Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 08. 06. 1 Készítette: Molnár Gábor Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 08. 06. 1 Készítette: Molnár Gábor Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai."— Előadás másolata:

1 2014. 08. 06. 1 Készítette: Molnár Gábor Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai

2 Magyarország természetföldrajzi adottságai és a közlekedés földrajzi kapcsolata Magyarország a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik. 93036 km2 a kb. 330000 km2 területű Kárpát-medencében. Az ország földje nem különálló természetföldrajzi egység. Hazánk legfontosabb nyersanyagai ÉRCEK Vasérc Rudabánya környékén triász dolomitban képződött. Rézérc Recsken a több mint 1000 méteres mélységben rejlő érckészlet világviszonylatban is jelentős Bauxit Vértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc). Mangánérc Bakony (Úrkút, Eplény), szintén európai jelentőségű. Uránérc A Mecsek permi vörös homokkövében 2014. 08. 06. 2

3 NEM ÉRCES NYERSANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOK Kovaföld: Zempléni-hegységben és a Mátrában, hangszigetelésre, Kaolin: porcelángyártás alapanyaga, Zempléni-h g-ben. Perlit: Zempléni-h g-ben. A riolit egyik változata. Zeolit: környezetvédelemben, de tápszerként vagy tisztálkodásra használható anyag. ÉGHAJLAT A valódi mérsékelt övben, azon belül a mérsékelten kontinentális területbe tartozik. Az ország (de egész Közép-Európa) éghajlatát távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják. Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény. Téli hónapokban Belső-Ázsia fölött létrejövő magas, és a nyáron Elő-Ázsia légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont. 2014. 08. 06. 3

4 FELSZÍNI VIZEK Folyóhálózat A medencejelleg a vízrajzának is meghatározó tényezője. A felszíni vízkészlet 90%-a a szomszédos országokból érkezik az ország területére. A vízhálózat nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb. Tavak A hazai tavak fiatal (pár tízezer éves) képződmények. Csoportosításuk: szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó morotvatavak: pl.: Szelidi-tó forrástavak: pl.: Hévízi-tó dolinatavak: pl.: Vörös-tó az Aggteleki-karszt területén csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó (Ózd környéke) mesterséges tavak: pl.: hortobágyi halastavak Tavaink sekély vizűek hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak. FELSZÍN ALATTI VIZEK Magyarország ivóvízellátásának 90%-a ezekből származik. A legjobb víztároló réteg a pliocén- pleisztocén kőzet (rétegvíz) és a középidei karbonátos kőzet (résvíz).. 2014. 08. 06. 4

5 A magyarországi közúthálózat fő vonalai. 2014. 08. 06. 5 M1-1sz.: Budapest-Bicske-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom10. sz. (régi 1. sz.): Budapest-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-Komárom 100. sz.: Tatabánya-Tata-Almásfüzitő 15. sz.: Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár 2. sz.: Budapest-Vác-Rétság-ParassapusztaM3-3. sz.: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd-Miskolc-Tornyosnémeti M35 sz.: Debrecen-Hajdúböszörmény- M3 -as autópálya ( Görbeháza ) 21. sz.: Hatvan-Salgótarján-somoskőújfalu 4. sz.: Budapest- Szolnok-Törökszentmiklós-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony 42. sz.: Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Ártánd 43. sz.: Szeged-Makó-Nagylak országhatár M5-5. sz.: Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke M6- 6. sz.: Budapest-Érd- Dunaföldvár- Bonyhád- Pécs-Barcs M7-7 sz.: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye 70. sz.: Budapest-Székesfehérvár-siófok-Zamárdi 8. sz.: Székesfehérvár- Várpalota-Veszprém -Körmend-Rábafüzes M9 sz. autóút Sekszárd- 51 sz. főút (Dusnoktól D.-i irányban)

6 Magyarország települései, a hierarchikus terület beosztási rendszer. 2014. 08. 06. 6 Közép- Magyarországi régió: I. Pest megye és Budapest Közép-Dunántúli régió: V. Komárom-Esztergom megye /Esztergom Veszprém megye / Veszprém Fejér megye / Székesfehérvár Nyugat-Dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron megye /Győr Vas megye /Szombathely Zala megye/ Zalaegerszeg Észak-Magyarországi régió: II. Nógrád megye /Salgótarján Borsod-Abaúj-Zemplén megye / Miskolc Heves megye /Eger Észak-Alföldi régió: III. Jász-Nagykun-Szolnok megye /Szolnok Hajdú-Bihar megye /Debrecen Szabolcs-Szatmár- Bereg megye /Nyíregyháza Dél-Alföldi régió: IV. Bács-Kiskun megye /Kecskemét Csongrád megye /Szeged Békés megye /Békéscsaba Dél-Dunántúli régió: VI. Somogy megye /Kaposvár Baranya megye /Pécs Tolna megye /Szekszárd

7 Megyék 2014. 08. 06. 7 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Szatmár-Bereg Jász- Nagykun- Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala

8 Kistérségek A települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg. A kistérségeket települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van. 2014. 08. 06. 8

9 Települések A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a települések közigazgatási szempontból egyenrangúak, irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati rendszerre épül. Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra tagozódik. Hazánk településszerkezetének a legkisebb, a legfeljebb tíz lakossal rendelkező, ún. szórvány települései Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is. 2014. 08. 06. 9

10 Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el: Az alföldi tanyák, A hegyi szórványtanyák, A szőlőhegyi szórványtanyák. A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Átmenetek a tanya és a falu közt: szerek, szegek, szeres települések Azt a település együttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar település földrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták. A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás, iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok. 2014. 08. 06. 10

11 Települések típusai Hasznosítás módja szerint állandó ideiglenes Lakóépületek száma szerint csoportos magános Településhálózatban betöltött szerepkör város falu Gazdasági jelleg szerint mezőgazdasági ipari valamilyen szolgáltatásra berendezkedett sajátos csoport: alvótelepülések Méret alapján eltérő természeti-társadalmi feltételek következtében eltérő csoportok a világ egyes részein Morfológiai csoportosítás Szabálytalan halmazfalu körfalu Szabályos szalagtelkes orsós utifalu sakktábla alaprajzú sugaras-gyűrűs tervszerűen görbe 2014. 08. 06. 11


Letölteni ppt "2014. 08. 06. 1 Készítette: Molnár Gábor Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések