A gyűjtemény feltárása A katalógusok

Az előadások a következő témára: "A gyűjtemény feltárása A katalógusok"— Előadás másolata:

1 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R. alapján történő tartalmi meghatározása tágabb: szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok. megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés

2 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése 1. kialakul a könyvekről készült leírások adattartalma (ókor, középkor) 2. társ.-i igények hatására felismerik, hogy a kvt.ak katalógus nélkül használhatatlanok ( sz.) 3. a nagykvtárak megfogalmazzák saját katalogizálási szabályaikat  országos érvényű szabályzatok ( sz.) 4.két nagy katalogizálási rendszer: Porosz Instrukció és az Angol-amerikai szabályzat – leíró katalógus funkciója, leírások rendszerező eleme: a rendszó problémája ( sz. fordulója) 5. megindul a szabályzatok nemzetközi egységesítése – UBC érdekében (20. sz. második fele) 6. a gépi katalógusok és hálózatok megjelenésével előtérbe kerül a közös katalogizálás – Edok. elterjedése, számbavétele katalogizálási szabályok újragondolása ( 20. sz. második fele)

3 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: ókor, középkor ókor: katalógus – könyvleltár? Mezopotámia: Ur : irod. műfajok megjelenése – valószínű szakkatalógus Asszír: Ninive( i. e. 7.sz.) – világ első katalógusa: szerzői és szakrendi Egyiptom: Alexandriai Könyvt. (papirusz) - Kallimakhosz: Sz., C., terjedelem + szerzőkről életrajzi adtaok is ( biobibl./életrajzi lexikon) középkor: egyházatyák írói munkássága – egyházi könyvtárak Kódex: több mű egy kötetben!, kolofon: másoló neve, könyv címe, másolás helye, ideje, megrendelő neve Kezdetben inventáriumok, csak összeírás céljára, később az állomány feltárására 8-9. sz: St. Gallen, Fulda, Reichenau – egyenetlen színvonal, kvtak elszigeteltek 

4 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: középkor sz. : palotakönyvtárak- Nagy Károly egyetemek kialakulása (No., Fro. Dél-Itália) Magyarország: 11. sz. Szt. Márton kolostor könyvleltára sz.: egyetemi könyvtárak: nagyság, összetétel, használat megváltozik  katalogizálás továbbfejlesztése uralkodói könyvtárak: II. Frigyes: Nápoly, IX. Lajos Fro., Avignon: pápai kvt. magánszemélyek könyvtárai Mo.: csak káptalani jegyzékek maradtak fenn, még a leggazdagabb főúri kvtakról sem maradt katalógus! ( Bibl. Corviniana, Janus Pannonius) 

5 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: középkor 15. sz. humanizmus: skolasztika helyett világi jellegű kultúra görög, latin kéziratok gyűjtése, másolása tudományos és nyilvános könyvtárak létrejötte  megkétszereződik katalógusok száma 1475: pápai kvt. (IV. Sixtus): szakkatalógus: hierarchikus: szerzői, tárgyi rendszerben 65 osztályban + alfabetikus index Változás a szakrendben: világi, antik irod. megjelenése Összefoglalva: a katalógosok zöme gazdasági természetű (leltár, végrendelet, könyvker. kat., kölcsönzési nyilvántartások – ezek is el tudják látni a tájékoztatást, mert a gyűjtemény kicsi és tartalmilag differenciálatlan A kolostori kvt.: könyveket a használatuknak megfelelően tárolták, a raktári elhelyezés pótolta a katalógust. A raktári elhelyezést tükröző könyvjegyzékek a topografikus inventáriumok, a helyrajzi/ raktári katalógusok ősei  szakkatalógus 

6 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: középkor 13. sz. : központi katalógusok pl. 1210: Fro. sz.: betűrendes katalógusok is megjelennek leírási módszerek nem tesznek különbséget a kéziratos és a nyomtatott (ősnyomtatványok) között a leírások adatai egyre bővülnek: szerző, könyv tartalma, terjedelme, incipit, explicit, könyv anyaga, kötése, proveniencia (eredet) nyelve: kezdetben latin, később nemzeti nyelven is

7 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás kézműipari időszakában papírgyártás + könyvnyomtatás + reformáció + felvilágosodás liberális használati rend, állami könyvtárak hatalmas gyűjteménnyel megjelenik a címlap: a könyv azonosítását lehetővé tevő adatokkal feladat: a művet a legpontosabban azonosító leírás készítése nyomtatott katalógusok – javul a minőség 17. sz. Gabriel Naude (Mazarin könyvtárosa): katalógus nélkül a könyvgyűjtemény nem tekinthető könyvtárnak! Lipcse: Johann Michel Francke Sok nagy könyvtár elkészíti katalógusát Jórészt szakrendiek – következetlenek, mert nincs szabályzatuk 1791: első katalogizálási szabályzat Fro.-ban

8 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari korszakában 1839: Antonio Panizzi ( British Museum): első jóváhagyott szabályzat „91 rules” 19. sz. második fele. Jewett és Cutter szabályai ( az ALA elődje) Franciao.: Delisle, Németo.: Schrettinger (München, bajor királyi kvt.) 1908: - berlini Porosz Instrukció – grammatikai rendszóválasztás: tartalomra utaló kifejezés (a címből vett Rszót nyelvtani úton választják ki) - és az ALA szabályzat: mechanikus rendszóválasztás (cím első szava névelő nélkül) ; testületi szerző (akkor is, ha van egyéni szerzője) Nemzeti szabályzatok kialakulása: Európa: főleg a PI-t alkalmazták Magyaro.: 1924: A központi címjegyzék katalogizálási szabályai

9 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: az elektronizáció korszakában Megváltozott a környezet: automatizált katalógusok, online (OPAC) fejlődése a helyi és nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, internet, elektronikus központi katalógusok, közös katalogizálás keresési és Dok. továbbítási protokoll, Z39.50-en alapuló ügyfélkiszolgáló technológia megteremtése, - a használó a keresőkérdését a világ bármely pontján található adatbázisba lefuttathatja személyi számítógépek erejének növekedése, bibl. rekordok letölthetősége saját munkaállomásokra Mindez megkívánja a katalogizálási szabványok és az adatcsere-formátumok továbbfejlesztését.

10 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére Az IFLA erőfeszítései: 1961: első kat. világkonferencia: - a kat. alapelveinek és a leíró katalógus funkcióinak meghatározása - az egységes besorolási adatok megválasztás módja, közlésmódja Lényeg: a leíró kat. funkcióit csak a hozzáférési pontok, az ún. besorolási adatok egységesítésével tudja ellátni! Következetes alkalmazás és csere biztosítására: egységes besorolási adatállomány (authority file) létrehozása 1984: Guidelines for authority and reference entries (GARE) 

11 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései Nemzetközi authority-rendszer kiépítése: nemzeti bibliográfiai ügynökség felelős a nemzeti szerzők egységesített besorolási adatáért a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek létre kell hoznia a nemzeti szerzők besorolási adatállományát a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek terjesztenie kell a nemzeti szerzők besorolási adatállományát minden egységes besorolási adatot az ISADN (International Standard Authority Data Number, nemzetközi authority szám) fog azonosítani 

12 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel Az ISBD – program International Standard Bibliographic Description (cserélhetőség, nyelvi korlátok leküzdése, géppel olvasható formátumra való átalakítás megkönnyítésére) Nemzetközi csereformátumok Magyarországon: MSZ3424-es szabvány-család – bibliográfiai leírások MSZ ISO Kiegészítő szabványok: rövidítések, kódok, átírás 

13 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai leírás besorolási adatai: Fogalommeghatározások. MSZ 3440/1 Személyek nevei. MSZ 3440/2 Testületek nevei. MSZ 3440/3 Címek. MSZ 3440/4 Földrajzi nevek. 3440/5 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. MSZ A bibliográfiai tételek besorolási szabályai MSZ A leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Általános előírások. MSZ 3423/1-83 Könyvek. MSZ 3423/2-84

14 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R. alapján történő tartalmi meghatározása tágabb: szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok. megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés

15 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító eszközök. - olvasóknak: mi van a könyvtárban egy író mely művei egy adott témáról + hol található - könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol található A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

16 Szerzők és közreműködők
Katalóguscédula Raktári jelzet Szerzők és közreműködők 355 K 42 Kertész István (1942) Antik harcmezőkön / Kertész István ; [rajz. és a fotókat kész. Molnár Ottó. ― Bp. : Tankvk., ― 237 p. : ill. ; 25 cm. ― (Hősök, csaták, ISSN 0238―4469) ISBN kötött : 129, ― Ft 355.48(37/38)„―04/00” 937/938„―04/00” Mt.: Molnár Ottó (ill.) a B I i  Életrajzok ― Római Birodalom Életrajzok ― Görörgország ― Ókor Háború ― Történet i. e. 430―i. e. 44. Rendszó Leltári szám Cím Terje- delmi adatok Sorozati adatok Kiadást azonosító nemzetközi szám A mű tartalmára utaló ETO számok Kiadási adatok

17 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
Besorolási adatok A bibl. leírás önmagában nem alkalmas a művek megtalálására. Ezt a feladatot a besorolási adatok látják el. A bibl. tételnek tartalmaznia kell mindazokat a besorolási adatokat, amelyek a leíró katalógus vagy adatbázis hozzáférési pontjait jelentik. Pl. Sz, C, Tsz./osztályozási jelzet. A cédulakatalógusban a kiválasztott BA-nak megfelelő betűrendi helyen helyezik el a D.-ról készített bibl. tétel(eket). Bibliográfiákban a bibl. tételt a címfejében közölt BA szerint helyezik el, a többi BA-ból pedig indexet, mutatót szerkesztenek. Az online katalógusokban a BAokból típusuk szerinti indexállományok képződnek. 

18 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
Besorolási adatok típusai: a bennük szereplő adatok funkciója alapján lehet: Sznév. testületi név, cím, fdr.név, megjelenési év, azonosító szám vagy jelzet A besorolási tétel: meghatározott rendben tart. az összes rendezéshez szükséges adatot. Típusai: főtétel – legjellemzőbb adat, a bibl. leírás előtt a címfejben, legteljesebb bibl. leírást tartalmazza melléktétel – első besorolási adata eltér a főtétel besorolási adatától utaló – olyan bibl. tétel, amely a katalógus egyik BA-tól egy vagy több másik BA-hoz vezet számítógépes katalógus esetén: szükséges-e? sokszorosítás: a (unit card) alkalmazásával a katalóguscédulák adattartalma azonos lett  a főtétel elvesztette kitüntető szerepét gépi katalógus : a műnek csak egyetlen bibl. rekordja van amelyhez hozzáférési pontokon keresztül lehet eljutni. Itt: adatok egységesítése! 

19 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
Besorolási adatok megválasztása: MSZ 3423 előírásai ( ált., könyvek, időszaki kiadványok) Szerzői főtétel: egyéni vagy testületi; társszerző; gyűjteményes munkák Cím szerinti: egységesített vagy főcím Besorolási adatok egységesítése MSZ 3440/ /5 szabványcsalád (fogalom meghatározások, személy, testületek, címek, földrajzi nevek) Besorolási rekord: az online kat. ban való Ió.-keresée segítésére tartalma: egységes BA, annak az egységestől eltérő változati, szükséges magyarázatokat és kiegészítéseket tartalmazó adatok együttese. Az azonos nevűek megkülönböztetése: évszám, szül. hely, székhely,...

20 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító eszközök. - olvasóknak: mi van a könyvtárban egy író mely művei egy adott témáról + hol található - könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol található A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

21 Rövid leírás 2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]
SZERZŐ Kertész István (1942-) CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László] MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989 LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktár HELYRAJZI SZÁM C 45643

22 Hosszú leírás 2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]
SZERZŐ Kertész István (1942-) CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László] MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989 TERJEDELEM p. : ill. ; 24 cm MEGJEGYZÉSEK Sorozat: (Hősök - csaták, ) ETO JELZET : (37) 938: (38) ISBN SZÁM : ÁR TÁRGYSZAVAK Történelem, Róma 2. Történelem, Görögország Hadtörténet, Görögország 4. Hadtörténet, Róma EGYÉB NEVEK I. Hősök, csaták LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktár HELYRAJZI SZÁM C 45643

23 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A teljes feltárás a legtöbb könyvtárban katalógusok rendszere biztosítja: az állomány eltérő szempontok szerinti, más-más jellemező elem kiemelésével létrehozott többféle katalógussal. Felosztásuk: 1. A könyvári állomány szempontjából: teljes bontott (dokumentumtípusok szerint) tematikus gyűjtemény anyagát tartalmazó (különkatalógusok) 2. A visszakeresés alapjául szolgáló besorolási adat alapján leíró –betűrendes: formai feltárás tárgyi – szakkatalógus: tartalmi feltárás tárgyszó-katalógus szótárkatalógus: betűrendes és tárgyszó

24 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
2. A visszakeresés alapjául szolgáló besorolási adat alapján leíró – betűrendes: formai feltárás Választ ad: milyen dokumentumok találhatók meg egy bizonyos mű megtalálható-e egy dokumentumnak milyen kiadásai egy szerző milyen művei vannak meg a dokumentum hol található meg tárgyi – szakkatalógus: tartalmi feltárás (ETO szerinti) tárgyszó-katalógus (tárgyszó alatt a dokumentumok betűrendben) szótárkatalógus: betűrendes és tárgyszó

25 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
szótárkatalógus: (régi neve keresztkatalógus) egységes betűrendbe olvasztja a leíró és a tárgyszókatalógust szerző, cím, kiadó, sorozat, tárgyszó egyetlen betűrendben helyrendi: megjelenés helye alapján időrendi: megjelenés ideje földrajzi: lehet: - betűrendes - rendszerező 3. Fizikai formái szerint: kötet cédula album mikrohordozón számítógépes: egy vagy több könyvtár állományát tartalmazza sokszempontú visszakeresést biztosítva

26 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A számítógépes gépes katalógusok, elektronikus adatbázisok, az osztott katalogizálás következménye:  a formai szabályozás mellett egységes (vagy konvertálható) legyen az alkalmazott gépi programnyelv, valamint az adatok cseréjének formátuma 1968: MARC formátum (Machine Readable Catalouge) – Libr. of Congress 1987: UNIMARC (Universal Bibliographic Controll and International MARC) program elfogadása – cél: minden országnak legyen az ISBD szabványcsaládra épülő nemzeti rendszere minden nemzeti központ felelős bibl. rekordjainak a nemzeti formátumról a nemzetközi formátumra (USMARC) való lefordíthatóságért Pl.: HUNMARC UseMARCON program: az azonos elveken épülő, különböző nemzeti formátumok konverzióját teszi lehetővé

27 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A könyvtárakon keresztül hozzáférhető Inf.források köre nő  bővül a könyvtár katalógusának tartalma is : nemcsak az állományba vett Dok..ok azonosítása, lelőhelyének megállapítása + tájékoztató funkciója kiterjed a hálózaton keresztül elérhető Inf. forrásokra, teljes szövegű digitális Dok.-ra is. Ezek katalógusba integrálására két nézet: - az ISBD (nemzetközi bibl. leírás szabályaival) összhangban alakítható ki az elektronikus források ún. metaadatainak beépítése az OPAC-ba, erre kidolgozott szabványok (DC) vagy MARC formátumra konvertáló programok segítségével (MARC-SGML=Standard Generalized Markup Language) - szakít a hagyományos struktúrával, mert nem a tétel egyes mezőinek, hanem a tartalomnak kulcsszavas keresésére épül (HTML= Hypertext Markup Language)

28 A gyűjtemény feltárása Rövid leírás

29 A gyűjtemény feltárása Hosszú leírás

30 A gyűjtemény feltárása Közös katalógusok
Célok: Azonosítás Lelőhely Egyszeri katalogizálás Egységesítés Retrospektív konverzió Hozzáférhetőség /státusz/ MOKKA VOCAL ODR adatbázis

31 A gyűjtemény feltárása ODR

32 A gyűjtemény feltárása MOKKA

33 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
4. A nyilvánosság szempontjából: publikált csak helyben, korlátozás nélkül használható 5. Rendeltetés szerint olvasói szolgálati

34 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A régi katalógusok sorsa - a katalógusok lezárása: a Dok. keletkezésének időpontja –munkaszervezés miatt nehézkes, párhuzamos a hagyományos és gépesített feldolgozás a Dok. beszerzési időpontja – tájékoztatás nehézkesebb Probléma: hagyományos és gépi adatbázisban is keresni kell - rekatalogizálás: visszamenő feldolgozás autopszia alapján: főleg kis és közepes gyűjtemények vállalhatják fel -retrospektív konverzió (nem kézbevétellel) módja: külső cég végzi részben külső cég végzi a könyvtár maga végzi el

35 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A rekatalogizálás és a retrospektív konverzió tervezést igényel. Szempontok: a konverzió optimális sorrendjének meghatározása, a legtöbb és legteljesebb adatelemet tartalmazó katalógus kiválasztása a konverzió alapjaként, a saját adatbázis elvárt elemeinek dokumentálása (áll.-nyilvántartási számok, példány-státusz adatok) a konvertálásra kerülő katalógustételek mennyiségének kiszámítása, a szükséges munkaórák kiszámítása a könyvtár kapacitásának átgondolása az alkalmazandó megoldási mód kiválasztása, a konverzióhoz felhasznált adatbázis formátumának kompatibilitása a könyvtár gépi rendszeréhez

36 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A betűrendes katalógus szerkesztésének menete: 1. cédulák előrendezése (rendszavak betűrendje) 2. további betűrendezés egy-egy betűn belül 3. a rendszót követő egyéb adatelemek figyelembe vétele 4. besorolás a katalógusba 5. a szükségleteknek megfelelően , az adott rendszavak besorolásával párhuzamosan utalások és hivatkozások készítése 6. az osztólap-állomány szükség szerinti rendszeres bővítése 7. a katalógusszerkesztés közben észlelt korábbi hibák azonnali javítása 8. a katalógusfiókok szükség szerinti átrendezése, a cédulaanyag lazítása, a fiókok feliratainak módosítása

37 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 1. Fogalommeghatározások 2. Általános előírások 3. A jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke 4. A besorolási elemek, a besorolási adatok és a besorolási tételek sorrendje 5. A bibliográfiai csoportképzés BA: a bibl. tétel valamely részében leírt (rögzített) adat a bibl. tétel rendezésére, ill. visszakeresésére BE: a BA-nak a rendezés, ill. visszakeresés szempontjából minősített és e célból megkülönböztetett egysége (rszó, kiegészítő adat,..) B tétel: a bibl. tétel meghatározott rangsorolású adatainak együttese 

38 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): Bibl. tétel: a bibl. adatoknak a katalógus, a bibliográfia, ill. a dokumentációs szolgáltatás szempontjából egységként kezelt együttese. Jel: a betűrendbe sorolás alapját képező azon legkisebb egység, amelyből a besorolási elemek felépülnek. Rszó: A BA-nak a bibl. tétel rendezése, ill. visszakeresése szempontjából elsődlegessé minősített és ilyenként megkülönböztetett része. Szám: valamely mennyiségnek egy vagy több számjegyből, ill. betűnől (római) álló egysége. Szimbólum: dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező, ill. írásképet helyettesítő jel. Térköz (szóköz): a bibl.leíráson belül előforduló, íráskép nélkül megjelenített jel. 

39 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 2.1 A bibl. tételt a besorolási tételében megjelenített jelek alapján kell betűrendbe sorolni. 2.2 A jeleket a besorolási értékük szerint kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni. 2.3 A jel besorolási értéke állandó. 2.4 A betűrendbe soroláskor a besorolási tétel valamennyi jelét figyelembe kell venni. (balról jobbra, jelről jelre). 2.5 Egymás alá fölé írt jelek közül előbb a feljebb írt,... 2.6 Az indexben, kitevőben előforduló jeleket az alappal egy sorban levőként kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni Pl. 100, 102, 104, 105, 

40 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3. a jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke 3.1 figyelembe nem veendő jelek térköz szimbólumok számok betűk 3.2 A figyelembe nem veendő jeleket úgy kell tekinteni besoroláskor, mint amelyek egymást térköz nélkül követik leggyakoribbak: mellékjelek (< ˇˇ ^ ) . , : zárójelek idézőjelek kérdőjelek felkiáltójelek törtvonalak aposztróf lágyjel keményjel kötőjel 

41 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.3 A térköz besorolási értéke a figyelembe veendő jelek közül a legkisebb Pl. M T A, Magyar, MTA ha több térköz kerül egymás mellé = egynek tekintendő 3.4 A szimbólumok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a térköznél nagyobb, a számokénál kisebb 3.4.1 A szimbólumok besorolási értéke azonos. Pl. 5 fiú, 5% fiú, 5% lány, 51 fiú 3.4.2 A bibliográfiai tételek írásrendszerétől eltérő írásrendszerek szimbólumnak tekintett betűiből a szimbólumok csoportján belül különálló álcsoportok képezhetők. Ezek követik az egyéb szimbólumot tartalmazó besorolási elemeket. 3.4.3 A szimbólumokat akkor is szimbólumként kell figyelembe venni a betűrendbe soroláskor, ha írásképük megegyezik valamely figyelembe nem veendő jellel. Pl. 2 és 2, 2:2 a végeredmény 

42 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.5 A számok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a szimbólumokénál nagyobb, a betűkénél kisebb. Pl. * 1 a 3.5.1 az egész számokat számértékük, vagyis alaki és helyi értékük együttes figyelembevételével kell növekvő számsorrendbe rendezni. Pl. 711, 7023, 7200 3.5.2 A számokat megszakító, ill. határoló minden jel egész számként rendezendő számmá bontja a számjegyek sorozatát. Pl. 1,2 ; 1 2; 1+2 A törteket két számból állónak tekintjük! 3.5.3 A római számokat számértéküknek megfelelően, az arab számokkal azonos és azokkal együtt kell betűrendbe sorolni. 3.5.4 Korlátozott körben ....a számok, számértékük figyelembevétele nélkül rendezhetők. Pl. 7023, 711, 7200 3.5.5A esetében a római számok betűként sorolhatók betűrendbe.

43 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.6 A betűk csoportja a jelek csoportja közül a legnagyobb besorolási értékű. 3.6.1 A latin betűk besorolási értéke a számokénál nagyobb, a nem latinbetűs írásokénál kisebb. Besorolási értékük növekvő sorrendje: a b c d e f g h i j k l m n o ö(!) p q r s t u ü (!)v w y z 3.6.2 A kis és nagybetűk besorolási értéke azonos 3.6.3 A mellékjelekkel megkülönböztetett betű és a mellékjel nélküli alapbetűk besorolási értéke azonos. Pl. ágam, agarak, ágas 3.6.4 A két. ill többjegyű betűk minden jelét a betűrendbe ssoroláskor külön betűként kell értelmezni. Pl. Csajkovszkij, Czibor 3.6.5 A ligatúrákat külök-külön jelként kell figyelembe venni Egymásra írt betűknél, előbb az alappal egy sorban levőt vesszük figyelembe 

44 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.6.6 A latin betűs írásokban előforduló különleges betűk besorolási értéke a latin ábécé egy vagy két betűjének felel meg. 3.6.7 A nem latin írások betűi írásrendszerenként (ábécénként) a betűk csoportján belül, a latin betűk után, külön alcsoportot alkotnak.

