Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János."— Előadás másolata:

1 Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János

2 A. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra B. Változások, fejlesztések 1941-ig C. Hálózati bővítések 1941-1944 között

3 Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

4 A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921) 1. A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése 2. Megcsonkított hálózat 3. Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

5 A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása 1918- 1921 között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918 november leltárban105 308 Ebből üzemképes 78 600 Ebből MÁV állományában 38 300 1919. augusztus 28. Idegen és MÁV állományában 73 266 Ebből MÁV állományában 35 586 1919. december. Idegen és MÁV állományában 35 401 Ebből MÁV állományában 26 905

6 A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya 1918-1921 között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918. november. 8680 1919 április. 4725 1919. augusztus 28. 4725 1919 október. 2031 Ebből üzemképes 615 1921.április. 2488 Ebből üzemképes 2067

7 A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok 1918-1921 között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918. november. leltárban 4887 Ebből üzemképes 3421 1919. augusztus 28. 2755 Ebből üzemképes 1323 1919 október. 1528 Ebből üzemképes 410 1921.április. 1852 Ebből üzemképes1012

8 A. A vasúthálózat helyzete 1920 után Magyarország vasúti hálózata 1914-ben: 22 869 kilométer. A trianoni békediktátum után: 7 255 kilométer. A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.

9 A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

10 A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

11 B. Vasútépítések (normál nyomtáv) Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas-Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás 35 kilométer

12 B. Egyéb MÁV építési munkák Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás: Vámosgyörk – Gyöngyös Bánréve – Ózd Kecskemét – Fülöpszállás Tapolca – Keszthely Budapest – Lajosmizse Szeged - Békéscsaba

13 B. Egyéb MÁV építési munkák Hidak Duna – Újpesti összekötő Tisza – Szolnok, Kiskőrös Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton Maros – Makó Hernád – Zsolca Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

14 B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

15 B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

16 B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig 1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár 1939 – 1941 Szajol – Debrecen 1940 Sárbogárd – Rétszilas 815 kilométer helyett 1184 kilométer

17 B. Új helyzet – új feladatok Helyiérdekű vasutak államosítása

18 B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – 1925. július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – 1926-1931 között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560 km – 1932. július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – 1931-1936 – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – 1929. augusztus 1. – BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km - 1924

19 B. Új helyzet – új feladatok Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

20 B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon Pécs – Komló Godisa – Kaposvár Bátaszék – Mohács - Villány Rétszilas – Paks – Szekszárd Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd Fonyód – Dombóvár Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti – Zalalövő – Szentgotthárd

21 C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között Szászlekence – Kolozsnagyida (1940) keskenynyomtáv – 16 km

22 C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5) 48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány Déda, Szeretfalva és további 4 állomás, 3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul- és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház, víztornyok, stb.)

23 Fejlesztések a két világháború között = a jövő


Letölteni ppt "Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések