Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés."— Előadás másolata:

1 1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés

2 B./ A MAGYAR HISTORIOGRÁFIA ÉS SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

3 Magyarországon a könyvtártani (praxis) szakirodalom kiadása – hasonlóan a nemzetközi szakirodalomhoz – megelőzte a könyvtártudomány elméleti kérdéseiről szóló diskurzust.

4 Az első hatások Magyarországon Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde A Bécsi Tereziánumban tanított könyvtári ismereteket. Az iskola igen kedvelt volt a magyar arisztokrácia körében. Sokan közülük ennek hatására lettek szenvedélyes könyvgyűjtők, bibliofilek. (Széchényi Ferenc, Apponyi Antal stb.)

5 Toldy Ferenc: A könyvtártan kézikönyve Csak az első rész jelent meg: A könyvtárakról címmel az Athenaeum című folyóirat 1843-as évfolyamában

6 A magyarországi nagykönyvtárak integrációjáról, együttműködéséről Szász Károly 1869-ben kapott megbízást Eötvös kultuszminisztertől arra, hogy a magyarországi közkönyvtárügyet és az országos könyvtár létrehozásának lehetőségeit és körülményeit részleteiben ismerje meg.  Szász Károly: Közkönyvtáraink és az egy országos könyvtár. – Pest : Athenaeum Nyomda, (A Pesti Napló különlenyomata)

7 Könyvtártani vonatkozású közlemények a Magyar Könyvszemlében (1876-)

8 Horváth Árpád Néhány szó a budapesti m. k. egyetem könyvtárának rendezése és czimtározása ügyében (1876.) 1. A rendezés és czímtározás minden ágában a szakrendszert kell keresztülvinni. 2. A könyvtárnak nem szabad helyhez kötve lenni, minélfogva a könyvek signaturáikat a szakok, és nem a szekrények után kapják. 3. A könyvkészletnek egységes egészet kell képezni, minélfogva külön kézikönyvtár felállítása nem engedhető meg. 4. A szakokon belül a könyveket, a három formatum szerint különválasztva, betűrendben kell felállítani, minélfogva a beékelést, az ugrószámok rendszerét kell elfogadni, nem pedig a folyó számok rendszerét. 5. Háromféle czímtárra van szükség: a) czédulaczímtárra, b) bekötött könyvekbe vezetett egyetemes betűrendes névczímtárra és c) hasonló módon vezetett szakczímtárakra.

9 Barna Ferdinánd A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtárának rendezéséről (1876.) A könyvek leírásának (katalogizálás) kérdései A könyvek tematikus felosztásának alapvetése –12 főosztály –181 alosztály I.Enciklopédiák II.Filológia III.História IV.Matematika V.Fizika VI.Antropológia VII.Filozófia VIII.Esztétika IX.Politika X.Medicina XI.Jurisprudentia XII.Theologia

10 SZINNYEI JÓZSEF AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RENDEZÉSÉRŐL (1876.) Az Egyetemi Könyvtár új épületének birtokbavétele során alkalmazott új szakrendről és a feldolgozási metódusokról.

11 Fraknói Vilmos számos írása MKOF főfelügyelője MNM könyvtárának őre A történeti vonal képviselője volt: kiadástörténet, nyomdászattörténet, kodikológia stb.

12 Dolinay Gyula ( ) Iskolai és Népkönyvtár című folyóirata (1878 szeptembere és 1879 júniusa között jelent meg) „Az iskolai és népkönyvtár használatát be kell illeszteni a tantervbe.” Könyvet a népnek! In: Az iskolai és népkönyvtárak kérdése (1879) „Iskolai- és népkönyvtár alatt a népiskolák mellett felállított könyvgyűjtemény értendő, mely úgy a kisebb, mint a serdülő gyermekeknek és a népnek alkalmas olvasni valókat foglaljon magában.”

13 A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÖNYVTÁRAK RÉSZLETES SZÁMBAVÉTELE György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. – Bp. : Országos Statisztikai Hivatal, „Világszerte általános tendencia, hogy a kölcsönkönyvtárakból, a kaszinói és egyleti könyvtárakból, valamint a népkönyvtárakból sorra fejlődnek ki a nyilvános könyvtárak, ám hazánkban ez a folyamat csupán kezdeti stádiumban van.”

14 Az összeírás legfontosabb adatai

15 KönyvtártípusKönyvtárak száma Könyvek száma Olvasók száma Használt kötetek száma Nyilvános Hatósági Tanintézeti Egyházi hatóságok könyvtárai Egyesületek és társulatok könyvtárai Kölcsönkönyvtárak Közkönyvtárak összesen Magánkönyvtárak MIND ÖSSZESEN

16 Kudora Károly ( ) : Könyvtártan Munkahelye a Budapesti Egyetemi Könyvtár volt; Könyvtártani összefoglalója nem tudományos, hanem népszerűsítő céllal készült; A kötet tartalma: könyvtártörténet, (írás, nyomdászat stb.); a könyvre vonatkozó általános ismeretek; a könyvek állagvédelme; könyvtártani (=könyvtártudományi) ismeretek: raktározás, feldolgozás; katalógusok; olvasók kiszolgálása könyvtártudományi bibliográfia: magyar és idegen nyelvű szakirodalom (jelentős az angol nyelvű anyag); a hazai könyvtári helyzet elemzése; saját könyvtárpolitikai elvei; a könyvtárosok munkája, hivatása.

17 Gyalui Farkas ( ) 1891 óta dolgozott a kolozsvári egyetemi könyvtárban tavaszán-nyarán Wlassics Gyula miniszternek köszönhetően állami ösztöndíjból több hónapos európai körutat tett Németország, Svájc, Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria jelentős könyvtárainak, illetve a könyvtártudomány külföldi eredményeinek megismerésére.  Külföldi közkönyvtárakról. 1. köt. Kolozsvár : Ajtai, kinevezték a kolozsvári egyetem könyvtártudományok magántanárává, ben próbálja menteni a könyvtár román tulajdonba vételét.  eredménytelenül ig ő irányította az egyetemi könyvtár munkáját ban – etnikai okok miatt – nyugdíjazták.

18 KÖNYVTÁRTANI MŰVEI 1.A nyomdatermékek köteles példányai. Kolozsvár : Minerva, Külföldi közkönyvtárakról : Tanulmány Németország, Svájc, Franciaország, Anglia, Hollandia, Belgium és Ausztria nevezetesebb közkönyvtárairól. Kolozsvár : Ajtai, A könyvtári tudományok célja és feladata Magyarországon. Kolozsvár : Ellenzék Ny., Legkedvesebb könyveim. Budapest : Singer és Wolfner, A magyar könyvtárak jövőjéről. Budapest : Franklin, 1904.

19 FERENCZI ZOLTÁN között a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója A könyvtártan alapvonalai Bp. : MKOF, és 1902 közötti könyvtárnoki tanfolyamon tartott könyvtártani előadásai alapján készült kézikönyv. 1. rész: a könyvtár épülete és berendezése 2. rész: a könyvtár kezelése (a könyvek beszerzése, leltárba vétele, katalógusok, kölcsönzés, az olvasóterem használatával kapcsolatos munkák, adminisztráció, állományvédelem stb.

20 NEMÉNYI IMRE Az ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgálatában. Bp.: Lampel, A pedagógusok és a szülők feladatai az olvasmányok kiválasztásában 2. A jó olvasmány ismérvei 3. Az életkor figyelembevétele az olvasmányok kiválasztásánál 4. Az illusztráció igényessége 5. Az iskolai könyvtárak kezelésével kapcsolatos ismeretek

21 A SZÁZADFORDULÓ KÖZKÖNYVTÁRI ELLÁTÁSÁNAK VITÁIT TÜKRÖZŐ SZAKIRODALOM

22 Szabó Ervin Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten. In: Városi Szemle, sz p. Könyvtárszervezési, könyvtárellátási kérdésekkel foglalkozik; public library modell. Hármas megoldást javasolt: 1. specializálás és munkamegosztás (a központi ún. reference library és a kerületi fiókkönyvtárak között), 2. kooperáció más könyvtárakkal (a város kisebb, egyesületi intézményeivel az „adok, hogy adj!” jelszó jegyében), 3. kooperáció a határos (agglomeráció) községekkel (mintegy 30 település lakosáról volt szó) Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb formában (5 fiókkal működő központi könyvtár, nem új épületben) valósultak meg elképzelései.

23 Ferenczi Zoltán Wlassics Gyula Gulyás Pál A MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGEI

24 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének a közkönyvtári ellátási kérdéseiről szóló szakirodalma 1.Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Centralizált ellátási modell: "valami olyan ez, mint a városi középponti könyvtár mellett ugyanennek a fiókkönyvtárai. „ 2.Wlassics Gyula: Emlékirat a közkönyvtárak ügyének fokozottabb fejlesztése érdekében (Apponyi Albert vkm-hez) In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, A, B és C típusú könyvtárak létrehozása. 3.Gulyás Pál:.A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Bp., MKOT, Gyakorlati jellegű kézikönyv (a népkönyvtárügy fejlődése, a népkönyvtárak feladatáról és típusairól, a népkönyvtárak szervezésével kapcsolatos ismeretek, a népkönyvtárosokkal szemben támasztott követelmények, gazdálkodási kérdések, épületek és berendezés, az állomány gondozása, védelme, a könyvek egészségtana, leltározás, czímtározás, könyvtár katalógus fajai, a könyvanyag fölállítása (raktározása) és beköttetése, könyvtári állományellenőrzés, könyvtár használata (olvasóterem, kikölcsönzés, a forgalom fokozása).

25 KÉT KÖZKÖNYVTÁRI FELFOGÁS ÜTKÖZÉSE A NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT 1. Szabó Ervin előadásában a paternalista-nevelő könyvtárral szemben új könyvtári ideálképet vázolt fel: a következetesen liberális polgári könyvtárét. "Nem tartozik a föladatai közé, hogy a "hazafiságot"; a "vallást"; a "nemzeti eszmét" stb, védelmezze, terjessze...", hanem az ismeretátadás. 2. A paternalista könyvtár elvei: Tóth Rezső fejtette ki: "Mi igenis irányítani akarjuk, hogy a magyar nép mit olvasson és miben gyönyörködjék!"

26 KÁPLÁNY Géza Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése, 1-2. köt. (1943) 1.a könyvtárak rendezésére és használatára vonatkozó általános tudnivalók, 2.a Dewey-féle decimális osztályozó rendszer

27 A BIBLIOGRÁFIAI VONAL A bibliográfia elméleti kérdéseivel majd csak a 20. sz. elejétől foglalkozik a magyar szakirodalom, de bibliográfiák már jóval korábban is megjelennek.

28 RETROSPEKTÍV NEMZETI BIBLIOGRÁFIAI PRODUKTUMOK 1.Czvittinger Dávid: Specimen Hungarie Literatae (1711) : biobibliográfia 2.Bod Péter: Magyar Athenas (1766): biobibliográfia 3.Sándor István: Magyar Könyvesház (1803): A művek megjelenésének kronológiája 4.Szabó Károly: RMK ( ) 1-2. köt+ Szabó Károly - Hellebrandt Árpád: RMK ( ) 3/1-2. köt. : az 1711 előtti Hungarica anyag számbavétele 5.Petrik et al. ciklusok ( )

29 A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI, KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZAKSAJTÓ A 1918-IG

30 Az indulási év 1876 – Közreadója: a MNM Könyvtára Főként könyv- és könyvtártörténettel és bibliográfiai kérdésekkel foglalkozik. A századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban jelennek meg benne könyvtártani, könyvtárelméleti kérdések és a külföldi könyvári gyakorlat módszeres bemutatása. A századfordulót követő években a közkönyvtári ellátás kérdéseivel foglalkozó írások sora jelenik meg a folyóiratban.

31 Múzeumi és Könyvtári Értesítő A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának folyóirata Szerkesztője: Mihalik József Mint hivatalos közlöny, a tanulmányok és módszertani jellegű írások mellett a közreadó testület jelentéseit és állásfoglalásait adta közre.

32 Népmívelés (későbbiekben: Népművelés) A népművelési mozgalom részének tartott közkönyvtári ellátás kérdései. Népkönyvtárak kérdései. A népiskolai könyvtárak,ifjúsági könyvtárak. Az olvasás értéke, haszna, szükségessége. Az olvasás és a gyermek, az iskola kapcsolata.

33 KÖNYVTÁRI SZEMLE , majd Szerkesztője: formálisan Kőhalmi Béla, de valójában Szabó Ervin. Témája: a modern nyilvános könyvtárügy. A második ciklus sokkal eredménytelenebb.

34 1945 UTÁN HOGYAN ÉPÜLJÖN FEL AZ ÚJ MAGYAR KÖNYVTÁRI RENDSZER? (PRAXIS FELŐLI MEGKÖZELÍTÉS)

35 között Polgári demokratikus értékrend mentén szerveződjék Külön a közkönyvtári irányítás (szoros együttműködésben az Országos Szabad Művelődési Mozgalommal) Külön a tudományos kollekciók irányítása

36 1952. évi minisztertanácsi határozat évi 5. sz. törvényerejű rendelet 1.A magyar könyvtárügy egységes rendszer. 2.Csak a rendszer egésze képes a differenciált igények kielégítésére  kooperáció 3.A magyar könyvtári rendszer hálózati elven történő rendszerbe foglalása. 4.A könyv és könyvtár művelődéspolitikai jelentőségének korszerű megfogalmazása, társadalmi funkcióinak meghatározása, az állami és tömegszervezeti könyvtáraink helyének kijelölése művelődéspolitikában.

37 AZ 1950-ES ÉVEK KÖZEPÉTŐL KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSÉNEK KÍSÉRLETEI

38 Miért pont az 1950-es évek közepén? ben megindult az egyetemi szintű könyvtáros képzés ban megalakult az Országos Könyvtárügyi Tanács, amelynek egyik fő feladata lett a könyvtártudományi kutatások szorgalmazása márciusában márciusában az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya keretében életre hívta a Könyvtártudományi Főbizottságot s ezzel a bibliográfiai, írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és könyvtártörténeti, könyvtártani és dokumentációs kutatás irányítását szervezett formában akadémiai feladattá tette. 4.Jogszabályi megerősítés: az évi 5. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott rendeletek tartalmazták a könyvtártudomány művelésének követelményeit.

39 A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI

40 VARJAS BÉLA: A könyvtártudomány elvi alapja és rendszere (Magyar Könyvszemle,1955) A könyvtártudomány két szegmense: 1.Könyvtörténet: könyvismeret, (könyvkiadás, -termelés és -forgalmazás története, bibliográfiatörténet) könyvtárismeret, (könyvtártörténet, könyvtáros képzés története, könyvtárügy története) 2. Könyvtártan: a könyv, a dokumentum előállításával és terjesztésével kapcsolatos ismeretek. a bibliográfia elméleti kérdései könyvtárelmélet (a könyvtár fogalma, típusai, gyűjteményszervezés, könyvtári funkciók, olvasószolgálat, olvasáslélektan, könyvtártudományi kutatások, könyvtárközi együttműködés, könyvtárigazgatás a könyvtárépítészet, könyvtárberendezés, a könyvtárosok képzése. Könyvtárügy: könyvtárpolitika, könyvtárügyi szervezetek, könyvtárhálózatok, jogszabályalkotás stb.

41 1. KOVÁCS MÁTÉ ( ) 1.Könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában című tanulmánya (1961). 2.Az oktatási reform és a könyvtárak című tanulmánya (1961): a különböző könyvtáraknak a kultúrában, elsősorban az oktatásban és a tudományokban játszott szerepét. 3.A könyvtáros képzés új képzési rendszerének kidolgozása, bevezetése.

42 KÖNYVTÁRTUDOMÁNY-ELMÉLETI FELFOGÁSÁNAK ALAPJAI A könyvtártudomány az írásos-nyomtatásos közlésmód társadalmi folyamatának része. Az írás, a könyv és a könyvtári kultúra hogyan tölti be társadalmilag meghatározott funkcióját a társadalom különböző tevékenységi területein? Hogyan juttatja el különböző területekre - tudomány, kutatás, művelődés, oktatás, nevelés stb. - a szükséges információkat, ismereteket? Ebben az értelemben a könyvtártudomány a legszorosabb kapcsolatban a szociológiával, a kommunikációelmélettel, az írás és olvasás történetével, valamint annak szociológiai vetületével mutat legközelebbi rokonságot.

43 Az írásos-nyomtatásos közlésmód tárgykörei: 1. az írásos-nyomtatásos kommunikáció megjelenési formái: írásművek, kiadványok, nyomtatványok, 2. az írásos-nyomtatásos kommunikáció tevékenységi körei: a szerzői és szerkesztői tevékenység, a könyvkiadás, a könyvnyomtatás, sokszorosítás, könyvkereskedelem és könyvterjesztés, könyvgyűjtés és bibliofília, könyvtári munkafolyamatok, bibliográfiai és dokumentációs tevékenység, 3. az írásos-nyomtatásos kommunikáció intézményei: kiadó, nyomda, könyvkereskedés, könyvtárak.

44 A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY KUTATÁSI TÁRGYKÖREI az írás és olvasáskultúra: a könyv- és könyvtári kultúra társadalmi alapjai és összefüggései, társadalmi szükségletek és igények, társadalmi hatás; írásos-nyomtatásos közlésmód és más kommunikációs rendszerek kapcsolata; az olvasás és olvastatás pedagógiai, pszichológiai és szociológiai problémái; könyvkultúra, ezen belül könyvkiadás, időszaki sajtó és kiadványszerkesztés, nyomdászat, tipográfia és könyvművészet, papírismeret, könyv- és lapterjesztés, a kiadványok rendszerezése és tartalmi feltárása: bibliográfia, dokumentáció; a könyvtári kultúra: magán- és közkönyvtárak, a könyvtárban lévő információk társadalmi felhasználása, könyvtárügy, könyvtári munkafolyamatok, könyvtártan.

45 KOVÁCS Máté (szerk.) Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1-2. köt. 1.köt. az államalapítástól 1848-ig. (1963) 2.köt ig (1970) 3.köt. ?

46 Sallai István-Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve (1. kiad ; 2. kiad ) A könyvtártudomány fogalmának értelmezése: elmélet, gyakorlat és történet.

47 A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI, KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZAKSAJTÓ 1945-TŐL NAPJAINKIG

48 1. KÖNYVTÁRÜGYI SZEMLE Összesen kilenc száma jelent meg. Első száma még kizárólag szovjet közlemények magyar fordítását tartalmazta; ez mindvégig megmaradt. A későbbi füzetekben már eredeti írások, magyar publikációk is helyet kaptak. A szabványosítás, a műszaki könyvtárak, a könyvtári jogalkotás, a szakkönyvtárak. Recenziók, hírek stb. Egyértelműen a szakkönyvtárak közlönye funkcióját igyekezett betölteni.

49 A KÖNYVTÁROS CÍMŰ FOLYÓIRAT : Könyvbarát : Könyvtárosok és könyvterjesztők havi folyóirata ben A Könyvtáros  1955-ben A Könyv  1956-tól A Könyvtáros  1964-től Könyvtáros – 1992-ben megszűnt.

50 A KÖNYVTÁRI FIGYELŐ Könyvtári tájékoztató (külföldi lapszemle, könyvtártudományi referáló folyóirat) Könyvtári Figyelő (KMK - OKDT) 1962-től már önálló írások is megjelentek benne  a referáló lap funkcióját átvette a KDSZ.

51 TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója (OMK) 1963-tól Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (OMKDK)

52 KÖNYVTÁRI LEVELEZŐ/LAP KIK  IKSZ FOLYÓIRATA

53 KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS 1992 decemberében - több havi szünet után - a Könyvtáros utódaként indult meg a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros.

54 ISKOLAI KÖNYVTÁRI FOLYÓIRATOK

55 KÖNYV ÉS NEVELÉS Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója 1966-tól 1987-ig OPKM-MM Újraindulás: EKEN

56 Iskolakönyvtáros Könyvtárhasználattan (?)

57 Public Library csata 1968-ban Sallai István: Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya (Előterjesztés az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács évi június 19-i békéscsabai ülésére)


Letölteni ppt "1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések