Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fazettás elv az osztályozásban Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fazettás elv az osztályozásban Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA."— Előadás másolata:

1 A fazettás elv az osztályozásban Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA

2 Ranganathan és a fazetták  1924-ben kezdett hozzá saját, híressé vált kettőspontos osztályozási rendszerének (Colon Classification) a készítséshez  Művei: –Colon Classification – 1933 –Prolegomena (az osztályozásról vallott nézetei)  Fellépésekor 2 uralkodó irányzat élt: –Klasszikus hierarchikus osztályozás –Mellérendelő tárgyszavazás

3 Hierarchikus osztályozás

4 Mellérendelő tárgyszavazás

5 MI a fazetta?  Összetett tárgykör bármelyik összetevőjét jelölő általános fogalom, valamint a szóban forgó általános fogalomnak megfelelő rangsorolt formák, kifejezések, jelzetek.  Ilyen fazetták pl. a következők: –Földrajzi fazetta –Anyag fazetta –Művelés fazetta –Műfaj fazetta –Nyelv fazetta

6 Kiindulópont  Lehetetlen előre meghatározni és rendszerbe foglalni az osztályozáskor szükséges összes tudomány- és szakterületet.  Csak a legfontosabb, legátfogóbb osztályokból célszerű megszerkeszteni az osztályozási táblázatokat.  A témákat a témát fel kell bontani alkotó elemire.  Minden témának vagy tárgykörnek létezik szintaxisa amiket az ún. fazettákkal, arculatokkal lehet megragadni.  Ez nem túl mély osztályozási rendszer, ezért kevés helyen használták (Indiában)

7  A fazetták azt mondták meg, hogy a kiválasztott tárgyszavak milyen arculatot vehetnek fel: az indextételben milyen szerepet tölthetnek be.  Ezeket a szerepeket, arculatokat előre kidolgozta,  Öt fazettát határozott meg, amelyek az indextétel szerkezetét adják, vetületeket, azaz szintaxist definiált az indextétel számára.  Ez a rendszer az analizáló-szintetizáló rendszerek jó példája  Tudományfelosztáson alapuló csoportosítás  főosztályt és osztályokat listáz  Ezen belül az egyes szakterületek fő ismérveit, elemeit sorolja fel táblázataiban.

8  Kidolgozta és meghatározta azokat az alapvető fazettákat, amelyek az egyes táblázatokon, szakterületen belül meghatározzák az ismérvek kategóriáit és a jelzetek sorrendjét  Ezek a konkréttól az általános felé haladva a következők: Egyedi (Personal) P Anyagi(Material)M Energia (Energy) E Térbeli (Spatila) S Időbeli (Time) T

9  Kezdetben a dokumentum tartalmát reprezentáló összetett tárgykörön belül a P:M:E:S:T fazettákat kettősponntal választották el, innen osztályozási rendszerének neve.  Az egyes fazettákból vett alosztásokat különböző írásjelek vezetik be:, (vessző) a P fazetta ; (pontosves sző) az M fazetta : (kettőspont) az E fazetta. (pont) az S fazetta ’ (aposztróf) a T fazetta

10  ez a struktúra lehetővé teszi, hogy az osztályozó a lehető legpontosabban adja vissza a feldolgozási egység tartalmát  a rendszer azonban annyira bonyolulttá vált, ezért nem terjedt el  Mégis fontos, mert –új filozófiáját teremtette meg, amely számos további rendszer fejlesztésének alapjává vált

11 –Fontos az a megállapítása, miszerint az osztályozás 3 síkon zajlik:  1, Fogalmi sík: ami az objektum és a közöttük lévő kapcsolatok struktúrájának meghatározását jelenti  2, Nyelvi sík: ezen a szinten történik a struktúra elemeinek egyértelmű megnevezése, kiküszöbölése a homonimáknak és a szinonimáknak.  3, Jelzettelési sík: az IKNY elemeivel történő azonosítás, tehát az osztályozás gyakorlati végrehajtása történik..

12  Ranganthan először azokat az alapfogalmakat határozta meg, melyekkel elméletének ontológiai alapjai írhatók le.  Ezek a következők: –Valami („Existent”) –Dolog (Entitás) –Jellemző (Attribútum) –Világ ( Univerzum) –Ill. ezek összegzése  Ezek a fogalmak alapvető fogalmi kategóriák, melyekből minden más fogalom levezethető.

13 Ranganthan ontológiai alapfogalmainak gráfja

14 Ranganathan követői

15  1, Vickery  kidolgozta az általános kategóriák letisztult rendszerét  vetületeit a legáltalánosabb genusok síkjának nevezi

16 –dolgok, szubsztanciák, entitások  természetesek  produktumok –eszközök  szellemi alkotások –dolgok részei  alkotó elemek  szervek –dolgok rendszerei –dolgok attribútumai  minőségiek, tulajdonságok –szerkezetiek –numerikus értékek  folyamatai, viselkedés

17 –cselekvés elszenvedője, tárgya –dolgok közötti viszonyok, együttműködés  hatások  ellenhatások –dolgokra irányuló műveletek  kísérletiek  elméletiek –attribútumok és műveletek tulajdonságai –attribútumokon és műveleteken végzett műveletek –idő

18  egész – rész elv érvényesül benne  névszócentrikusak: műveletek, cselekedetek, folyamatok arányaikat nézve kevesebb szerepel a rendszerben  2, Melton  Szemantikai tényezők elemzése révén jutott a következő rendszerhez

19  Általános fogalmak –Eszmék –Kapcsolatok –Tulajdonságok –Tevékenységek –Hatóerők –osztályozás  Kapcsolatok –Gazdaságiak –Fizikaiak –társadalmiak  Állapotok –Cselekvést kiváltó vagy megkövetelő –fizikai

20  Folyamtok –Fizikai –Általános –Anyagokkal kapcsolatos (létrehozása, cseréje, rombolása stb.)  Anyagok –Általában –Specifikusak: szerves, szervetlen –készítmények  tárgyak –általában: természetiek, produktumok –specifikusak: természetiek, produktumok

21  3, WRU =Western Reserve University  Kohászati keresőrendszerrel kísérlet KOVAnyag KEJ Folyamat anyaga KUJ Összetevő, alkotórész KQJ Eszköz, kutatás anyaga KWJTermék KAJ Anyag folyamat kezdetén KAD Gép, berendezés KAG Gép, berendezés része

22  Van logika a kódolásban  Tanulság: nem érdemes túlbonyolítani s rendszert  4, Jea- Caude Gardin  Feladata a Balkántól az Indusig elterülő térségben előkerülő bronzkori leletanyag feldolgozása volt.  Erre a célra 3 szakaszban elvégzett elemzést vezetett be –1 szakasz: a leletek morfológiai leírása –2. szakasz: az ornamentikai elemzés és leírás. Ehhez kétszer tíz szimbólumot használt. Az első csoportban az egyenes vonalak kerülte: pont, vonal, Z alak stb. A másodikba a görbe vonalúak, mint a spirál, vagy a hurok

23 –3. szakasz: ikonográfia –4, szakasz: nyelv – ragozást is bevezetett  Alapeset (véset, hordozható fa, érme)  Tárgyeset (az ember levágta a fát)  Minősítő (ágat tartó, ülő ember)  Eszköz (az oroszlánt ággal megölő hős)  Lokatívusz (ágon ülő asszony)  A cselekvést egyszerűen két fazettába sorolta: –A tárgyakat hátrányosan, károsan érintette –A tárgyakat előnyösen segítően érintette


Letölteni ppt "A fazettás elv az osztályozásban Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések