Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János."— Előadás másolata:

1 Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs november 7. Prof. Dr. Majdán János

2 A. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra B. Változások, fejlesztések 1941-ig C. Hálózati bővítések között

3 Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

4 A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921) 1. A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése 2. Megcsonkított hálózat 3. Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

5 A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918 november leltárban Ebből üzemképes Ebből MÁV állományában augusztus 28. Idegen és MÁV állományában Ebből MÁV állományában december. Idegen és MÁV állományában Ebből MÁV állományában

6 A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) november április augusztus október Ebből üzemképes április Ebből üzemképes 2067

7 A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) november. leltárban 4887 Ebből üzemképes augusztus Ebből üzemképes október Ebből üzemképes április Ebből üzemképes1012

8 A. A vasúthálózat helyzete 1920 után Magyarország vasúti hálózata 1914-ben: kilométer. A trianoni békediktátum után: kilométer. A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.

9 A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

10 A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

11 B. Vasútépítések (normál nyomtáv) Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas-Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás 35 kilométer

12 B. Egyéb MÁV építési munkák Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás: Vámosgyörk – Gyöngyös Bánréve – Ózd Kecskemét – Fülöpszállás Tapolca – Keszthely Budapest – Lajosmizse Szeged - Békéscsaba

13 B. Egyéb MÁV építési munkák Hidak Duna – Újpesti összekötő Tisza – Szolnok, Kiskőrös Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton Maros – Makó Hernád – Zsolca Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

14 B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

15 B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

16 B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig 1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár 1939 – 1941 Szajol – Debrecen 1940 Sárbogárd – Rétszilas 815 kilométer helyett 1184 kilométer

17 B. Új helyzet – új feladatok Helyiérdekű vasutak államosítása

18 B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560 km – július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – augusztus 1. – BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km

19 B. Új helyzet – új feladatok Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

20 B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon Pécs – Komló Godisa – Kaposvár Bátaszék – Mohács - Villány Rétszilas – Paks – Szekszárd Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd Fonyód – Dombóvár Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti – Zalalövő – Szentgotthárd

21 C. Vasútfejlesztések Erdélyben között Szászlekence – Kolozsnagyida (1940) keskenynyomtáv – 16 km

22 C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5) 48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány Déda, Szeretfalva és további 4 állomás, 3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul- és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház, víztornyok, stb.)

23 Fejlesztések a két világháború között = a jövő


Letölteni ppt "Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések