelentek meg a korai klasszikusok: Maine: Az ősi jog (1861) McLennan: A primitív házasság (1865) Tylor: Kutatások az emberiség korai történetéből (1865) Angliában McLennan és Tylor, Amerikában Morgan volt az, aki elsőként vizsgálta a primitív társadalmakat olyan témaként, mint ami önmagában is a kutatók figyelmére érdemes..

13 Szociálantropológia: múlt és jelen XIX. századi antropológia Ennek az évtizednek a szerzői azon fáradoztak, hogy a társadalmi intézmények vizsgálata ne merüljön ki a puszta spekulációban. Azt gondolták, hogy ezt úgy tudják elérni, ha mereven az empíria talaján állnak, az összehasonlító történeti módszert szigorú pontossággal alkalmazzák.

14 Szociálantropológia: múlt és jelen XIX. századi antropológia Ma már látjuk, hogy bár az összehasonlító módszer lehetővé tette számukra az általános és egyedi szétválasztását, s így a társadalmi jelenségek osztályozását, a magyarázatok, amelyekkel e jelenségekre vonatkozóan előálltak, alig többek, mint a haladás hipotetikus skálái, amelyek egyik végére a XIX.századi Európából és Amerikából ismert intézményeket és képzeteket helyeztek, a másikra pedig ezek antitéziseit. Ezek után csak az maradt a tennivaló, hogy az etnológiai irodalomból példákat gyűjtsenek amelyek e fokozatok mindegyikére illusztrációként szolgálhatnak.

15 Szociálantropológia: múlt és jelen XIX. századi antropológia Annak ellenére, hogy nagy hangsúlyt fektettek a társadalmi intézmények vizsgálata során az empirizmusra, a XIX. századi antropológusok alig hagyatkoztak kevésbé a logikára, alig voltak kevésbé spekulatívak és dogmatikusak, mint az előző évszázad morálfilozófusai, bár ők legalább érezték, hogy a konstrukciókat gazdag tényanyaggal kell alátámasztani. Legismertebb és egyik legnagyobb gyűjteményre példa Frazer Aranyága.

16 Szociálantropológia: múlt és jelen XX. századi antropológia Westermarck és Hobhouse – evolucionista antropológia diffúzionisták  funkcionalisták A funkcionalisták mind az evolucionista, mind a diffuzionista antropológiát elítélték, nem pusztán azon az alapon, hogy történeti rekonstrukciók bizonyíthatatlanok, hanem azon is, hogy egyszerűen mindkettő történeti megközelítés – márpedig a funkcionalista meggyőződésű szerzők számára a társadalom története jelentőség nélkül való, ha a társadalmat mint természeti rendszert tanulmányozzuk.

17 Evans-Pritchard élete és munkássága A funkcionalista elmélet Az emberi társadalmak természeti rendszerek, amelyekben minden rész egymással kölcsönösen összefügg, s e részek mindegyike –szükségszerű kapcsolatok rendszerében – az egész fenntartását szolgálja. (Radcliffe-Brown) A szociálantropológia célja az, hogy a társadalmi élet egészét törvényekre vagy a társadalom természetére vonatkozó általános állításokra vezesse vissza, ami lehetővé teszi azt, hogy előre lássunk.

18 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem -Vajon annak az ismerete, hogy egy sajátos társadalmi rendszer hogyan vált azzá, ami segít-e megérteni jelenlegi felépítését? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához meg kell különböztetnünk a történelem két eltérő értelmezését, bár ezt a megkülönböztetést írásbeliséggel rendelkező társadalom esetében nem oly könnyű megtenni, mint írásbeliséggel nem rendelkező társadalmak esetében. Az első értelemben véve a történelem egy nép tudatos hagyományának a része, és szerepet játszik társadalmi életében. Az események kollektív képzete ez, eltérően maguktól az eseményektől. Ez az, amit a szociálantropológusok mítosznak hívnak.

19 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem A funkcionalista antropológusok a történelmet ebben az értelemben általában úgy tekintik, mint a tények és a képzelet keverékét ami fölöttébb fontos annak a kultúrának a vizsgálatában, amelynek részét képezi. Másrészt mereven elutasítják azt, hogy közvetett bizonyítékok alapján rekonstruáljuk a primitív népek történelmét, amelyek múltjára vonatkozóan egyáltalán vagy szinte nincsenek dokumentumok és tárgyi emlékek. Pritchard ezzel nem ért egyet bár úgy véli, hogy az elutasítás bizonyos fokig védhető, hisz minden történelem szükségszerűen rekonstrukció, amelynél a valószínűség mértéke mindig a rendelkezésre álló tényanyag függvénye.

20 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem A funkcionalisták (leghevesebben Malinowski) azt állítják, hogy egy társadalom funkcionális vizsgálata szempontjából történetének még akkor sincs jelentősége, ha fel is jegyezték. Pritchard ezt a nézetet elfogadhatatlannak tartja: „Azt állítani, hogy egy intézmény funkcionálását meg lehet érteni egy bizonyos időpontban anélkül, hogy tudnánk, hogyan vált azzá, ami, illetve, hogy később mivé válik, véleményem szerint éppen olyan képtelenség, mint azt állítani, hogy ha valaki tanulmányozta egy intézmény felépítését egy bizonyos időben, egyben annak múltját és jövőjét is tanulmányozta.”

21 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem Annak ellenére, hogy a szociálantropológia az emberi társadalom természetrajzává kíván válni, a funkcionalista antropológusok, legalábbis Angliában, a történeti módszer iránti általános utálatuk miatt majdnem teljesen figyelmen kívül hagyták a történelmi írásokat. Összehasonlító vizsgálataik során így megfosztották magukat attól az értékes anyagtól, amelyet a – sok jelenkori, saját érdeklődésű körükbe illőnek tekintett barbár társadalommal strukturálisan összevethető – történeti társadalmak nyújtanak számunkra.

22 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem - Vajon a szociálantropológia nem valamiféle történetírás? A kérdés megválaszolásához meg kell néznünk, hogy mit is csinál egy antropológus? Elmegy néhány hónapra, hogy egy primitív nép tagjai közt éljen, megtanulja a nyelvüket, megtanulja, hogy fogalmaik segítségével gondolkozzon és értékeiket átérezze. Majd ezt a tapasztalatot kritikus és interpretatív módon újraéli saját kultúrájának fogalmi kategóriái és értékei szerint, szaktudománya általános tudás kincsének függvényében.

23 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem Más szavakkal: Egyik kultúráról a másikra fordít. Ezen a szinten a szociálantropológia irodalmi, impresszionisztikus műfaj marad. Az antropológus még egy egyszerű etnográfiai vizsgálat során is többre törekszik a primitív népek gondolatainak és értékeinek megértésénél és saját kultúrája nyelvére való fordításánál. Arra is törekszik, hogy feltárja a társadalom strukturális rendjét, azokat a mintákat, amelyek – mihelyt felfedezte őket – lehetővé teszik a számára, hogy egységként, egymással kölcsönösen összefüggő absztrakciók együtteseként lássa.

24 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem A szociálantropológus is felfedi a helyi társadalomban azt, amit egyetlen beleszületett sem tudna megmagyarázni neki, s amit egyetlen laikus sem tud meglátni, bármennyire ismerje is a kultúrát: ti. az alapvető struktúrát. Ezt a struktúrát nem lehet látni. Absztrakciók együttese, amelyek mindegyik megfigyelt viselkedés elemzéséből származik ugyan, de alapvetően magának az antropológus képzeletének a szüleménye. Azáltal, hogy ezeket az absztrakciókat egymással logikailag összekapcsolja úgy, hogy azok egy modellt adnak ki, az antropológus a társadalmat lényegi alkotóelemeire bontva és egységes egészként láthatja.

25 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem A szociálantropológus munkájának 3 fő fázisa: -Először megpróbálja megérteni egy kultúra fontos, nyilvánvaló jegyeit, és lefordítani őket saját kultúrája nyelvére. A történész is ugyanezt teszi. A különbség csupán annyi, hogy amíg a szociálantropológus a társadalmi életet közvetlenül vizsgálja, addig a történész közvetett módon, dokumentumok és más megmaradt tényanyagokon keresztül. - Másodszor megpróbálja elemzés útján felfedni az egy kultúra vagy társadalom mélyén látensen meghúzódó formát

26 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem - A harmadik fázisban az antropológusok összehasonlítják az elemzésük által feltárulkozó társadalmi struktúrákat a társadalmak tág körében Summa summarum: Sok különbség van a szociálantropológia és a történetírás között, azonban ezek technikai, hangsúlybeli és perspektívát érintő különbségek, nem a módszer és a célkitűzés különbségei.

27 Evans-Pritchard élete és munkássága Az antropológia és történelem A történészek a szociálantropológusok számára felbecsülhetetlen értékű, az ellenőrzés és az interpretálás kritikai technikáival megrostált, hitelesített anyagot tudnak szolgáltatni. A szociálantropológusok viszont a jövő történészei számára tudnak kiváló, gondos és részletekbe menő megfigyelésen alapuló feljegyzésekkel szolgálni; s a látens strukturális formák feltárása révén az univerzáliák fényével képesek rávilágítani a történelemre.

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "E.E.Evans-Pritchard készítette: Csobán László (I.évf. informatikus könyvtáros MA)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések