Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeifer Csaba Informatikus könyvtáros II./2.. Ormos Mária : „Voltaképpen az a veszély fenyeget, hogy a társadalom gazdag és jó módú része, - miután kialakította.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeifer Csaba Informatikus könyvtáros II./2.. Ormos Mária : „Voltaképpen az a veszély fenyeget, hogy a társadalom gazdag és jó módú része, - miután kialakította."— Előadás másolata:

1 Szeifer Csaba Informatikus könyvtáros II./2.

2 Ormos Mária : „Voltaképpen az a veszély fenyeget, hogy a társadalom gazdag és jó módú része, - miután kialakította a maga óvodáit és elkezdte a saját iskoláit is építgetni, - létrehozza a külön egyetemeit is. Kialakul egy olyan rendszer, amelyben a szűk és társadalmilag behatárolt elitképzés mellett a népesség jó harmada a funkcionális analfabétizmus állapotába süllyed vissza.”

3  „Funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését.” UNESCO

4 Definíciók Definíciók:  A funkcionális analfabetizmus „felfedezése” az 1970-es évekre esik Az FA olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasni-írni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, ◦ hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, ◦ új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, ◦ személyközi interakciók lebonyolítására. (Röviden: (Röviden: Az elnevezés az olvasás-írás tudásának funkcionális ellehetetlenülésére utal.) DE egyes vélemények szerint a XXI. században funkcionális analfabéta mindenki, aki nem tud gépkocsit vezetni, internetezni vagy nem beszél három világnyelven.

5 Miért is gond ez?  Gutenberg-galaxis= a gondolat, a tudás hordozója, közvetítője a kommunikációnak  Informatikai forradalom, kulturális szimbólumrendszer megértése (ennek hiánya)  Kulturális szocializáció korlátozottsága Összegezve: Akadályozza a társadalom demokratizálódását, a modern társadalomban való részvétel lehetőségét. Viszont nem szervi eredetű betegség, nem pszichológiai vagy fiziológiai elváltozás okozza, mint a diszlexiát. Nem képességek hiányáról van szó.

6 Kialakulásának okai:  Elektronikus vizualitás tömeghatása (tv, internet) Bár ellentmondás lehet sokszor a FA korlátozza az információs forradalom vívmányaiban való részvételt  A közoktatás problémái  A FA esetén számba vehető rétegek szociokulturális helyzete  Olvasáskultúra romlása  Iskolázatlanság, motiválatlanság  Megváltozott életmód (kevesebb olvasás)

7  A funkcionális illiteráció többnyire egy folyamat, amelynek végpontja az írás- és olvasásképesség szinte teljes elvesztése, kezdete pedig az ezekhez kapcsolódó részkészségek elbizonytalanodása.  Az írásképesség eróziójának első fázisa általában a helyesírási elbizonytalanodás.  Veszély: a jelenség újratermelődése

8  Becslés: az általános iskola után a végzettek 1/3-a FA-nak mondható. Jellemzők: 1. A lakosságnak több mint felének a munkája során soha nem kell sem írnia, sem olvasnia, kiváltja az írást a telefon, ha a meseigényét is teljes mértékben kielégítheti - a filmek révén - anélkül, hogy olvasnia, írnia kellene, akkor elég nehéz a literáció szükségessége mellett érvelni. 2. Mivel a mai világban viszonylag jó nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül - mindenekelőtt a televízió segítségével -, a funkcionálisan illiterátus emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek.

9  Ratio Educationis 1777, 1806  Eötvös népoktatási törvénye 1868  Folyamatos kezdeményezés az olvasás népszerűsítése, társadalmasítása: olvasókörök 18. sz.; 1950-es évek olvasómozgalma; az olvasó népért mozgalom 1968

10  Magyarországon az 1990-es években kezdődött a probléma. A gyors gazdasági, politikai, kulturális változás olyan mennyiségű ismeretanyagot zúdított a gyengén írók-olvasók nyakába, hogy a megfelelő alapképességek hiánya, illetve nem megfelelő színvonala miatt nem tudtak alkalmazkodni az új helyzethez.  Egy adat: 1995-ben százalékra tették az érintettek felnőttek arányát.  Közép- és Kelet-Európában 9 millió felnőtt nem képes sem írni, sem olvasni – UNESCO

11  Szépirodalom olvasása az első helyen a szabadidős tevékenységek között (1969), ugyanez 2001-ben a 20. helyen szerepel!  A semmit nem olvasó magyarok aránya 1985-ben 5%, 2000-ben 12%  A fiatalok közt 2000-ben 51%!

12 A gyakorlat hiánya:  önéletrajz megírás, csekk kitöltése, kérdőív értelmezése, használati útmutatók megértése, átutalás elindítása, adóbevallás vagy önéletrajz megírása, felhasználói szerződések apró betűs részeinek átbogarászása – rutinfeladatnak tűnnek, de sokszor nem azok!

13  Irodalom:  Steklács János: Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében.


Letölteni ppt "Szeifer Csaba Informatikus könyvtáros II./2.. Ormos Mária : „Voltaképpen az a veszély fenyeget, hogy a társadalom gazdag és jó módú része, - miután kialakította."

Hasonló előadás


Google Hirdetések