45 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 4. A besorolási elemek, besorolási adatok, besorolási tételek sorrendje 4.1 A besorolási elem megelőzi a másik besorolási elemet, ha az első jele megelőzi a másik besorolási elem első jelét. ha két besorolási elem azonos, akkor a betűrendbe sorolást a második jel határozza meg. A rövidebb megelőzi a hosszabbat. Pl. Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme 4.2 A BA-on belül a betűrendbe soroláskor minden besorolási elemet (rendszót, egyéb névelemet ill. címelemet, kiegészítő adatot) figyelembe kell venni. Pl. Nagy Lajos, Nagy László, nagy László(1914), Nagy László ( ), Nagy László (1926), Nagy László (1926) (ford.) A BA élén álló, rendszót megelőző névelő nem része a besorolási elemnek. ezt figyelmen kívül hagyjuk besoroláskor! 

46 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 4.3 Ha két BA első besorolási eleme azonos, akkor a betűrendbe való besorolást a második besorolási elem határozza meg. A BA eltérő típusú besorolási elemeinek elkülönülését a Rszó esetében tipográfia vagy más megkülönböztetés, a kiegészítő adatok esetében () jelzi. Pl. Nagy Miklós (zeneszerző) 4.4 Ha két besorolási tétel első BA-a azonos, akkor a betűrendbe soroláskor a második ill. további BA-ok határozzák meg. Pl. Kovács László Gyöngyös város fejlődése Kovács László Műszaki zsebkönyv 

47 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 5. Bibliográfiai csoportképzés 5.1 Az azonos írásképű BEkből, BAkból ill. besorlási tételekből a bibliográfia szempontjaitól függően csoportok képezhetők, a típusuk alapján összetartozó, ill. elkülönülő bibl. tételek megfelelő összetartása, ill. elkülönülése érdekében. 5.2 A besorolási tételek első besorolási adatának tíusa szerint képezhető csoportok sorrendje a következő: személynév testületi név cím földrajzi név Pl. Magyar, magyar 

48 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 5.3 Ha a besorolási tételek első besorolási adata azonos típusú, csoportok képezhetők a szerint, hogy a besorolási adat tárgyszó vagy egyéb szerepe van. A nem tárgyszóként alkalmazott besorolási adat megelőzi a tárgyszóként alkalmazottat. (róla szólót). 5.4 A besorolási tételek típusa szerint is képezhetők csoportok: a besorolási tétel utalóként előforduló besorolási adata megelőzi a vele azonos besorolási tétel első besorolási adatát. Pl. Tóth Imre  Tot, Amerigo Tóth Imre Anyagmozgatás 5.5 Egy szerző műveiről készült bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásakor a második besorolási adat alapján képezhető csoportoknál a megállapodásos cím megelőz minden más típusú BA-ot. Pl. Arany János Művek Arany János Buda halála 

49 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 5.6 Egy mű különböző nyelvű kiadásairól készült bibl. tételek betűrendbe sorolásakor a kiadás nyelvét jelző kiegészítő adat alapján képezhető csoportok a következők: eredeti nyelvű eredeti nyelvet is tartalmazó többnyelvű kiadás fordítás

50 A gyűjtemény feltárása A katalógusok
Az ETO jelzetek katalógusba sorolásának szabályai: Elv: általánostól a kisebb területet képviselő fogalmak felé. Egy jelzeten belül a figyelembe veendő elemek sorrendje, s azon belül a decimális számsorrend a döntő. Az ETO jelek csoportképző szerepe: összekötés (mellérendelés), összefoglalás (generalizálás) főtáblázati jelzet önmagában, mellérendelő, alárendelő viszony, csoportképzés, nyelvi alosztás, formai alosztás, földrajzi alosztás, népi, idő szerinti, külső forrásból származó jelzet*, név szerinti betűrendes besorolás, nem önálló alosztások: ismérvek szerinti ált., speciálisan korlátozottan használható, szempont szerinti ált., spec. korl. haszn. pont nulla jelű, spec. korl haszn. aposztróf jelű; közvetlenül kapcsolható számvégződéses speciális alosztás