Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam

2 Felhasznált irodalom Ungváry Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Bp.: TYPOTEX, Ungváry Rudolf– Orbán Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény. 2. köt. Bp.: OSZK, Varga Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban: Módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. Pécs: PTE FEEK, 2005.

3 Bevezető A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban, dokumentumokban vagy akár másokat megkérdezve. Végezhető mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fénylyukkártyák, mikrofilmes berendezések) (= OFFLINE keresés) és számítógépek (= ONLINE keresés) segítségével.

4 Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen – interaktív – kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentumleírások (olykor a digitális vagy digitalizált dokumentumok) állományával. Ma az információkeresésnek szinte mindig van online szakasza.

5 A keresőkép A kérdés átvétele A kérdés céljának megfogalmazása Nyelvi korlát Dokumentum típus meghatározása Színvonal meghatározása Kronológiai, időbehatárolás Térben történő korlát Az információ mélysége A kapcsolódó határterületek figyelembe vétele

6 Az információkeresés teljes folyamata

7 Szókapcsolatok, operátorok, csonkolás Csonkolás végtelen csonkolás (?) csonkolás megadott határok között (# : 0 vagy 1 karakter) csonkolás pontosan a megadott számú karakterre (! : pontosan 1)

8 Boole-operátorok ÉS / AND Logikai szorzás: mindaz, ami egyik is, a másik is, a dokumentumban mindkét kifejezés előfordul! Ebből még nem következik, hogy azonos sorrendben, vagy egymás közelségében találhatók meg az ismérvek között VAGY / OR A találati halmazomban megjelenik mindaz, ami az egyik, vagy a másik fogalommal kapcsolatos. Megjelennek azok a dokumentumok is, melyekben mindkét kifejezés együtt fordul elő NEM / NOT Kizárja az egyik kérdést

9 A közelségi, távolsági, helyzetet jelző, számoperátorok Azt a célt szolgálják, hogy meghatározhassuk, hogy mennyire szoros kapcsolat legyen két kifejezés között. EGYÜTT, KÖZEL NEAR Számoperátorok Numerikus adatok (pl. dátum, olvadáspont, stb.) esetén alkalmazhatóak

10 Kereső taktikák Felügyelő taktikák (céljuk, hogy a keresést a megfelelő vágányon tartsák, és a hatékonyságra figyeljenek.)  folyamatos ellenőrzés  mérlegelés  javítás  kaptafa  Jegyzetelés Fájlszerkezeti taktikák (hogyan találja meg a kereső az utat a széles értelemben vett információhordozók között, pontosabban az információ szerkezetében, a kívánt forrásig vagy a forrásban lévő információig.)  biblizés  problémaelemzés  áttekintés  kizárás  kiterjesztés  körülállványozás

11 Kereső taktikák A kérdés megfogalmazásával kapcsolatos taktikák (a keresőkép tervezésében, módosításában segítenek: nem korlátozódnak a számítógépes keresésekre.)  specifikusság  bőszavú kérdésmegfogalmazás  szűkszavú kérdésmegfogalmazás  hasonlóságok engedése ~ megengedő vagy-ok (OR)  hasonlóságok tiltása Fogalom és szóhasználati taktikák (a kérés megfogalmazása közben a kifejezések kiválasztásának módosításában segítenek)  feljebb a hierarchiában  lejjebb a hierarchiában  asszociáció  szomszéd – keresés  nyomkövetés  variációk  szórendváltozás  helyesírási változatok  ellentét szerinti keresés

12 Kereső taktikák Képzelettaktikák  Gondolkodj! Gondolkodni kell!  Ne toposzokban gondolkodj!  Szárnyalj szabadon!  Meditálj!  Konzultálj!  Mentsd a tanulságokat!  Böngéssz!  Vedd észre a zsákutcát!  Alkudozz!  Tárolj!  Állj meg és térj vissza!

13 Keresési stratégiák A stratégia a keresésen belül meghatározott szempont érvényesülését jelenti, annak eldöntését, hogy mi a keresés lebonyolításának legjobb útja. A taktika e cél közvetlen megvalósítására alkalmazott konkrét módszereket képviseli. A stratégia tehát az átfogó keresési terv, a koncepcionális (fogalmi) szint, a taktika pedig a konkrét megoldás, a „fogások” összessége.

14 Egyszerű gyorskeresés (briefsearch, quick and dirty search) Az egyszerű gyorskereséssel egyszeri, Boole- operátorokkal végzett rövidre szabott keresést valósítanak meg annak érdekében, hogy előzetes képet kapjanak az adatbázis rekordjainak a kérdéssel kapcsolatos jellemzőiről Gyors és zajos keresés. A „zaj” kifejezés ebben az esetben annyit jelent, hogy a jó találatokon kívül az első merítésre egy csomó oda nem illő találatunk is lesz. Alkalmazhatjuk a kereső kifejezéseket csonkolt formában is – ezzel csak növeljük a találataink számát.

15 Többszörös egyszerű gyorskeresés (multiple briefsearch) Akkor célszerű követni, ha az összes specifikus keresőfogalom metszetének eredménye várhatóan a nullához közelít. Alapelve: néhány szempont egyidejű keresése a lehető legtöbb adatbázisban

16 Hólabdakeresés (pearl growing) Kevés találatnál A leggyakoribb, hogy a felhasználó megadja az egyik, általa ismert és a tárgyba vágó dokumentum adatát, melyet kikeresünk. Ebből megállapítható, milyen ismérvek (deszkriptorok, tárgyszavak, jelezetek) reprezentálják a tartalmát – tehát a keresett tárgy fogalmát  ezekkel végezhető a keresés, hogy még több hasonló adathoz jussunk.

17 Interaktív vizsgálódás Keresés átfogó szempontok alapján (több 100 találat) Találatok alapján  legfontosabb szerzők, módszerek, kapcsolódások megállapítása  ezek alapján új keresés

18 Építkezés tömbökből a 1 ismérv a 2 ismérv a 3 ismérv V A G Y b 1 ismérv b 2 ismérv b 3 ismérv V A G Y Keresőkérdés A, B, C, között, unió metszet különbség c 1 ismérv c 2 ismérv c 3 ismérv V A G Y A. szempontB. szempontC. szempont

19 Építkezés tömbökből A lényege az, hogy az első lépésben megállapítjuk a kereső kifejezések valamilyen láncát. Ezt követően minden egyes kereső kifejezés esetén végiggondoljuk, milyen más kifejezés jöhet még az adott kifejezéssel kapcsolatban szóba, és ezeket egy-egy építőkockába vonjuk össze oly módon, hogy az egy építőkockába tartozó kifejezéseket vagylagosan összekapcsoljuk. Az egyes építőkockák egy-egy keresőfogalmat reprezentálnak. A keresőfogalmat az építőkockába vagylagosan összevont összes kifejezés együttesen nevezi meg.

20 Egymásutáni leválogatás (successive fractions) A teljesség növelésének heurisztikus módszere, hogy valamelyik kész építőkockát (keresőfogalmat reprezentáló kifejezések csoportját) töröljük és a maradékkal keresünk. A módosítás lényege, hogy a sok találatot eredményező kérdéssel kezdünk, majd fokozatosan kizárunk ebből egyes elemeket, melyek jelentősége kisebb a többiéhez képest. Akkor alkalmazzuk, ha túl sok, vagy éppenséggel túl kevés találat a keresés eredménye és a keresés tárgya nehezen fogalmazható meg.

21 Páronkénti leválogatás (pairwise facetets)

22 Ha mindegyik keresőfogalom (építőkocka) nagyjából azonos mértékben specifikus, azaz egyformán fontos, akkor páronként képezhetjük metszetüket. A találati eredményeket vagy külön-külön (a páronkénti keresés eredményeként), vagy az egész keresési folyamat uniójaként fogadhatjuk el.

23 Relevancia-visszacsatolás A hólabdakereséshez hasonló, azzal a különbséggel, hogy csak a legpontosabbnak tűnő találatoknál végezzük el a további tájékozódást, keresést. A hólabdakeresés első lépéseként is értelmezhető.

24 Keresést bővítő eljárások ÉS – kevesebb kifejezéssel VAGY – több kifejezéssel NEM – nem használni Szűkítés feloldása Csonkolás alkalmazása Kevésbé korlátozó közelségi operátorok használata Átfogóbb kifejezés használata

25 Keresést szűkítő eljárások ÉS – több kifejezéssel VAGY – kevesebb kifejezéssel NEM – használni Csonkolást nem használni Korlátozóbb közelségi operátorok használata Egyedibb kifejezés használata Szűkítés használata

26 Találatok értékelése Releváns Nem releváns MegtaláltAB Nem megtalált CD A (megtalált releváns információk) = találatok (hits) B (megtalált nem releváns információk) = zaj (noise, fals drop) C (releváns nem talált információk) = veszteség (misses, losses) D (nem releváns, nem talált információk) = érdektelen információk A keresés tökéletes: B és a C halmaz üres. Még mindig optimális: C halmaz üres.

27 Teljesség és pontosság A tökéletesség mértékét a teljességgel és a pontossággal jellemzik. A teljesség növelésével a pontosság elkerülhetetlenül csökken, és ez fordítva is igaz.

28 Teljesség és pontosság A teljesség azt mutatja, hogy a releváns dokumentumok hányadrésze jelent meg találatként, a komplementere azt, hogy hányadrészét nem találtuk meg. Teljesség: a / a + c A pontosság arra ad választ, hogy a visszakeresettek hányadrésze releváns – komplementere arra, hogy hányadrésze nem, vagyis irreleváns. Pontosság: a / a + b

29 A hivatkozások használata a tartalmi keresésben

30 Az információkeresés sajátos, nagyon kedvelt és hatékony eszköze a hivatkozások mentén történő keresés. Az idézésnek vannak presztízsmotívumai is, de a lényeg, hogy az információkeresésben tartalmi jegyekre utalhat egy-egy hivatkozás. A hivatkozási indexek, mint pl. a WoS adatbázis is, rendelkeznek egyéb tartalomfeltáró eszközökkel. A hivatkozás csak egy újabb szempont.

31 Hirsch-index ~ a h-index, az egyéni teljesítmény mérését szolgálja, de használható folyóiratok, kutatói team- ek értékelésére is. Alapja a hivatkozások gyakorisága adott szerző műveire. Adott szerző h-indexe „n”, ha létezik „n” számú publikációja, melyre „n” alkalommal hivatkoztak. Tehát a h-indexe 12, ha legalább 12 cikkére legalább 12 alkalommal hivatkoztak, míg a többire 12-nél kevesebben.

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések