Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás"— Előadás másolata:

1 Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás
Egervári Dóra PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet

2 Goethe : „a tudomány története a tudomány maga” Bizonyos, hogy a tudomány története hozzásegít a tudomány megismeréséhez.

3 A tudomány története Arabok
Keresztény medicina  a gyógyítás művészete Kolostorok (testi, lelki gondozás) – gyógyító rendek Egyetemek alapítása (4 kar) – szervezett orvosképzés  csak posztgraduális (papok) Sebész céhek (polgári társaságok)

4 Az orvoslás és a gyógyítás
Orvosok Sebészek (seborvoslás, borbély) Bábák

5 Egyetemek Salerno Bologna Montpellier Paris Padova
Az egyetem oktatói kéziratos orvosi műveiket oktatásra használták

6

7 Az orvostörténet kapcsolódása más tudományokhoz
Művelődéstörténet Szakmatörténet Tudománytörténet Köztörténet Általános történelem

8 Az orvostörténelem tanulmányozásának célja
A medicina egészének jobb megismerése. Az orvosi gondolkodás és az eljárások megismerése. Az orvos, az orvostan és az orvosi gyakorlat helyének és a mindenkori társadalomban betöltött szerepének megértése. 

9 Az orvostörténelem feladata
A jelen problémái iránt fokozza az érzékenységet. Az orvosokat elgondolkodtatja mai tudásukról. Tudatosabbá teszi a saját gondolkodásmódjukat. Rávezeti az orvost a beteggel való kontaktusának évezredes törvényszerűségeire. Világossá teszi az orvosi magatartásformákat.

10 Orvosi tevékenység Az orvos tudvalevően nemcsak az orvostudománnyal, nemcsak „betegségekkel”, megzavart anyagcserével, daganatokkal, operálandó elváltozásokkal, fertőző betegségekkel foglalkozik, hanem a beteg emberrel, sőt a megelőzés jegyében egyre inkább és egyre többet az egészséges emberrel. 

11 Az európai orvostörténetírás klasszikusai
Ibn Abu Oseibia Giovanni Tortelli Symphorien Champier Anton van der Linden Daniel Le Clerc Albrecht Haller Emil Littré Charles Victor Daremberg Salvatore De Renzi Francesco Puccinatti Alfonzo Corradi Eugen Baldinger Friedrich Osiander Kurt Sprengel August Hirsch Ludwig Choulant Karl August Wunderlich Heinrich Haeser Theodor Puschmann Robert Törply 

12 Orvostudományi könyvtárak

13 Ókori görög orvoslás és orvostudomány
Kr.e. 400 körül Hippokratész És kortársainak gyűjteménye Orvosi kéziratok Alexandriai Könyvtár (Kallimakhosz által összeállított katalógus) Pergamoni Könyvtár Orvosi művek  keresztény kolostorok Arab, görög orvosi kéziratok lefordítása Szakirodalom fejlődése

14 Középkori könyvtárak Bagdad Kairó Damaszkusz
Kr.u. 600 körül: Spanyolország (Isidor, Sevilla püspöke – legnagyobb magán tulajdonú orvosi gyűjtemény)

15 Könyvnyomtatás Orvostudományi művek számának növekedése gyors és erőteljes Értekezések közzététele Nemzeti nyelvű szakirodalom Könyvtárak száma gyorsan nő Orvosi iskolák és társaságok

16 Könyvtárak a XVII-XVIII. században
Orvosi társaságok London, Aberden, Glasgow, Dublin Akadémia Róma, Párizs, Szentpétervár, Philadelphia Kórház Pennsylvania, New York

17 Könyvtárak Magyarország
Kolostori könyvtárak (gyógyító rendek) Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Esztergom Fejedelmi és főpapi reneszánsz könyvtárak (Corvinák) Egyetemek gyűjteményei (orvoskar) Klimó könyvtár

18 Könyvgyűjtemények Főúri könyvtárak Tudósok magánkönyvtárai
XVIII. századi könyvgyűjtemények Orvoskari Könyvtár Budapesti Királyi Orvosegyesület Könyvtára Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

19 Főúri könyvtárak Rádayak könyvtára (1790) 350 db orvosi könyv,
Szatmári Paksi Pál, Gyarmathi Sámuel, Weszprémi István, Nagy Sámuel, Széchényiek nagycenki könyvtára.

20 Tudósok magánkönyvtárai
Köleséri Sámuel 2000 kötetes orvosi könyvgyűjteménnyel rendelkezett. Weszprémi Istvánnak 650 kötetes könyvtára volt. Kazzay Sámuel tudós gyógyszerésznek 600 kötete, Trnka Vencelnek - a nagyszombati orvosi kar első oktatóinak egyike - ezer kötetes gyűjteménye volt. Az ismert orvosi könyvgyűjtők közé tartozott Zágoni Gábor és Stipsics Ferdinánd is.

21 XVIII. századi könyvgyűjtemények
Klimó György ( ) pécsi püspök, Eszterházy Károly ( ) egri püspök, Patachich Ádám ( ) kalocsai érsek.

22 A XX. század Orvosi könyvtárak elterjedése
Orvosi gyűjtemény növekedése Nyilvánossá tétel

23 Orvosi könyveink

24 Az első magyarországi dokumentumok
Aranyosi Gellértfi János (lőcsei pap) az ispotályosrend tagjainak értekezése a pestisről (kódex) ( között keletkezett) Bagellardus Pál: Libellius de infantium aegritudinibus ac remediis (nyomtatott) (1472)

25 A XVI. század Hagymási Bálint: Oposculum de laudibus et vituperio et aquae (1517) Antonius, Brasavola Antonius Musa, Johannes Antal munkái (1535)

26 Magyar orvosok publikációi a XVI-XVII. századból
Jordán Tamás: Morbus Brunogallicus (1577), Pestis phaenomena (1575) Jeszenszky /Jessenius/ János: Universalis corporis humani contemplatio. (1598), Pro anatome (1600), Anatomia Pragae (1601), Anweisung zur Wund-Arznei (1674) Zsámboky /Sambucus/ János: Emblemata (1564), Icones veterum et aliquot recentiorum Medicorum et Philosophorum (1574), Diogenes Laertius: De vita philosophorum (1566) Méliusz Juhász Péter: Herbárium az Fáknak, füveknek nevekről természetekről és hasznakról (1578) Beythe András: Fives Könyv (1595) Frankovith Gergely: Hasznos és felette szükséges könyv (1588) Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis (1690)

27 Orvosi könyveink a XVIII. században
Gyógynövények Sebészet Járványirodalom Bábakönyvek

28 Gyógynövények Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. 1775.
Juhász Máté: Házi különös orvosságok Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska  

29 Sebészet A „chirurgiát tanuló ifjaknak” (ford.)
Orvosi gyakorlati oktatás (ford.) A borbélyságnak eleji (ford.) Rácz Sámuel: A borbélyi tanításoknak első és második darabja 

30 Járványirodalom Weszprémi István: Tentamen de inoculanda peste
Adam Chenot: Tractatus de peste Weszprémi István: Historia pestis Transilvaniae Lissoviny Sámuel: Epitome historiae variolarum Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás Báthi János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és béoltására való útmutatás Bene Ferenc: A himlő veszedelmei ellen való oktatás Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő

31 Magyar nyelvű bábakönyvek
Weszprémi István: Bába mesterségre oktató könyv Szeli Károly: Magyar bábamesterség (ford.) 1777. Mocsi Károly: Bába mesterségnek eleji. 1784. Gellei Mihály: Magaviselésre rendmutató regulák a terhes, szülő és a gyermekágyas asszonyoknak hasznára  (ford.) 1789. Weszprémi István: A kisded gyermekek nevelésekről való rövid oktatás. 1766. Csapó József: Kis gyermekek isputálja. 1771. Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak megesmérésekről és orvoslásokról (ford.) 1794.

32 Orvosi könyveink a XIX. században
Az időszak nyelvújító tevékenysége elsődlegesen Bugát Pál nevéhez fűződik, aki igen sok tapasztalatot szerzett Chelius sebészetének (1835–1844), Hampel bonctudományának (1828), Tscharner tapasztalati természettudományának (1836–1837) fordításai során. Schöpf Merei Ágoston belgyógyászati és gyermekgyógyászati, Balassa János, Réczey Imre, Flór Ferenc, Lumniczer Sándor sebészeti, ifj. Bene Ferenc, Markusovszky Lajos és az akkor még orvosként tevékenykedő Toldy (Shedel) Ferenc egészségtani művei.

33 Társaságok A Budapesti Királyi Orvosegyesület (alakulás: 1837),
a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezete (1841), a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (1841)

34 Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (Markusovszky Lajos és köre)
Balassa plasztikai sebészeti, Batizfalvy Sámuel és Dollinger Gyula ortopédiai Navratil Imre fül-orr-gégészeti, Rózsay József gerontológiai-geriátriai, Poór Imre, Schwimmer Ernő és Nékám Lajos bőrgyógyászati, Halász Geyza közegészségügyi, Tauffer Vilmos és Temesváry Rezső nőgyógyászati-szülészeti könyvei

35 Orvosi folyóiratok

36 Az első folyóiratok Németország: Nova Acta Leopoldina (1670)
Olaszország: Sezione Medico-Fisica (1760) Anglia: Medical Society of London Transactions (1773) USA: College of Physicians of Philadelphia (1793)

37 Folyóiratok 1803. Sándorffy József (szerk.):Orvosi és Gazdasági Tudósítások 1831. Bugát Pál, Toldy /Schedel/ Ferenc: Orvosi Tár Schöpf-Merei Ágost: Magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi könyvek 1843. Sebészi Almanach  1857. Markusovszky Lajos: Orvosi Hetilap. 1861. Poór Imre: Gyógyászat Dirner Gusztáv (szerk.): Bábakalauz Preysz Kornél (szerk.): Balneológiai Értesítő

38 Folyóiratok 1887-1944. Fodor József (szerk.): Egészség
Közegészségügyi Kalauz  Dirner Gusztáv (szerk.): Szülésznők Lapja  Pete Zsigmond (szerk.): Egészségi Tanácsadó  Flesch Nándor és Heltai Manó (szerk.): Az Orvosi Heti Szemle  Mahler Gyula (szerk.): Magyar Orvosi Revue  1892-től Bókai Árpád, Klug Nándor, Pertik Ottó (szerk.): Magyar Orvosi Archivum

39 Az Orvosi Hetilap mellékletei
Hirschler Ignác, Schulek Frigyes, Grósz Emil (szerk.): Szemészet Fodor József (szerk.): Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan  között Semmelweis Ignác (szerk.): Nő- és Gyermekgyógyászat  ben Bókay János (szerk.): Gyermekgyógyászat  Orvosi Gyakorlat Kérdései, Orr- Gége- Fülgyógyászat, Gynaekologia, Orvostudományi Közlemények, Újabb Gyógyszerek és Gyógymódok, Elme- és Idegkórtan

40 A Gyógyászat mellékletei
Poór Imre, Dulácska Géza (szerk.): Államorvos  Szénásy Sándor (szerk.): Honvédorvos  Schachter Miksa (szerk.): Medikus 

41 A szűkebb szakterületek folyóiratai
Bőrgyógyászat, Urológia és Venerológiai Szemle Fogorvosi Szemle  Magyar Vöröskereszt 

42 Folyóiratok a 20. században
Ángyán Béla, Schuschny Henrik Barabás Zoltán és Frey Ernő (szerk.): Budapesti Orvosi Újság  Burger Károly, Darányi Gyula, Grósz Emil, Julán István, Scholtz Kornél és Simonovits István (szerk.): Orvosképzés Bakács György (szerk.): Országos Orvoskamarai Közlöny 

43 Az 1945 utáni helyzet Orvosi Hetilap Magyar Nőorvosok Lapja
Fogorvosi Szemle Népegészségügy

44 Az újonnan alakult folyóiratok
Magyar Belorvosi Archivum (1947- ), Magyar Sebészet ( ), Ideggyógyászati Szemle ( ), Tuberkulózis és Tüdőbetegségek ( ), Magyar Radiológia ( ), Gyermekgyógyászat ( ), Munkavédelem ( ), Fül- Orr- Gégegyógyászat(1955 -), Egészségtudomány (1957-), Magyar Onkológia ( ), Rheumatológia, Balneológia, Allergológia( ), Radiológiai Közlemények ( ), Szemészet ( )

45 Bibliográfiák

46 Bibliográfiák Győry Tibor (szerk.): Magyar orvosi irodalom című bibliográfia Magyar Orvosi Bibliográfia 1957-től Weszprémi István: Succinta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája

47 Bibliográfiák Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és repertorium 1900-ig. 1904. Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia  1936. Novák Ernő: A magyar sebészirodalom bibliográfiája Gortvay György: A magyar kórházügyi szakirodalom bibliográfiája Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. 1950.

48 Bibliográfiák Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom jegyzéke Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom Orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti irodalmunk két évtizede,

49 mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml
Online források mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml

50


Letölteni ppt "Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések